Eseménynaptár
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nevelési Tudásdepó mintaprogramok - böngésző
ADORYÁN Emese: Tündérboszorkány a könyvtárban
A projektben egy kötelező olvasmány feldolgozásának bevezetésére kerül sor. A kötelező olvasmány Bosnyák Viktória Tündérboszorkány c. ifjúsági regénye, amely könnyű, szórakoztató, eseménydús, fordulatokban gazdag olvasmány lévén kötelező olvasmányként adható a 4. és 5. osztályos diákok számára, feldolgozásában pedig nagyban hozzájárulhat az iskola könyvtára, könyvtárosa, hiszen a regénybeli események, pontosabban a fordulópontok mindig a könyvtárban történnek, sőt a főszereplő is egy könyvmoly, aki épp könyv- és olvasásszeretetével menti meg a könyvtároskisasszonyt. A program sikeres befejezése után a 4. és 5. osztályos diákok legyenek képesek egy olvasmány feldolgozására, esetünkben Bosnyák Viktória Tündérboszorkány c. ifjúsági regényének csoportos, játékos feldolgozásán keresztül. Legyenek képesek konkrét információk keresésére, a különböző forrásanyagok használatára, konkrétan szótárak, lexikonok, valamint az internet használatára, a szerzett információk helyes szelektálására, az összefüggések felismerésére, valamint a talált információk a csoportmunka során való felhasználására. Mindezek mellett, mivel csoportmunkában dolgozzák fel az információkat, legyenek képesek együtt dolgozni egymást segítve, kiegészítve, a felkínált eszközöket tudják jól hasznosítani, felhasználni, véleményüket megfelelően tudják megosztani társaikkal, a játékok, versenyek során legyenek képesek igazságosan dönteni, határozni. E célok mellett fontos az olvasás iránti igény felkeltése, ösztönzés további olvasmányélmények megszerzésére, az adott szerző és más ifjúsági művek megismerésére.
BAJINÉ TAKÁCS Margit: Tavaszi tarisznya
A „Tavaszi tarisznya” program, illetve foglalkozássorozat célja, hogy a 10-12 éves gyerekek tavasszal kapcsolatos ismeretei bővüljenek, a megújhodás évszakát több oldalról is képesek legyenek értelmezni. Emellett a téma feldolgozása során sokoldalúan, élvezetes formában fejlesszék olvasás-szövegértési, tanulásmetodikai, IKT kompetenciáikat, sajátítsák el és alkalmazzák a gyakorlatban is a könyvtárhasználattal kapcsolatos ismereteiket. A programban részt vevők képet kapnak hazánk tavaszi növényeiről, költöző madarainkról: biológiai felépítésükről, megjelenésükről az irodalomban. A tanulók megismerkednek a Biblia Húsvéttal kapcsolatos részeivel, a jelképekkel. Ismereteket szereznek a Húsvét néprajzi vonatkozásairól, a húsvéti szokásokról. Képet kapnak a hagyományos tojásfestésről, a Kárpátmedence tájegységeinek és népcsoportjainak földrajzi elhelyezkedéséről, tojásírási hagyományairól. A résztvevők lehetőséget kapnak a megismert technikák gyakorlati kivitelezésére, tojásfestésre. Az elkészült darabok kiállításra kerülnek. A program sikeres befejezése után a tanuló képessé válik önálló információszerzésre, jártasságot szerez a hagyományos és digitális eszközök használatában, keresési technikákban. Tudja használni a növény-és állathatározókat, megismeri a néprajzzal, népművészekkel kapcsolatos honlapokat.
BAKONYI Anna – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: Egyéni tanulási utak, fejlesztő programok kialakítása
A program sikeres befejezése után a hallgató – pedagógus, könyvtárostanár - legyen képes megtervezni és megvalósítani egy-egy olyan fejlesztő programot, amely segítségével - a nem formális tanulás adott keretei között, elsősorban könyvtári körülmények között – egyénre szabott támogatást tud nyújtani a tanulóknak abban, hogy a nekik legmegfelelőbb formában és tempóban tanuljon meg tanulni és teljesítményét fokozni. További cél, hogy a programot fejlesztő pedagógus, könyvtárostanár fejlesztő munkájához tudja használni a nyomtatott és digitális eszközöket és azok használatára a tanulókat is képes legyen megtanítani, hogy a későbbi önálló ismeretszerzés során alkalmazni tudják azokat.
BALOGH Mihály: „A cigányság a föld borsa”
Hátrányos helyzetű, roma tanulók befogadó csoportban végzett nép- és helyismereti, önismereti projektmunkája a helyi/települési/lakóterületi cigány kisebbség életmódjáról, szokásairól, kultúrájáról. A/ a programban résztvevő 13-15 éves, 7-9. évfolyamos, részben hátrányos helyzetű, eltérő képességű tanulók heterogén csoportja - legyen képes kooperatív csoportmunkával - a településen (településrészen, kerületben, tehát valamely behatárolható környezetben) élő cigányság múltjáról, jelen helyzetéről és jövőbeli esélyeiről komplex (nem tantárgyhoz kötött) adatok, információk ismeretek több forrásból történő gyűjtésére, összegzésére, elemzésére - a szerzett ismeretek rendszerezésére, - a rendszerezett ismeretek segítségével a témáról releváns összefüggések, s az ezekből kibontható tudásanyag feltárására megfogalmazására, azok rendszerbe szervezésére, - önálló vélemény kialakítására, a vélemény árnyalt, pontos megfogalmazására, szóbeli, írásbeli illetve elektronikus megjelenítésére, előadására, bemutatására. B/ továbbá legyenek képesek az A/ pontban foglaltak szerint elvégzett kooperatív projektmunka „végtermékeként” a benne érintettek és érdekeltek, illetve a döntési helyzetben lévők számára javaslatok megfogalmazására a cigányság helyzetének javítása érdekében, valamint C/ legyenek képesek az A/ pontban megfogalmazott, elsajátított képességek, készségek révén az adott településén élő más kisebbségi (nép)csoport/ok/ több forrású megismerésére, a szerzett ismeretek adekvát endszerezésére, prezentálására D/ távlatosabb célként a program teljesítése segítse elő a benne részt vevő tanulók strukturáltabb gondolkodásának formálását, fejlessze adaptív képességüket, kreativitásukat, kommunikációs és szociális kompetenciájukat, erősítse törekvésüket az élethosszig tartó tanulásra, önfejlesztésre, valamint a konstruktív, közösségorientált, etikus, értékelvű életvitelre.
BÉRES Judit: A kritikai gondolkodás fejlesztése az információforrások és információk önálló, reflektív kezeléséért a középiskolák 11-12. évfolyama számára
A mintaprogram fő célkitűzése a kritikai gondolkodás tanítása, fejlesztése, valamint azzal szoros összefüggésben az információs műveltség tágítása és az interaktív és reflektív tanulás mozgósítása, hasznosítása. A foglalkozás keretében a tanulók kritikai gondolkodását fejlesztő, információk és információforrások használatára és értékelésére épülő kutatási és alkotási gyakorlatok segítik az ismeretszerzést. Ezen ismeretek részint a tanulási nehézségek leküzdését illetve megelőzését segítik, vagyis az egyén hatékony, önálló tanulásának fejlesztését célozzák, részint pedig biztosítják a személyes boldogulásához, fejlődéséhez, mindennapi életéhez, tanulásához, tájékozódásához és munkájához elengedhetetlen információs készségeket. A foglalkozás fejlesztési feladatai olyan, a NAT által is kiemelt fejlesztési területekre irányulnak, amelyek több kulcskompetencia alapját képezik pl. a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a sokoldalú problémamegoldás, az értékelés és döntéshozatal.
BÉRES Judit: Mintaprogram a kritikai gondolkodás fejlesztésére - kipróbálás (Béres Judit)
2011-ben az OPKM OFI Nevelési Tudásdepó című projektje keretében készült egy pedagógiai mintaprogram, amely a középiskolák 11-12. évfolyama számára kínált a kritikai gondolkodást és az információs műveltséget fejlesztő feladatsorokat. A program úgy készült, hogy a megcélozni kívánt korosztály szellemi érettségének megfelelő tematikus és módszertani változtatással az alapelvei jól hasznosíthatóak legyenek a fiatalabb középiskolások, valamint általános iskolások körében is, de ugyanígy átalakítható legyen akár egyetemi hallgatók kritikai gondolkodásának trenírozására is. Jelen írásban ez utóbbi terepen, felsőoktatási keretek között, a PTE FEEK informatikus könyvtáros szakos hallgatóinak körében való kipróbálásról számolok be. A mintaprogram fő célkitűzése a kritikai gondolkodás tanítása, fejlesztése, valamint azzal szoros összefüggésben az információs műveltség tágítása, és az interaktív és reflektív tanulás mozgósítása, hasznosítása volt. A kritikai gondolkodás a sikeres tanuláshoz és az információs társadalomban való érvényesüléshez szükséges komplex alapkészségek egyike. Kulcsszerepe van benne a gondolkodási készségek fejlesztésének, vagyis a Bloom-taxonómia szerinti gondolkodási alapműveletek (tényekre, fogalmakra, szabályokra vonatkozó új ismeretek szerzése, megértése, alkalmazása), valamint a magasabb rendű gondolkodási műveletek (információk analízise, értékelése, szintézise) elsajátításának. Nélkülözhetetlen hozzá az információs műveltség is, amely lehetővé teszi, hogy a különféle feladat- és problémamegoldási célokkal begyűjtött, gyakran szűretlen információforrásokból származó rengeteg információt relevanciájuk szerint értékelni, szelektálni és az adott probléma megoldása érdekében alkalmazni tudjuk. Az ehhez szükséges sokrétű forrásismereten és az információkezelés technikáján túl a kritikai gondolkodásban kulcsszerepe van az anyanyelvi és egyéb készségeknek is (pl. értő olvasás, kreatív írás, beszédkultúra, vitakészség, érvelési és döntéshozatali technika, logika, társas készségek). Az RJR-modellre épülő, ugyanakkor adaptálható modulrendszerű mintaprogram alapötletét az amerikai gyakorlat adta számomra, ahol sok évtizedes hagyománya van a kritikai gondolkodás tanításának, s az ilyen témájú kurzusok széles választéka áll rendelkezésre a legkülönbözőbb korosztályok számára, az általános iskolásoknak szólóktól a középiskolásoknak készítetteken át az egyetemistáknak kidolgozottakig, nem egyszer e-learninges tananyag formájában. Ezek az integratív szemléletű programok a különféle oktatási szinteken tanulók tantárgyaktól független és tantárgyakhoz kötődő gondolkodási készségeinek fejlesztését egyaránt támogatják. Ez lenne tehát a jövő kihívása Magyarországon is: több korosztályra koncentrálva ki kellene dolgozni olyan átfogó programokat, amelyek célzottan, valamint komplex készségként közelítik meg és fejlesztik az információs műveltséget és a kritikai gondolkodást. Számomra bebizonyosodott, hogy a mintaprogramnak egy nagyobb volumenű egyetemi kurzusba való integrálása szerencsés választás volt, és hogy bizony nagy szükség van a módszertani alapozó félévre, a friss, modern szemléletű módszertan megismerésére (ami tapasztalatom szerint gyakran hiányzik a pedagógusképzésből is). Főként akkor kaptam megerősítést a kurzus struktúráját illetően, amikor láttam, hogy a szintén a PTE FEEK-re járó könyvtár-pedagógia tanár MA-sok nagy hányada egy hasonló témájú, de csak nyolc órás, tömbösített levelező kurzus után, sokéves gyakorlati iskolai könyvtárosi és/vagy pedagógusi munkatapasztalattal a háta mögött sem volt képes meghaladni a hagyományos szemléletű tanórák és módszertanok kereteit saját foglalkozásterveiben.
CSEKŐ Györgyi: Hommage à Zrínyi
A program célja: Zrínyi Miklós, a költő és dédapja portréjának, legendájának, munkásságának mind teljesebb megismerése tanári irányítással, IKT-eszközök felhasználásával. Ezt követően Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász c. regényének a feldolgozása. E mű mind teljesebb megértése, továbbá érintőlegesen jártasság szerzése a magyarországi barokk kultúra, irodalom és művészet kibontakozásában. Néhány irodalmi, képzőművészeti Zrínyi-ábrázolás felkutatása, áttekintése. Az Új Zrínyiász c. regény, tartalmi, nyelvi, stilisztikai feltárása, megértése, belőle a megfelelő etikus magatartási norma levonása. A diákok érdeklődésének felkeltése a Zrínyi-kutatások iránt. Ismerjék fel Zrínyi Miklós alakját a különféle művészeti ábrázolásokban. Alakja jelkép, a magas erkölcsiség megtestesítője – ezt igazolják Kölcsey, Babits, Baka István versei, illetve a Zrínyi alakját ugyancsak megőrző prózahagyomány. E program elősegíti az együttműködést – akár a csoportban (táborban) véletlenszerűen összekerülő társakkal –, az új barátságok kialakítását, a kooperatív tanulást. Lehetőség van a különféle munkaformák megismerésére, csoportmunkára, illetve az önálló információszerzés gyakorlására, a non-formális tanulás elősegítésére. Szerezzenek a diákok jártasságot a nyomtatott és digitális eszközök használatában. Ma már az internet a tizenévesek megváltozott írás-olvasási kultúrájában jelen van: nem kikerülni kell, hanem jól használni. Értelmes kereső, böngésző feladatokat adunk, jegyzeteket, táblázatokat készíthetnek, képeket, információkat gyűjthetnek. Megtanulják menteni, rendezni a gyűjtött anyagot, hogy a későbbiekben is képesek legyenek az információt szelektálni, a hasznosat pedig kreatívan felhasználni. Cél a diákok szépérzékének, magas esztétikai igények kialakítása. Oltsuk beléjük az igényesség, a minőség elvárását! Reflektív gondolkodásukat különféle fogalmazási gyakorlatokkal fejlesztjük: hangosan gondolkodással, támogatott felidézéssel, fogalmi kapcsolatok grafikus felidézésével, kulcsfogalmak rangsorolásával, interjú, szövegelemzés stb. módján. Egyszerű szövegalkotásokkal a tanulók íráskészsége és helyesírása is javítható. A tárgyi környezet feltételeinek megismerésével formáljuk környezettudatos magatartásukat! Célunk a strukturált gondolkodás kialakítása, adaptív képességfejlesztés, a kreativitás, a szövegértés fejlesztése. A kifejező és értő olvasás gyakorlása során az olvasásszeretet kialakítása, a diákok olvasóvá nevelése. A fogalmazókészség és a kommunikációs kompetencia növelésével: a teljes személyiségfejlesztés. Pedagógiailag a tanuló konstruktív életvitelre való felkészítése, a morális, önfejlesztő, értékóvó magatartás kialakítása. Mindkét Zrínyi-hős modellértékű személyként való bemutatása, életének, életelveinek megismerése. Ezt követően a vázolt program megvalósulása során várható, hogy tartalmas, gazdag Zrínyi-portrék maradnak meg a diákokban, hőseink hősökként élhetnek tovább.
CSERLAKINÉ HAGYMÁSSY Krisztina - HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsanna: Természetes könyvtár
A program célja, hogy a tanuló legyen képes a környezete védett természeti értékeit felismerni. Meg tudja határozni a gyakori növényfajokat a kiválasztott területen. Tudja megmutatni a térképen a vizsgált növénytársulások helyét. A program sikeres befejezése után a hallgató legyen képes megfelelő viselkedésre a természeti környezetben. Önállóan kiállításra előkészíteni a rajzait, a gyűjtött növényeket. Szerezzen jártasságot az elérhetőséget szolgáló nyomtatott és digitális eszközök használatában, a növényhatározók, állathatározók használatában. Ismerjen meg természettel, természetvédelemmel kapcsolatos honlapokat, audiovizuális információhordozókat.
CSERLAKINÉ HAGYMÁSSY Krisztina - HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsanna: Természetes könyvtár - kipróbálás (Rácz Tímea)
Helyszín: SÁIK Beszterce-lakótelepi Tagiskolája, Salgótarján Időtartam: 9 óra Résztvevők: 10-11 éves diákok, eltérő képességekkel Tapasztalatok, eredmények: A program kipróbálását a projekt témafelelősének felkérésére vállaltam. A témát igazán érdekesnek találtam, hiszen magam is természetbarát vagyok, kötődöm zöld környezetünkhöz. Izgalmas kérdés volt előttem, hogyan vihető ki a könyvtár, és hogyan hozható be a természet? Nemcsak a diákok számára voltak inspirálók a foglalkozások, de magam is sokat profitáltam belőle. A programot modulonként próbáltam ki, s a beszámolóban is ezt a rendet követem.
DUBOVSZKY Katalin – OLÁH Anna: A könyvek hidakat építenek
Az iskolai könyvtár feladata, hogy sajátos eszközeivel, módszereivel segítse az iskolát nevelési-oktatási céljainak elérésében. Az iskolai közösség minden résztvevőjének szolgáltatást nyújt, mind a pedagógusoknak, mind a diákoknak és szüleiknek. A könyvtár tantárgyközi feladatokat is ellát, ezért igen fontos a tanárok és az iskolai könyvtáros közötti együttműködés. Ennek több formája és tevékenységi területe van. Egyik ilyen szervezeti, tartalmi és módszertani formája a jelenlegi mintaprogram is. A modul három programrészből áll. 1. „Ismerkedés a könyvtárral” Minden ember számára fontos, így a gyermekek számára is, hogy megismerjék azt a helyet és embereket, akikkel több alkalommal is együtt lesznek. Fontos, hogy a tanulók érdeklődésére alapozva dolgozzuk fel a könyvtárismereti témákat és ismertessük meg a könyvtár adta lehetőségekkel őket. 2. „A cigány nép rövid története, vándorlásai” című modullal a tanulóknak a roma néppel, vándorlásaival kapcsolatos ismereteiknek bővítését azzal a céllal kívánjuk megvalósítani, hogy érzelmileg jobban kötődjenek saját népcsoportjukhoz. A megismert mesék, eredetmondák, játékos feladatok felkeltik az olvasás iránti igényüket, és elősegíthetik az identitástudatuk fejlődését is. 3. A programzáró rendezvénynek – mint korábban említettük – kettős célja, hogy a tanulók alkotásai publicitást kapjanak, miközben megismertetik a roma kultúra értékeit iskolatársaikkal.
DUBOVSZKY Katalin – OLÁH Anna: A könyvek hidakat építenek - kipróbálás (Molnár Jolán)
A program célja és elvárásai: A programban részt vevő tanulók tudják alkalmazni a könyvtári viselkedés szabályait, a kölcsönzési előírásokat. Tudjanak az iskolai könyvtár dokumentumaiból kiválasztani roma meséket, szépirodalmi és zenei anyagokat, továbbá az érdeklődésüknek megfelelő könyveket, ezáltal az olvasás megszerettetése, a roma szokások, eredetmondák megismerése. A cigány kultúra és hagyományvilág kerüljön közelebb a diákokhoz, ezzel is erősítve identitástudatukat. Tudjanak az interneten meseoldalakat keresni. Bátran alkossanak önálló véleményt, érzelmeiket szóban és képi formában is fejezzék ki. Az iskolai könyvtár adta eszközöket a jártasság szintjén tudják használni. Tudjanak csoportban együttműködni és értékelni saját munkájukat. A program egyik fontos célja továbbá a tanulók tehetségének kibontakoztatása. A program kipróbálása során kiemelt szerepet kapott a szociális kompetencia fejlesztése, a csoportmunka, a tolerancia fejlesztése, természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A program során fejlesztendő kompetencia területek: anyanyelv, szövegértés, szövegalkotás, hatékony, önálló tanulás, szociális kompetenciák, kezdeményezőkészség, esztétikai-művészi kifejezőképesség, digitális tudás. Nagyon nagy hangsúlyt kap a szülők bevonása a programba.
DUBOVSZKY Katalin: Olvasunk és cselekszünk egészségünk megvédéséért (Egészséges életmódra nevelés a könyvtári foglalkozások keretében)
A mintaprogram elsődleges célja az általános iskola 1-4. osztályába járó hátrányos helyzetű és roma származású tanulók egészséges életmóddal összefüggő ismereteinek bővítése, fejlesztése az értő olvasás és a digitális kompetenciák nyújtotta lehetőségek által. A NAT követelményeiben megfogalmazott egészségtudatos magatartás formálásának kiegészítését, segítését, esetleg más oldalú megközelítését igyekszik szolgálni a program. Az egészségmegőrzés nem passzív, hanem aktív cselekvést kíván minden ember életében, azért, hogy egészségét fenntartsa, megőrizze. Ezt a gondolatot a program során igyekeztünk folyamatosan hangsúlyozni. A program fontos célja még, hogy a gyermekek szüleit is cselekvően bevonjuk a mintaprogramba, gyermekük egészségének megóvásába, egészség-magatartásuk fejlesztésébe. A programmal az iskola nevelési-oktatási tevékenységének színesebbé tételét kívánjuk szolgálni, és egyúttal az iskolai könyvtár pedagógiai jelentőségét növelni. A könyvtár pedagógiai funkcióját szeretnénk kiszélesíteni, gazdagítani, bekapcsolni az iskola pedagógiai folyamatába. Valójában a program moduljai nem az egyes oktatott tananyagok ismereteit akarják átvenni, hanem az ismereteket egy másik oldalról megvilágítani. Gyakoroltatni a tanulókkal azokat a készségeket, amelyre a tanórai keretek nem adnak lehetőséget, vagy a tantárgyak ismeretanyagában nem szerepelnek. A program középpontjában a tanuló személyiségének sokoldalú fejlesztése áll. Változatos módszerek alkalmazásával lehetőséget kívánunk biztosítani, hogy rejtett tehetségük megmutatkozzon.
DUBOVSZKY Katalin: Olvasunk és cselekszünk egészségünk megvédéséért - kipróbálás (Tóthné Hajdú Ágota Zsuzsanna)
A mintaprogram eredeti célja az általános iskola 1-4. osztályába járó hátrányos helyzetű és roma származású tanulók egészséges életmóddal összefüggő ismereteinek bővítése, az értő olvasás és a digitális kompetenciák nyújtotta lehetőségek által. Mi azonban középiskolai kollégium vagyunk, én pedig egy középiskolai kollégiumi könyvtárt vezetek, ezért néhány ponton módosítottam a program elemeit. A szülőkkel való kapcsolattartást például a mi esetünkben nehezen kivitelezhető, mert a kollégiumba Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legtávolabbi kistelepüléseiről is járnak diákok, akiknek a szülei (elsősorban) anyagi okok miatt nem tudnak eljönni hozzánk. Örülünk, ha egy évben kétszer tudunk velük találkozni személyesen. Mindezek mellett a mintaprogram célkitűzéseit és az elsajátítandó kompetenciákat igyekeztem végigvinni, az egészségmegőrzés 12 pontja mentén haladva. A fejlesztendő képességcsoportok közül a legfontosabbak az akaraterő és a kitartás képessége, a szabályok és vágyak összehangolásának képessége, a frusztráció elviselésének képessége, a reális énkép és célok kitűzésének képessége a döntés- és kezdeményezőkészség. A tanulónak a program befejezésére tájékozódni kell tudnia a könyvtárban, képesnek kell lennie rákeresni az interneten az egészségvédő oldalakra, ismernie kell a személyi és környezethigiénia szabályait, valamint az olvasás útján szerzett információkat is helyesen kell értelmeznie. Ismernie és használnia kell a kézikönyveket és azokat a tevékenységeket, melyekkel megőrizheti egészségét. Cél az is, hogy a diák ismerje az egészségmegőrzéshez szükséges információkat, képes legyen egészséges étrend összeállítására, együttműködési készsége és szociális kompetenciái fejlődjenek. A kollégák és az osztályfőnökök, valamint a nevelőtanárok is kaptak tájékoztatást az intézményben folyó programról, és nagyon szívesen engedték el a tanulókat a foglalkozásokra. Ezek ugyanis a délutáni szilencium ideje alatt vagy vacsora után zajlottak, a gyerekek tanulmányaitól függően. Örülök, hogy részt vehettem a mintaprogram kipróbálásában. Annak ellenére, hogy kamaszokkal dolgoztam, sikerült a teljes programot végigvinni, csupán kis változtatásokkal. A megvalósításhoz más irodalmat nem kellett használnom, mint amit a fejlesztő, Dubovszky Katalin a programban megjelölt. A diákok sokat fejlődtek kommunikáció, kooperáció terén. El tudnak készíteni pár egyszerű, olcsó, de egészséges ételt, szendvicset, salátát. Fontosnak tartom, hogy megtanulták, honnan, hány forrásból szerezhetnek be információt, mert lehetetlenség mindent tudni, azt kell ismerni, hogy milyen úton jutunk el hozzá. Remélem, hogy sikerült tágítani körülöttük a világot, miközben megérezték felelősségük súlyát maguk és a környezetük iránt.
GALUSKA László Pál: Életünk füveskönyve avagy ismerd meg önmagad
A program célja a résztvevők érdeklődésének felkeltése a saját maguk és a könyvek világában rejlő kincsek iránt, az önismeret iránti igény felkeltése irodalmi művek, egyéb művészi alkotások által, a gondolkodásra késztetés önmagukról, ill. önmaguk és a környező világ viszonyáról. A program témája és alapja Márai Sándor és más szerzők Füveskönyvei, illetve az önismeret. A program keretében a résztvevők a füveskönyveken keresztül indítást kapnak saját füveskönyv vagy idézetgyűjtemény készítésére. A könyvtárhoz kötődően ismerkednek meg irodalmi művekkel, művészi alkotásokkal, azok elérhetőségével a könyvtáron keresztül (a könyvtár, mint információs és tudásbázis használatával, lehetőségeivel), ill. saját magukkal.
GALUSKA László Pál: Életünk füveskönyve avagy ismerd meg önmagad - kipróbálás (Rácz Tímea)
A kipróbálás helyszíne: SKÁID Beszterce-lakótelepi Tagiskola Könyvtára, Salgótarján A foglalkozást tartó pedagógus/könyvtáros: Rácz Tímea Résztvevők: 14-16 éves diákok, eltérő képességekkel Tapasztalatok, eredmények: A program kipróbálása informális keretek között történt, mégis több ponton összekapcsolódik az iskolai oktatással, hiszen azt kiegészíti mind a téma, mind az elsajátítandó ismeretegyüttes is. A modulokat iskolai időszak után folytattam le, így azok tanórát nem érintettek.
HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: Kisiskolások olvasási és szövegértési képességeinek fejlesztése
A foglalkozás célja a kisiskolás korosztály olvasóvá nevelése, az olvasás megszerettetése. Az iskolai, tanórai keretek között kialakult és megalapozott, fejlesztett olvasás-szövegértés-szövegalkotási képességek továbbfejlesztése, az olvasás iránti igény felkeltése. A program sikeres befejezése után a gyermek/tanuló legyen képes tájékozódni a könyvtárban, találjon magának – segítséggel – megfelelő olvasmányt. Szerezzen jártasságot a források elérhetőségét szolgáló eszközök használatában és önálló produktumok létrehozásában a könyvtár nyújtotta lehetőségek kihasználásával.
HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: Olvasásra nevelés a roma hagyományok bemutatásának, feldolgozásának segítségével
A program célja: A program sikeres befejezése után a résztvevők olvasás/szövegértés-szövegalkotási kompetenciáinak fejlesztése, a további tanulásra, illetve munkavállalásra való szint megközelítése. A különféle típusú szövegek megértése, felhasználása, információk keresése, összegyűjtése és feldolgozása, könyvhasználat. A tanulás iránti attitűd és az önismeret növelése. Szociális kompetenciák fejlesztése, amelyek az egyéni felelősségvállalás és a csoportban való munka képességeit fejlesztik. A résztvevők – saját kulturális közegük szokásait, életmódját, hagyományait megismerve – nyitottá válnak más kultúrák befogadására.
HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: Olvasásra nevelés a roma hagyományok bemutatásának, feldolgozásának segítségével - kipróbálás (Molnár Jolán)
A program célja és elvárásai: A programban részt vevő tanulók olvasási, szövegértési, szövegalkotási készségeinek fejlesztése, felkészítés továbbtanulásra. A különböző típusú szövegeket is tudja megérteni, felhasználni. Legyen képes értő olvasásra, lényegkiemelésre. Tudjon szóban és írásban megnyilvánulni, kommunikálni, ismereteit összefoglalni. Tudjon információkat keresni, azokat összegyűjteni, megfelelően felhasználni a könyvtárhasználati tudnivalók segítségével. Igény felkeltése és az igényszint fenntartása a tanulás, a műveltségszerzés iránt. A tanulás iránti attitűd és az önismeret növelése. Legyen képes önállóan tanulni, önállóan kutatni információk után. Ismereteket szereznek az olvasás fontosságáról. Felismerik annak jelentőségét, hogy olvasás, információszerzés nélkül senki sem boldogulhat. Szociális kompetenciák fejlesztése, amelyek az egyéni felelősségvállalás és a csoportban való munkavégzés képességét fejlesztik. A résztvevők saját kulturális közegük szokásainak, életmódjának megismerésén át, nyitottá válnak más kultúrák befogadására. Szerezzenek tapasztalatokat a másokkal való együttműködésben. Fejlődjön önértékelésük, mások tevékenységének értékelése. Növekedjen a tanulás, a munka iránti motivációjuk.
Hock Zsuzsanna: Könyvtárhasználati verseny
A mérőeszköz a már elsajátított könyvtárhasználati ismereteket kéri számon, ennek mérésére alkalmas könyvtári környezetben, a digitális, könyvtár-informatikai képességek és informális tudás tartalmakon túl, a könyvtárhasználati ismeretek oktatása hatékonyságának állapotfelmérése is célja a mérésnek.
HOCK Zsuzsanna: Könyvtárhasználati verseny - kipróbálás (Hock Zsuzsanna)
A mintaprogramként kidolgozott könyvtárhasználati verseny során alkalmazott mérőeszközök és gyakorlati feladatok a már elsajátított könyvtárhasználati ismereteket kérik számon. Az írásbeli mérések során a 10. évfolyam kimeneti követelményei jelentik az alapot. Ez tartalmazza a könyvtárhasználati ismeretek alapelemeit: könyvtárismeret, dokumentumismeret, tájékozódás a könyvtárban (tájékoztató eszközök), vagyis lefedi az információs műveltség valamennyi részképességét. A versenyzőtől elvárt ismeretek, képességek a gyakorlati ismeretek (szellemi munka technikája) mérése során: - A versenyző képes információs szükségletének definiálására és pontos meghatározását jól artikulálja. - Ismeri az információforrások különböző típusait és formátumait. - Képes újraértékelni a megszerzett információt. - Képes kell, hogy legyen hatékony keresési stratégiákat alkalmazni. Képes az információ - megszerzésére a könyvtár tereiben, tájékoztató apparátusának használatával, illetve online módszerekkel. - Képes mérlegelni a kapott információmennyiség és a kutatási cél kapcsolatát, összefüggéseit a további kutatási módszerek kiválasztása érdekében. - Képes a kutatási célnak megfelelően értékelni az összegyűjtött információkat, s ha kell, új keresési stratégiát fölállítani. - Tudja a hivatkozás könyvtári szabályait alkalmazni a források típusainak megfelelően. - Képes lényegkiemelésre, a szöveg újraalkotására. - Ki tudja választani a szövegből a hivatkozott, idézett szövegeket. Tudja ezek idézésének szabályait. - Képes az információs források közül a relevánsak kiválasztására, a források komparatív vizsgálatára. - Felismeri a források és fogalmak közötti összefüggéseket. - Képes az összegyűjtött információt a formátumnak megfelelően rendszerezni. Munkája során a nem hagyományos dokumentumokat, informatikai megoldásokat tudja alkalmazni, használni. - Tud munkájához folyamatábrát készíteni. - Tudatosan alkalmazza az etikai és jogi szabályokat munkája során. - Ismeri a szerzői jog, a hivatkozás szabályait. Ismeri a szövegek, adatok, kép- és hanganyagok legális tárolási, beszerzési és alkalmazási módjait. - Képes a világos kommunikációra a téma bemutatása során. A 2012-2013. tanévben meghirdetett Bod Péter Országos Könyvtárhasználati verseny szervezőinek, valamint az OFI-PKM vezetőjének felkérésére a mintaprogram kipróbálása lett a verseny egyik célja. Az eredeti verseny hagyományosan három fordulóból áll, a regionális és országos döntőt megelőzi az iskolai forduló. Ebben az esztendőben a verseny a mintaprogramhoz illeszkedve két fordulós volt. A mintaprogram egészének kipróbálását a 20 éves hagyománnyal bíró hazai könyvtárhasználati verseny - különböző okok miatt még - nem tette lehetővé. A mintaprogram folyamatos korrekciója egyeztetésre került az OFI-PKM versenykoordinátorával, igazgatójával, valamint az általuk felkért versenybizottság tagjaival. A részletes dokumentum alább letölthető, a kapcsolódó tanulmány pedig közlésre kerül a Könyv és Nevelés c. folyóirat 2013./3. számában.
HÓDI Marianna: Várvédő harcok és a végvári vitézek élete a XVI-XVII. századi Magyarországon
A program célja: A szabadidős tevékenység során a résztvevő 12-13 éves gyerekek az irodalmi szövegek, zenei – és filmrészletek, képek feldolgozásával és alkotó használatával komplex és sokoldalú – irodalmi, zenei és történelmi ¬- ismereteket szerezzenek a XVI-XVII század várvédő harcairól, a végvári vitézek életéről, a hódoltság emlékeiről. A program feltételezi az általános iskolában tanultak mozgósítását, és a fejlődés adott szintjén lévő készségszint alkalmazását. Ezért a foglalkozások nem az átfogó és teljes ismeretek nyújtására törekednek, hanem az élményszerű, aktív részvételt, a kreativitás kibontakozását célozzák meg, mely során a gyengénlátó, és ép látású tanulók egész személyisége fejlődik, komplex, több területen konvertálható tudástartalmuk keletkezik, általános műveltségük gyarapodik. A program folyamatában a résztvevő gyermekek szerezzenek jártasságot a hagyományos és digitális ismerethordozók és eszközök alapszintű használatában. A foglalkozás vezetője érje el sikerélmények biztosításával, hogy a különböző adottságú, képességű tanulók bizalommal teli csoportlégkörben tevékenykedjenek. A jó hangulatú együttlét nemcsak a készségek fejlesztésének alapja, hanem a másik gyerek megértésének, elfogadásának is. Cél, hogy a gyerekek a munka során flow-élményeket éljenek át. (A mellékletek a kereső menüponton keresztül érhetők el!)
HÓDI Marianna: Várvédő harcok és a végvári vitézek élete a XVI-XVII. századi Magyarországon - kipróbálás (Horváthné Ruzsa Anita)
A program célja: A szabadidős tevékenység során a résztvevő 12-13 éves gyerekek (itt a kipróbálás 14-16-éves korosztály körében zajlott, akik előismereteiket tekintve mindannyian általános iskolai tanulmányokat végeztek, történelmi beállítottsággal, érdeklődéssel érkeztek a könyvtári foglalkozásra) az irodalmi szövegek, zenei – és filmrészletek, képek feldolgozásával és alkotó használatával komplex és sokoldalú – irodalmi, zenei és történelmi - ismereteket szerezzenek a XVI.-XVII. század várvédő harcairól, a végvári vitézek életéről, a hódoltság emlékeiről. A program feltételezi az általános iskolában tanultak mozgósítását, és a fejlődés adott szintjén lévő készségszint alkalmazását. Ezért a foglalkozások nem az átfogó és teljes ismeretek nyújtására törekednek, hanem az élményszerű, aktív részvételt, a kreativitás kibontakozását célozzák meg, mely során a gyengénlátó és ép látású tanulók egész személyisége fejlődik, komplex, több területen konvertálható tudástartalmuk keletkezik, általános műveltségük gyarapodik. Cél, hogy a program folyamatában a részt vevő gyermekek szerezzenek jártasságot a hagyományos és digitális ismerethordozók és eszközök alapszintű használatában. A foglalkozás vezetője érje el sikerélmények biztosításával, hogy a különböző adottságú, képességű tanulók bizalommal teli csoportlégkörben tevékenykedjenek. A jó hangulatú együttlét nemcsak a készségek fejlesztésének alapja, hanem a másik gyerek megértésének, elfogadásának is. Cél, hogy a gyerekek a munka során flow-élményeket éljenek át. Az ismertetett programot nagy kíváncsisággal és lelkesedéssel próbáltam ki a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiumban. A modulok tervezetei áttekinthetők, megvalósíthatók. A források megjelölései nagyon pontosak, visszakereshetők. Az órák szórakoztatóak, színesek, mégis ismeretközlők. A mellékletek nagyon precízek, nagyban megkönnyítették a felkészülési munkámat. Igazán dicséretes, hogy primer történelmi forrásokat vett alapul a téma kidolgozója. Az áttekintett szakirodalom nagyon bőséges, sokszínű, kielégítő. Igen jó, hogy egy-egy feladat megoldására két variációt is hoz a szerző. A ráadás feladatok lehetősége dicséretes. A diákok elmondása alapján a foglalkozások elején volt olyan, aki nem nagyon szerette a történelmet, és közben rájött, hogy milyen érdekes, színes és játékos módon is lehet tanulni. Véleményem szerint az ilyen programoknak, moduloknak épp az a célja, hogy megismertessék a diákokkal annak lehetőségét, hogy hogyan lehet észrevétlenül, szórakoztatóan tanulni, ismereteket szerezni a világ dolgairól. Az időmegjelölések talán alábecsültek. Véleményem szerint 6 óra anyagát biztos, de inkább 7-8 óráét is kényelmesen lefedik. Főleg akkor, ha valamilyen fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozunk. Az én csoportomban nem volt csak két fő SNI-s, így sem mindig tudtuk teljesíteni. Mi lett volna akkor, ha kimondottan rájuk épül a feladatsor? Mindent összefoglalva: számomra is élvezetes és tanulságos anyagot ismerhettem meg. Köszönöm a lehetőséget, és gratulálok a kidolgozójának.
KOVÁCS Erika – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: A hátrányos helyzetű gyerekek anyanyelvi kompetenciáinak megalapozása, fejlesztése
A program célja: A program lényeges része az anyanyelv, kommunikáció, beszéd fejlesztése. Csak megfelelő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az iskolában az írás olvasás elsajátítására. A hátránykompenzáció részeként nagy jelentősége van a személyes példának és a játéknak, hiszen ez az a helyzet, amiben a gyermek életkori sajátosságai okán a legtöbbet tanulja. A programban három fő fejlesztési feladat köré csoportosítva jelennek meg az anyanyelvfejlesztő játékok. Az anyagot használhatjuk egy egészként, de a hátránykompenzáció szempontjából célszerű, ha más tevékenységekbe integrálva részleteiben jelennek meg az anyanyelvfejlesztő játékok. A program célja, hogy a gyermekek játékon keresztül sajátítsák el, gyakorolják az anyanyelv használatához szükséges tudástartalmakat. Szerezzenek saját élményen alapuló tapasztalatot, jártasságot a könyvtár-használatról, mint a az ismeretszerzés egy formájáról.
KOVÁCS Erika – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: A hátrányos helyzetű gyerekek anyanyelvi kompetenciáinak megalapozása, fejlesztése - kipróbálás (Molnár Jolán)
Jelen mintaprogramot a Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola és Óvoda 5-7 év közötti óvodásaival próbáltam ki, akik mindnyájan hátrányos helyzetűek és jó néhányuk SNI-s. Az iskola és az óvoda összetételére egyaránt jellemző a cigányság 90%-os aránya. A program célja, jellege, várható eredménye: Cél az anyanyelv, a kommunikáció, a beszéd fejlesztése, mivel csak megfelelő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyerekek lesznek képesek az iskolában az olvasás-írás elsajátítására, egyáltalán az iskolai környezetben a kommunikálásra, ill. szocializációra. Ezen célok elérése érdekében nagy jelentősége van a személyes példának és a játéknak, hiszen a gyermek életkori sajátosságainál fogva ezen körülmények között tanulja a legtöbbet. A cél tehát, hogy a gyerekek az anyanyelv használatához szükséges tudástartalmakat játékokon keresztül sajátítsák el és gyakorolják. Az iskolakönyvtári környezetben saját élményen alapuló tapasztalatot, jártasságot szerezhetnek a könyvtárhasználatról, megismerkedhetnek a könyvtárral, mint az ismeretszerzés egyik forrásával.
KOVÁCS Erika – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: Óvodából iskolába (Anyanyelvi program)
A program célja: Az olvasás szeretetére, a könyvtár és a digitális eszközök használatának lehetőségeinek megismerésére nevelés könyvtári foglalkozások alkalmával. A gyermekek életkoruknak megfelelő módon ismerjék meg a könyvtár funkcióját, használatának módját. Legyenek képesek eligazodni a számukra ismerős könyvtári rendszerben, alakuljon ki személyes kapcsolatuk a könyvtárossal(ismerjék a nevét, merjenek tőle segítséget kérni). A gyerekek otthonosan mozogjanak a könyvtárban és ne érezzék zavarban magukat, ha esetleg kérdésük van. Szerezzen ismereteket a mesék világából a közös könyvnézegetés, beszélgetés, együttjátszás során.
KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS Mária – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: Egyéni és kiscsoportos fejlesztés a kooperatív tanulás segítségével, a könyvtár adta lehetőségek keretei között a formális, iskolai oktatást segítő felkészítés
A program célja a kooperatív tanulás segítségével az egyén tanulási céljainak megvalósulása érdekében működő közösségek kialakítása, az empátia, a tolerancia és a szociális készségek fejlesztése. Az induló szintek különbségének csökkentése, az egyéni fejlődésért való felelősségvállalás kompetenciájának megszerzése.
KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS Mária – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: Egyéni és kiscsoportos fejlesztés a kooperatív tanulás segítségével - kipróbálás (Rácz Tímea)
A kipróbálás helyszíne: SKÁID Beszterce-lakótelepi Tagiskola Könyvtára, Salgótarján Időtartam: 30 óra Résztvevők: az iskola tanulói, negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulók. Tapasztalatok, eredmények: A mintaprogram kipróbálását modulonként végeztem, az egyes témaköröket egymás után, folyamatban próbáltam ki. Így élményeim megírásában is ezt a sorrendet követem. Egy modult több foglalkozásra bontottam, s egy-egy feladatot több csoporttal is elvégeztem, mintegy kontrollcsoportként felhasználva őket.
ÖRDÖGNÉ KOVÁCS Mónika: Digitális Erőd – információkereső kalandjáték a reneszánsz témakörében
A játékra 3-5 fős csapatok jelentkezhetnek. A játék kerettörténete szerint a jelentkezők vállalják, hogy virtuálisan egy digitális erőd foglyai lesznek, ahonnan csak akkor szabadulhatnak, ha a megadott idő alatt megtalálják a kilépéshez szükséges kódot. A játék különböző állomásain egy-egy feladat megoldásával szerezhetik meg azt az információt, amellyel a következő kérdéshez juthatnak. A játékosok csak a helyes feladatmegoldással szerezhetik meg a megfelelő kilépőkódot. Éppen ezért figyelniük kell arra, hogy pontos válaszokat adjanak, hiszen többféle veszély is leselkedhet rájuk. Minden feladathoz önellenőrzés, önértékelés szükséges a siker érdekében. A résztvevők külső segítséget is kérhetnek a játék-vezetőtől. A reneszánsz témakörére szűkítve a programot a cél, hogy a tanuló a program befejezése után a különböző tantárgyak keretében már megalapozott ismeretanyagot (történelem, földrajz, irodalom, képzőművészet, informatika, stb.) összefüggéseiben is átlássa, és a reneszánsz kor neves személyiségeiről, eseményeiről, művészeti alkotásairól közösen a többi játékossal is információt tudjon szerezni, azokat feldolgozni és prezentálni. A tanuló a reneszánsz témakörét illetően ismerje meg a kor jelentős, magyar és külföldi személyiségeit, alkotásait. Legyen tisztában a reneszánsz kor jellemzőivel, sajátosságaival.
ÖRDÖGNÉ KOVÁCS Mónika: Digitális Erőd – információkereső kalandjáték a reneszánsz témakörében - kipróbálás (Tóth Krisztina)
Információkereső kalandjáték a reneszánsz témakörében. A kipróbálás a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtárban zajlott le. 15-17 éves szakképző iskolai tanulók vettek részt a játékos tanulásban, akik a "Fekete sereg" és a "3 muskétás+2ÁFA" csoportokban mérkőztek meg egymással. A beszámoló képeket és javaslatokat is tartalmaz a tapasztalatok megosztásán túl.
SALLAINÉ SIPKAI Zsuzsa – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa – KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS Mária: Fejlesztési modulok a fogyatékossági típusoknak megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok, könyvtárosok számára
A program célja: A program sikeres befejezése után a hallgató legyen képes konkrét tevékenységek elvégzésére, szerezzen jártasságot az elérhetőséget szolgáló nyomtatott és digitális eszközök használatában, stb. A program célja az olvasás-szövegértési kompetenciák megalapozása, folyamatos fejlesztése, önálló alkalmazásának elérése. A program végére kialakul a tanulókban az olvasás-szövegértési eszköztudás, mint olyan gondolkodásmód, amely hozzásegíti a diákokat a mindennapi problémák megértéséhez, modellezéséhez és megoldásához. A programban olvasás-szövegértési kompetenciának tekintjük az ismeret (tudás) + készség + attitűd együttesét az adott kontextusnak megfelelően. Azaz a készségek adekvát alkalmazását különféle helyzetekben és körülmények között – magabiztosan, és hatékonyan. (A tanuló szempontjából ez azt jelenti: tudom, hogy mit, miért és hogyan csinálok meg.) a) A tudás elem azt jelenti, hogy mit ismer, mit ért, miben tájékozott; b) A képességek elem azt jelenti, hogy mire képes, mivel rendelkezik; c) A nézetek és attitűdök elem azt jelenti, hogy mit tart fontosnak, mi iránt elkötelezett, mit fogad el a tanuló.
SALLAINÉ SIPKAI Zs. – HÁMORINÉ VÁCZY Zs. – KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS M.: Fejlesztési modulok a fogyatékossági típusoknak megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozók számára - kipróbálás (Tanácsné Oroszi Melinda)
Helyszín: Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája, Könyvtár, valamint számítógép terem Időtartam: 8 x 1 óra (esetenként 2-3 óra) Foglalkozást tartó pedagógus/könyvtáros: Tanácsné Oroszi Melinda Résztvevők: kilencedik osztályos tanulók. 5 fiú, 4 lány. Korukra való tekintettel 3 fő 15, 4 fő 16, 2 fő 17 éves. Közülük 2 tanuló roma származású. Hat tanuló SNI A)-s, illetve SNI B)-s papírral rendelkezik. Az SNI B) tanulók közül öten dyslexia-olvasási készség zavarral, valamint dysgraphia-írás és helyesírás zavarával küzdenek. A résztvevő 9 főből 2 tanuló évfolyamismétlő. A tanulócsoportról fontos megjegyeznem, hogy iskolánkban egy felzárkóztató program keretein belül tanulnak egy évet. Ennek célja, hogy a társaikhoz, a nem SNI-s diákokhoz képest felgyülemlett hátrányaikat csökkentsük. Hozzáállásukról általánosságban elmondható, hogy az általános iskolai rossz tapasztalatok, leminősítések miatt meglehetősen passzívak a gyerekek. Kivétel nélkül negatívan állnak a feladatokhoz, önmagukat képtelennek tartják bizonyos dolgok megoldására, elsajátítására. Fontos erősíteni bennük, hogy képesek önállóan megcsinálni egy-egy egyszerű feladatot. Felolvasásra nem lehet kérni őket, a társaik előtt szégyellik olvasási zavarukat. Előismereteik hozzávetőlegesen azonosak. Minden tanuló befejezett 8. osztállyal rendelkezik. Szociális helyzetük is közel megegyező.
SALLAINÉ SIPKAI Zsuzsa – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: Szakiskolások hátránykompenzációs programja
A program célja a kooperatív tanulás segítségével, egyénre szabott, differenciált módszerek alkalmazásával a tanuló motivációjának javítása. • Az egyén tanulási nehézségeinek, illetve a tanulási képességben tapasztalható zavarok okainak feltárása, ennek nyomán azon lépések megismertetése, amelyek sikeres alkalmazásával az adott tanuló ismeretszerzési igénye és lehetőségei kibővülnek. • Az induló szintek különbségének csökkentése, a praktikus ismeretszerzési utak felhasználásával a szociális és életviteli kompetenciák egyéni fejlesztésének megvalósulása.
SALLAI Tibor: Galaxis útikalauz stopposoknak
A program célja, hogy a tanuló szerezzen ismereteket a világegyetem kialakulásának elméletéről. Ismerje a téridő és a gravitáció fogalmát, ismerje e fogalmak összefüggését. Szerezzen jártasságot naprendszerünk leírásában, tudja meghatározni a Föld helyét a Tejútrendszerben. Ismerje, hogy milyen feltételei vannak az élet megjelenésének egy bolygón. Legyen képe a világegyetem fejlődéséről. A program sikeres befejezése után a tanuló képessé válik önálló információszerzésre, jártasságot szerez a hagyományos és digitális eszközök használatában, keresési technikákban. Tudjon saját gondolatairól a tanult információk alapján az ismert technikák segítségével önálló produktum (pl.: ppt, poszter, kiselőadás stb.) formájában beszámolni.
SALLAI Tibor: Galaxis útikalauz stopposoknak - kipróbálás (Barna Katalin)
Helyszín: Eötvös József Gimnázium és Kollégium – cím: 2890 Tata, Tanoda tér 5. – könyvtára, illetve a 39-es terem. Az iskola könyvtárában 25 000 db könyv és 3 számítógép van. A foglalkozásokat Barna Katalin – matematika-földrajz szakos tanár – vezette az iskola könyvtárosa segítségével: Koronczayné Nagy Mariann. A résztvevők az iskolában a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő 16-17 éves tanulók, 9 lány és 4 fiú. Mivel a programban kiadott feladatok végrehajtása több teremben is zajlott, így a programot vezető pedagógus a két teremben segítette a munkát, a könyvtárosok természetesen a könyvtárban. A tanulók munkáját ez nem zavarta, sőt a programzáró értékelésben pozitívan nyilatkoztak a csoportmunkáról, valamint arról, hogy a saját képességeiknek megfelelő ütemben tudták a kiadott feladatot megoldani. A tanulók az Arany János-program során már egy előkészítő évfolyamot elvégeztek. Itt a hátrányok kompenzálása volt a legfontosabb cél. Tanulás-módszertani, önismereti és személyiségfejlesztő foglalkozásokon is részt vettek a tanulók. A kollégiumban az úgynevezett „bennmaradós hétvégéknek” is a hátránykompenzálás volt a legfontosabb célja. Ebben a tanévben kezdték el a „rendes” középiskolai tanulmányaikat. Mivel a szociális hátterük különbözik a jobb körülmények között élő tanulóktól, ezért nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az iskola és a program által biztosított lehetőségeket igénybe vegyék a tanulók. Szeretnénk, ha gyakran járnának könyvtárba, tanulásuk során rendszeresen használnák az informatikai eszközöket. Ezért tartottuk fontosnak, hogy ez a csoport vegyen részt ebben a programban. Külön előnyt jelentett az, hogy a gimnáziumi tanulmányaikban földrajzból most ismerkednek meg kozmikus környezetünkkel, így a gyakorlatban is megtapasztalhatták azt, hogy az iskolai tanulmányaik során szerzett ismereteket hogyan tudják gyarapítani a hagyományos és az új információhordozók segítségével.
SALLAI Tibor – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: A nem szakrendszerű oktatás programjának támogatása (Szövegértés, szövegalkotás)
A program célja: A nem szakrendszerű oktatási programok támogatására az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése, megerősítse, hátrányok kompenzációja. A könyvtári környezet és eszközrendszer felhasználásával az anyanyelvi kompetenciák megalapozása, az olvasás megkedveltetése. Egyéni és kiscsoportos fejlesztő játékok, kooperatív tanulás, csoportban való munkálkodás. Közös olvasmányélmények, információk feldolgozása. A szövegértés fejlesztése, az információgyűjtés; irodalmi szövegek befogadása, feldolgozása, megértése. A szociális kompetencia fejlesztése. Hátránykompenzáció.
SALLAI Tibor – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: A nem szakrendszerű oktatás programjának támogatása (Szövegértés, szövegalkotás) - kipróbálás (Pandur Emese)
A projektben található oktatási programok célja, hogy nem formális képzés keretében fejlessze a tanulók olvasási, szövegértés- szövegalkotási kompetenciáját. A nem szakrendszerű oktatás programjának támogatása: szövegértés, szövegalkotás című mintaprogram célja az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése, megerősítse, hátrányok kompenzációja. A könyvtári környezet és eszközrendszer felhasználásával az anyanyelvi kompetenciák megalapozása, az olvasás megkedveltetése. Egyéni és kiscsoportos fejlesztő játékok, kooperatív tanulás, csoportban való munkálkodás. Közös olvasmányélmények, információk feldolgozása. A szövegértés fejlesztése, az információgyűjtés; irodalmi szövegek befogadása, feldolgozása, megértése, a szociális kompetencia fejlesztése. A program felmérő jellegű, a tanulók szövegértés-szövegalkotási kompetenciáját méri. A program tananyagát modulokra bontották. A modulokra való felbontás alapját a modul során elsajátításra kerülő kompetenciák, ismeretek, motivációs elemek adják. Az egyes modulokon belüli tanulási feladatok a leckéken belüli részcélkitűzések szerint kerültek felosztásra. A program összegző értékeléssel zárul. A program megvalósításának helyszíne: Jálics Ernő Integrált Közoktatási Intézmény Könyvtára 7530 Kadarkút, Fő u. 1. Megvalósítás ideje: 2012. október-november (csütörtökönként 13:30-14:30-ig)
SALLAI Tibor – HÁMORINÉ VÁCZY Zsuzsa: A középiskolai anyanyelvi kompetenciák fejlesztése nem formális tanulási utakon (Tudományos szöveg feldolgozása)
A program célja: Az olvasás-szövegértési és szövegalkotási kompetenciák fejlesztése, illetve karbantartása oly módon, hogy a fejlesztés nem a hagyományos értelemben vett és használt irodalmi, nyelvi anyagra épül, hanem – egyebek mellett – a természettudományos ismeretek, valamint a mindennapi életben szükséges információk feldolgozásához, azok használatához szükséges feldolgozási, eszközhasználati készségek fejlesztését célozza meg. E fő cél megvalósítását az egyéni tanulási utak fejlesztésével, az önálló és a csapatban való munkavégzéssel, kooperatív technikák és módszerek alkalmazásával, az értő olvasás és IKT adta lehetőségek napi szintű alkalmazásával kívánja elérni. A program sikeres befejezése után a tanuló legyen képes konkrét tevékenységek elvégzésére, szerezzen jártasságot az elérhetőséget szolgáló nyomtatott és digitális eszközök használatában, önálló prezentáció elkészítésében, információk szóbeli megfogalmazásával, kommunikációs helyzetekben való felhasználásával. Legyen képes pl. egy programajánlat készítésére egy iskolai csoport számára. Tudjon eligazodni nyomtatott információhordozók (menetrend, hirdetés, térkép, weboldalak stb.) között.
SALLAI Tibor: Kölcsönhatások, kölcsönös hatások
A KÖLCSÖNHATÁSOK projekt célja, hogy élvezetes formában ismerkedjenek meg a résztvevő diákok Newton életével, munkásságával és hatásával az utókorra. Egy kicsit ember közelibbé és érdekesebbé téve a tömegvonzást és az alapvető fizikai törvényszerűségeket. Izgalmas történeteken keresztül eljussanak lényeges következtetések levonásáig. A program sikeres befejezése után a tanulók legyenek képesek konkrét tevékenységek elvégzésére, szerezzenek jártasságot az elérhetőséget szolgáló nyomtatott és digitális eszközök használatában. A tanult információkat felhasználva az ismert technikák segítségével (pl. ppt formájában) tudják önállóan kifejezni saját gondolataikat.
STEKLÁCS János: Olvasási képesség, olvasási motiváció fejlesztése a metakognícióra épülő olvasásstratégiai programmal könyvtári, iskolán kívüli foglalkozásokon
A 30 órás tréning elsődleges célja, hogy a résztvevők elsajátítsák az olvasási stra-tégiák elméletét, a metakogníció fogalmát, szerepét, jelentőségét a szövegértő képesség fejlődésében. Az első modul anyaga az olvasást, szépirodalmat népszerűsítő kampányok tapasztalatai, az olvasás és könyvkultúra alakulásának tendenciái hazánkban. Ezt követően a szövegértő olvasás kritériumait, az olvasási stratégiák fogalmát, olvasás és metakogníció összefüggéseit, az olvasásra vonatkozó meggyőződés jellemzőit is-merik meg a résztvevők, majd a következő modul során az olvasásstratégiai mód-szer, kooperatív tanulás, reciprok tanulás alapjainak elsajátítására kerül sor, illetve a szövegekre alapuló könyvtári foglalkozások módszertanával ismerkedünk. A program második részében még inkább a gyakorlaté, a tevékenységeké a főszerep. Először, a negyedik modulban az olvasásstratégiai módszer alkalmazását gyakoroljuk szépirodalmi, ismeretterjesztő és egyéb típusú szövegeken. A következő, ötödik modulban az elmélet és gyakorlat integrációs lehetőségeit vizsgáljuk a megismert elméleti háttér és a gyakorlatban alkalmazott feladatok szintézisével. Ezt követően a résztvevők feladatokat oldanak meg önállóan, foglalkozásterveket készítenek, és ezeket prezentálják.
SZAKMÁRI Klára: Görög mitológiai történetek feldolgozása
A program célja, hogy a résztvevők megismerjenek görög mitológiai történeteket, mitológiai alakokat, hősöket. Megismerjék a mítosz műfaját, annak jellemzőit. Lássák ezen mítoszok továbbélését a keresztény-európai mitológiában, valamint a mítoszok hatását más művészeti ágakra és a kultúra, a filozófia területére. A résztvevők képessé válnak arra, hogy felismerjenek más művészeti ágak által megjelenített mitológiai történeteket. Az ábrázolásokat, megjelenítéseket képesek befogadni, értelmezni, átérezni és élvezni (képzőművészet, zene, tánc, színház). Tapasztalják meg a mítoszok világát, a történetmesélés és a művészeti alkotások magával ragadó erejét. Megtapasztalhatják a mítosz rájuk gyakorolt hatását, a képzeletükre gyakorolt mozgósító erőt, valamint saját kreativitásukat, ahogyan képesek a mítosz mai értelmezésére, átértelmezésére és megjelenítésére, akár a digitális technológia használatával. A program során a résztvevők gyakorolják az értő szövegolvasást. Képessé válnak arra, hogy kiemeljék a szöveg lényegét, rögzítsék a történet cselekményvázát, szereplőinek nevét, megragadjanak mitikus történéseket, csodás átváltozásokat. Gyakorolják és képessé válnak adott témához kép, képzőművészeti, zenei alkotás keresésére, akár könyvekből, akár elektronikus dokumentumokból. Gyakorolják az interneten való keresés technikáját. Megismernek az interneten keresztül különféle adatbázisokat, katalógusokat, gyakorolják az ezekben való keresés technikáját. Képessé válnak a találatokból kiválasztani a számukra legmegfelelőbbeket. Képesek a webről szövegeket, képeket, zenéket menteni, szerkeszteni. Képesek az adott témában a gyűjtött anyagot rendezni, leírni adott szempont szerint vagy saját szempontjaik szerint. Képesek csoportban együtt dolgozni, gyakorolják azt, de képesek az önálló munkára, a saját részük elkészítésére. Képesek projektmunka előállítására, prezentáció készítésére, dramatizálásra.
TÖRÖK Miklósné: Fűben, fában van az orvosság
A program sikeres befejezése után a hallgató legyen képes konkrét tevékenységek el-végzésére, szerezzen jártasságot az elérhető nyomtatott és digitális eszközök használa-tában, stb. Például ismerje fel a leggyakoribb gyógynövényeket természetes élőhelyükön legalább a jártasság szintjén, tudja, hogy gyógyszer készül belőlük, hogy többnyire védett növények. Tudja, hogyan szerezzen információt a növényi gyógysze-rekről tapasztalati úton vagy különféle adatbázisok felkeresésével.
VEKERDI Ágnes: Hónapok, jeles napok
A program során a hónapok, jeles napok témakört járjuk körbe. Komplex egységben kezeljük a néprajzi, irodalmi és természettudományos ismereteket. A gyerekek számára élményt igyekszünk szerezni, és a foglalkozás során megismertetjük őket a könyvtárhasználat alapjaival. A feldolgozott téma: hónapok, évszakok több irányú megközelítése, ismeretbővítés a hónapok eredetével kapcsolatban, játékos ismeretbővítés találós kérdések megfejtésével, figyelemfejlesztés körjáték kapcsán. Előzetes ismeretek: hónapok neveinek ismerete, hónapok és évszakok kapcsolatának ismerete. Bizonytalan ismeret esetén a foglalkozás során jobban rögzülnek a nevek, kapcsolatok, jellemzők. A program feltételezi a betűismeretet, alapfokú olvasáskészséget, kikészített könyvből adott témájú versek, dalok keresésének képességét. Bizonytalan képesség esetén a foglalkozás során elsajátíthatják, illetve jobban rögződhetnek ezek a kompetenciák. A foglalkozás módszere játék és csoportmunka vetélkedő jelleggel. A foglalkozás során az adott témához kötődően különböző típusú feladatokat oldanak meg csoportosan a gyerekek. Mivel a feladatok nem szorosan épülnek egymásra, a foglalkozás rugalmasan alakítható: a gyerekek korának, érdeklődési körének, előismeretének függvényében egy-egy feladat elhagyható. A foglalkozás végén értékeljük a munkájukat, majd kötetlen formában ismerkedhetnek a program során felhasznált dokumentumokkal és a könyvtárral. Résztvevők: 8-12 éves gyerekek, 12-24 főre tervezve. A foglalkozásvezető egy pedagógus (pl. napközis tanár), segít neki egy könyvtáros. A foglalkozásvezető lehet a könyvtáros, ekkor a kísérő pedagógus is részt vehet a játékban. A formális képzést jelentősen támogatja az alábbi kompetenciák fejlesztésében: szociális kompetencia, társas kompetencia, egész életen át tartó tanuláshoz szükséges információszerzési kompetencia, a dolgok több irányú megközelítésére való képesség.
VINCZE Mária: Népmese napja (Török projekt)
A program sikeres befejezése után - a projektben megismert és megtapasztalt tanulási folyamatok felhasználásával - a résztvevő gyerekek eredményesen és hatékonyan jussanak hozzá további feladataik megoldásához szükséges információkhoz. A számítógépes kutatómunka, a többcélú és sokoldalú internetes feladatok megoldása során gyakorlottak lesznek az információs és kommunikációs technológiák kritikus és megfontolt használatában. A különféle típusú szövegek megértése, felhasználása, információk keresése, összegyűjtése és feldolgozása, segédeszközök használata megerősíti a hatékony, önálló tanulásukat. A tanulási feladatok életközelbe kerülésével, új tanulási helyzetek megismerésével növekszik a tanulás iránti motivációjuk. Az összegyűjtött írásbeli anyag, az elhangozott ismeretek, a megtapasztalt események után ügyesebben formálnak önállóan véleményt. Fejlődik döntési és önértékelési képességük. A feladatok sokaságából a nekik legmegfelelőbbet kiválasztva megtapasztalják az alkotásig megtett út nehézségét és örömét. Ezáltal érintetté válnak mások alkotásainak megbecsülésében, megőrzésében. Fejlődik esztétikai érzékük. A résztvevők, - megismerve más népcsoport szokásait, életmódját, hagyományait - nyitottá válnak különböző kultúrák befogadására. Társaikkal közös cél eléréséért munkálkodva az együttműködés képességét élik át. A csoportmunkák elvégzése során fejlődik önismeretük, megtapasztalják az önálló feladatvégzés felelősségét és fontosságát. Információt nyernek szervezési és vezetési készségeikről. Megismerve más nép, nemzet kulturális identitását, tudatosul bennük a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség ismeretének jelentősége.
VINCZE Mária: Népmese napja (Török projekt) - kipróbálás (Cserlakiné Hagymássy Krisztina)
Helyszín: a mintaprogram kipróbálására Nyíregyházán, a Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban (4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 22.) került sor. A program készítői, Hámoriné Váczy Zsuzsa és Vincze Mária munkájukat megjelölés szerint 5-8. évfolyamos gyerekeknek szánták, én a mi nyolcosztályos gimnáziumunk 8. osztálya mellett döntöttem. A foglalkozásokra kiválasztott gyermekek tehát nyolcadik osztályosak, 13-14 éves diákok. Időpont: 2013.11.08., 2013.11.15., 2013.12.06., 2013.12.13., 2014.02.03., 2014.02.14. (6x 2 óra és 1 óra összegző értékelés) Közreműködők: Karaszné Kovács Mariann rajztanárnő; Kőváriné Kulcsár Gabriella gyermek és ifjúságvédelmi felelős, mentor tanár; Parraghné Sass Zsuzsa; Cserlakiné Hagymássy Kisztina könyvtárostanár.
ZSIGRI Mária: Holdutazás Verne Gyulával
A program sikeres befejezése után a tanuló legyen képes tájékozódni a csillagászat és a fizika területén információgyűjtésre használható nyomtatott és digitális források között. Képes legyen a felmerült probléma megfogalmazására és ennek megfelelően a megoldáshoz szükséges információk kiválasztására, feldolgozására ismertetésére. Képes legyen kapcsolatot teremteni az elvonatkoztatott törvények, fogalmak és a valóságban - akár a hétköznapokban is - végbemenő folyamatok között. Szerezzen jártasságot az elérhetőséget szolgáló nyomtatott és digitális eszközök használatában. A hallgató bármilyen érdeklődésű is kedvet érezzen a természettudományos, ismeretterjesztő irodalom megismerésére. Ismeretei bővítésére, problémái megoldására biztonsággal induljon ezen a műveltségi területen is. Látásmódja, gondolkodása a tantárgyak elkülönülése helyett a világ folyamatainak egészét lássa.
ZSIGRI Mária: Holdutazás Verne Gyulával - kipróbálás (Barna Katalin)
A program célja: A program sikeres befejezése után a tanulók legyen képesek tájékozódni a csillagászat és a fizika területén információgyűjtésre használható nyomtatott és digitális források között. Legyenek képesek a felmerült problémák megfogalmazására, és ennek megfelelően a megoldáshoz szükséges információk kiválasztására, feldolgozására, ismertetésére. Tudjanak kapcsolatot teremteni az elvonatkoztatott törvények, fogalmak és a valóságban – akár a hétköznapokban is – végbemenő folyamatok között. Szerezzenek jártasságot az elérhetőséget szolgáló nyomtatott és digitális eszközök használatában. A tanuló – bármilyen érdeklődésű is – legyen képes a természettudományos, ismeretterjesztő irodalom megismerésére. Ismeretei bővítésére, problémái megoldására biztonsággal induljon ezen a műveltségi területen is. Látásmódja, gondolkodása a tantárgyak elkülönülése helyett a világ folyamatainak egészét lássa. A projektről a tanulók valamennyien jó véleménnyel voltak. Érdekesnek tartották a témaválasztást. Az ismeretszerzésnek ezt a módját érdekesebbnek, jobbnak találták, mint a hagyományos tanórai munkát. Többen azt a véleményüket is megfogalmazták, hogy önmaguk sosem néztek volna utána bizonyos információknak, adatoknak, amiket most mégis megkerestek. A csoportos munka mindenki számára érdekes és új munkaforma volt. Úgy gondolják, hogy így sokkal több információt meg tudtak keresni. Voltak olyan vélemények is, melyek szerint sokan voltak egy csoportban. Természetesen felmerült az is, hogy nem mindenki dolgozott egyforma hatékonysággal, bár ez a 27 tanulóból csak három tanulónál szerepelt. A többiek úgy vélték, hogy szerencsés volt a munka ilyen típusú szervezése. Több okból is: könnyebben el tudták végezni a kiadott feladatot, hiszen megosztották a munkát. Csapatépítő és közösségerősítő szerepe is volt a munkának. Egy tanuló külön kiemelte, hogy a csoportmunkának köszönhetően olyan társaival is együtt tudott dolgozni, akivel eddig még soha nem dolgozott. A saját munkájukat jónak ítélték. Szerencsére azok, akik nem dolgoztak megfelelően, ezt elismerték. Így az önértékelésük is fejlődött. Egyetlen tanuló sem volt, aki bármit is változtatna a projekten. Talán ez egy kicsit nehéz kérdés is volt, hiszen életkoruk miatt még nem rendelkezhetnek elegendő projekt tapasztalattal. Volt olyan tanuló, aki azt is leírta, hogy sajnálja, hogy az általános iskolában nem találkozott ehhez hasonló projektfeladattal. Összegezve: a tanulók és a tanár is jónak tartják az ötletet és a projektet. A tanórai ismeretszerzést is érdekesebbé és hatékonyabbá lehet tenni, ha nem a hagyományos módon próbáljuk elsajátíttatni a tantervben szereplő ismeretek, fogalmakat. Értékesé teszi a programot, hogy a nyomtatott információhordozókat is és az elektronikus információhordozókat is igénybe veszi a diák a feladat végrehajtásakor. Tudjuk, hogy a tanulók egyre kevesebbet olvasnak, járnak könyvtárba. Az ilyen projektek megismertetik és talán meg is szerettetik a könyvtárhasználatot a tanulókkal. Mindemellett a tanulásban is sokat segít a gyerekeknek. A tapasztalatok szerint a projekt a jelenlegi formájában és az adott korosztállyal sikeresen elvégezhető. A programon készült fotók a kereső oldalról érhetők el!
