Olvasás Portál

lovári  |  english

Eseménynaptár

       
 
 
 
 
H K SZ CS P SZ V
1
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Kovács Marianna: Az olvasástól az élőszóig
2
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
3
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
4
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
5
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
6
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Patak Márta: Enyhítő körülmények között - könyvbemutató
7
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
8
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Arany János a Margitszigeten – irodalmi séta extra programokkal
9
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
10
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Arany János a Margitszigeten – irodalmi séta extra programokkal
11
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
12
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Könyvtári Nap 2017. - Budapest
13
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
14
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Könyvtári Nap 2017. - Budapest
15
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Ingyenes Arany előadás a Kelló Kódexben
16
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Olvasás éjszakája 2017.
17
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
18
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Harminc év napsütés - Grecsó Krisztián új kötetének premierje
  • Alföld - Arany 200
19
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • Antik és kortárs
20
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
21
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
22
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • XIII. Országos népmese-konferencia
23
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
  • XIII. Országos népmese-konferencia
24
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
25
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
26
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
27
  • Bálint Ágnes életmű kiállítás
28 29
  • DOKK - Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás
30
  • DOKK - Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás
 
OPKM OFI

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Hock Zsuzsanna: Az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny 2012–2013 tapasztalatai

Nyomatási nézet

Mintaprogram egy nem formális verseny szolgálatában

A program előzményei[1]

A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának fontossága a XX. század közepétől kezd hangsúlyossá válni Magyarországon. Az 1970-es években az iskolai könyvtárak fejlődése megteremtette a szükséges feltételrendszert, az 1993. évi oktatási törvény és a Nemzeti alaptanterv pedig törvényi szinten biztosította a könyvtárhasználati ismeretek oktatását valamennyi gyermek számára. Az elsajátított ismeretek mérése azonban még nem egységes az oktatási rendszerben. Ezért az országos tanulmányi verseny megújításában kettős cél vezetett. Egyrészt, hogy az elsajátítandó ismeretek, készségek közül azokra kerüljön a hangsúly, amelyek leginkább hasznosulnak az életben. Másrészt, hogy a számonkérés tartalmi, formai és módszertani elemeit végiggondolva határozott lépést tegyünk a rendszerszintű, egységes elvek megteremtése felé.

A verseny kidolgozása és megrendezése – azaz a mintaprogram kipróbálása – közötti időszakban megjelent a 2011. évi Nemzeti köznevelési törvény, valamint a 2012. évi Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló kormányrendelet, amelyek megerősítettek abban, hogy az információs műveltség, az interdiszciplináris oktatás, a digitális készségek fejlesztése elképzelhetetlen könyvtárhasználati ismeretek oktatása nélkül. A könyvtárhasználati ismeretek mérése nem előzmény nélküli. Húsz éve indult útjára a Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny (1993)[2], amelyet elsőként a 7-8. és 9-10. évfolyamosok számára hirdettek meg. Hamarosan megjelent harmadik kategóriaként az 5-6. évfolyam is, majd a 2001–2002. tanévben kiteljesedni látszott a verseny: a 11-12. évfolyam számára is meghirdetésre került a könyvtárhasználati ismereteket mérő verseny. Erre a régi hagyományra támaszkodunk jelen munkákban is.

Az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny fokozatosan nőtt ki a vetélkedők sorából, s vált országos versennyé, majd 2001-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) közé is bekerült. Ennek ismeretében készítettük el mintaprogramunkat. Fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy milyen tartalmi és mérésmetodikai elvárásoknak kell, hogy megfeleljen egy könyvtárhasználati ismereteket számon kérő, OKTV szintű, kimeneti mérést szolgáló eszközrendszernek. A mérőeszköz készítésekor figyelembe vettük a hasonló diszciplínákkal dolgozó OKTV tárgyak feladatsorait, azok jellegét, típusait. Tudatában voltunk annak, hogy a könyvtárhasználati ismeretek sajátosságaiból következően a mérőeszköz egyszerre kell, hogy alkalmas legyen az elméleti és gyakorlati tudás mérésére. Arra törekedtünk, hogy az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny és az OKTV hagyományait követve egy új szemléletű, bemért, komplex mérési eszközrendszert fejlesszünk ki. A verseny keretében a kezdetektől jelen volt a „szóbeli” forduló, amely mindig változott egy kicsit. A vetélkedők sorában nagy előrelépést jelentett, hogy a 2001-2003 között kidolgozott és megvalósított Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny az OKTV szintjére emelkedett. Fontos változás volt továbbá, hogy ez a vetélkedő sok tekintetben rokonítható volt a francia könyvtárhasználati képzés bemeneti szakaszának gyakorlati-szóbeli formájához. A Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny, s így a mintaprogram is tematikájában a közoktatás folyamatában elsajátítandó, interdiszciplináris könyvtárhasználati ismeretekhez igazodik: könyvtárismeret, dokumentumismeret, tájékozódás a könyvtárban, szellemi munka technikája. Mindezek részét képezik az információs műveltségnek, amelynek készség szintű alkalmazása elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. Az interdiszciplinaritást jelzi, hogy a kipróbálás során is megőriztük az országos verseny azon hagyományát, miszerint a könyvtárhasználati tudást egy-egy tudományterülethez, ismeretkörhöz kapcsolva kéri számon. A 2012–2013-as rendezvény témája a biodiverzitás[3] volt, ez adta a feladatok alapját. Mivel a könyvtárhasználati ismeretek olyan készségek fejlesztését kívánják meg, amelyek nagy részben a gyakorlat oldaláról közelíthetőek meg, ezért az alkalmazott módszerek egyszerre empirikus és elméleti jellegűek. A kifejlesztett mintaprogram elsődleges célja volt, hogy a közoktatás kimeneti szakaszában legyen olyan elméleti és gyakorlati tudást igénylő feladatsor, amely alkalmas az országos tanulmányi versenyek keretében a könyvtárhasználati tudást számon kérni, s amelynek nyertesei felvételt nyerhetnek a hazai felsőoktatási intézmények szakirányú képzéseire. A mintaprogram a magyar nyelv és irodalom OKTV típusfeladatait (tesztkérdések, kifejtő kérdések) vette alapul. Nagyobbrészt időtartamában is a hazai gyakorlat volt a kiindulási pont. Támaszkodtunk a francia könyvtárosképzés bemeneti vizsgarendszerének tartalmi elemeire, metódusára. Tehettük ezt azért is, mert a francia iskolai könyvtári hálózat fejlődéstörténete igen sok hasonlóságot mutat a hazaival. A vizsgarendszerük a CAPES[4] versenyszellemét tekintve is közel áll a magyar OKTV felfogásához.A mintaprogram elkészítése során felhasználtuk még az amerikai Kent State University Libraries által kifejlesztett, az információs műveltség mérésére szolgáló, TRAILS[5] nevű projekt anyagát is.

 

A francia modell elemei

A francia vizsgarendszer tartalmi és módszertani elemzésére nem vállalkozhatunk, csak azokra az elemekre kívánunk utalni a könyvtárhasználati és dokumentációs ismeretek számonkérésének területéről, amelyeket felhasználtunk a vetélkedő kidolgozásában. Ahogy jeleztük, fontos szempont volt egy olyan tanulmányi verseny kidolgozása, mely helyettesítheti a felvételi eljárást a könyvtárhasználati ismeretek területén. Ehhez a francia könyvtárosképzés bemeneti vizsgája jó előképül szolgált (CAPES). A középfokú oktatást záró (érettségi-felvételi) vizsga egyszerre méri a jelöltek szakismereteit, amelyet a középiskolában sajátítottak el, valamint a szakmai kompetenciáit, a tájékozottságot, a dokumentumok és információs források ismeretét, az alkotó módon való használatuk képességét stb. A számonkérés módjának legfontosabb elemei közé tartozik egy téma bemutatása a rendelkezésre bocsátott dokumentáció felhasználásával (válogatás indoklása), egy-egy dokumentumról ajánló ismertetés és tartalmi összefoglaló (rezümé) készítése, adott témáról bibliográfia összeállítása, majd a bibliográfiából kiválasztott források felhasználásával a téma feldolgozása egy 20 perces prezentációs előadás megtartásával és az ezt követő 40 perces szakmai beszélgetéssel. A vizsga alapját képező dokumentumokat a legjobb technikai feltételek mellett számítógépen kapják meg a jelöltek. A munka során egyszerre használhatják az internetes forrásokat és a könyvtár állományát.

 

A program céljai

A mintaprogramként kidolgozott könyvtárhasználati verseny során alkalmazott mérőeszközök és gyakorlati feladatok a már elsajátított könyvtárhasználati ismereteket kérik számon. Az írásbeli mérések során a 8., illetve 10. évfolyam kimeneti követelményei jelentik az alapot. Ez tartalmazza a könyvtárhasználati ismeretek alapelemeit: könyvtárismeret, dokumentumismeret, tájékozódás a könyvtárban (tájékoztató eszközök), ezek lefedik az információs műveltség valamennyi részkészségét. A versenyzőtől elvárt ismeretek, készségek a gyakorlati ismeretek (szellemi munka technikája) mérése során a következőek:

 

– A versenyző képes információs szükségletének definiálására, pontosan határozza meg azt, és jól artikulálja.

– Ismeri az információforrások különböző típusait és formátumait. Képes újraértékelni a megszerzett információt.

– Képes kell, hogy legyen hatékony keresési stratégiák alkalmazására.

– Képes a szükséges információk megszerzésére a könyvtár tereiben − tájékoztató apparátusainak használatával −, illetve online módszerekkel.

– Képes mérlegelni a kapott információmennyiség és a kutatási cél kapcsolatát, összefüggéseit a további kutatási módszerek kiválasztása érdekében.

– Képes a kutatási célnak megfelelően értékelni az összegyűjtött információkat, s ha kell, új keresési stratégiát fölállítani.

– Tudja a hivatkozás könyvtári szabályait alkalmazni a források típusainak megfelelően.

– Képes lényegkiemelésre, a szöveg újraalkotására.

– Ki tudja választani a szövegből a hivatkozott, idézett szövegeket. Tudja ezek idézésének szabályait.

– Képes az információs források közül a relevánsak kiválasztására, a források komparatív vizsgálatára.

– Felismeri a források és fogalmak közötti összefüggéseket.

– Képes az összegyűjtött információt a formátumnak megfelelően rendszerezni.

– Munkája során a nem hagyományos dokumentumokat, informatikai megoldásokat tudja alkalmazni, használni.

– Tud munkájához folyamatábrát készíteni.

– Tudatosan alkalmazza az etikai és jogi szabályokat munkája során. Ismeri a szerzői jog, a hivatkozás szabályait. Ismeri a szövegek, adatok, kép- és hanganyagok legális tárolási, beszerzési és alkalmazási módjait.

– Képes a világos kommunikációra a téma bemutatása során.

Célunk volt, hogy az új rendszerű verseny mind metodikájában, mind tematikájában illeszkedjen a hazai országos tanulmányi versenyek hagyományaihoz, megtartva az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny tradícióit. A tartalmában megújult verseny lehetőséget ad a könyvtárhasználati ismeretek oktatásának fejlesztéséhez, illetőleg rendszerszerű oktatásának elterjesztéséhez, növekszik a verseny presztízse, nemcsak a diákok, a pedagógusok, de a könyvtárostanárok körében is. Eredményként jelentkezik, hogy a feladatlap-fejlesztések olyan könyvtárhasználati, bemért eszközöket eredményeznek, amelyek bárki számára használhatók, elemenként és összességében is. A végső cél, hogy a Bod Péter verseny Magyarországon elismert, felvételi értékű versennyé váljon. Ezzel nőhet a könyvtárostanári hivatás presztízse, nemcsak a közoktatásban, hanem a felsőoktatásban is.

 

A program tervezett tartalmi elemei

A mintaprogramban javaslatként az alábbi versenytervet készítettük el:

A verseny két nagyobb egységből áll, amelyek további résztevékenységet tartalmaznak:

I. forduló

– 50 perces teszt,

– 100 perces esszé.

II. forduló

Írásbeli (200 perc)

– tematikus dokumentumsor értő feldolgozása (140 perc),

– ajánlás és recenzió adott szöveghez (60 perc).

Gyakorlati (200 perc)

– feladat egy téma kidolgozása a szellemi munka technikájának alkalmazásával (150 perc),

– szóbeli: a feladat megvalósításával kapcsolatos könyvtár-informatikai kérdésekkel (50 perc).

A verseny egységei módot adnak arra, hogy komplex képet kapjunk a versenyző tudásáról.

Részletesebben a feltételrendszerről:

I. forduló

Szükséges egy osztályterem, ahol biztosítható, hogy a jelentkezők nem tudnak egymással érintkezni, a felügyelő tanár, aki nem könyvtárszakos és a könyvtárostanárok − megfelelő végzettséggel −, akik javítanak. Biztosítandó még a jegyzőkönyvhöz iskolai űrlap, boríték, amelyben a versenyszervezők visszaküldik a kitöltött verseny-feladatlapokat a javítási útmutató alapján elkészített javítást követően. Amennyiben egy-egy iskolában nincs legalább 4 jelentkező a versenyre, több iskola diákjai (egy helyszínen) is megírhatják a dolgozatot, azonban minden esetben a versenyző könyvtárostanára a javító, s intézménye a visszaküldő. A versenyszervezőnek kell biztosítania a javítás szakmai ellenőrzését.

II. forduló

A verseny egyéni feladatmegoldáson alapul, ezért ennek feltételeit kell megteremteni.

A könyvtári környezet biztosítása csak a második forduló második részében elengedhetetlen.

Itt már valamennyi versenyzőnek szükséges:

– egy számítógép, amelyen internet csatlakozás van, megfelelő védelemmel, hogy csak a versenyhez nélkülözhetetlen forrásokat használhassa,

– könyvtári adatbázis, katalógus.

A felügyelő tanárok könyvtáros végzettségűek. Feladatuk a versenyzők munkájának figyelemmel kísérése külön felkészítés, útmutató alapján, hiszen ők egyben a zsűri tagjai is. Vagyis szükséges egy jól képzett értékelő bizottság (zsűri), mely a versenyzőt meghallgatja, kérdéseket tesz fel, a munkát értékeli. A javasolt jelentkezési határidő szeptember 30., az első forduló november 15., a második forduló január 15. (A verseny céljaival harmonizálva, hiszen az egyetemi felvételi jelentkezések előtt kell a versenyt lebonyolítani.) Az első fordulóban a versenyzők számára a feladatlap lezárt, lepecsételt borítékban, az iskolavezetés számára küldve érkezik meg a verseny napja előtt. Két boríték található a csomagban. Az első tartalmazza a tesztet, a második az esszékérdéseket. Felbontása a teremben történik, ahol jegyzőkönyvet kell fölvenni a diákok ülésrendjéről, az OKTV-hez és az érettségihez hasonlóan. Felügyelő tanárról, valamint a verseny nyugalmáról az intézmény gondoskodik. A felügyelő tanár felolvassa a tájékoztató szöveget, majd elkezdődik a munka, amelynek idejét e pillanattólszámoljuk. A feladatok két részből állnak, az 50 perces teszt ideje alatt a versenyző nem hagyhatja el a termet. Ezt követi egy 15 perces szünet, majd a felügyelőtanár kinyitja a második borítékot, amelyben az esszé témáját, illetve a kifejtő kérdéseket találjuk. A megoldásra 100 perc áll a versenyző rendelkezésére, az első 80 perc után, ha szükséges (a jegyzőkönyvben jelezve) rövid időre kimehet a teremből. A verseny lebonyolítása után a felügyelő tanár átadja a dolgozatokat, jegyzőkönyvet az iskola igazgatójának, aki felkéri a könyvtárostanárt, hogy a javítókulcs segítségével értékelje a diákok munkáját. Ha több iskola diákjai is részt vesznek az első fordulóban egy helyszínen, akkor az adott intézmény könyvtárostanára fogja javítani a versenydolgozatot. A kijavított dolgozatokat a jegyzőkönyvvel együtt kell visszaküldeni a verseny lebonyolítójának a versenyt követő egy héten belül.

A második fordulóban a verseny lebonyolításának időtartama 400 perc. A versenyzők ez esetben is két eltérő feladatot oldanak meg. Az első feladat nem igényel könyvtári-informatikai hátteret. A felügyelők nem lehetnek könyvtáros végzettségűek. Könyvtári környezet nem szükséges. Az ülésrendről jegyzőkönyv készül, amelyet a versenyszervezőnek a kész munkákkal átad a felügyelő. A feladatok a könyvtári-informatikai műveltség mérését szolgálják, adott dokumentumrészletek értelmezésével. A feladatmegoldásra 140 perc áll a versenyző rendelkezésére. A 140 perc első 90 percében a versenyző nem hagyhatja el a termet. Azt követően a mozgásokat a jegyzőkönyvben jelezni kell. Az első rész második feladata a tematikus szöveggyűjteményből előre kiválasztott egy dokumentumhoz ajánlás és egy másik dokumentumhoz recenzió készítése. Rendelkezésre álló időkeret: 60 perc.

A második részben egy 150 perces feladat során a jelöltnek szüksége lesz a könyvtár és informatikai források használatára, ezért ezt csak iskolai könyvtárban lehet lebonyolítani. A jelöltnek alkalmaznia kell egy kihúzott téma kapcsán a szellemi munka technikáját, amelynek eredményeképpen egy PowerPoint bemutató segítségével össze-foglalót kell készítenie az adott témáról. A záróegység egy maximum 50 perces beszámoló, amelyben 20 perc áll a versenyző rendelkezésére, hogy a bemutató alapján az adott témáról talált információkat ismertesse, összegezze. A beszámoló ideje nem lehet több, de kevesebb sem. Ezt követően a szakmai (feltétlen szükséges a megfelelő számú, megfelelően felkészített, könyvtáros végzettségű zsűri) kérdésekre, beszélgetésre kerül sor a zsűri és a jelölt között, maximum 30 percben. A versenyző munkáját a zsűri az írásbeli eredményével együtt értékeli.

 

A program kipróbálása

A 2012–2013. tanévben az OFI-PKM vezetőjének felkérésére a mintaprogram kipróbálása lett a verseny egyik célja. Az eredeti hagyományok alapján a verseny három fordulóból áll, a regionális és országos döntőt megelőzi az iskolai forduló. A verseny ebben a tanévben is lehetőséget adott az iskolai forduló megtartására, de a legtöbb esetben sajnos ez eddig sem történt meg. Most a verseny a mintaprogramhoz illeszkedve kétfordulós volt. Természetesen a versenykiírás nem tiltotta meg az iskolai fordulót.
Ezzel a lehetőséggel azonban idén a korábbiakhoz képest kevesebben éltek. A fentiekben leírt mintaprogram egészének (szó szerinti) kipróbálását a 20 éves hagyománnyal bíró hazai könyvtárhasználati verseny – különböző okok miatt – nem tette lehetővé.
A mintaprogram korrekciója ugyanakkor folyamatos egyeztetés eredményeképpen zajlott az OFI-PKM versenyszervezőjével[6], igazgatójával[7], valamint a belső szabályzat szerint felkért versenybizottság[8] tagjaival.

Az első forduló csupán a feladatlap megoldására korlátozódott. Bemérése, ezt követő korrekciója megtörtént. A kitöltött feladatlapok javítása nem helyben (megyei helyszínek) történt, hanem központilag. (A mintaprogram szerint helyben történik, javítókulcs alapján, s ezt kell beküldeni a versenyszervezőnek.) Elmaradt a második, az esszékérdés. Így a feladatlap kitöltésére korlátozódott a forduló, amelynek időtartama a hagyományokhoz illeszkedett. (90 perc).

A második fordulóban jelen volt mindkét elem, az írásbeli és a gyakorlati is, amelyet a szóbeli beszámoló zárt. Tartalmában kisebb, időtartamában jelentősebb változás volt a mintaprogram elvárásaihoz képest. Elmondhatjuk, hogy a verseny keretet biztosított a mintaprogram kipróbálásához. Lehetővé tette egy Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny színvonalához közelítő könyvtárhasználati verseny lebonyolítását, mintegy első állomásként. A diákok hozzáállása, tevékenysége pozitív képet mutat.

A mintaprogram kipróbálásának főbb elemeit érdemes a két forduló tapasztalatai alapján összegezni.

Néhány adat, amely érthetővé teszi az elemzést.

I. forduló[9]:

– Helyszín: megyénként egy, kivétel a fővárost, ahol a két kategória két helyszínen versenyzett[10]. Legtöbb esetben – a hagyományokhoz kötődően – könyvtári környezetben, bár a feladatmegoldáshoz erre nem volt feltétlenül szükség, ahogy a mintaprogramban is terveztük.

– Időtartam: 90 perc – ez lényegesen rövidebb, mint a program időtényezője.

– A lebonyolítók: pedagógus, könyvtáros, helyi versenyszervező, a versenybizottság tagjai, versenykoordinátor – több, mint amit a mintaprogram megkívánt.

– Résztvevők: 7-8. évfolyamos, valamint 9-10. évfolyamos diákok.[11] Országosan 304 diák vett részt ezen a fordulón, 164 intézményt képviselve.[12] (Az iskolai fordulókat is számolva a versenyen több mint ezer tanuló vett részt.)

– A versenyzők felkészültsége meg kellett, hogy feleljen az adott évfolyamon elvárt (7-8., ill. 9-10.) könyvtárhasználati ismeretek kimeneti követelményeinek.[13] A mintaprogram kidolgozásakor a program céljainak megfelelően összegeztük a mérhető készségeket (lásd feljebb).

II. forduló:

A verseny második fordulója (országos döntő) tartalmában ugyan kapcsolódott a mintaprogram tervezett tartalmához, megvalósítását azonban objektív akadályok nem tették lehetővé. A helyszín a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium könyvtára volt. A verseny időtartama − 30 perc írásbeli és 130 perc gyakorlati idő versenyzőnként − a mintaprogramban tervezett idő 40%-ára csökkent. A mintaprogram e ponton elvárásként fogalmazta meg a zsűri szakképzettségét, s a versenyben való jártasságát. Ennek a kipróbálás során sikerült tökéletesen megfelelni.[14]

A mintaprogram nem utal a második fordulóba jutók számára, de célszerűnek látszik ezt 30-32 főben limitálni. Ez esetben, a kipróbálás során a résztvevők 7-8. évfolyamos (13-14 éves) és 9-10. évfolyam (15-16 éves) diákok voltak. Mindkét kategóriában 16-16 fő. (Végül az első kategóriában ez visszalépés miatt egy fővel csökkent.) A döntőben a résztvevők nemek szerinti megoszlása: az első kategóriában a 16 diákból három fiú, a második kategóriában 5 fiú és 11 leány.

 

A döntő (illetve a mintaprogram részelemeinek) értékelése

A második forduló a mintaprogram elképzeléseinek megfelelően, de rövidebb időtartamban (30 perc) könyvtárhasználati tudást mérő tesztsorral kezdődött mindkét kategória számára. Az eredmények beleszámítottak a végső eredménybe, mint ahogy ezt a mintaprogramban is megfogalmaztuk. Az írásbeli feladatok a tanulók információs műveltségének bázisát, könyvtárhasználati ismereteiket voltak hivatottak számon kérni. A döntő írásbeli feladatsorait a nemzetközi mérési standardnak megfelelő formátumban készítettük el.[15] Előismeretük, könyvtárhasználati tudásuk az írásbeli feladatsorok eredményei alapján a következő képet mutatják:

I. kategória (13-14 évesek)

A versenyzők alapvető könyvtárhasználati tudását mérte a feladatsor, amely 56 itemet tartalmazott. A feladatokat bemértük, lektoráltuk. Az 1. feladat a diákok könyvtárral kapcsolatos fogalomrendszerét, ismeretét mérte. Egy tanuló nem tudta a feladatot megoldani, hárman pedig nem tudtak három jelzőt kapcsolni a könyvtár kifejezéshez. Ennél jóval alacsonyabb számban, mindössze négyen tudták megfogalmazni az Egyetemes Tizedes Osztályozás fogalmát (2. feladat). Szerepét ugyanakkor egyenlő mértékben tudták a diákok. Hasonló arányban ismerték az indirekt tájékoztatás szerepét a mindennapi tájékozódás folyamatában. A 3. feladatban konkrét könyvtári dokumentumtípusok, tájékoztató eszközök felismerése, ismerete volt a cél. Mindössze egy diák tévesztett a bibliográfia esetében, valamennyien 100%-osan oldották meg a feladatot. A 4. feladat egy adatbázis rekord elemeinek, információs tartalmának értelmezése volt. A diákok 50%-a nem tudta megmondani a rekord alapján a dokumentum típusát. Sokan egy másik feladattal keverték, nem tudták, mi a különbség egy dokumentum műfaja és típusa között. A könyvtári szakrend ismeretét kérte számon az 5. feladat. Biztonsággal csupán a verseny témájához (Biodiverzitás – A sokszínű
világ
) közel eső feladatot oldották meg a diákok, ezt mindössze egy versenyző tévesztette el. A 6. feladat az alapvető könyvtártípusok ismérveire (gyűjtőkör, felhasználók köre, hazai példa) kérdezett rá. Hiányosak a nemzeti könyvtárra vonatkozó ismeretek, ezt mutatják a mérőlapok. A nemzeti könyvtár gyűjtőkörét hárman tudták, használói körét pedig csak négyen. Sajnálatos, hogy egy diák nem tudta megmondani a hazai nemzeti könyvtár nevét. A könyvtártípusok közül gondot jelentett még az elektronikus könyvtár gyűjtőköre és a hazai példa. Ez elgondolkoztató, hiszen a versenyzők abból a generációból kerültek ki, akik számára az internet mindennapjaik része már. A versenyzők 40 %-a nem tudott példát írni hazai szakkönyvtárra. Dokumentumismereti feladat volt a hetedik. A versenyzők 45%-a nem ismerte föl az Idegen szavak és kifejezések szótárát. Náluk még a szótár kifejezés sem szerepelt a kapott válaszokban. A jelölések felismerése átlagosan 75%-osnak mondható a feladat esetében, de elgondolkoztató, hogy az élőfejet, amely számos kézikönyv esetében fontos tájékozódási pont, mindössze 45%-uk ismerte fel. A szórás igen nagy volt: a legjobb munka 90%, a leggyengébb 54%-os eredményt mutatott.

II. kategória (15-16 évesek)

Ennek a kategóriának a feladatai az egész verseny során sokkal közelebb álltak a mintaprogramban megfogalmazottakhoz, hiszen annak elvárásai egy felsőbb évfolyam fejlettebb képességű diákjai számára készültek. A bemért feladatsor a hivatkozott Nemzeti alaptanterv 9-10. évfolyam követelményrendszerén alapult. Ebben az esetben is alapvető ismereteket kért számon a feladatlap. Az első feladat − hasonlóan az I. kategória feladatsorához − a könyvtár kifejezéshez fűzhető bővítményeket kérdezte a diákoktól egy szövegrészlet alapján. A feladat összetett volt, hiszen a diákoknak egy adott szöveg értelmezése segítségével kellett a feladatot megoldani. Ennek a feladatnak a megoldása 80%-os eredményt mutatott. Az 1. b feladat elvárása a hagyományos és elektronikus könyvtár felismerése volt az adott szöveg alapján. A versenyzők 15%-a ismerte föl és tudta megfogalmazni a különbséget a Klimo Könyvtár és a Klimo Theca között. A második feladat ez esetben is két könyvtári fogalom, az Egyetemes Tizedes Osztályozás, valamint az OPAC meghatározását várta el a diákoktól. A diákok 20%-a ismerte az ETO jelentését, szerepét 45%-uk tudta pontosan meghatározni. Az OPAC esetében hasonló arányt mutatnak a megoldások, amely számunkra biztató mutató. A harmadik feladat a dokumentumismeret köréből került a mérőeszközbe. Jó eredményt kaptunk két időszaki kiadvány összehasonlítása tekintetében, szinte valamennyien megoldották e feladatot. Örvendetesnek tartjuk, hogy jól ismerték a versenyzők e dokumentumtípus sajátosságait. A 4. feladat egy rekord értelmezése volt. Itt is rákérdeztünk a szótárra mint dokumentumtípusra. A diákok 45%-a tudta csupán megnevezni ezt a kézikönyvtípust. Helyesen határozták meg viszont a szakrendi jel szerepét, valamint sikeresen megtalálták az OMIKK betűszó feloldását a rekordban. A diákok 50%-a nem tudta feloldani az ill. rövidítést helyesen. Ugyanakkor mindenki tudott tárgyszót alkotni a rekordhoz. Az 5. feladat egy kézikönyv jelöléseinek felismerését várta el a diákoktól. Az információs műveltség alapja az is, hogy a diák pontosan tudjon tájékozódni a kézikönyvekben. Nagy volt a szórás a részfeladatok tekintetében. Tökéletes megoldást nem kaptunk. Legkevésbé a címszó ismétlés jelét tévesztették a versenyzők, legjobban az utaló jelét ismerték fel. A 6. feladat komplexitása ismét erősen kapcsolódott az információs műveltség részelemeihez. A szövegrészletből a versenyzőknek kellett kiválasztani az ismeretlen fogalmakat, s meghatározni azt a kézikönyvet, amelynek segítségével a jelentésük meghatározható. A diákok 85%-a jól oldotta meg a feladatot. A II. kategória feladatsora esetében a kapott eredmények szórása 80 és 30% között volt.

Gyakorlati feladatok és a kompetenciák összefüggései

A versenyzőktől elvárt készségek, képességek a gyakorlati feladatok megoldása során mutatkozhattak meg a leginkább. A verseny hagyományainak megfelelően a diákok instrukciós levelet kaptak, hogy mód legyen az egyforma elemek összevetésére. A zsűri – a mintaprogramnak megfelelően, s a hagyományokhoz híven – figyelemmel kísérte a versenyzők munkáját. Ezt a tevékenységet kidolgozott szempontrendszer segítette, így biztosított volt az egységes szemléletmód. Az információs műveltség valamennyi részeleme megfigyelhető volt a versenyzőknél.

A versenyző képes információs szükségletének definiálására, pontosan határozza meg azt, és jól artikulálja.

A diákok a mintaprogramban megfogalmazottak szerint összeállított szövegek alapján indultak el információt gyűjteni. Az első kategória esetében valamennyien megértették, hogy cél egy új tartalom kidolgozása, amelyhez kiindulásul a szövegek szolgálnak. A II. kategória esetében csak a szövegrészletek feldolgozása történt meg, a 16 diák közül 12-nél. A szövegbe ágyazott információk kezelésén volt a hangsúly, nem az információs szükséglet meghatározásán.

Ismeri az információforrások különböző típusait és formátumait. Képes újraértékelni a megszerzett információt.

Mindkét kategóriánál elmondhatjuk, hogy igyekeztek minél szélesebb körben felhasználni a különböző típusú információhordozókat. A kézikönyvek mellett használták a szakirodalmi forrásokat, periodikumokat, és kerestek az interneten releváns webhelyeket is. A megtalált információkat – különösen az I. kategória versenyzői – megfelelő módon építették be munkájukba.

Képes legyen hatékony keresési stratégiákat alkalmazni.

A versenyzők önállóan választották meg a keresési stratégiájukat, s megpróbáltak azt hatékonyan alkalmazni. A keresést a témaszövegek és a saját, választott tematika alapján építették föl.

Képes az információ megszerzésére a könyvtár tereiben tájékoztató apparátusainak használatával, illetve online módszerekkel.

A versenyzőknek a helyi könyvtárostanár (Szalai Tamásné) bemutatta a könyvtár tereit. A kapott tájékoztatás és az ismereteik alapján önállóan, otthonosan közlekedtek a könyvtárban. Használták a kézikönyvtárat, a szakkönyveket, többen eljutottak az időszaki kiadványokhoz. A versenyzők 30%-a a könyvtár tájékoztató apparátusát online érte el, s utána kereste meg a dokumentumokat a polcon. A II. kategória esetén, mivel sokan csupán a kapott szöveget dolgozták fel, igyekeztek ennek, illetve ezeknek bibliográfiai leírását online módon megtalálni, ezzel teljesítve az instrukciós elvárásokat. Sajnos a kulcsszavas keresés eredményéből adódott félreértés is (Zola Összeomlás című regényének és Diamond Összeomlás című művének összekeverése).

Képes mérlegelni a kapott információmennyiség és a kutatási cél kapcsolatát, összefüggéseit, a további kutatási módszerek kiválasztása érdekében. Képes a kutatási célnak megfelelően értékelni az összegyűjtött információkat, s ha kell új keresési stratégiát fölállítani.

Az értékelés és az ebből következő változtatni tudás központi eleme az elsajátítandó információs kompetenciáknak. A kutatási cél és az összegyűjtött információk megítélése, valamint az ezen alapuló változtatási képesség kompetenciái a versenyzők esetében nem érvényesültek. Egyetlen versenyző élt a módosítás lehetőségével. 30 diák egyáltalán nem gondolt arra, hogy felülvizsgálja a kutatási cél és az információmennyiség kapcsolata alapján az általa választott témát, és esetleg módosítson azon. A kapott információkat nem értékelték, így szinte föl sem merült bennük a változtatás gondolata. A bemutatók alapján erre 40%-nak szüksége lett volna.

Tudja a hivatkozás könyvtári szabályait alkalmazni, a források típusainak megfelelően.

Valamennyi versenyző képes volt a könyvtári hivatkozási szabályok alkalmazására. Mivel a verseny instrukciós levele előírta, ezért a 6. dia valamennyi prezentációban a felhasznált irodalom volt. A hivatkozások azonban egyes esetekben nem voltak a szabálynak teljesen megfelelőek. Pedig ez egy könyvtárhasználati verseny esetében alapvető dolog.

Képes lényegkiemelésre, a szöveg újraalkotására.

A verseny során a diákoknak három, illetve öt szöveg állt rendelkezésükre. Ezek felhasználásával kellett az adott témát meghatározni, tárgyszavakkal leírni. A feladat az volt, hogy az olvasottak alapján prezentációban mutassanak be egy szabadon választott résztémát, mintegy „újraalkotva” a szöveget. A második kategóriában csak két diáknak sikerült új közleményt létrehozni. Az első kategória diákjai viszont pontosan megértették a feladatot, és merték a szövegeket újraértelmezni, esetleg merészebb asszociációval élni. Egy diák azonban láthatóan a szövegekben azt kereste, mihez tudná kötni saját, az adathordozóján már meglévő prezentációját. Emiatt a mintaprogramban megfogalmazottakhoz a jövőben elvárásként kell hozzátenni, hogy a versenyzők csak teljesen újraformázott, üres külső adatrögzítőt használhatnak.

Ki tudja választani a szövegből a hivatkozott, idézett szövegeket. Tudja ezek idézésének szabályait.

Kevesen éltek pontos, szó szerinti idézettel. A négy ilyen tartalmú prezentációban a hivatkozás szabályait viszont betartották a készítők.

Képes az információs források közül a relevánsak kiválasztására, a források komparatív vizsgálatára. Felismeri a források és fogalmak közötti összefüggéseket.

A versenyzők közül mindössze hatan vizsgálták meg a kiválasztott forrásokat a relevancia szempontjából. Ők a számukra nem fontos, nem meghatározó értékű alkotásokat félretették. A forrásokat valamennyi diák igyekezett összehasonlítani, s a számukra értékes információkat tartalmazókat kiválasztani. A versenyzők forrásválasztása erősen függött az általuk választott tárgyszavaktól. A II. kategória esetében nem tudtak elszakadni a verseny témáját adó biodiverzitás fogalmától, valamint a szövegek adta fogalomrendszertől. Így, bár a források és fogalmak közötti összefüggéseket jól felismerték, de továbblépni, újra vagy újat alkotni már nem sikerült. A kért formátum – a mintaprogramban megfogalmazottaknak megfelelően – PowerPoint vázlatsor volt, egy kiselőadás vázlatát tartalmazó öt dia, a hatodik dia a bibliográfiát, a forrásjegyzéket tartalmazta. A diákok az összegyűjtött információkat a webes lehetőségek (képek, ábrák) felhasználásával rendszerezték a megadott formátumban. Valamennyien képesek voltak elkészíteni ezt az öt diából álló anyagot. A ppt formátumú anyagok tartalma nagymértékben függött a versenyző szövegértési, lényeg-kiemelési képességétől és az információs műveltségtől.

Munkája során a nem hagyományos dokumentumokat, informatikai megoldásokat tudja alkalmazni, használni. Tud munkájához folyamatábrát készíteni.

Valamennyi versenyző arról tett tanúbizonyságot, hogy a könyvtár nem hagyományos dokumentumait, az informatikai megoldásokat pontosan ismeri, és képes felhasználói szinten alkalmazni. A beadott jegyzetek tanúsága szerint a diákok nem alkalmazták a korszerű és algoritmikus gondolkodást tükröző folyamatábrát.

Tudatosan alkalmazza az etikai és jogi szabályokat munkája során. Ismeri a szerzői jog, a hivatkozás szabályait. Ismeri a szövegek, adatok, kép- és hanganyagok legális tárolási, beszerzési és alkalmazási módjait.

Bár a versenyzők megadták a forrásokat, de az adott diasoron belül nem éltek a hivatkozás lehetőségével. A zsűrinek visszatérő kérdése lett az internetes források hivatkozási módja, mivel a talált képekhez ezek rendre nem készültek el. A versenyen leginkább a mintaprogramban megadott időtartamokhoz képest a szóbeli számonkérés sérült. Nem volt mód az elmélyült, a fentieknek megfelelő kérdések megfogalmazására a könyvtárhasználati ismeretek tekintetében. A mintaprogram e része feltételezi a vizsgahelyzetet. Az elhangzott beszámolók során jól látszott a gondos tanári felkészítés. A diákok pontosan megfogalmazták a választott téma alapján mondanivalójukat, bemutatták a témát. Nem maradt azonban elég idő valamennyi, a zsűriben felmerült kérdés megválaszolására.

 

Javaslatok

A mintaprogram segítségével mód nyílik a könyvtárhasználati ismeretek komplex mérésére, amelyben az elméleti és gyakorlati tudásnak egyformán szerepe van. Újabb mérföldkő lehet a könyvtárhasználati ismeretek oktatásának területén, hiszen ezzel mód nyílik az egységes értékelési-számonkérési rendszer normáinak kidolgozására. Újabb mérföldkő lehet az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny történetében is, mert az információs műveltség, a szövegértés és értékelés képességének
mérésével, a feladatok standardizálásával ez a rendszer méltó lehet az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek színvonalához. A mintaprogram hatására az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny újabb szakaszához ért. Az elmúlt 10 esztendőben a verseny követelményrendszere már elindult a szellemi munka technikájának, az információs műveltség kompetenciájának mérése felé.[16] A mintaprogram segítségével ugyanakkor mód nyílik a könyvtárhasználati ismeretek komplex mérésére, amelyben az elméleti és gyakorlati tudásnak egyformán szerepe van, s amelynek segítségével valóban az információs műveltség, a szövegértés és értékelés képességének erősítése okán beemelhetővé válhat az OKTV rendszerébe. Ehhez folytatni szükséges a megkezdett utat, bővítve a mintaprogramban megfogalmazott újabb elemekkel (esszé, recenzió-ajánlás, időtényező, technikai háttér). Az újítás megkívánja a felkészítő tanárok, zsűritagok, valamint általában a könyvtárostanárok továbbképzését. A fenti elemzésben megfogalmazott hiányosságok a komplex készségfejlesztés szükségességét jelzik: hiába tanítjuk meg a könyvtárhasználati ismeretek részelemeit, ha diákjaink a megszerzett tudást nem tudják a gyakorlat összefüggéseiben alkalmazni. Végezetül szükségesnek tartjuk a könyvtáros szakmai körökben a verseny új elemeinek és tapasztalatainak publikálását, amely sorozatnak jelen tanulmány is része.

A Bod verseny döntőjén (Fotó: Lázárné Szanádi Csilla)



[1] A program a TÁMOP 3.2.4/08/2-2009-0001 Nevelési Tudásdepó című projektben kifejlesztett Könyvtárhasználati verseny - az értő olvasást és a digitális, információs kompetenciákat mérő, azok fejlesztését szolgáló, nem formális verseny mintaprogram kipróbálásának gyakorlati tapasztalatait írja le. [online] [2013. 09.04.] <http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=144&details=24&id=42&ref=%2Findex.php%3FmenuId%3D144%26q%3Dsubject_group_detail%25257C%25257Cgyermekek%25257C%25257Cor%25257C%25257Cor%25257C%25257Ctitle%25253B%25253Bcreator%25257C%25257Casc%25253B%25253Basc%25257C%25257C0%26s%3D24%26page%3D0%26rp%3D7>.

[2] Zsoldos Jánosné: Az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny. Nyíregyháza: Kölcsey Ferenc Gimnázium, 2002.

[3] A pontos cím: Sokszínű világ – a biodiverzitás az irodalomban, a művészetekben és a tudományban volt.

[5] Tool for Real-time Assessment of Information Literacy Skills (TRAILS) [online] [2013.09.04.] <http://www.trails-9.org>.

[6] Ezt a feladatot ebben a tanévben Tolnai József, az OFI-PKM ügyvivő szakértője látta el.

[7] Dr. Varga Katalin (a döntőn a zsűri elnökének szerepét is betöltötte).

[8] A 2012/2013. évi OV tagjai voltak: Bali Judit (Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium), Cs. Bogyó Katalin (SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Szeged), Emmer Gáborné (az Iskolakönyvtáros c. folyóirat szerkesztője, Veszprém), Hock Zsuzsanna (Veres Pálné Gimnázium), Lázárné SzanádiCsilla (ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola), Nyírő Gizella (PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium, Pécs), Örményiné Farkas Andrea (Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium). A házigazdák részéről Szalai Tamásné és Fehérné Darányi Andrea segítettek a szervezőmunkában, az előkészítésben pedig jelentős szerepet kapott Murányi Adrienn, a Veres Pálné Gimnázium könyvtárosa.

[9] Az első fordulóra sokan iskolai megmérettetést követően érkeztek (egy „kvázi 0. forduló” után), bár az iskolai fordulók megrendezése nem volt kötelező. (a szerk.).

[11] Pontos létszámadatok az OFI-PKM honlapján olvashatók. <www.opkm.hu>

[13] 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról.

[14] A fentebb említetteken kívül a házigazdák részéről Szalai Tamásné és Fehérné Darányi Andrea segítettek a szervezőmunkában.

[15] A munkát Murányi Adrienn, a Veres Pálné Gimnázium könyvtárostanára végezte.

[16] A folyamatban jelentős szerepet játszott a szerző mellett Bognár Márta, Melykóné Tőzsér Judit, Dömsödy Andrea.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: