
Az olvasás szeretetéről.
„Tizenöt éves koromig csak a téli betakarítás és a tavaszi szántás között járok iskolába. Olyanba, amit „blab schol”-nak, „blablabla” sulinak neveztünk, mert mást sem teszünk csak hangosan deklaráljuk a leckét. „Nem volt semmi, ami felkeltette volna a tanulás iránti vágyat. Furcsa módon mégis tudtam olvasni és ismertem...
Gyermekkoromban került kezembe egy könyv, a magyar géniusznak mással össze nem hasonlítható páratlan terméke, a magyar gondolkodás, a magyar képzelet ragyogó alkotása, Madách Imrének tüneményszerű műve „Az ember tragédiája”. ...