Illyés Gyula

A véletlen folytán ebben az iskolában ismerkedtem össze azzal az emberrel, akinek későbbi életem során az irodalom terén a legtöbbet köszönhettem, Babits Mihállyal. Ő itt – a Munkácsy utcai gimnázium volt ez Budapesten – tanított, de engem nem. Éppen ebben az esztendőben érte az a szomorú, illetőleg dicsőséges dolog, hogy egy háborúellenes verse miatt elcsapták, elmozdították az állásából, és el kellett hagynia az iskolát. Itt találkoztam, ebben az iskolában az ő versével is. Az első versével.

Tankönyvünk érdekes módon közölt tőle is egy verset és Ady Endrétől is; ezt a tankönyvet Ady Lajos, Ady Endre öccse írta. Ez a költemény az Új leoninusok című volt, amiről tudjuk, magába foglalja mindazt, ami Babitsban a forradalmi művész.

Itt láttam először Adytól verset, tizennégy éves koromban, a Szeretném és szeretnének címűt.

Különös, hogy mikor közeledtem az iskolatársaimhoz a folyóson – egy tízpercben zajlott le a dolog –, már azt mondták, ezt a verset nem lehet érteni, olyan értehetetlen. Erre én is kezembe vettem, mert nem volt meg az a tankönyv sem nekem... Elolvastam, én sem értettem. Később kiderült, hogy azért nem értettem, mert többet vártam, azt hittem, több van abban a versben, mint ami egyszerűen benne volt.

Ma, azt hiszem, mindnyájunk számára, a gyermekvers egyszerűségével világos és érthető ez a vers. Azt mondom csak el, hogy ha valami verset az a hír veszi körül, hogy abban valami érthetetlen dolgok vannak, az ifjú agy engedelmeskedik és valóban nem étri meg a verset.

Irodalmi művelődésemhez óriási mértékben járult hozzá, hogy azokban az esztendőkben az iskolákat majdnem mindig becsukták telente, úgynevezett szénszünet miatt. Én ilyenkor Cecére mentem nagyszüleimhez. Az a szerencse várt ott, hogy nagybátyám, Kállay Lajos, aki katona volt, erre az időre a könyveit két nagy ládában odahozta szüleim házába. Hogy milyen remek könyvei vannak, később érzékeltem igazán, mert noha nagyanyám sárkányszemmel őrködött a fronton küszködő fiának a legfőbb kincsei fölött, azért én bizony ezeket kiszedtem és ott olvastam a cecei estékben Róma történetét, Darwin munkáit, Kropotkin: Egy forradalmár emlékiratait. Anatole France: A pingvinek szigetét.

Mint később megállapítottam, kitűnő nagybátyám nyilván egy sorozatot vett meg, a Világkönyvtárt, amit akkor Pogány József szerkesztett, és látott el igen élvezetes és nagyon jól érthető előszavakkal.

Illyés Gyula (1902-1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaító, műfordító, lapszerkesztő, az MTA levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.