|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Folyóiratunk 2015. évi harmadik száma széles választékot kínál olvasóinknak. Folytatjuk a szomszédos országok történelemtankönyvei Magyarországra vonatkozó írásainak bemutatását. Hornyák Árpád szerb, Köő Artúr román tankönyveket elemzett. Utólag bevallhatjuk, hogy a sorozat elindításával kényes feladatra vállalkoztunk. Aligha szükséges olvasóinknak bemutatni kapcsolatunkat a szomszéd nemzetekkel és a történeti irodalom – optimális megközelítésben is – érzékenynek, vitatottnak nevezett témáit, feldolgozásait. A sorozat vége felé még a kérdés is szkeptikus: milyen tanulságokat vonhatunk le az olvasottakból?
Mint annyi más esetben, örülnénk, ha olvasónk véleményt nyilvánításának a közölt írásokról, és talán arról is, hogy hazai tankönyveink mennyiben mutatnak jó példát a kényes kérdések kezelésére.
Teljesen más, de szintén érdekes, s folyóiratunk tematikájához az ifjúsági irodalom révén kötődik Galuska László Pál és Feleky Mirkó tanulmánya, melyben a fantasy-irodalom rendszerezésére vállalkoznak a szerzők. A szokatlan problémafelvetés nem menthet fel egy újszerű megközelítés intellektuális feldolgozásától, hiszen a fantasztikum – talán éppen a jövő bizonytalansága miatt is – változó irodalmunk egyre szervesebb része.
Ha már az irodalmat említjük, örömmel közöljük Adamikné Jászó Anna Jókaival foglalkozó írásának 2. részét, melyben ismét megerősítést nyernek az író időtálló értékei. Természetesen bennünk is felmerül, és remélhetőleg az olvasóinkban is, vajon miért vagyunk hajlamosak irodalmi értékeinket olyan gyorsan feladni?
Kóczy László írása a tudományos folyóiratok értékeléséről nagyon aktuális, s folyóiratunk szerkesztőit közvetlenül is érintő problémát feszeget. „Feszeget”, mert mint az írás több ponton is bizonyítja: az értékelés nagyon nehéz, s a bevett eljárások sokszor mellőzik az objektív kritériumokat. Mindez nem ment fel bennünket a megoldás keresése alól. A figyelmet érdemlő értékes írásához legfeljebb annyit tennénk hozzá, hogy az értékelés lehetősége tudományonként változik, de ehhez már magának a tudomány fogalmának a pontosítása is szükséges. A pedagógiai folyóiratok száma a XX. század elején megközelítette a százat, de azokban keveredtek a valódi tudományos, időtálló értékek és a mellőzésük miatt sértett elődeink panaszáradata.
Végül említjük Novák Gábor érdekes beszélgetését Bencédy Józseffel, aki munkatársára, barátjára: Lőrincze Lajosra emlékezett vissza születésének százéves évfordulója alkalmából. A szakmai–tudományos és személyes emlékek felvillantása alkalmas arra, hogy mi is tisztelettel és szeretettel gondoljunk vissza a tudósra, a nagyszerű pedagógusra, de mindenekelőtt az igaz emberre.
Table of contents
SHOW
LIBRARY
László Kóczy Á.: Evaluation of academic journals
PEDAGOGY OF READING
Valéria Hanis Petró: The relation between literature and mediality in secondary education
YOUTH LITERATURE
Anna Adamik Jászó: Jókai's modernity. Part II.
László Pál Galuska – Mirkó Feleky: Typologia phantastica. Systematisation of fantasy. Part I.
TEXTBOOK/TEACHING AID
Árpád Hornyák: The Image of Hungarians in the Serbian history textbooks after the World War II.
Artúr Köő: Was the Austro-Hungarian Monarchy really a „prison of folks”? – or what have been taught about this period in Romanian history textbooks
PEDAGOGY, EDUCATION
Gábor Novák: Lajos Lőrincze, the apostle of the Hungarian efforts to standardize usage was born 100 years ago. A conversation with József Bencédy, linguist
OUTLOOK/NEWS
Réka Pozsa: XIVth. Summer Academy of the Association of Teacher Librarians in Eger
_______________________________________________________________________________
Inhaltsverzeichniss
MUSTER
BIBLIOTHEK
László Kóczy Á.: Bewertung von wissenschaftlichen Fachzeitschriften
LESENSPÄDAGOGIK
Valéria Hanis Petró: Die Beziehung zwischen Literatur und anderen Medien (Medialität) in der Mittelschule
KINDERLITERATUR
Anna Adamik Jászó: Aktualität von Jókai 2. Teil
László Pál Galuska – Mirkó Feleky: Typologia phantastica. Eine Systematik des Phantastikums
LEHRBUCH-LEHRMITTEL
Árpád Hornyák: Das Ungarnbild in serbischen Geschichtsbüchern nach dem Zweiten Weltkrieg
Artúr Köő: War die Österreich-Ungarische Monarchie wirklich ein “Gefängnis der Völker”? - oder was ist in der rumänischen Geschichtsbüchern über diese Geschichtsperiode unterrichtet
ERZIEHUNGSWISSENSCHAFT, UNTERRICHTSWESEN
Gábor Novák: Lajos Lőrincze, ein Apostel der ungarischen Sprachkunst. Ein Gespräch mit József Bencédy, Sprachwissenschaftler
NACHRICHTEN
Réka Pozsa: XIV. Sommerakademie des Verbandes der Lehrer Bibliothekare in Eger
_______________________________________________________________________________
Hozzászólások: