Eseménynaptár

H	K	SZ	CS	P	SZ	V
1	2	3	4	5	6	7
8	9	10	11	12	13	14
15	16	17	18	19	20	21
22	23	24	25	26	27	28
29	30

Könyv és Nevelés

Évfolyam

Kiválasztott évfolyam: V. évfolyam Vissza az évfolyamok listájához

Folyóirat

2003/1.szám 2003/2.szám 2003/3.szám 2003/4.szám

Rovat

Fiatalok Fóruma Ifjúsági irodalom Kitekintés – Hírek Könyvtár Mustra Oktatástörténet Olvasáspedagógia Tankönyv – taneszköz

Mikáné Szolnoki Zsuzsa: Az arab világ és az iszlám

Nyomtatási nézet

A magyar középiskolai történelem tankönyvek összehasonlító elemzése

A magyar oktatásügy újabb és újabb tantervi javaslatokkal próbálja korszerűsíteni a történelem tanítását. A történelem tantárgy feladata egyre inkább az, hogy integrálja a társadalomhoz kapcsolódó ismereteket: kultúra, vallás, gazdaság, jog stb. A történelmi ismeret, a reális történetszemlélet történeti távlatokba emeli a jelent és perspektívát ad a jövőnek. A nemzeti érzés, a hazaszeretet igaz tartalmának megismerése mellett szolidaritásra, toleranciára és megértésre nevel. Más népek és nemzetek történelmi létét és szerepét is a történelem taníthatja meg. Ez azért is nagyon fontos, mert nagy veszélyeket rejt a téves ismeret, a félrevezető információáradat, mely más csatornákon jut el diákjainkhoz.

Írásom témája azért aktuális, mert egyre élénkebb az érdeklődés az iszlám iránt. A világpolitika tragikus eseményei mindennapjaink részévé váltak. A médián keresztül hírek özöne zúdul ránk az iszlám világ és a keresztény, zsidó, hindu kultúra összecsapásairól. De vajon mi is az iszlám? Vajon tudja-e egy átlagos magyar ember, hogy mi áll az izraeli–palesztin konfliktus, az iraki, az afganisztáni, az indiai és pakisztáni események hátterében? S vajon mi pedagógusok tudunk-e válaszolni a nekünk feltett kérdésekre?

Az iszlám esetében – szakpárom a magyar nyelv és irodalom révén – tudom, hogy a középiskolai képzés során meg sem említjük az arab kultúra irodalmi vonatkozásait. A művészettörténet tankönyvekben sem találtam az arab művészettel, építészettel foglalkozó anyagrészeket. A földrajz tantárgy tantervében lelhető csak fel az arab világ. Ilyen tapasztalatok mellett jogos a kérdés, vajon elég-e a történelem tantárgy keretében nyújtott ismeret. S ha nem, akkor hogyan kellene ezen változtatni?

Munkám során a következőket vizsgáltam: Miként jelenik meg az arab világ és az iszlám vallás a magyar történelem tankönyvekben?
Mennyiben felel meg a tankönyvek tartalma a témára vonatkozó történettudományi és politikatudományi kutatások eredményeinek?
Milyen mélységben térnek ki a tankönyvírók az arab kultúra jelentősebb értékeire, és azok hatását tárgyalják-e Európa vonatkozásában?
Vajon milyen történetírói, politikai irányzatok rejlenek a tankönyv kijelentései mögött az iszlámmal kapcsolatban?
Milyen arányban szerepelnek az európai, a nemzeti és az Európán kívüli világgal kapcsolatos témák?

Milyen ismereteket szereznek a diákok az arab nép történelméről a Mohamed fellépése előtti időkből?
Mit tanulnak az iszlám vallásról?
Miként jelenik meg az iszlám államszervező ereje?
Milyen az arab társadalom szerkezete: ismertetik-e a tankönyvírók a feudális európai és az arab társadalom közötti lényeges különbségeket?
Milyen módon tárgyalja a tankönyvíró az arab gazdaság sajátosságait, kiemelkedő eredményeit?
Megjelenik-e az arab kultúra és tudomány a tankönyvekben?
Utal-e a szerző az európai kultúra és az arab kultúra kapcsolódási pontjaira?
Megtalálható-e a tankönyvekben az iszlám világbirodalom hanyatlása a XI–XIII. században, s az utódállamok politikatörténete a XV–
XVIII. században? (Oszmán Birodalom, Szafavida Birodalom, Mughal Birodalom)
Megemlítik-e tankönyveink e birodalmak kulturális és gazdasági kapcsolatait a világ más területeivel?
Tárgyalják-e tankönyveink a világ távolabbi részein – Afrika, Délkelet-Ázsia, Indonézia, Közép-Ázsia, Kína – megjelenő iszlám hatást?
Milyen részletességgel mutatják be a tankönyvírók azt a folyamatot, melyet Európa felemelkedése, a gyarmatosítás és az USA létrejötte jelentett az iszlám világ számára a XIX–XX. században?
Megtalálható-e a tankönyvekben Izrael állam kialakulása és világpolitikai szerepe, hogyan jelenik meg az iszlám vallási mozgalmak megerősödése a XX. század második felében?

Az arab olaj gazdaságpolitikai jelentősége, a világpolitikára gyakorolt hatása jelen van-e a tankönyvekben?
Milyen didaktikai segítséget nyújtanak a tankönyvek az ismeretek,
készségek, jártasságok megszerzésében?
Milyen terjedelemben tárgyalják az iszlám kialakulását, az arab világ történelmét?
Világossá teszik-e a szerzők a téma tanulásának céljait?
Kitérnek-e az esetleges vitatott nézetekre az iszlámmal és az arab országokkal kapcsolatban?

Következtetések

A tankönyvek elemzésének részletes bemutatását terjedelmi okokból nem közlöm.

A 14-18 éves korosztály számára készült tankönyvek vizsgálata számos problémára vet fényt, és jól illusztrálja a magyar történelemoktatás ellentmondásait. A tankönyvek anyagrészeit vizsgálva feltűnő az európai történelem túlsúlya, holott a világ gazdasági, társadalmi és a kulturális sokszínűsége iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ha helytállásra, alkalmazkodásra és főleg eligazodásra képes felnőtteket akarunk nevelni – ahogy azt a tantervek is kívánják tőlünk –, akkor szakítanunk kell az Európa-centrikus gondolkodásmóddal. Más arányokkal kell tanítani az Európán kívüli világ és Európa történetét. Az arab világ története a jelentőségéhez képest igen kis százalékban van jelen a magyar tankönyvekben. Az iszlám megjelenése és az Arab Birodalom kialakulása még elég részletesen szerepel, de szerintem a tankönyvek többsége torzítja az iszlám valódi jellegét. A dzsiháddal magyarázzák az Arab Birodalom kialakulását, nem térnek ki a térségben akkor jellemző gazdasági, politikai, földrajzi, társadalmi okokra, melyek a gyors terjeszkedést lehetővé tették. Fontos lenne a kulturális hatások részletesebb tárgyalása is. Az arab kultúra jelentős hatásait nem szabadna elhallgatni, vagy leértékelni azzal, hogy alig beszélünk róla. A helyes európai identitás kialakításához szükséges a tények valós ismerete. Sőt segíthetné a más kultúrájú és identitású népek megértését és tiszteletét is. Az arab társadalom sajátosságait is részletesebben, elemzőbb módon kellene összehasonlítani a feudális európai társadalommal. A társadalmi sablonokban való gondolkodás helyett a sokszínű és változatos társadalmak felvázolása lenne jó. Hitelesebb képet nyújthatna a világ berendezkedéséről, s jobban megértenénk azokat a máig ható folyamatokat, melyek a világ konfliktusainak is okai lehetnek. A gazdasági fejlődést részletesebben tárgyalják a tankönyvek, de a korabeli európai gazdasággal való összehasonlításnak didaktikai jelentősége is lenne. Az Arab Birodalom középkori történetét csak Európa és Magyarország vonatkozásában lelhetjük fel tankönyveinkben, s főként a török terjeszkedéssel kapcsolatban. Ám a Török Birodalom Európa határain túli történetét szinte nem is érintik a könyveink. Így könnyen kialakul az a hamis kép, hogy vérengző, kulturálatlan népek voltak a mohamedánok, s az iszlám a hódító külpolitika eszmei alapja csupán. Igaz ez a szűkszavúság a gyarmatok történetére is. A két világháború Európán kívüli eseménytörténetét nagy vonalakban mutatják a tankönyvek, nincs mód a világ egyéb területeinek megismerésére. Tragikus, hogy napjaink eseményei előtt azért állnak értetlenül a diákok, mert a harmadik világ története is elnagyoltan, szinte csak kiegészítő anyagként jelenik meg a könyvekben. Kivétel csak egyetlen tankönyv, a Herbert – Martos- Moss – Tatár – Tisza szerzők által készített könyvsorozat tényszerűen, jól tagoltan, a legfontosabb ismereteket rendszerezve mutatja be az Európán kívüli területek történetét. Erről a könyvről viszont meg kellett állapítanom, hogy terjedelme, didaktikai apparátusának hiányosságai és főleg az előállítási költsége miatt nem alkalmas a gimnáziumi oktatásban való használatra. A megoldás csak az lehet, ha szűkítjük az európai tananyagot a világ más részeinek története javára. Amikor az egyik könyv szerzőjét megkérdeztem, hogy miért szerepel a könyvben a francia forradalom közel hasonló terjedelemben, mint a magyar szabadságharc, akkor azt válaszolta, hogy ez a szerkesztési elv és arány hagyomány a magyar tankönyvirodalomban, s ő ezen nem kívánt változtatni. Ezen a gondolkodásmódon változtatnunk kell. Ki kell lépnünk a kontinens határain túl, mert nem értjük meg a környező világot, sőt az európai folyamatokat sem. Az Európai Unió törekvései már most igazolják, hogy a világpolitikai eseményektől nem szabad elzárkóznunk. A biztonságpolitika megértetése sem történhet globális szemlélet nélkül. Túlhaladottá vált az a megingathatatlan felsőbbrendűségi érzés, mely az európai hatalom terjedésével alakult ki. A muszlim világ az olaj révén olyan erőre tett szert, amely újra magabiztossá tette. Csak a kölcsönös megértés és megismerés oldhatja fel az ellentéteket. Azzal kezdtem írásomat, hogy aktuális témát vizsgálok. Meg kellett állapítanom, hogy a magyar történelemtanítás nincs felkészülve az arab világ történetének oktatására, és nincsenek jól használható tankönyveink.

Vizsgált tankönyvek

Vizsgálódásom az alapvizsgát és az érettségit adó iskolatípusok számára készült tankönyvekre vonatkozik, s a 14-18 éves korosztály tankönyveit érinti. A tankönyvek kiválasztásakor figyelembe vettem az alapvizsgához és az érettségihez ajánlott tankönyvek listáját, az iskolatípusok (4, 6 vagy 8 osztályos gimnázium) számára ajánlott tankönyvek körét.

9. évfolyam:

9. évfolyam számára javasolt tankönyv, amely az alapvizsgára készít fel:

Sipos Sándor: Az emberiség rövid története. A szakképző iskolák 9. osztálya számára. Világtörténelem a kezdetektől 1848-ig, magyar történelem a kezdetektől 1711-ig. 2. átd. kiad. Debrecen, Pedellus Kiadó. 1999. 255 p.

4 osztályos gimnázium és szakközépiskola számára javasolt tankönyv:

Bellér Béla: Történelem a középiskolák 1. osztálya számára. 13. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997. 349 p.

Száray Miklós: Történelem I. A középiskolák számára. 6. átd. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. 231 p.

6-8 osztályos gimnázium számára javasolt tankönyv:

Gönczöl Enikő: Történelem középiskolásoknak. A kereszténység első századai, Európa születése, az Arab Birodalom. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1994. 99 p.

Herbert – Martos – Moss – Tatár – Tisza: Történelem 2 – Kr. e. 500-tól Kr. u. 1000-ig. Reáltanoda Alapítvány kiadása. 1997.

10. évfolyam:

9-10. osztály számára javasolt tankönyv, mely alapvizsgára készít fel:

4 osztályos gimnázium és szakközépiskola számára javasolt tankönyv:

Ujvári Pál: Történelem a középiskolák II. osztálya számára. 8. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1996. 315 p.

Száray Miklós – Szász Erzsébet: Történelem II. középiskolásoknak. Bp., Műszaki Könyvkiadó. 2000. 244 p.

Szabó Péter: Történelem II. A középiskolák számára. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1999.

Walter Mária: Történelem a középiskolák II. osztálya számára. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1995.

6-8 osztályos gimnáziumok számára javasolt tankönyv:

Herbert – Martos – Moss – Tatár – Tisza: Történelem 3 (1000-től 1500-ig)

Történelem 4 (1500-tól 1789-ig) Reáltanoda Alapítvány kiadással. 1997.

11. évfolyam:

10. évfolyam számára javasolt tankönyv, a mely az alapvizsgára készít fel:

Sipos Sándor: Az emberiség rövid története. A szakképző iskolák 10. osztálya számára. Világtörténelem 1848–1945-ig, magyar történelem 1711-től 1945-ig. 2. átd. kiad. Debrecen, Pedellus kiadó. 1999. 268 p. (A tankönyv tematikája és kronológiája itt illeszkedik a 11. évfolyam tankönyveihez.)

4 osztályos gimnáziumok és szakközépiskolák számára javasolt tankönyvek:

Száray Miklós: Történelem III. középiskolák számára. Bp., Műszaki Könyvkiadó. 2002. 286 p.

Závodszky Géza: Történelem a középiskolák III. osztálya számára. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1996. 277 p.

6- 8 osztályos gimnázium számára javasolt tankönyv:

Herbert – Martos – Moss – Tatár – Tisza: Történelem 5 – 1789-től 1914-ig. Reáltanoda Alapítvány kiadása. 1997.

12. évfolyam:

10. évfolyam számára javasolt tankönyv, amely az alapvizsgára készít fel:

4 osztályos gimnáziumok és szakközépiskolák számára javasolt tankönyvek:

Salamon Konrád: Történelem IV. A középiskolák számára. 5. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1998.

Ifj. Lator László: Történelem a középiskolák IV. osztálya számára. 2. jav. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1996. 260 p.

6-8 osztályos gimnázium számára javasolt tankönyv:

Herbert – Martos – Moss – Tatár – Tisza: Történelem 6. – 1914-től 1990-ig. Reáltanoda Alapítvány kiadása. 1997.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások:

További hozzászólások Összes mutatása

Évfolyam		Folyóirat		Rovat

Olvasás Portál