|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A magyar oktatásügy újabb és újabb tantervi javaslatokkal próbálja korszerűsíteni a történelem tanítását. A történelem tantárgy feladata egyre inkább az, hogy integrálja a társadalomhoz kapcsolódó ismereteket: kultúra, vallás, gazdaság, jog stb. A történelmi ismeret, a reális történetszemlélet történeti távlatokba emeli a jelent és perspektívát ad a jövőnek. A nemzeti érzés, a hazaszeretet igaz tartalmának megismerése mellett szolidaritásra, toleranciára és megértésre nevel. Más népek és nemzetek történelmi létét és szerepét is a történelem taníthatja meg. Ez azért is nagyon fontos, mert nagy veszélyeket rejt a téves ismeret, a félrevezető információáradat, mely más csatornákon jut el diákjainkhoz.
Írásom témája azért aktuális, mert egyre élénkebb az érdeklődés az iszlám iránt. A világpolitika tragikus eseményei mindennapjaink részévé váltak. A médián keresztül hírek özöne zúdul ránk az iszlám világ és a keresztény, zsidó, hindu kultúra összecsapásairól. De vajon mi is az iszlám? Vajon tudja-e egy átlagos magyar ember, hogy mi áll az izraeli–palesztin konfliktus, az iraki, az afganisztáni, az indiai és pakisztáni események hátterében? S vajon mi pedagógusok tudunk-e válaszolni a nekünk feltett kérdésekre?
Az iszlám esetében – szakpárom a magyar nyelv és irodalom révén – tudom, hogy a középiskolai képzés során meg sem említjük az arab kultúra irodalmi vonatkozásait. A művészettörténet tankönyvekben sem találtam az arab művészettel, építészettel foglalkozó anyagrészeket. A földrajz tantárgy tantervében lelhető csak fel az arab világ. Ilyen tapasztalatok mellett jogos a kérdés, vajon elég-e a történelem tantárgy keretében nyújtott ismeret. S ha nem, akkor hogyan kellene ezen változtatni?
Munkám során a következőket vizsgáltam: Miként jelenik meg az arab világ és az iszlám vallás a magyar történelem tankönyvekben?
Mennyiben felel meg a tankönyvek tartalma a témára vonatkozó történettudományi és politikatudományi kutatások eredményeinek?
Milyen mélységben térnek ki a tankönyvírók az arab kultúra jelentősebb értékeire, és azok hatását tárgyalják-e Európa vonatkozásában?
Vajon milyen történetírói, politikai irányzatok rejlenek a tankönyv kijelentései mögött az iszlámmal kapcsolatban?
Milyen arányban szerepelnek az európai, a nemzeti és az Európán kívüli világgal kapcsolatos témák?
Milyen ismereteket szereznek a diákok az arab nép történelméről a Mohamed fellépése előtti időkből?
Mit tanulnak az iszlám vallásról?
Miként jelenik meg az iszlám államszervező ereje?
Milyen az arab társadalom szerkezete: ismertetik-e a tankönyvírók a feudális európai és az arab társadalom közötti lényeges különbségeket?
Milyen módon tárgyalja a tankönyvíró az arab gazdaság sajátosságait, kiemelkedő eredményeit?
Megjelenik-e az arab kultúra és tudomány a tankönyvekben?
Utal-e a szerző az európai kultúra és az arab kultúra kapcsolódási pontjaira?
Megtalálható-e a tankönyvekben az iszlám világbirodalom hanyatlása a XI–XIII. században, s az utódállamok politikatörténete a XV–
XVIII. században? (Oszmán Birodalom, Szafavida Birodalom, Mughal Birodalom)
Megemlítik-e tankönyveink e birodalmak kulturális és gazdasági kapcsolatait a világ más területeivel?
Tárgyalják-e tankönyveink a világ távolabbi részein – Afrika, Délkelet-Ázsia, Indonézia, Közép-Ázsia, Kína – megjelenő iszlám hatást?
Milyen részletességgel mutatják be a tankönyvírók azt a folyamatot, melyet Európa felemelkedése, a gyarmatosítás és az USA létrejötte jelentett az iszlám világ számára a XIX–XX. században?
Megtalálható-e a tankönyvekben Izrael állam kialakulása és világpolitikai szerepe, hogyan jelenik meg az iszlám vallási mozgalmak megerősödése a XX. század második felében?
Az arab olaj gazdaságpolitikai jelentősége, a világpolitikára gyakorolt hatása jelen van-e a tankönyvekben?
Milyen didaktikai segítséget nyújtanak a tankönyvek az ismeretek,
készségek, jártasságok megszerzésében?
Milyen terjedelemben tárgyalják az iszlám kialakulását, az arab világ történelmét?
Világossá teszik-e a szerzők a téma tanulásának céljait?
Kitérnek-e az esetleges vitatott nézetekre az iszlámmal és az arab országokkal kapcsolatban?
A tankönyvek elemzésének részletes bemutatását terjedelmi okokból nem közlöm.
Vizsgált tankönyvek
Vizsgálódásom az alapvizsgát és az érettségit adó iskolatípusok számára készült tankönyvekre vonatkozik, s a 14-18 éves korosztály tankönyveit érinti. A tankönyvek kiválasztásakor figyelembe vettem az alapvizsgához és az érettségihez ajánlott tankönyvek listáját, az iskolatípusok (4, 6 vagy 8 osztályos gimnázium) számára ajánlott tankönyvek körét.
9. évfolyam:
9. évfolyam számára javasolt tankönyv, amely az alapvizsgára készít fel:
Sipos Sándor: Az emberiség rövid története. A szakképző iskolák 9. osztálya számára. Világtörténelem a kezdetektől 1848-ig, magyar történelem a kezdetektől 1711-ig. 2. átd. kiad. Debrecen, Pedellus Kiadó. 1999. 255 p.
4 osztályos gimnázium és szakközépiskola számára javasolt tankönyv:
Bellér Béla: Történelem a középiskolák 1. osztálya számára. 13. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997. 349 p.
Száray Miklós: Történelem I. A középiskolák számára. 6. átd. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. 231 p.
6-8 osztályos gimnázium számára javasolt tankönyv:
Gönczöl Enikő: Történelem középiskolásoknak. A kereszténység első századai, Európa születése, az Arab Birodalom. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1994. 99 p.
Herbert – Martos – Moss – Tatár – Tisza: Történelem 2 – Kr. e. 500-tól Kr. u. 1000-ig. Reáltanoda Alapítvány kiadása. 1997.
10. évfolyam:
9-10. osztály számára javasolt tankönyv, mely alapvizsgára készít fel:
Sipos Sándor: Az emberiség rövid története. A szakképző iskolák 9. osztálya számára. Világtörténelem a kezdetektől 1848-ig, magyar történelem a kezdetektől 1711-ig. 2. átd. kiad. Debrecen, Pedellus Kiadó. 1999. 255 p.
4 osztályos gimnázium és szakközépiskola számára javasolt tankönyv:
Ujvári Pál: Történelem a középiskolák II. osztálya számára. 8. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1996. 315 p.
Száray Miklós – Szász Erzsébet: Történelem II. középiskolásoknak. Bp., Műszaki Könyvkiadó. 2000. 244 p.
Szabó Péter: Történelem II. A középiskolák számára. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1999.
Walter Mária: Történelem a középiskolák II. osztálya számára. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1995.
6-8 osztályos gimnáziumok számára javasolt tankönyv:
Herbert – Martos – Moss – Tatár – Tisza: Történelem 3 (1000-től 1500-ig)
Történelem 4 (1500-tól 1789-ig) Reáltanoda Alapítvány kiadással. 1997.
11. évfolyam:
10. évfolyam számára javasolt tankönyv, a mely az alapvizsgára készít fel:
Sipos Sándor: Az emberiség rövid története. A szakképző iskolák 10. osztálya számára. Világtörténelem 1848–1945-ig, magyar történelem 1711-től 1945-ig. 2. átd. kiad. Debrecen, Pedellus kiadó. 1999. 268 p. (A tankönyv tematikája és kronológiája itt illeszkedik a 11. évfolyam tankönyveihez.)
4 osztályos gimnáziumok és szakközépiskolák számára javasolt tankönyvek:
Száray Miklós: Történelem III. középiskolák számára. Bp., Műszaki Könyvkiadó. 2002. 286 p.
Závodszky Géza: Történelem a középiskolák III. osztálya számára. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1996. 277 p.
6- 8 osztályos gimnázium számára javasolt tankönyv:
Herbert – Martos – Moss – Tatár – Tisza: Történelem 5 – 1789-től 1914-ig. Reáltanoda Alapítvány kiadása. 1997.
12. évfolyam:
10. évfolyam számára javasolt tankönyv, amely az alapvizsgára készít fel:
Sipos Sándor: Az emberiség rövid története. A szakképző iskolák 10. osztálya számára. Világtörténelem 1848–1945-ig, magyar történelem 1711-től 1945-ig. 2. átd. kiad. Debrecen, Pedellus kiadó. 1999. 268 p. (A tankönyv tematikája és kronológiája itt illeszkedik a 12. évfolyam tankönyveihez.)
4 osztályos gimnáziumok és szakközépiskolák számára javasolt tankönyvek:
Salamon Konrád: Történelem IV. A középiskolák számára. 5. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1998.
Ifj. Lator László: Történelem a középiskolák IV. osztálya számára. 2. jav. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó. 1996. 260 p.
6-8 osztályos gimnázium számára javasolt tankönyv:
Herbert – Martos – Moss – Tatár – Tisza: Történelem 6. – 1914-től 1990-ig. Reáltanoda Alapítvány kiadása. 1997.
Hozzászólások: