
Az olvasás szeretetéről.
„Tizenöt éves koromig csak a téli betakarítás és a tavaszi szántás között járok iskolába. Olyanba, amit „blab schol”-nak, „blablabla” sulinak neveztünk, mert mást sem teszünk csak hangosan deklaráljuk a leckét. „Nem volt semmi, ami felkeltette volna a tanulás iránti vágyat. Furcsa módon mégis tudtam olvasni és ismertem...

A véletlen folytán ebben az iskolában ismerkedtem össze azzal az emberrel, akinek későbbi életem során az irodalom terén a legtöbbet köszönhettem, Babits Mihállyal. Ő itt – a Munkácsy utcai gimnázium volt ez Budapesten – tanított, de engem nem. Éppen ebben az esztendőben érte az a szomorú, illetőleg dicsőséges dolog, hogy egy háborúellenes verse mi...