Jászai Mari

Igenis, létezik egy könyv, mely nagyobb, rendkívülibb hatást tett rám első olvasásnál, valamennyi, azóta megismert könyvnél; pedig annak negyven esztendeje, hogy azt, egy zongora alá bújva, lopva olvastam!

Az a könyv úgy elragadott, olyan extázisba emelte lelkemet, hogy annak az úri háznak áldott jó asszonyához járulva, akié a zongora is, és én voltunk, leírhatatlan felindultságomban, elfelejtve azt, hogy kötelességet mulasztottam, el azt, hogy a szobában egy tárgyhoz engedelem nélkül hozzányúltam, dacolva a szívdobogástól, s a piros kötésű könyvet, mintha most is látnám! mindkét elfagyott kis vörös kezemhez, a mellemhez szorítva, azt kérdeztem: Ha még tíz esztendeig itt szolgálok, akkor enyém lehet ez a könyv? Te kis bibaszt, feleli szomorú mosolyával a jóságos özvegy asszonyság, egyúttal a könyvre pillantva, hiszen ilyen könyvet vehetsz minden könyvkereskedésben egy-két forintért. Vehetek ilyen könyvet!? Hát több is van ebből a világon? Hihetetlenül tudatlannak hangzik ugyebár, ha kimondom, hogy azt hittem, minden könyvből csak egy van.

Tehát én vehetek ilyen könyvet magamnak! Feledhetetlen az a boldogság, az a gyönyörűség, a mely végig futkosott rajtam erre a gondolatra!

Egy ilyen könyve lehet még az enyém mint ez itt! Melynek olvasása mellett elfelejtettem érezni fagyos kezem, lábam sajgását, a mindennapi veréstől való rettentő félelmet, mert csak a nappal voltam más keze-lába, este mostohám csak ütleggel fogadott, ás apám még nálánál is kegyetlenebb.

Annak a könyvnek az olvasása egyetlen szép emléke sanyarú gyermekkoromnak. Megaranyozta, megédesítette „tündérhatalommal”, szomorú árva gyermekéveimet.

Akit nem ismertem, az édesanyám simogató keze lett nekem az a piros kötésű könyv, attól kezdve, hogy elolvastam. Egyetlen örömöm. De a szó legtisztább értelmében ám. Vigasztalom, menedékem egész gyermekkoromon végig. Ma pedig fehér kötésben pompázik könyvtáramban, ma is olyan drága, oly szent nekem, mert ma életem fundamentuma, lekiösmeretem tizparancsolatja. Gyermek-lelkemnek tündérországa volt, érett eszemnek pedig törvényhozója…

A szóban forgó könyv: Petőfi Sándor költeményei.

Jászai Mari