Olvasás Portál

lovári  |  english

Az olvasásfejlesztés nemzetközi tapasztalatai

Az olvasásfejlesztés nemzetközi tapasztalatai

2012.03.14. 13:00

Három kontinens olvasásfejlesztő programjaiból

Péterfi Rita tanulmánya

A tanulmány az olvasásfejlesztéssel kapcsolatos programokat mutatja be. A bevezetőben az olvasás kapcsán egy éppen aktuális felmérésről esik szó. 2012-ben az OECD által kezdeményezett és finanszírozott PISA vizsgálat keretében ötödik alkalommal mérik fel a résztvevő országok tanulóinak tanulási készségeit. A „nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja” a 15 éves tanulók matematika, természettudományok és az olvasás-szövegértés terén nyújtott teljesítményét vizsgálja. Legutóbb 65 ország vett részt a programban, melynek célja annak feltérképezése, hogy a munkaerőpiacon jelen lévők mennyire képezhetők egy adott országban. A munkaerő minősége, át- és tovább képezhetősége hatással lehet az adott ország gazdaságának versenyképességére.

 

Ezt követően rövid ízelítőt kaphatunk a társadalmi háttérről.

Az ezredforduló környékén Magyarországon is megfigyelhető kétsebességű társadalom leszakadó rétegeinek nem csupán az anyagiakban megmutatkozó hiányokkal kellett megküzdeniük, hanem a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális javaktól való megfosztottsággal, s a források hiánya következtében egyúttal a társadalmilag fontosnak tartott tevékenységekből is kirekesztődtek.

A gyerekek esélyeinek növeléséhez szükséges három tényező – a nyelvtanulás, a számítógép és a nyaralás – közül az első kettőhöz szükség van olvasni tudásra, s ezekhez kapcsolódhat a könyvtár is.

 

A továbbiakban három kontinens nyolc országának – Nagy-Britannia, Törökország, Németország, Finnország, Svédország, Korea és Japán, valamint az Egyesült Államok – olvasásfejlesztéssel kapcsolatos projektjeiről olvashatunk.

Nagy-Britanniában a családok írással, olvasással kapcsolatos tevékenységeit magukba foglaló programokat family literacy-nak nevezik. A családi írás- és olvasásfejlesztés mellett a programok egy része kifejezetten felnőttek számára jött létre. Nagy hangsúly helyeződik a szülők műveltségi szintjének növelésére, amely a kutatások eredményei szerint egyúttal hatással van a gyerekek iskolai teljesítményére is. A legfőbb célcsoportot a hátrányos helyzetű régiókban élő 3-6 éves gyereket nevelő családok alkotják. A három év alatti gyerekeket az 1990-ben indult állami támogatású BookStart program célozza meg.

 

Az első olvasásfejlesztő program Törökországban indult 1985-ben, és jelenleg 70 ezer család vesz részt benne. Törökországban azok a gyerekek, akiknek a családja bekapcsolódott az olvasásfejlesztő programba, egy követéses vizsgálatban vettek részt, amelynek keretében 1995-től 19 éven keresztül dokumentálták a változásokat.

A programok hasznosságát mutatja, hogy a résztvevő gyerekek oktatási kilátásai növekedtek, és nagyobb eséllyel folytattak felsőfokú tanulmányokat. Ezen túlmenően kimutatták, hogy a résztvevő családokban csökkent a gyerekbántalmazások száma.

 

A következő részben az író a programok mellett azok hátteréről is szót ejt. Németországban a második világháború utáni ipari fellendülést követően egyre nőtt a külföldi munkavállalók száma. Sokan döntöttek úgy, hogy a kétévi tartózkodás lejárta után is maradnak, és családjukat is odaköltöztették. A 2008-as népszámlálási adatok szerint a 82 millió főt számláló német lakosságból 15 millióan rendelkeznek migrációs háttérrel, 7 millióan pedig nem rendelkeznek német állampolgársággal vagy kettős állampolgárok.

A migrációs háttérrel rendelkező családokban több gyerek születik, az öt év alatti gyerekek 29,8 százaléka származik ilyen családból. A migrációs háttérrel rendelkezők jelentős része küzd nyelvi problémákkal, otthon gyakran anyanyelvükön beszélnek, így a gyerekeknek más nyelvet kell használniuk otthon, valamint az óvodában és az iskolában. Nyelvi fejlesztésük könnyítése érdekében olyan programot indítottak Berlinben, amely visszaviszi a gyerekeket a szóbeliség fázisába, s csak ezt követően kezd az olvasás fejlesztésébe.

Kristin Wardetzky, a program vezetője szerint minél inkább jelen van egy gyerek életében a szóbeliség, annál könnyebben tanulhat meg írni és olvasni, ezért az óvodákban és az iskolában hivatásos mesélők tartanak foglalkozásokat. A programnak köszönhetően fejlődik a gyerekek nyelvhasználata. Itt is megfigyelhető a szülő, leginkább az anya bevonása, akik hasonló foglalkozásokon vehetnek részt.

 

A finn diákok kimagasló teljesítménye – különösen az ezredforduló körüli években – szinte minden területen megfigyelhető, ezért fontos, hogy megismerjük az ottani gyakorlatot és tapasztalatokat. Az eredmények okai lehetnek:

Az iskolák – földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül – hasonló színvonalon működnek, és a diákok 15 éves korukig ugyanabban az intézményben tanulnak. Hogy a gyerekeket olvasáshoz szoktassák, a finn családokban a gyerekek számára is járatnak az érdeklődésüknek megfelelő lapokat, folyóiratokat, a televíziós műsorokat – a kicsiknek szánt műsorok kivételével – pedig szinkron nélkül, feliratozva sugározzák. Az olvasási problémákkal küzdő gyerekek kiemelt figyelmet kapnak az iskolában. Emellett a gyerekeket már az iskolában felkészítik a könyvtár használatára. Közvetett módon pedig az ingyenes meleg étel is befolyásolhatja a gyerekek teljesítményét, illetve az iskola látogatását.

Svédország működik az úgynevezett padkönyv program, amelynek keretében a diákok olyan könyveket kölcsönöznek a könyvtárból, amelyeket nem visznek haza, hanem a padjukban tartanak, és a szabad idejükben vagy a szünetekben olvasnak.

Emellett a svédek nagy jelentőséget tulajdonítanak a hangos olvasásnak, számos könyvtári foglalkozás is épül erre, illetve egy 200 címet tartalmazó ajánló listát is összeállítottak a 7-9 év közötti gyerekeknek.

 

A PISA vizsgálat eredményei alapján a dobogó első két fokán két Távol-Keleti ország áll. Koreában az utóbbi években új tanterv kidolgozására és bevezetésére került sor. Mind az oktatásban, mind az írásbeli felvételi során nagy hangsúlyt kapnak az esszé jellegű feladatok, az önálló szövegalkotás pedig nemcsak az írásbeli kommunikáció fejlődését, hanem az olvasás-szövegértést is segíti. Érdemes még megemlíteni a japán gyakorlatot is, ahol a könyvtárak tanfolyamot tartanak, amelyen felkészítik az anyákat, hogyan segíthetnek a gyerekeknek a házi feladatok elkészítésében.

Az Egyesült Államokban a könyvtárak a megfelelő olvasmány biztosításával igyekeznek ösztönözni az olvasókat az olvasásra. A könyvtár szakos hallgatókat a képzésük során felkészítik rá, hogyan kezdeményezzenek beszélgetést az olvasókkal. Azonban a kérdéssor és a beszélgetés menete már egyénileg, személyre szabottan kerül kidolgozásra. A beszélgetés célja az olvasó érdeklődésének és olvasási szokásainak feltérképezése.

 

A tanulmány hasznos olvasmány lehet minden oktatással foglalkozó szakember számára, illetve azoknak, akik gyerekekkel foglalkoznak. Írója felhívja rá a figyelmet, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az írni-, valamint az olvasni tudás színvonalát emelő programok, amelyek nem csupán a gyerekeket, hanem – a szülők bevonásával – a családokat célozzák, s mindezt érdekes külföldi példák személtetésével és érthető megfogalmazással teszi.

 

 

Az ajánlót készítette: Ratkó Anikó

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: