Tóth Máté tanulmánya

Tóth Máté A közösségi oldalak hatása a fiatalok olvasási aktivitására című tanulmánya egy ma nagyon is aktuális témával, a közösségi oldalak és az olvasás kapcsolatával foglalkozik. A tanulmány bevezetőjében az internet, – de legfőképpen – a web 2.0 térnyeréséről, valamint ezeknek a társadalomra gyakorolt hatásairól olvashatunk. Az elmúlt években számos kutatás foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. A web 2.0 hatására humanizálódott az internet: az ember került előtérbe, a közösségi élmény az elsődleges. A web 2.0 mellett párhuzamosan megjelent a könyvtár 2.0 fogalma is, a könyvtárak egyre inkább felhasználják a web 2.0-ás szolgáltatások előnyeit. A tanulmány szerint ismeretes, hogy az internet pozitív hatással van az olvasásra; a tanulmány ezen a megállapításon túllépve arra keresi a választ, hogy a közösségi oldalaknak milyen hatásuk van az olvasási hajlandóságra.

Tóth Máté tanulmányában két szempontból vizsgálja a kérdést: először a rendelkezésre álló adatok és a szakirodalom alapján megnézi, hogy az általános témájú közösségi oldalak milyen hatással vannak az olvasási szokásokra, majd a könyves közösségi oldalak (Moly.hu, LibraryThing, könyvtár.hu) olvasásra gyakorolt hatásait ismerteti konkrét kutatások – többek között a szerző saját kutatásai – alapján.

A bevezető rész után a szerző röviden ismerteti az O’Reilly által megalkotott web 2.0 fogalmát, majd a hazai közösségi oldalak rövid története következik. A szerző szót ejt a napjainkban hanyatló Iwiwről, a tanulmány elkészültekor 3,5 millió felhasználóval bíró Facebookról, majd említés szintjén szót ejt a kisebb oldalakról is, mint amilyen a Likedln, a MySpace vagy a Twitter. Ezt követően az olvasás támogatására létrejött könyves közösségi oldalakról olvashatunk: a Moly.hu-ról és a könyvtár.hu-ról.

A tanulmány felveti a kérdést, hogy a közösségi oldalak egyáltalán közösségként működnek, működhetnek-e? Kiderül, hogy ezek az oldalak lehetőséget adnak, hogy egy közösség részesévé váljunk, de attól még, hogy a közösségi oldal tagjává váltunk nem leszünk automatikusan a közösség tagjai, ahhoz további lépéseket kell még megtennünk.

A szerző ezt követően a fiatalok internethasználatának és olvasási aktivitásuk kölcsönhatásait tárgyalja – ezzel a témával az olvasásszociológia is régóta foglalkozik. Ezután a közösségi oldalak az iskolai teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálja: egyes kutatók szerint a közösségi oldalak hatására romlik az iskolai teljesítmény, ugyanis a diákok inkább a közösségi oldalakon múlatják az időt, a tananyaggal nem foglalkoznak eleget. Más kutatók szerint a közösségi oldal-használat és a tanulás kapcsolata semleges, se pozitív, se negatív hatással nem számolhatunk. A kutatók harmadik csoportja szerint viszont a közösségi oldalak pozitív hatással vannak az iskolai teljesítményre, ugyanis ezeken az oldalakon olyan a tanulmányokkal kapcsolatos információkhoz juthatnak hozzá a tanulók, amihez más módon egyáltalán nem, vagy csak sokkal később juthatnának hozzá. A közösségi oldalak ilyesfajta előnyeinek kiaknázására több kezdeményezés is létrejött, melyek során a cél egy olyan közösségi felület, vagy a tanulást támogató közösségi oldal létrehozása, melynek segítségével könnyen, nagyobb hatékonysággal sajátítható el a tananyag, valamint az információk is gyorsabban jutnak el a célszemélyhez.

A tanulmány elkövetkező részében a könyves közösségi oldalakról, a körükben elvégzett felmérések eredményeiről olvashatunk. Megismerkedhetünk többek között az alacsony intenzitású találkozóhely fogalmával, és „megismerhetjük” a könyves közösségi oldalak felhasználóit. Megtudjuk, hogy létezik egy olyan réteg, amely egyszerre sokat olvas, sokat internetezik, emellett gyakran használja a közösségi oldalakat: ők a városi, tanult és viszonylag jó anyagi körülmények között élő fiatal nők – vagyis ők a könyves közösségi oldalak jellemző felhasználói. A tanulmány szerzője szerint ez a réteg valószínűleg nem azért olvas sokat, mert sokat internetezik, és sokat használja a közösségi oldalakat (és fordítva), hanem valószínűleg csak mindkét esetben ugyanarról a rétegről van szó. Megtudjuk továbbá, hogy a könyves közösségi oldalak felhasználói mit olvasnak és milyen motivációval, valamint arra is megkapjuk a választ, hogy ezek a könyves közösségi oldalak valóban virtuális olvasóközösségek-e.

Tóth Máté jelen tanulmányát nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, akit egy kicsit is érdekel az internet, azon belül is a web 2.0 világa. Ugyancsak ajánlom azoknak, akik szívesen olvasnak, esetleg a tanulmányban részletezett közösségi oldalak, könyves közösségi oldalak felhasználói. Maga a tanulmány egy nagyon „mai” problémakörrel foglalkozik, ennek folytán a szöveg nyelvezete is széles rétegek számára érthető, tartalma számos adattal alátámasztott.

Az ajánlót készítette Wéber Anita Andrea