Az olvasás az emberiség kultúrtörténetének egyik legfontosabb, de egyben a legkomplexebb teljesítménye.

Miért olvasnak egyesek sokat és gyorsan, míg mások keveset és lassan? A tudósok arra keresik a választ, hogyan segíthetnék a nehezen olvasókat. A probléma nem elhanyagolható: az unióban és Magyarországon is a lakosság 20-25 százaléka funkcionális analfabéta. A HVG-ben Tárkányi Lívia írt erről cikket.

Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc

Néhány érdekes gondolat, a teljes cikk itt található meg:

A gyerekek a beszédet egyszerű utánzással sajátítják el. Mire iskolába kerülnek, már folyékonyan beszélnek. Ám az olvasás megtanulása nehezen képzelhető el célirányos oktatás nélkül, és még így is többnyire évekbe telik, mire egy iskolás akár ismeretlen szöveget is folyékonyan tud olvasni. Az olvasás az emberiség kultúrtörténetének egyik legfontosabb, de egyben a legkomplexebb teljesítménye. Nem csoda hát, ha az olvasás a gyerekeknek eleinte nehezen megy.

...

„Alig találhatunk másik olyan alapvető tanulási területet, amelyben az emberek között olyan nagy különbségek lennének, mint az olvasás” – mondja Sascha Schroeder, a Read (Reading Education and Development) projekt vezetője. „Egy jó másodikos olvasási képessége már megfelelhet egy gyengébb hatodikos szintjének, de egy jól olvasó gyerek negyedikre már elérheti egy kevésbé gyakorlott felnőtt színvonalát” – folytatja a kutatás vezetője. Ezt támasztják alá a különböző nemzetközi felmérések (PISA, PIRLS, IGLU).

...

Az írott világ meghódítása igen fárasztó. Sokan úgy gondolják, hogy a szemünk olvasás közben egyenletesen halad a sorokon, de ez nem igaz. A szem szakkádikus mozgást (olyan gyors szemmozgást, ami többek között azt a célt szolgálja, hogy a fixáció a látóterünk egyik pontjáról minél hamarabb eljusson a másikba) végez a szövegen. Az ugrások közt a szem megpihen, hogy feldolgozza az olvasott információkat. A szünetek azért is szükségesek, mert a látómezőnek csak egy kis területe elég éles ahhoz, hogy a betűket és a szavakat beazonosítsa. A terület ráadásul nem is kör alakú, sokkal inkább elnyúlik és megnő az olvasás irányába (az európai nyelvek esetében jobbra). Ily módon már előre sejthető, mit fog a szem hamarosan olvasni. A látómező baloldala pedig inkább elmosódott.

...

Van azonban, ami nem várható el az iskolától. A szülőknek kell otthon az óvodáskorúaknak felolvasni és később olvasásra ösztönözni csemetéiket.

Fotó: AFP / Angelika Jakob