Beszélgetés Esterházy Péterrel az új könyve kapcsán

Az évek iszkolása az idei Könyvfesztivál legkülönösebb (és legsikeresebb) újdonsága volt. A 65. születésnapját nemrég ünneplő író megdöbbentő nyíltsággal beszél személyes univerzumáról, melynek számos eleme persze a regényekből ismerős lehet – Esterházy Péterrel Keresztury Tibor beszélgetett a litera.hu-n.

Egy rövid részlet a beszélgetésből:

Az évek iszkolása a személyesség, az őszinteség beszédformáitól nagyhatású. Sosem tapasztalt közvetlenséggel beszélsz a családodról, testvéreidről, gyerekeidről, első szerelmedről, a testről, az erotikáról és számos olyan dologról, amit az írók nem nagyon szeretnek „kiteregetni”. Most jött el az ideje, vagy a kérdező „húzta ki” belőled az intim feltárulkozásokat?

Nincs teregetés. Vagy mindig van. Flaubert is tereget, és a Gombrowicz-naplók se tárulkoznak. De valóban: két valóságos ember beszélget, és ennek vannak következményei. Miközben továbbra sem jövök izgalomba a költészet és valóság úgynevezett csapdáitól.

A szüleid, mondod, avval adtak erőt, hogy jobban bíztak benned, mint te magadban. Máshol arról írsz, hogy a gyereknevelésen többnyire példaadást értesz, nem elveket. Többszörös nagyapaként látod-e szemléletet, felfogást visszaköszönni a szülőkké lett gyerekeid nevelési gyakorlatán?

Ennyire konkrétan nem látom szegénykéimet. Jó szülők, ezt látom. Nehéz megmondani, hogy a jójuk mikor van belőlünk, és mikor éppen ellenünkben. De valahogy ez nem ilyen eszezős. Szülőként sokféleképpen lehet elbukni, az ő bukásaik még nem láthatók. Vagy én nem vagyok elég közel, nem vagyok az „öltözőben” (igaz, nem is a „tribünön”), hogy lássam.

Akit érdekel a teljes interjú, ide kattintson!