Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Sávoly Tamás: Török Sándor a Magyar Rádió Archívumának műsordokumentumaiban

Nyomtatási nézet

„Az ember én vagyok – minden gőgös butaságommal és szájtáti csodálkozásommal együtt - a rádió ő. Ez a szemtelenül ügyes kis láda … tulajdonképpen egy csöppnyi mélyített színpad. …” [1]

Török Sándor színész, újságíró, szpíker, író, riporter és meseíró, 1922 tavaszán állt először mikrofon előtt egy vidéki kávéház teraszán, mint konferanszié[2]. A magyar rádió „őskorától” 1925-től a felszabadulást közvetlen követő évekig íróként, szerzőként vett részt a rádió műsorkészítésében. Lassan költözött belé az írással egy magas fokú felelősség és missziós tudat. Amely az íráson keresztül sok mindent elmond, elmondhat, el kell, hogy mondjon az olvasónak, a hallgatónak. Tanítási vágy, a gondolkodásra ébresztés a beszélgetésen csevegésen át vezetett az ismeret közlésig. A „Bolky kisasszonyok”[3] című novellájának elhangzása után kapott lehetőséget először a rádiótól és próbálkozhatott először a csevegés műfajával. 1935-ben „Ismerőseim”[4] címmel, már nemcsak passzív előadóként, hanem műsorkészítőként is szerepet kapott az éter hullámain. 1938-ban könyvét a „Valaki kopog” címűt a hat nyelven megjelenő „Rádióélet” című rádiós szaklap ismertette,[5] míg élő adásban „Bizalmas vallomások”[6] címen próbált kapcsolatokat építeni a hallgatókkal. Mint a kor íróit őt is lenyűgözte kora találmánya a rádió. Felismerte lehetőségeit és cselekvő részesévé akart válni, a magyar kultúra közvetítőjének. A közszolgálatiság akkoriban azt jelentette, hogy a magyar kultúrát a legmagasabb szinten művelve eljuttathatjuk az éteri hullámokon keresztül a határon belül és kívül élők otthonaiba. Török Sándor „Ember és a Rádió” cikkével rámutatott a tömegkommunikációs eszköz felhasználási, használati lehetőségeire, a távolságra melyet áthidal, legyőz e tudományos találmány, áthágva nyelvi, kulturális korlátokat, határokat. A bizalmas vallomások egyik adásának elmaradása[7] újabb publicisztikára sarkallták. Az „Újság” című lapban „Műsorváltozás”címen[8] közölt cikkében görbe tükröt tartott a hallgató és a műsorkészítő elé, váteszként felfestve a jövőt, amelyet a politikai tér sugallt. A rádió kulturális terét hamarosan a politika vette birtokába, erre hívta fel a figyelmet a rádióból „száműzött” író, az „Újság” hasábjain, „Bizalmas vallomások. Felelj, kedves olvasó!” címmel[9]. Csevegő műsorainak a világháború és a túlpolitizált műsorpolitika vetett véget.

1945 tavaszán újraindult az élet Budapesten. Török Sándor 1945-től közvetlenül a felszabadulás után minden héten többször lépett különböző műsorszámokkal a mikrofon elé pl.: „Az eltűnt idő Szilveszter”, „A modern ember szabadideje”, „Mivel érdemeltem?!” és az „Életed kész regény” címekkel az „Ünnepi Krónika” és a „Rádió Híradó” műsoraiban.[10] Török Sándor az első háború utáni fellépéséről egy 20 évvel későbbi műsorban így emlékezett meg. „ Még nem járt a villamos, csak a körút egy szakaszán, s ennek a Sándor utcai épületnek nem igen volt még ablaka, mikor az első riport elhangzott innen a beszélgetés egy szovjet csapatokhoz átállt honvéd törzstiszttel, a vízművek egy másik munkása volt a másik riport alany, egy partizán a harmadik és egy író a negyedik – az én voltam - és a riporter.”[11]

1945. szeptember 1-től megbízási szerződéssel a Rádió az „Ünnepi Krónika” című műsor külsős szerkesztőjeként alkalmazta Török Sándort, aki minden vasárnap 30 percben egy-egy írónak adhatott lehetőséget, hogy krónikát mondjon. [12]

Török Sándor nem dolgozott a Rádió belső munkatársaként, azonban állandó rovata lett. 1946 őszétől 1947 végéig riporterként és szerkesztőként neves személyiségekkel beszélgetéseket készített „Vasárnapi beszélgetések”[13] címmel.  A műsor újdonsága abban rejlett, hogy nem csak kérdezett, hanem véleményt formált. Írókkal, színészekkel, politikusokkal beszélgetett, pl. a felelősségről.[14] Keresztúry Dezsővel[15] akkori kultuszminiszterrel arról, hogy feledni vagy emlékezni kell-e, s leszögezték, a hitlerizmus okozta szenvedéseket nem szabad feledni.

A műsor célja a művészek, írók, politikusok, közéleti személyiségek megszólítása, minden interjúban egy-egy témát körül járva. Az embereket, hallgatókat ért háborús trauma oldása volt beszélgetéseinek középpontjában. Hevesi Endrét[16] az örök békéről és a csodafegyverről, a politizáló íróról kérdezte. Hajnal István[17] egyetemi tanárral folytatott beszélgetésének főbb témája, hogy boldoggá teszi-e az embert a gépkultúra? 1948 elején újabb műsorsorozatot talált ki és nyújtott be a rádió műsorigazgatójához „Ünnepi levelek” [18] címmel. Szerette volna kiterjeszteni az ország határain túlra a vasárnapi beszélgetések sorozatát. Javítani akarta hírünket a nagyvilágban. Műsorában a világ nagy gondolkodóihoz fordult kérdéseivel. Sokan nem hittek sikerében, több mint 700 levelet írt, melyre 300 válaszlevél érkezett. Négy műsor készült el ebből: Az örök békéről kérdezte Albert Einsteint[19], Martin Andersen Nexőt[20], Max Hubert[21] pedig az eszményi államról. A leveleket végül Pálóczy Horváth Györggyel[22] beszélték meg a negyedik elhangzott műsorban. A rádiós családból azonban a politika újra kivetette az írót. Be kellett látnia a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavára, még nem érett meg a magyar műsorkészítés. A három fogalom egységéről és harmóniájáról kérdései nem illettek a kor műsorpolitikájába. Feleségével[23], aki ekkor szintén a rádiónál dolgozott műsorellenőrként kénytelen volt elhagyni a szeretett intézményt. Szerencsére az úgynevezett felolvasópéldányok egy részét megőrizte az MTVA Archívumának Műsordokumentumtára, más részét pedig a szerző a Petőfi Irodalmi Múzeum őrizetére bízta.

Végül  az 50-es évek ifjúsági osztályának megalakulása hozták meg számára a műsorkészítés örömét. Szenvedélyesen pedagógus szeretett volna lenni, aki nem tudott eljutni a gimnáziumi érettségiig, de lelke végén az a becsvágy hajtotta, hogy pedagógus legyen. Az 1950. január 1-én megalakult Ifjúsági-és Gyermekosztály vezetője hívta szerzőként a gyermekrádióba: Mándy Ivánnal[24], Illyés Gyulával[25] és Tamási Áronnal[26] együtt. A rádió és az író kapcsolata kölcsönösségen alapult, mindkettő a közt szolgálata. Az Ifjúsági osztály szakmai műhelye lehetőséget kínált, hogy megszülessen a „Csilcsala csodái”[27] sorozata, vagy a „Kököjszi és Bobojsza”[28] mesesorozata.  Török Sándor Tóth Eszterrel a gyermekek mesevilágán keresztül végre taníthatott. A varázslatot behozta a mindennapok világába. A gyermekek mesevilágáról az egyik műsorban így emlékezett: „A gyermekek születésükkor és utána  művészi világban élnek. A gyerekek felnőve elveszítik a bölcsességüket és a mesében való hitüket. A jó az volna, ha a felnőtt a gyermeki bölcsességet megtartva lehetne okos. Így kiismerné magát a tárgyi és a művészet világában egyaránt”[29] A falatka királyságában[30] minden hallgató megtapasztalhatta és elhihette, hogy lehet ő is király. Fontos, nem vagyunk egyedül a világban. Segíts magadon és akkor majd a többiek is megsegítenek. Megtanulhattuk meséiben a helyes utat a csoda jelen van csak fel kell ismernünk. A hétköznapi életben jelen kell, hogy legyen a mese. A Magyar Rádió Ifjúsági osztály, majd főosztály szakmai műhelye segítette Török Sándort az önkifejezésben. A Archívum Műsordokumentum-tára 207 műsort őriz műsordokumentumok formájában 1946 és 2002 között. Dr. Salamon István rádió- és irodalomtörténész két könyvében[31] és életútinterjúiban[32] is fontos és méltó emléket állított Török Sándornak az embernek, a pedagógusnak.

Török Sándor szerint jó hatással volt rá a Rádió és a Tankönyvkiadó, mert tanárokkal volt körülvéve és jelen volt a pedagógia szelleme. „Az embereket meg kell tanítani valamire, mi az a valami és hogy továbbítandó”[33] ez az amire rájött és amit megpróbált alkalmazni a rádiót is felhasználva. Az érzékelés, a gondolkodás és az akarat hármas egységére hívta fel a figyelmet, ami ma szétbomlóban van. A pedagógia feladata az egység visszaállítása. Minden mindennel összefügg, igaz ez a térre, az időre, az emberi cselekvésekre egyaránt. A lappangó valóságot írásaiban, előadásaival próbálta világossá tenni. Jó lenne, ha a megszűnt Ifjúsági műhely e cikk nyomán újra éledhetne, hisz nagy hiányát érezzük Török Sándornak és Tóth Esztereknek.



[1] Török Sándor: Ember és Rádió = Magyarság című folyóirat 1938. március 20. Forrás: Médiatámogató és Vagyonkezelő Alap (ettől kezdve: MTVA) Központi Irattár Sajtócikk-gyűjtemény Lásd még: Rádió! ...Rádió! ... Szerkesztő és Összeállító: dr. Salamon István 2005. Noran Kiadó 112-119 p.

[2] 10 éves a Magyar Rádió. Török Sándor: Mikrofonláz 93. oldal Lásd még: Magyar Rádió. A magyar rádió hivatalos lapja. Szépirodalmi, művészeti és képes hetilap. II. évfolyam, 45. szám, 1946. november 8. 21-23 p. p. Az MTVA Központi Irattárából.

[3] „Török Sándor felolvasása a kiváló író, június 1-én, csütörtökön délután 4 órakor „A Bolky kisasszonyok” című novelláját. = Magyarság. 1933. június 1. Budapest I. 16.00 Az MTVA Központi Irattárának Sajtócikk-gyűjteményéből.

[4] Ismerőseim. Török Sándor csevegése.= Rádióélet. A Magyar Rádió hivatalos lapja. Szépirodalmi, művészeti és műszaki képes hetilap. 1935. június 21. VII. évfolyam, 26. szám, 23 p. 1935. június 27. Budapest II. 17.55 Az MTVA Központi Irattárából. A cikk ismertetése: Farkass Jenő: Török Sándor „Ismerőseim” című csevegése június 27-én 17.55-kor Budapest II. =  Rádióélet A Magyar Rádió hivatalos lapja. Szépirodalmi, művészeti és műszaki képes hetilap. 1935. június 21. VII. évfolyam, 26. szám, 41 p. Török Sándor fotó Székely A. felv. Az MTVA Központi Irattárából.

[5] Könyvek. Török Sándor: Valaki kopog (-ss.) (könyvismertetés) = Rádióélet A Magyar Rádió hivatalos lapja. Szépirodalmi, művészeti és műszaki képes hetilap. 1938. január 14. X. évfolyam 3. szám 35. p Az MTVA Központi Irattárából.

[6] „Bizalmas vallomások” Török Sándor elbeszélése = Rádióélet A Magyar Rádió hivatalos lapja. Szépirodalmi, művészeti és műszaki képes hetilap. 1938. március 18. X. évfolyam 12. szám 40. p. 1938. március 21. Budapest I. 19.45 Lásd még: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. Előadások alfabetikus nyilvántartó könyve 1938-1941 között. alapján az MTVA Központi Irattárából. Lásd még: „Bizalmas vallomások” Hazugságok egy szerkezet körül. Török Sándor csevegése = Rádióélet A Magyar Rádió hivatalos lapja. Szépirodalmi, művészeti és műszaki képes hetilap. 1938. július 25. Budapest I. 19.45 Lásd még: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. Előadások alfabetikus nyilvántartó könyve 1938-1941 között. alapján az MTVA Központi Irattárából. Budapesti értesítő. Rádiófigyelő 1938. szeptember 14. szerda „Török Sándor: Bizalmas vallomások” 2 p.

[7] „Bizalmas vallomások” Török Sándor elbeszélése elmaradt!!! = Rádióélet A Magyar Rádió hivatalos lapja. Szépirodalmi, művészeti és műszaki képes hetilap. 1938. október 4. Budapest I. ??.??. Nyilvántartó könyv alapján. az MTVA Központi Irattárából.

[8] Török Sándor: Műsorváltozás Török Sándor: Műsorváltozás = Újság 1938. október 17. Hétköznapok. Forrás: MTVA Központi Irattár Sajtócikk-gyűjteményéből.

[9] Török Sándor: Bizalmas vallomások. Felelj, kedves olvasó! = Újság 1940. január 14. Forrás: MTVA Központi Irattár Sajtócikk-gyűjteményéből.

[10] Petőfi Irodalmi Múzeum (ettől kezdve: PIM) Török Sándor rádióelőadások V4558/148/1-14 1945. december 15-ig lement előadások

[11] PIM Török Sándor rádióelőadások V4558/148/1-14 Ünnepi Posta /Török Sándor emlékezése egy régi rádió műsorára/

[12] PIM Török Sándor rádióelőadások V4558/148/1-14 Ünnepi Krónika /1945. szeptember 1/

[13] MTVA Archívum. Műsordokumentum-tár 1946. szeptember 15. Budapest I. 16:30 12.40 Vasárnapi beszélgetés. Az örök békéről és a csodafegyverről. Török Sándor vasárnapi beszélgetése Hevesi Endrével 8 p.

[14] MTVA Archívum. Műsordokumentum-tár 1946. október 20. Budapest I. 13:40 Vasárnapi beszélgetés. A felelősségről. Török Sándor beszélgetése Keresztúry Dezső kultuszminiszterrel 11 p.

[15] Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.) Széchenyi-díjas író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az MTA tagja. 1945-1947 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás -és közoktatásügyi miniszter

[16] Hevesi Endre (1903-1984) újságíró Forrás: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.

[17] Hajnal István (Nagykikinda, 1892. július 3. – Budapest, 1956. június 16.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a történelemtudományok doktora, a Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár tisztviselője.

[18] PIM Török Sándor iratai és feljegyzései rádióműsorai ügyében V4558/149/1-28 Ünnepi levelek

[19] Albert Einstein (Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”.

[20] Martin Andersen-Nexö (Koppenhága, 1869. június 26. – Drezda, 1954. június 1.) dán író. Ő volt az első szerző, aki a munkásosztályról írt, és egyben a dán kommunista szépirodalom első képviselője is. MTVA Archívum. Műsordokumentum-tár 1948. április 4. Budapest I. 18:00 Ünnepi levelek. Bevezetés. Interjúsorozat a nagyvilággal. 9 p.

[21] Korábban Max Huber, a nemzetközi Vöröskereszt elnöke érintkezésbe lépett Horthyval a zsidókérdésben.1948. május 2. Budapest I. 18:00 Ünnepi levelek. Max Huber az Állandó Nemzetközi Igazságügyi Kúria bírája az eszményi államról. A Magyar Rádió ünnepi levelezése a nagyvilággal. 6 p.

[22] Pálóczi-Horváth György (Budapest, 1908. március 20. – London, 1973. január 3.): publicista, író. Tanulmányait a bécsi egyetemen (1926–1927), majd a Franklin Marshall College-ban (USA) végezte (1927–1929). Hazatérése után a Pesti Napló munkatársa, majd külügyi rovatvezetője a lap megszűnéséig (1939). Amerikai lapokat is tudósított (a New York Sun laphálózatát). Lefordította Jonathan Swift Gulliverjét (1935). Írásai jelentek meg a Gondolatban, a KMP legális folyóiratában. 1939-től Bajcsy-Zsilinszky Endre hetilapjának, a Független Magyarországnak volt külpolitikai szerkesztője, de 1940–1941-ben Teleki Pál felkérésére a Magyarország című kormánylap külpolitikai rovatát is szerkesztette. Teleki öngyilkossága után Jugoszlávián át elmenekült Magyarországról és Kairóban a brit Special Operations Executive szolgálatába lépett. 1943 tavaszán Isztambulban vett részt a Kállay-féle kiugrási kísérlettel kapcsolatos tárgyalásokon. 1945-ben Londonba ment és az angol rádió magyar osztályán dolgozott. 1947. májusában hazatért Magyarországra és a Tovább című hetilap egyik szerkesztője lett; 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. A Magyar Rádió idegen nyelvű osztályát vezette (1948–1949), majd a Hungaria Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. Megválasztották a magyar ENSZ-társaság főtitkárává. 1949 szeptemberben koholt vádak alapján letartóztatták,

[23] Török Sándorné született Hőnig Hedvig (Budapest, 1906. május 9. - ) gép és gyorsíró, klinikai laborasszisztens. 1947. november 1-től 1948. október 31-ig a Rádió Lebonyolítási Osztály műsorellenőreként dolgozott. MTVA Archívum. Központi Irattár Személyi dossziék.

[24] Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23. – Budapest, 1995. október 6.) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.

[25] Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.

[26] Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

[27] MTVA Archívum. Műsordokumentum-tár 1953. október 11. Kossuth  10:10 Csilicsala csodái. Szerzők: Vincze Ottó, Tóth Eszter, Török Sándor. Rendező: Gyenes György. Közreműködők: Petrik József, Ungvári László, Csók István, Dózsa István, Torday Ottó 43 p.

[28] MTVA Archívum. Műsordokumentum- 1980. június 18. Kossuth 10:05 Kököjszi és Bobojsza - meseregény – X/1. Dramaturg: Molnár Magda Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Csajági János Szereplők: Kököjszi: Bodrogi Gyula; Bobojsza: Agárdi Gábor; 20 p.

[29] MTVA Archívum. Műsordokumentum-tár 2001. április  6. Petőfi 18.30 Egyszer volt, hol nem volt. Beszélgetés a meséről, a mesejátékról

[30] MTVA Archívum. Műsordokumentum-tár 1979. május 30. Kossuth  9.48 Tarka mese, kis mese Falatka királysága XIII/1. rész

[31] Az étheren át (írók a Magyar Rádió műhelyében) Salamon István (szerk.)Budapest, 2002. Magyar Rádió és Rádió! Rádió! Magyar írók novellái és publicisztikai írásai: megjelenik a Magyar Rádió 80. születésnapjára / [gyűjtötte, összeállította és szerkesztette Salamon István]. Budapest, 2005. Noran Kiadó

[32] MTVA Archívum. Műsordokumentum-tár 1986. augusztus 10. 3. műsor 16:00 Az éteren át - Írók, költők rendezők a Rádióról 12. rész  Török Sándor  23 p.

[33] MTVA Archívum. Műsordokumentum-tár 1984. április 15. Kossuth 10:03 Minden csoda, vagy semmi sem az - Dokumentumműsor Török Sándor 80. születésnapjára 14 p.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: