Kvaszingerné Prantner Csilla – Racsko Réka: TANULÁS és TECHNOLÓGIA

Nyomtatási nézet

Pléh Csaba (szerk. 2016): Információs eszközök és tanulás a kognitív pszichológiai kutatásokban. Magyar Pszichológiai Szemle, 71. évf. 1. (tematikus) szám

____________________________________

Kvaszingerné Prantner Csilla informatika tanár, egyetemi tanársegéd, PhD hallgató, Eszterházy Károly Egyetem, Médiainformatika Intézet, Humáninformatika Tanszék

Racsko Réka könyvtár informatikus tanár, egyetemi tanársegéd, PhD hallgató, Eszterházy Károly Egyetem, Médiainformatika Intézet, Humáninformatika Tanszék

____________________________________

A Pszichológiai Szemle Könyvtár sorozatában megjelent különszám^[1], Pléh Csaba által önálló kötetbe szerkesztve, az információs és kommunikációs technológiák tanulási tevékenységekre gyakorolt hatását állítja a pszichológiai kutatások vizsgálódásának középpontjába. A kötet 18 szerző közös munkájának eredményképpen 10 tanulmányban mutatja be a digitális technológia és a modern pszichológiakutatások kapcsolódási pontjait, az IKT-eszközök és a hálózatiság humán kognitív képességekre gyakorolt hatását, valamint a korszerű technológiának a tanulás közvetlen közegében betöltött szerepét és annak pszichológiai aspektusait.

Az írások a felsőoktatásban dolgozó gyakorló kutatók, oktatók, doktoranduszok és hallgatók munkája révén születtek^[2], amely sokszínűségnek köszönhetően mind a pszichológia, mind a neveléstudomány területén jól használható, korszerű eredményeket bemutató tudományos munka látott napvilágot, amely számos további kutatás alapja és egyben előfutára lehet.

Ahogyan a kötet címe is jelzi, a tanulmányok szerzői az oktatás digitális átállásának hatására változó tanulási környezetben központi szerepet kapó információs és kommunikációs technológia és a tanulási folyamatok kognitív változásának átfogó, több irányból történő kutatására tettek kísérletet. A kötet az Eszterházy Károly Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Washingtoni Egyetem munkatársai együttműködésével jött létre. A tanulmánykötet elkészítésébe tevékenyen bekapcsolódtak az Eszterházy Károly Egyetem Pszichológia és a Humáninformatika Tanszékének kutatói és hallgatói.

Az alatt a több ezer éves folyamat alatt, míg az emberiség története során az ösztönvezérelt embertől eljutott a gondolkodó tudatosságig, tengernyi változás zajlott le az emberi gondolkodás, a viselkedésmechanizmusok és az egyének valós és virtuális szociális hálózata terén. Ezzel együtt a tanulási folyamatok és metódusok, illetve a kognitív képességek horizontján ugyancsak számtalan átalakulás történt. A kötet szerkesztője, Pléh Csaba professzor hosszú évtizedek óta foglalkozik a kognitív pszichológia különböző területeivel, rangos hazai és nemzetközi kutatásokban. A Faragó Boglárkával írt bevezető tanulmányában kiemeli, hogy a legjelentősebb és leggyorsabban végbemenő változásokat korábban az új eszközök és a gépek megjelenése, mai világunkba pedig az internet hozta. Az utóbbi 15−20 évben nehezen követhetők és láthatók át az új technológiák, az IKT-eszközök és az internet okozta változások, azoknak az egyénre és a társadalomra gyakorolt hatása. Ezek a folyamatok új pszichológiai kutatásokat, az emberi elme újfajta megközelítését, sőt, újfajta pszichológiai vizsgálati módszereket eredményeztek, amelyek egy szeletének bemutatására a jelen kötetben vállalkoztak a szerzők. Az alábbiakban az öt tematikus egység mentén áttekintjük a tanulmányok csoportjait.

Az új technológia és a tanulás világa a pszichológus szemével (Pléh Csaba − Faragó Boglárka) című átfogó tanulmány bemutatja, milyen általános átalakulást eredményez az emberi gondolkodásban az állandó webhasználat, és hol tartanak az erre vonatkozó pszichológiai kutatások. Megvilágítja, hogy az új technológiák hatására bekövetkező erőteljes változások hogyan mutatkoznak meg az egyéni és a közösségi tudáshordozásban, továbbá a tudáshoz való hozzáférési mód terén. Ahogy írják: „a számítógépek köznapi gyakorlatainkat is megváltoztatták”, s a hálózatos rendszerek következtében életünkbe belépett az úgynevezett „állandó rendelkezésre állás” és az „információkhoz való állandó hozzáférés”, amelyek számos új, modern kori problémát vetnek fel. Néhány példa ezekre: az állandó reagálási kényszer, a könnyed váltási lehetőség az egyes feladatok között, gyakori „multitaskingolás”, a könnyű figyelemelterelhetőség, a felszínes feldolgozás veszélye, az információk hitelességének kérdése, a relevancia felmérésének nehézsége, az emlékezés átalakulása és felületessége.

Az új IKT hatásainak átfogó elemzése során a szerzők a tanulók oldaláról közelítik meg az új média eszközök szerepét. Az IKT-használat 10-18 éveseknél – egy IKT-eszközhasználati kérdőív bemutatása (Dorner László – Hatvani Andrea – Taskó Tünde – Soltész Péter – Estefánné Varga Magdolna – Dávid Mária) című tanulmányban a szerzők saját fejlesztésű mérőeszközökkel, nagymintás, keresztmetszeti vizsgálat keretében, a köznevelésben és a felsőoktatásban tanuló diákokkal végzett kutatás eredményeit tárják fel. A 10-18 éves tanulók esetében az IKT-használattal kapcsolatos időbeni, szociális és tanulási jellemzőket vizsgálták, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) jelenségét. Az IKT-használat jellegzetességeinek vizsgálata főiskolások körében (Faragó Boglárka – Soltész Péter – Pléh Csaba) című tanulmányban felsőoktatásban tanuló hallgatók esetében a vizsgára való felkészülés szociokognitív aspektusait mérték, a vizsgaszorongás enyhítése és az IKT-eszközök kapcsolata szempontjából.

Az új technológiák hatása a kognitív pszichológia módszertanára egységen belül A rövid távú emlékezet és a munkamemória online mérése: Corsi, számterjedelem és N-vissza (Kovács Kristóf – Faragó Boglárka – Kövi Zsuzsanna – Rózsa Sándor – Dávid Mária) című tanulmányban az emlékezeti terjedelem mérésének elméleti és módszertani kérdéseibe nyerhetünk betekintést, illetve a feladatok gyakorlatban történő kipróbálásának tapasztalatait ismertetik a szerzők, egy nagyjából 1000 fős, három életkori csoportot tartalmazó mintacsoporton keresztül.

Az IKT hatása elemi és átfogó kognitív folyamatokra blokkban 3 tanulmány található, mindhárom a tanulók kognitív képességeit vizsgálja. Az első A papírról és képernyőről való olvasás és a talpas, illetve talpatlan betűtípusok hatása az elsajátításra (Kvaszingerné Prantner Csilla – Soltész Péter – Jakub Ádám) című tanulmány arra keresi a választ, hogy a jelenlegi felsőoktatásban tanulók olvasási sebességére, az olvasott szöveg megértésére, memorizálására milyen hatással van a szövegeket megjelenítő médium, illetve a szövegek talpas vagy talpatlan betűkkel történő szedése. A második, A multitasking jelenség hatása a feladatvégzésre és az időbeosztásra – Módszertani előtanulmány (Kvaszingerné Prantner Csilla – Soltész Péter – Faragó Boglárka – Pléh Csaba – Soltész-Várhelyi Klára) című cikkben egy IKT környezetben zajló tanulási folyamat került modellezésre, amely mikrokörnyezet főfeladatot és választható kikapcsolódási taszkokat tartalmazott − ezáltal vizsgálni lehetett a multitasking jelenség hatását a személyek feladatvégzésére. A harmadik, A modern technológia hatása a kognitív képességekre: áttekintés (Kovács Kristóf – Faragó Boglárka) című munkában a modern technológia kognitív képességekre gyakorolt rövid és hosszú távú hatásait vizsgálták.

Az IKT-eszközök a tanulás közvetlen közegében részben szintén 3 vizsgálatot ismerhetünk meg. A számítógépes, adaptív IQ-mérés: egy gyakorlati példa (Kovács Kristóf – Temesvári Eszter) című tanulmány az IKT-eszközöknek az iskoláskori kognitív működésekre gyakorolt hatását mutatja be. A második, Az IKT hatása a kognitív működésekre iskoláskorban (Dávid Mária – Dorner László – Hatvani Andrea – Soltész Péter – Taskó Tünde – Soltész-Várhelyi Klára) című cikk az iskoláskori tanulási stratégiák elemzésével foglalkozik. A harmadik írás, Az önszabályozó tanulás fejlettségének összefüggései a tanulási eredményességgel és az IKT-használat gyakoriságával (Dávid Mária – Taskó Tünde – Héjja-Nagy Katalin – Mester Dolli – Dorner László – Estefánné Varga Magdolna) pedig az önszabályozó tanulással foglalkozik, a digitális eszközök használati szokásai révén.

A tanulmányok mindegyike esetében érezhetjük, hogy az IKT révén a tanulási folyamatban és az emberek mindennapjaiban bekövetkező átalakulások megítélése megosztja a témával foglalkozó kutatókat, oktatókat, gondolkodókat és szakembereket abban, hogy ezek a változások pozitív vagy negatív irányba mozdítják-e el a gondolkodást. A szerzők jó része empirikus vizsgálatok alapján, azok eredményeire támaszkodva fejti ki álláspontját az IKT-eszközök kognitív funkcióiról, a személyiségre és a kapcsolati hálózatokra gyakorolt hatásairól. A kötet tanulmányai és az általuk tárgyalt témák egésszé összeállva teljes lefedettségét adják az IKT-eszközök és az állandósult hálózati jelenlét indukálta változásoknak, hatásoknak, előnyöknek és veszélyeknek. A vizsgálatok egyaránt kiterjednek az alapfokú és középfokú, valamint a felsőfokú képzésben részt vevőkre, így korcsoportok szerint is átfogó képet kapunk.

A kötet választott témájának elméleti megalapozását éppen úgy tartalmazza, mint a legfontosabb kutatási területeken elvégzett empirikus vizsgálatok eredményeit. A különböző vizsgálatok során átfogó képet kapunk, az IKT-eszközhasználati attitűdökről, kultúraváltás következtében változó képességek és készségek köréről. Ezen túlmenően olvashatunk a rövid távú emlékezet és a munkamemória mérési lehetőségeiről, az új környezetben zajló olvasási folyamatokkal kapcsolatos mérések eredményeiről, a multitasking jelenségről és a számítógépes játékok kognitív funkciókra gyakorolt hatásairól. Az adaptív IQ-mérés modern számítógépes módszereit is megismerhetjük, valamint az önszabályozó tanulás fejlettségének összefüggéseit a tanulási eredményességgel és az IKT használat gyakoriságával.

A különböző vizsgálatok rálátást biztosítanak a változó technológiai környezetben megvalósuló korszerű kutatási stratégiákra, módszerekre és eszközökre a pszichológia és az IKT-eszközök vonatkozásában. A kötet tanulmányaiban közös, hogy mindegyik valamiféleképpen az egyének tanulásához vagy tanulási folyamatához kapcsolható. A vizsgált kognitív funkciók mindegyike a tanulói teljesítmény egyik meghatározó eleme, s ekképp a kötet − habár pszichológiai nézőpontból ragadja meg az új problémákat − több tudomány területét is érinti, interdiszciplináris jellegű. Az írások hasznos útmutatók lehetnek a gyakorló szakemberek, pedagógusok, valamint a pszichológia és neveléstudomány területén kutatók számára.

Vissza a tartalomjegyzékhez