Kocsisné Varga Zita: Rendhagyó könyvtárhasználati óra

Nyomtatási nézet

XIX. századi stílusirányzatok a képzőművészetben és az irodalomban

A Szinyei Merse Pál Gimnáziumban dolgozom könyvtárpedagógusként. Kollégáktól időnként kapunk felkérést Seregy Stella munkatársnőmmel együtt rendhagyó könyvtárhasználati óra tartására. Leggyakrabban a magyartanárok élnek ezzel a lehetőséggel. Hónapról hónapra házi könyvtárhasználati versenyt is tartunk.

Magyarórán igen népszerű téma a nyelvészeti szótárak használata. Az óra első fele elméleti tudást ad: a segédkönyvek fajtáiról, fontosabb nyelvészeti enciklopédiákról, szótárakról, folyóiratokról. Szerencsére, hatalmas anyag áll a rendelkezésre, hogy be is tudjuk mutatni azokat a könyveket, amikről beszélünk. Az óra másik része a gyakorlati ismeretek megszerzéséről szól. A tanulók csoportokban különböző feladatsorokat oldanak meg - kézbe véve a nyelvészeti könyveket.  Az óra végén közösen megbeszéljük, hogy melyik feladattal hogyan boldogultak a diákok és mely könyvekből, stb. dolgoztak.

Az irodalomtanítással kapcsolatban leginkább az a kérés, hogy foglaljuk össze egy-egy korstílus vagy stílusirányzat, esetleg egy-egy alkotó munkásságát a könyvtárban található lexikonok, albumok, egyéb kézikönyvek segítségével. A diákoknak is mozgalmasak ezek az órák, hiszen, természetesen a könyvtár lesz a helyszín, és felállhatnak, sőt fel is kell állniuk, hogy megoldhassák a feladatokat. Ilyenkor különféle pedagógiai módszereket lehet alkalmazni. A hagyományos frontális osztálymunka helyett csoportokban lehet dolgoztatni, sőt kooperatív csoportmunkával is érdemes megismertetni a diákokat. Könyvtárosként pedig örülünk, hogy bemutathatjuk, milyen széles körben találhatnak nálunk olvasni-nézegetni valót.

 

És most következzen a konkrét példa. 2012. február 29-én Csekő Györgyi tanárnő 11. A osztálynak tartottam rendhagyó könyvtárhasználati órát. A téma: a realizmus, az impresszionizmus, a szecesszió és a szimbolizmus felismertetése, gyakorlása volt. Ez igen terjedelmes anyagrész, ezért az óra időbeosztására szigorúan figyelni kellett. Kb. 10 percet szántam a stílusirányzatok főbb jellemzőinek az összefoglalására. Az osztály partner volt ebben, sikerült dinamikusan haladni az anyaggal. Átismételtük, hogy melyik irányzat mikor keletkezett, kinek/kiknek a nevéhez fűződött a megjelenése, melyik művészeti ágban jelent meg, mely stílusjegyek voltak a főbb jellemzői, és kik voltak a nevesebb alkotók. Arról is beszéltünk, hogy egyik irányzat sem szigorú határok között létezett, fontosak az előzmények, átfedések.

Az óra nagyobb részében az aktív csoportmunkáé volt a főszerep. Igyekeztem a könyvtár különböző termeit (olvasó-, szakterem, szépirodalom terem) újra bemutatni, használtatni a szakirodalmat és többféle könyvtípust. Három csoportban hat-hat fő dolgozott együtt, a negyedikben nyolcan. A kérdéssorok kicsit eltérő nehézségi szintűek voltak, így volt rá módom, hogy mérlegeljek, kiknek melyik feladatokat osztom. A D, betűjelű kérdéssort kapta a nagyobb létszámú csoport. A feladatsorokban a művészetek más-más szelete kapott hangsúlyt.

Az első feladatsor a filmadaptációkra, zenei feldolgozásokra és főbb alkotókra tért ki. A megoldásokhoz a tanulóknak használni kellett érettségire felkészítő könyvet, zenei lexikont és fogalomgyűjteményt.

A második feladatsor verstani fogalmakra, életrajzi adatokra képzőművészeti kérdésekre keresett választ. Irodalmi fogalomtárra, enciklopédiára, képtári kalauzra és általános nagylexikonra volt szükség a megoldáshoz – itt a szövegértésnek jutott nagyobb szerep.

A harmadik feladatsor a híresebb verses kötetekre és egyéb szépirodalmi művekre kérdezett rá (ezzel a könyvtári ábécét is gyakorolták a tanulók), ill. hogy a szakirodalomban hol találnak általános műveket az irodalomtörténetről és hol az egyes alkotókról. Mivel nem a katalógusban, hanem a könyvszekrények között kellett eligazodniuk, fejlődött térbeli tájékozódási képességük, és talán még jobban bevésődött, hogy mit jelent a szakrend és, hogy milyen rendszer szerint vannak a szépirodalmi részen a könyvek. (Hogyan is következnek egymás után a szekrények és a polcok?)

A negyedik csoport a képzőművészeti albumokkal és szakirodalommal dolgozott. Az volt a célom, hogy alakuljon ki önálló véleményük a különböző stílusokról, tapasztalataik alapján fogalmazzák meg saját szavaikkal a jellemzőket, ismerjenek meg fontos szakkönyveket, és halljanak a magyar alkotók, alkotóközösségek nevéről is. Helyben használható és kölcsönözhető képzőművészeti témájú könyvekből nagy állomány áll rendelkezésére az érdeklődőknek, ezekre szerettem volna felhívni a figyelmüket.

A magyartanárral előre egyeztetve a leggyorsabb és legjobb teljesítményt nyújtó diákoknak egy nagy ötöst ígértem munkájukért cserébe. Volt, akiket ez motivált, de volt olyan csoport, amelyik úgy vélekedett, hogy nekik semmi esélyük, ezért nem is voltak hajlandóak dolgozni. Érdekes módon voltak olyan tanulók, akik igen jól teljesítettek az összefoglalás során, a közös munkából a csoportjukkal mégsem vették ki a részüket. Az egyik asztalnál egy lány egyedül „vitte a hátán” a többieket, és próbált megbirkózni a munkával, pedig minden tagnak dolgoznia kellett volna, hogy el tudjanak készülni. A tanárnőtől kértem, hogy honorálja ezt a pozitív hozzáállást.

A B, feladatsort oldották meg leghamarabb, utána nem sokkal a D,-t. A leggyorsabb diákok egy nagy ötöst kaptak a munkájukra, a következő csapat pedig piros pontot. Amiért különösen értékes volt a teljesítményük, hogy mindkét asztalnál dolgozott az összes tanuló, kivették a részüket az eredményből, kerestek, böngésztek, egyeztették a megoldásokat. A másik két asztalnál a „potyázók” sem maradtak munka nélkül, házi feladatként kellett megoldaniuk a kérdéseket.

Szántunk rá időt, hogy néhány érdekesebb kérdést megbeszéljünk, hogy az osztály többi része is megtudja, melyik könyv hol található és milyen eredménnyel dolgoztak társaik.

Az órát Rilke Orpheusz, Eurüdiké, Hermész című gyönyörű versével zártam. Úgy gondolom, hogy ez egy jó összegzése a szimbolizmusról tanultaknak. Talán a diákokat is megérintette a vers, mert, bár közel volt a kicsöngetés, nem kezdtek el összepakolni, hanem türelemmel végighallgatták a költeményt.

 

Ezen órák során sok tapasztalattal gyarapszunk könyvtárosként és pedagógusként is. Fontos információkat kapunk, hogy a hagyományos könyvtárhasználati órák során mire helyezzünk nagyobb hangsúlyt. Jó alkalmat nyújtanak ezek a felkérések, hogy a könyvtár állományának minél szélesebb körét megismertessük a tanulókkal. A gyerekek számára is hasznosak ezek a tapasztalatok, mert szinte észrevétlenül nagyobb magabiztosságra tesznek szert saját gimnáziumuk könyvtárának használatában, és abban, hogyan kell a különböző típusú könyvek között eligazodniuk. Ezt a tudást kamatoztathatják házi feladatok és kiselőadások készítésénél, sőt más könyvtárakban, és a továbbtanulás során is. Jó dolog megismerni a különböző osztályokat, a tanulókat, felfedezni, hogy ki milyen személyiség, mi az érdeklődési köre, így könnyebb megtalálni velük a közös hangot, amikor kölcsönözni jönnek vagy segítséget kérnek pl. egy kiselőadáshoz. Hogy miért tartjuk még fontosnak ezeket az órákat? Mert remek alkalmat nyújt a tanártársainkkal való kapcsolatok elmélyítésére. A közös munka ösztönöz bennünket, új és új ötleteket ad, hogy miben lehetünk még egymás segítségére a tanítás során.

 

 

Mellékletek:

 

1., Vázlat az összefoglaláshoz

Realizmus

- festészetben jelent meg először: 1855 Gustave Courbet (güsztav kurbé) kiállításának címe: A realizmus (romantikával szemben)

- stílusirányzat: irodalomban (regény és novella) és képzőművészetben, XIX. sz.

- forrása: csalódás, illúzióvesztés

- párhuzamosan létezik a romantikával

- cél: emberi és társadalmi valóságot hitelesen ábrázolni

- figyelnek az apró részletekre, adatokra, külső jellemzőkre, fontos a lélekrajz, tárgyilagosság

- irodalom: francia: Stendhal, Balzac, Flaubert

orosz: Gogol, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov

- festészet: Repin

 

Impresszionizmus

- impresszió (lat.): benyomás

- XIX. sz. 2. fele festészetből indult, jellemzői: pillanatnyi benyomás, gyors ecsetvonások

- irodalom: futó benyomások, lírai hangulat, atmoszférateremtő hatás, nyelvi eszköze: jelzős szerkezetek, nominális stílus (igék mellőzése), mondatértékű szavak halmozása (Verlaine, Rimbaud)

- festészet: Szinyei, Ferenczy Károly, Monet, Renoir

 

Szecesszió

- secessio: latin, „kivonulás”; német: jugendstil; fr. és angol: art nouveau

- képzőművészeti, iparművészeti eredetű stílusirányzat

- XIX. sz. vége – XX. eleje

- jellemzői: dekorativitás, stilizáció, népművészeti és természeti formák, stilizált virágfolyondárok, esztétikum kultusza

- irodalom: túldíszítettség, halálvágy, erotika, dekadencia (Kosztolányi, Csáth)

- építészet: Lechner Ödön, Kós Károly, Gaudi,

- festészet: Gulácsy Lajos, Alfonz Mucha, Gustave Klimt

 

Szimbolizmus

- görög eredetű: ismertetőjel

- lírai költészetben jelent meg, majd festészetben és zenében is

- XIX. sz. 2. fele

- „a tapasztalati jelenség mögött megsejtett, de hétköznapi nyelven kifejezhetetlen, kimondhatatlan jelenségtartalmak (…) érzékletes – többnyire látomásszerű – képsorral való kifejezése”

- szimbolizmus nem azonos a szimbólumok használatával

- többértelmű jelentéstartalom, homályosság, meglepő képzettársítások

- zeneiségre való törekvés: asszonánc és alliteráció

- irodalom: francia: Baudelaire, Verlaine, Rimbaud

német: Rilke

- festészet: Moreau

 

2., Feladatsorok és megoldásaik

 

A, feladatsor

1., A szakteremben a Magyar nyelv és irodalom : Érettségi tudástár közép- és emelt szintre c. könyvből keressétek ki, hogy milyen filmadaptációk készültek a négy stílusirányzat fontosabb íróinak műveiből! (Csáth, Csehov, Dosztojevszkij, Stendhal, Lev Tolsztoj)

 

Csáth Géza: Anyagyilkosság és más novellák – Szász János: Witman fiúk címen

Csehov: Csehov-drámák – Nyikita Mihalkov: Etűdök gépzongorára címen

Három nővér – Laurence Olivier

Margarethe von Trotta

Lukács Andor

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés – Aki Kaurismaki

Joseph Sargent

A játékos – Makk Károly

A félkegyelmű – Kuroszava Akira

Ördögök – Andrzej Wajda

Stendhal: Vanina Vanini – Roberto Rossellini

Vörös és fekete – Claude Autant-Lara

A pármai kolostor – Christian-Jaque

Lev Tolsztoj: Háború és béke – King Vidor

Szergej Bondarcsuk

Woody Allen: Szerelem és halál címen

Anna Karenina – Clarence Brown

Alekszandr Zarhi

Bernard Rose

Feltámadás – Rolf Hansen

Paolo Taviani-Vittorio Taviani

 

 

2., Szintén a Tudástárból keressétek ki, hogy milyen zeneművek születtek irodalmi alkotások alapján! (Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj)

 

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés – Petrovics Emil (opera)

A játékos – Prokofjev (opera)

Gogol: Az orr – Sosztakovics (szatirikus opera)

Tolsztoj: Háború és béke – Prokofjev (opera)

 

 

3., Az olvasóteremben a Zenei lexikonból keressétek ki, hogy Prokofjev Háború és béke c. operáját mikor és hol mutatták be!

 

Leningrád, 1946.

 

 

4., A szakteremben a Fogalomgyűjtemény magyar nyelv és irodalomból c. fogalomtárból keressétek ki a realizmus, impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus címszónál, hogy az írók közül ki hová tartozik!

 

realizmus: Balzac, Stendhal, Tolsztoj, Turgenyev, Dickens, Gogol, Eötvös, Móricz

impresszionizmus: Verlaine, Proust, Csehov, Rilke, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Kaffka Margit, Krúdy Gyula

szecesszió: Gozsdu Elek, Czóbel Minka, Ambrus Zoltán, Justh Zsigmond, Cholnoky Viktor, Csáth Géza, Kaffka Margit, Ady

szimbolizmus: Baudleaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé, Jean Moréas, Claudel, Valery; Wilde, Yeats, D’Annunzio, A Block, Hoffmanstahl, Rilke; Czóbel Minka, Komjáthy Jenő, Ady, Babits, Kosztolányi; dráma: Ibsen, Yeats, Maeterlinck

 

 

 

B, feladatsor

 

1., Az olvasóteremben keressétek ki Alföldy Jenő: Irodalmi fogalomtár c. könyvéből az asszonánc és az alliteráció fogalmát, egy-két mondatban fogalmazzátok meg a lényegét és írjatok hozzá példát!

 

asszonánc: „francia-német: olyan rím, amelyben egy, két vagy több magánhangzó cseng össze, a mássalhangzók részben vagy egészen eltérnek egymástól, s legföljebb a képzés helye vagy módja szerint hasonlítanak egymásra.”

Ady: Fölszállott a páva          „Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,

Vagy marad régiben a bús, magyar élet.”

alliteráció: „latin: A szavak szó eleji összecsengése, rendszerint csak a kezdő hangokban.”

Babits: Messze…messze…      „Bús donna barna balkonon

mereng a bíbor alkonyon”

 

 

2., Az olvasóteremben keressétek ki Guus Houtzager A görög mitológia enciklopédiája c. könyvéből Orpheusz és Eurüdiké történetét!

 

Orfeusz énekes és zenész, Apollón, a zene istene és Kalliopé, az elbeszélő költészet múzsájának fia volt (lehet, hogy Oiagrosz thrák király volt az apja).

Thrákiában beleszeret Eurüdiké nimfába, aki az esküvőjük napján kígyómarástól meghal. Orfeusz lemegy az alvilágba Hádészhoz és Perszephonéhoz, hogy engedjék vissza szerelmét. Olyan gyönyörűen játszik a lantján, hogy teljesítik a kívánságát, azzal a feltétellel, hogy nem nézhet vissza Eurüdikére, amíg meg nem érkeznek. Orpheusz hátranéz, mire Eurüdikének vissza kell mennie az alvilágba. Mivel ezután Orpheusz elfordult a nőktől, ezért a Mainászok széttépték. A fejét és a lantját a Hebrosz folyóba dobták, amit Leszbosz partjainál megtaláltak.

 

 

3., Keressétek ki Marcus Lodwick Képtári kalauzából Orpeusz és Eurüdiké történetének illusztrációját! Ki festette a képet, mi a címe és mit ábrázol?

 

Gustave Moreau: Orpheusz profetikus feje és lantja

„Orpheusz erőszakos halála a nők romboló hatalmát példázza a férfiak felett, ami a fr. szimbolista festőknél visszatérő téma volt. Egy leszboszi nő sajnálkozva nézi Orpheusz fejét és teknőcpáncélból készült lantját, amit a víz partra sodort szigetén.”

 

 

4., Az olvasóteremben keressétek meg a Magyar Nagylexikonban, hogy mikor, hol született és milyen származású volt Rainer Maria Rilke és Arthur Rimbaud!

 

Rilke: 1875.dec. 4. Prága – 1926.dec. 29. Valmont; osztrák

Rimbaud: 1854.okt.20. Charleville – 1891.nov.10. Marseille; francia

 

 

 

C, feladatsor

1., Keressétek meg az olvasóteremben, Baudelaire-nek, Verlaine-nek és Rimbaud-nak a versesköteteit, majd írjátok le a címüket!

 

Baudelaire, Verlaine, Rimbaud: Versek

Baudelaire: A Romlás virágai

Paul Verlaine versei

 

2., A szépirodalom teremben keressétek meg Babits Mihály Az európai irodalom története és Szerb Antal A világirodalom története c. kézikönyvét! Milyen ETO számon találtad meg a könyveket és milyen témájú könyvek tartoznak ebbe a csoportba?

 

810: Irodalomtudomány, irodalomtörténet, irodalomkritika, irodalomesztétika, műelemzés

 

 

3., Keresd meg a szépirodalom teremben a 882-es ETO számot, ahol az orosz irodalommal kapcsolatos szakkönyveket találod! Milyen könyvek vannak Dosztojevszkijről?

 

Bakcsi György: Dosztojevszkij

Bakcsi Gy.: Dosztojevszkij világa

Mai szovjet tanulmányok Dosztojevszkijről

 

 

4., Mit lehet kölcsönözni a könyvtárunkból Csáth Gézától, Dosztojevszkijtől, Stendhaltól és Lev Tolsztojtól?

 

Csáth: Az álmodás lélektana; Álmok asszonya; Egy elmebeteg nő naplója; Hamisság és igazság; Mesék, amelyek rosszul végződnek; Napló; ~ válogatott elbeszélések; A varázsló halála

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés; Feljegyzések az egérlyukból; A félkegyelmű; A játékos; A kamasz; A Karamazov testvérek; A kis hős; Megalázottak és megszomorítottak; Ördögök

Stendhal: A pármai kolostor; Séták Itáliában; A szerelemről; Vanina Vanini; Vörös és fehér; Vörös és fekete

Lev Tolsztoj: Művei 2.; Anna Karenina; Bál után; Feltámadás; Gazda és cseléd. Hadzsi Murat; Gyermekkor. Serdülő kor. Ifjúság; Háború és béke; A hamis szelvény; Ivan Iljics halála; Kozákok; Kozákok. Kreutzer szonáta; Medve a szekéren; ~ meséi; Mesék; Polikuska; Szevasztopoli elbeszélések. Albert; ~ válogatott elbeszélései

 

 

 

D, feladatsor

 

1., Az olvasóteremben a képzőművészettel foglalkozó könyvek között keressétek meg A művészet története sorozatból A rokokótól 1900-ig c. kézikönyvnek Az impresszionizmus c. részében a jellegzetes impresszionista műveket!

Monet, Renoir, Sisley, Pissarro és Degas festményei, Rodin szobrai közül válasszatok ki egyet-egyet, amit bemutattok majd az osztálytársaitoknak!

 

 

2., Az olvasóteremben a képzőművészettel foglalkozó könyvek közül keressétek meg A művészet története sorozatból azt a részt, ami a szimbolizmussal és a szecesszióval foglalkozik!

Mi jellemzi a szimbolista festményeket és ki az egyik legnevesebb festőművész, aki ebben a stílusban festett?

Keressétek ki, hogy a szecesszió a művészet milyen részeire hatott és írjatok egy-egy neves művészt és művet példának!

 

Gustave Moreau; bibliai, mitikus témák, hatott rá az irodalom; dekorativitás, erotika, víziók

építészet: Gaudi: barcelonai Güell-park; párizsi metróállomások

domborművek: Lambert Escaler: Tél

iparművészet: használati tárgyak: tükör: Paulo Gargallo: Tükör terrakotta keretben

lámpák: Louis C. Tiffany: Lámpa

intarziás szekrény: Louise Majorelle

ékszerek: René Lalique: Szitakötő-nő

festészet: Gustave Klimt: Salome

plakát: Alfons Maria Mucha: Sarah Bernhardt-plakát

 

 

3., Az olvasóteremben keressétek meg A szimbolizmus enciklopédiáját és Az impresszionizmus enciklopédiáját! A művészet mely területeire volt hatással a szimbolizmus? Használd a tartalomjegyzéket!

A magyar impresszionista festőknek melyek voltak a legfontosabb kiállításai és mikor?

 

szimbolizmus: festészet, grafika, szobrászat, irodalom, zene, színház

impresszionizmus: Nagybányai festők 1897., 1898., 1962.

Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) kiállítása 1908., 1909., 1910.

Plein-air festészet a magyar művészetben 1973.

Szinyei Merse Pál 1905., 1912., 1948.

Hollósy Simon 1957.

Csók István 1914., 1966.

Ferenczy Károly 1922., 1968.

Iványi-Grünwald Béla 1937., 1966.

Hatvany Ferenc 1922.

Mattyasovszky-Zsolnay László 1936.

 

 

4., A szakteremben keressetek a 700-as és a 750-es ETO számoknál könyveket az impresszionizmusról, a szecesszióról, Klimtről, Monet-ről, Mucháról, Renoirról és Gulácsy Lajosról! Írjátok fel a könyvek szerzőjét és címét!

 

David Boyle: Impresszionizmus, Gellér Katalin: A magyar szecesszió, Julie Freemann: Művészet, Gottfried Fliedl: Klimt, Gustave Klimt, Christoph Heinrich: Claude Monet, Monet, Renate Ulmer: Alfons Mucha, Renoir, Jean Renoir: Apám, Renoir, Marosvölgyi Gábor: Gulácsy Lajos

Felhasznált irodalom:

 

Alföldy Jenő: Irodalmi fogalomtár A-Z. 4. átdolg. kiad. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. 281 p. ISBN 963 18 7504 0

Fábián László – Osztroluczky Sarolta: Magyar nyelv és irodalom. Érettségi tudástár közép- és emelt szintre készülőknek. Bp.: Bölcselet Egyesület, 2006. 374 p. (Éretten a világra) ISBN 978 963 8705 09 9

Fogalomgyűjtemény magyar nyelv és irodalomból / összeáll. Palotásné Nagy Éva. Szeged: Maxim, 2007. 393 p. (Van fogalmad?) ISBN 978 963 962 432 0

Houtzager, Guus: A görög mitológia enciklopédiája. Bp.: Ventus Libro, 2007. 269 p.

ISBN 978 963 9701 06 9

Lodwick, Marcus: Képtári kalauz. Mitológiai és bibliai jelenetek a festészetben. Bp.: Officina ’96, 1994. 224 p. ISBN 963 9464 43 0

Magyar Nagylexikon 15. kötet. Bp.: Magyar Nagylexikon K., 2002. 930 p.

ISBN 963 9257 14 1

Mohácsy Károly: Színes irodalom a középiskolák 10. évfolyama számára. Bp.: Krónika Nova, 2009. 295 p. ISBN 978 963 9423 82 4

Mohácsy Károly: Színes irodalom a középiskolák 11. évfolyama számára. Bp.: Krónika Nova, 2009. 288 p. ISBN 978 963 9423 90 9

A rokokótól 1900-ig. Bp.: Corvina, 1989. 300 p. (A művészet története; 8.)

ISBN 963 13 2815 5

Sérullaz, Maurice: Az impresszionizmus enciklopédiája. 2. kiad. Bp.: Corvina, 1983. 294 p. ISBN 963 13 1526 6

Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon 3. kötet. átdolg. új kiad. Bp.: Zeneműkiadó, 1965. 767 p.

A századvég és a századelő. Bp.: Corvina, 1988. 320 p. (A művészet története; 9.)

ISBN 963 13 2606 3

A szimbolizmus enciklopédiája. Festészet, grafika, szobrászat, irodalom, zene, színház/

összeáll. Jean Cassou. Bp.: Corvina, 1985. 356 p. ISBN 963 13 1902 4

Vissza a tartalomjegyzékhez