Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Fazekasné Sin Gyöngyi: Pillanatképek egy iskolai könyvtárból

Nyomtatási nézet

Szerencsém volt, amikor 1993-ban a székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában helyezkedtem el, mert egy jól működő könyvtárat, a pedagógiai munkát és a diákok tanulását, érdeklődését szolgáló gyűjteményt vettem át.
Az iskolai könyvtár berendezése – a polcok és az asztalok – a célnak megfelelő, egyszerű strapabíró darabokból áll, mára azonban eljárt az idő fölöttük, ami azért nem szerencsés, mert ez a környezet nem sugallja a gyerekek számára a könyvek és az olvasás fontos és értékes voltát. Egy jól megválasztott függöny és a napsütéses ablakok derűssé, munkálkodásom pedig remélem kellemes találkozási hellyé teszik. Folytonosan azon a határvonalon egyensúlyozom, hogy a könyvtár egyszerre legyen csendes, elvonulásra alkalmas hely és olyan tér, ahol együtt lehet kicsi és nagy, olvasgathat, tanulhat, beszélgethet, számítógépezhet, társasozhat, sakkozhat.
A kilencvenes évek közepétől a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével váltak rendszeressé tanintézetünkben a könyvtárhasználati órák. Sok időt fordítottam a tanórák tematikájának kidolgozására, feladatatok összeállítására, amihez nagy segítséget jelentettek az akkoriban megjelent könyvtárismereti tankönyvek. Visszatekintve azt látom, hogy az órák nemcsak a gyerekek tudását gyarapították, hanem hatással voltak kollégáimra is, akik ma már rendszeresen és tudatosan alkalmazzák a tanításban a különböző információhordozókat. Az elmúlt évek alatt részese és alakítója lehettem annak a változásnak is, amiket a számítógépek, az informatika, az internet fejlődése eredményezett az iskolában, a könyvtári életben és az oktatásban.
Ebben a 90 éves múltú általános iskolában 17 tanév hétköznapjai vannak a hátam mögött. Visszagondolva ezekre az évekre a napi teendők, a fontos és kevésbé fontos események összegződnek, és kirajzolódnak olyan eredmények, hangulatok, amelyek munkám gyümölcsei. Írásomban olyan tevékenységeket idézek fel, amelyeket örömmel végeztem, amelyeknek hatásai láthatóak, mérhetőek.



Tanulói laptopok alkalmazása könyvtári órán

Az iskolai könyvtárban 2002 óta vehetnek igénybe számítógépeket a tanulók. Főleg az első időkben, de napjainkban is azt tapasztalom, hogy a gyerekek a számítógépet szórakoztató eszköznek, játékszernek tekintik és tanuláshoz, információszerzéshez kevésbé alkalmazzák. Azért, hogy ezt megváltoztassam sokféle lehetőséggel élek: interaktív CD-ROM-okat használtatok, internetes oldalakat ajánlok, tanulókat nevezek be internetes levelezőversenyre, és segítek a feladatok megoldásában stb. Informatika órákat is szoktam tartani internetes keresésről, adatbázisok és könyvtári katalógusok használatáról. Szerencsére egyre többször kapnak tanulóink egy-egy tantárgyból olyan leckét, amelynél internetes forrásokból kell tájékozódniuk.
Iskolánk 2009-ben a HEFOP pályázat révén 28 Albacomp Activa Standard Classmate PC tanulói laptopot szerzett be. Én is részt vettem azon a továbbképzésen, ahol a gépekhez kapcsolódó tanári és tanulói program használatát elsajátíthattuk.
Egyik tanítónő kollégám – aki tapasztalatokkal rendelkezett az interaktív tábla használatában – vetette fel, hogy nekem sok olyan szemléltető anyagom és feladatom van, amelyeket számítógépen készítettem el, ezeket lehetne a tanulói laptopokon is alkalmazni. Közös munkával olyan könyvtárban tartandó órák vázlatait és feladatait szerkesztettük meg, amelynek témája Hunyadi Mátyás élete, történelmi szerepe és könyvtára, valamint a róla szóló mondák. Az órákon interaktív szövegértési, szövegalkotási feladatokat, kvízeket, kooperatív technikákat és drámapedagógiai elemeket alkalmazunk. Ezek segítségével betekintést adunk a reneszánsz kor emberének életmódjába, a korszak művelődéstörténeti értékeibe.  A koncepció a 4. évfolyam magyar irodalmi és a 6. évfolyam történelmi tananyagához kapcsolódik. Az órákon a Classmate-k alkalmazása mellett nem szorult háttérbe a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek gyakorlása sem (szótár- és lexikonhasználat, könyvkeresés, jegyzetelés technikája stb.). A tanórákra a felkészülés és a technikai előkészítés időigényes, nehézséget jelent az eszközök sokféleségének használata, de a kis számítógépekkel „dolgozás” nagy motiváló erő a diákoknak.
Tapasztalatainkat szívesen osztjuk meg kollégáinkkal, és segítséget nyújtunk ahhoz, hogy ők is alkalmazzák a tanulói laptopokat a tanításban.
Munkánk ismertetése megjelent az Educatio Nonprofit Kft. honlapján a szolgáltatói kosár kínálatában mint „Jó gyakorlat”. 2010 őszén pécsi, békéscsabai és vértesacsai pedagógus kollégák látogattak el hozzánk, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek az iskolánkban folyó több irányú fejlesztési törekvésekkel, és betekintést nyerjenek az intézmény módszertani újdonságaiba.



Az olvasás népszerűsítése

Az iskolákban a könyvtárak nagyban segítik az olvasási szokások alakítását. A mindennapi elérhetőség, a személyesség, a pedagógusok és a gyerekek jó példái sokat jelentenek az olvasás népszerűsítésében. Fontosnak tartom, hogy beszélgessek a gyerekekkel a kikölcsönzött könyvekről, hogy műveket ajánljak. Véleményükre, javaslatukra figyelve én is gyakran elolvasom, ami nekik tetszik.
Tanintézetünkben hét éve több évfolyamon kompetencia alapú oktatás folyik szövegértés-szövegalkotás és matematika műveltségterületen. A program módszertani, tartalmi változásai hatással voltak a tanítók és a tanulók olvasói magatartására, formálták az olvasói igényeket, választásokat. A tananyagban közös olvasmányként találkoztak a gyerekek Bálint Ágnes Mazsola-történeteivel, Lázár Ervin meséivel, Eric Kästner Pötyi és Anti, valamint Jacqueline Wilson Nagy kaland kistányéron című regényeivel. A kötetek feldolgozása során alkalmazott módszerek és a pozitív tapasztalatok hatására egyre több alsós kolléga jutott arra az elhatározásra, hogy osztályával elolvas még valamilyen könyvet. A következő művek közül válogattak: Bosnyák Viktória Tündérboszorkány, Sauders Cicus és a Büdös Macskák, Bálint Ágnes Szeleburdi család, Szabó Magda Tündér Lala, Fekete István Vuk, Csukás István Téli tücsök meséi. A kötetek többségéből van osztálynyi mennyiség a könyvtárban, de van, amit év végi ajándékként kaptak a gyerekek a szülői munkaközösségtől, és van olyan is, amelyiket könyvtárközi kölcsönzéssel biztosítok nekik megfelelő példányszámban.
Három éve a tanítókkal közösen 3. és 4. osztályban úgy késztetjük önálló olvasásra a gyerekeket, hogy listát állítunk össze a nekik ajánlott könyvekről. A kínálatban vegyesen szerepelnek klasszikus, hagyományos olvasmányok és az utóbbi években megjelent, a gyerekek körében népszerű művek. Tanulóink néhány kérdéses olvasmánynaplóban alkothatnak véleményt a jegyzékről vagy a saját ízlés szerint választott regényről.
2007 novemberében olvasásfejlesztési tréningen vettem részt, amelyet a British Council és a Könyvtári Intézet közösen hívott életre könyvtárostanároknak. A kétnapos képzésen Rachel Van Riel előadása és az azt követő csoportfeladatok, beszélgetések sokat segítettek abban, hogy könyvtárosi munkám legfőbb célját, az olvasás megszerettetését milyen módon, milyen eszközökkel szolgálhatom hatékonyan. Az elhangzott sokféle ötlet arra vonatkozott, hogy az olvasáshoz kapcsolódó pozitív érzéseket, élményeket hogyan lehet megerősíteni, közvetíteni. A tanfolyamon tanult technikákat hasznosítva és továbbfejlesztve a könyvtári órákat sokszor kezdem könyvekkel, olvasással kapcsolatos hangulatteremtő beszélgetésekkel.
A könyvtári tér kellemesebbé tételére, a könyvválasztás megkönnyítésére is jól használható tippeket kaptunk. A bemutatott apró változtatások közül néhányat hamar megvalósítottam és azóta is alkalmazom. A könyvespolcokon rendszeresen kötéstáblájával kifelé forgatok könyveket, hogy az egyébként nagyon zsúfolt könyvtárban könnyebben feltűnjön egy-egy mű a betérő olvasóknak. A Nap könyvét vagy a gyerekekkel választatom ki vagy magam ajánlok. Az olvasói asztalokra rendszeresen állítok össze legfeljebb hat könyvből álló tematikus válogatást.
A továbbképzésen szó esett arról, milyen hatásos lehet egy szokatlan helyen elhelyezett mű vagy szöveg. Beszéltünk olyan játékötletről, amelyben azt kellett megtippelni, hogy ki mit olvas, mi a kedvenc regénye. Ennek hatására megkérdeztem kollégáimat, hogy melyik vers kedves számukra, és azt kinyomtattam, elhelyeztem a tanári mosdóban a kézmosó fölött. A vers szövege alatt szerepel négy munkatársam neve, és ki kell találni kinek a kedvence a költemény. Egy vagy két hétig olvasható a vers, és addig lehet szavazni, aztán újabb mű következik. Most már a tanáriban és a könyvtárban is olvasható a vers. A „vers játékot” a magyar kultúra napján indítom immáron negyedik éve, és a tanév végén összesítem a találatokat: ki találta el legtöbbször helyesen a versválasztó nevét, kire ismertek legtöbben a kedvelt verse alapján. Vannak nagyon lelkes játékosok, vannak, akiket emlékeztetni kell, hogy elmaradt a szavazással, de mindig jó alkalom egy kis beszélgetésre, élmények felidézésére. Sok szép verssel ajándékoztuk meg egymást, általuk mások lettek a napjaink.



Könyvtári kaszinó

A British Council és a Könyvtári Intézet 2008 februárjában az olvasókörök kialakításához, működtetéséhez kapcsolódóan szervezett gondolatébresztő előadást. Ezen is részt vehettem. Az itt elhangzottak után kezdtem szervezni az iskolában felső tagozatosok körében a könyvtári kaszinónak elnevezett olvasókört. A faliújságra plakátot tettem ki, amelyen beszélgetést és játékot hirdettem. Rendszeresen kölcsönző olvasóimat személyesen invitáltam meg erre a találkozóra. Kedvenc könyvekről, aktuális olvasmányokról folyt a társalgás, önismereti játékokat játszottunk és kártyáztunk. Jó volt tapasztalni, hogy a szóba került könyvek közül egyiket, másikat kikölcsönözték. Ezeken az alkalmakon nem voltak sokan, csak négyen-öten. Szerettem volna, ha többen gyűlünk össze. Így aztán 2008 őszén az egyik olvasóköri délután témájául a Harry Potter-regényeket hirdettem meg. Ekkor tíznél több tanuló jött el. Voltak köztük olyanok, akik csak a filmet ismerték, és a könyvet is olvasók elmondásaiból jöttek rá, hogy mennyire mások a regények. A következő alkalommal a Rowling-kötetekben szereplő különleges, legendás lényekről beszélt angol szakos kolléganőm, akinek szakdolgozati témája is ez volt. Elhatároztuk, hogy az elkövetkező összejöveteleken mindig egy-egy kötet lesz a téma. Ezeken a délutánokon kedvenc részleteket olvastunk egymásnak, megbeszéltük ki melyik hőst szereti és miért, jellemeztük a szereplőket. A figurák bőrébe bújva eljátszottunk egy-egy szituációt. Volt olyan, hogy a regény szereplőinek kellett a könyvtár polcairól olvasnivalókat ajánlani, amit rendkívül ötletesen oldottak meg a gyerekek. Játszottak Harry Potteres társasjátékot, párbajoztak a műhöz kapcsolódó kérdésekkel, de a legnépszerűbb az activity volt, amihez lelkesen készítették a feladatkártyákat. Aztán jött az ötlet, hogy Harry Potterhez kapcsolódóan játszunk „zsebszövegeset” a televízió népszerű Beugró műsora mintájára. Ezeknek a játékoknak a fő mozgatórugója egy testvérpár, akik kitalálták, hogy milyen regénybeli helyzeteket elevenítsünk meg, és megírták a húzható zsebszövegeket is. Rengeteget nevettünk. Kialakult egy hat-tíz fős társaság negyedik osztálytól nyolcadik osztályig. Baráti szálak szövődtek, és néha ellentétek feszültek, mert voltak olyanok, akik mégsem olvasták el a teljes sorozatot. Szörpöt vagy teát ittunk, süteményeket ettünk, születésnapokat ünnepeltünk, olykor a kártya is előkerült, és keringőztünk, mert a regényben a karácsonyi bálon is ez volt a tánc.
Harry Potter mellett jutott még idő arra is, hogy a kis közösség tagjai irodalmi vetélkedőkre készüljenek, és azokon vegyenek részt, induljanak a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyen. Rendszeresen elmondták friss olvasmányélményeiket is, és ajánlatuk sokszor felkeltette társaik érdeklődését.
Gyorsan eltelt egy tanévnyi idő. Biztattam őket, hogy szervezzünk az iskolában a Harry Potter-regényekhez kapcsolódóan egy játékos akadályversenyt. Úgy gondolták, nem lenne rá jelentkező, talán tartottak attól is, hogy sok időt venne igénybe a feladatok kitalálása.
2009 októberében az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapjában mégis meghirdettük és lebonyolítottuk a versenyt. Forgatókönyvünk alapját Adoryan Emese budapesti könyvtárostanár kolléganőmtől kapott feladatok képezték, de tartalmazott a kaszinós foglalkozásokra általam készített feladványokat is. Négyfős csapatok vehettek részt a versenyen, negyediktől hetedik osztályig. Tizenhét csapat indult, hét állomáshely volt, ahol a könyvtári kaszinó tagjai kérdeztek, pontoztak és egy-egy kolléga felügyelt. Az olvasókör tagjai a nyerteseknek ajándékba kis zsákokat varrtak bölcsek köve felirattal, és kavicsot tettek bele.
Játék után a kaszinósok azt mondták, hogy ők is vetélkedni szeretnének. Mikor és miről tartjuk a következőt? Kollégáimnak is tetszett a rendezvény, de valami „irodalmibb” témát kértek tőlem. Egyik tanárnő a tanév végén azt javasolta, hogy Fekete István írásaira alapozzuk a legközelebbi versengést. 2010 októberében a tantestület különböző munkaközösségeivel és a diákönkormányzat vezetőjével együttműködve szerveztünk hathelyszínes vetélkedőt, amely Fekete István három elbeszélésének – Ősz, Fecskemadár, A két szánkó – elolvasására, és két népszerű regény – Vuk, Tüskevár – szereplőinek, cselekményének ismeretére épült. A forgatókönyvet és a feladatokat a témát felvető kolléganővel közösen készítettük el. A feladatlapok gépelésében, a keresztrejtvény számítógépes szerkesztésében a gyerekek is segítettek, majd az állomáshelyeken a csapatok feladatait ismertették az erre vállalkozó 8. osztályosok, akik igen felelősségteljesen, remekül dolgoztak. Szellemi és ügyességi próbák egyaránt voltak. A versenyző csapatok tagjai tanulói laptopokon töltötték ki a művekhez kapcsolódó igaz-hamis válaszokat és az író életéhez kapcsolódó totót. A könyvtárban diaképek és Tüskevár-részletek alapján madarakat kellett felismerni. Volt papírcsónak hajtogatás, villámkérdés horgászás, gumicsizmában futás. A versenyek résztvevői apróbb, a helyezettek nagyobb jutalmakat kaptak az iskolai alapítvány jóvoltából.
Könyvtári kaszinó az elmúlt tanévben is működött. A tagok egy részének újabb regény – A gyűrűk ura – lett a kedvence. Ők beneveztek a Tolkien Társaság által hirdetett levelező versenyre. A kéthetenként péntek délutáni találkozásokkor az igen nehéz feladatlapok megoldásával bíbelődtek, és hiába beszéltek e regény szépségéről, a többiek csak nem olvasták el, de a közös játékok és jó hangulatú beszélgetések továbbra is megmaradtak.
A kreatív, lelkes, szorgalmas kis csapat bejutott az országos szóbeli döntőbe és első helyezést ért el a Hobbit kategóriában.



Nagy Olvashow

A könyvtári kaszinó kialakításával egy időben 2008 őszén arra is vállalkoztam, hogy az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja alkalmából elindítsam a Nagy Olvashow versenyt, aminek egy korábbi könyvtári kezdeményezés elnevezését adtam. Ez a megmérettetés a felső tagozatos iskolai tantárgyi versenyek részeként októberben indul és az eredményhirdetés a március végi Rákóczi-napon vagy diákönkormányzati napon van. Kétféle módon vehetnek részt a diákok a versengésben: könyvajánlással vagy feladatlap megoldásával.
Célom az volt, hogy az örömmel olvasók táborát gyarapítsam. Elsősorban azt szerettem volna, hogy a diákok olyan könyvekről írjanak könyvajánlásokat, amelyeket saját ízlésük, érdeklődésük alapján választottak és olvastak el. Azt gondoltam, hogy árnyaltabb képet kapok így arról, hogy mely művek népszerűek körükben. Sajnos eddig kevés ilyen írás született. Minden évben olvasmánylistát állítok össze, amelyen évfolyamonként öt-öt regény szerepel. Az ajánlat több forrásból táplálkozik. Figyelembe veszem a kollégák és a tanulók javaslatait, a tankönyvekben említett olvasmányokat, a kedvelt, gyakran kölcsönzött műveket és más könyvtárosok jegyzékeit. A felsorolásban szereplő könyvekhez az öt-hat kérdésből álló feladatlapokat többnyire én készítettem, de állítottak össze ilyeneket tanárok és gyerekek is.
A beérkezett munkák értékelésénél többféle szempontot érvényesítek. Van annak is jelentősége, ha valaki sok könyvet olvas el, annak is, ha igényes munkát ad le. Minden résztvevőt jutalmazok, ami lehet színházjegy vagy a Szitakötő folyóirat egy száma. Az elmúlt két évben a legjobbak könyvjutalmait megkeresésemre az Animus, illetve a Könyvmolyképző Kiadó ajánlotta fel.
Sokan szeretnek olvasni, sokan járnak könyvtárba, de szeretném, ha minél többen éreznék, gondolnák azt, amit iskolánkba járó egyik tehetséges diák, Szörfi Menta ötödik osztályos korában így fogalmazott meg:


Ez egy elvarázsolt világ,
Más benne a fű és virág,
Mélyen másabb, mint valóság.
Kézbe fogni a könyvedet,
S olvasni szuper élvezet.
Szebbé teszi az életet!

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: