Sáráné Lukátsy Sarolta: Nyelvében él a nemzet... talán?

Nyomtatási nézet

Gondolatok és vetélkedők Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára

„A magyar nyelv logikus és tökéletes

felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

Jacob Grimm

Nem szeretnék a kultursovinizmus bűnébe esni, de édes anyanyelvünk hajlékonysága, logikája, árnyalatainak gazdagsága nemcsak J. Grimmet, a XIX. századi nyelvészt és mesekutatót ejtette ámulatba. Számtalan külföldi irodalmár, tudós és kutató nyilatkozott hasonlóan – a Google adatai alapján – erről a tárgyról. Ezer év távlatából is megértjük a Halotti beszédet és a középkori nyelvi sajátosságokat mutató csángó–magyar nyelvet. A kutatók szerint több ezer évre tehető a magyar nyelv eredete, s nem is biztos, hogy a finnugor nyelvrokonság alapján. Európa közepén, a szláv és a germán nyelvtenger szorításában még mindig sikerült megőrizni nyelvünk minden más nyelvtől eltérő szépségét, de ezt csak az írásbeli kultúra és az élő nyelv egymásra hatása révén tudjuk biztosítani.

Kazinczy és társai egymással is harcoltak a minél árnyaltabb és kifejezőbb magyar nyelv értékeiért, számtalan jó (és kevésbé jó) szót találtak ki, a tudományok és a művészetek befogadására egyaránt alkalmas nyelvet alkottak, helyesebben műveltek. Ma, a globalizálódó és egyre inkább anglicizálódó (amerikanizálódó) világban – el kell ismernünk, rengeteg új fogalomra, kifejezésre kell szavakat találnunk! – még inkább meg kell őriznünk nyelvünk egyedi sajátosságait, hajlékony szókincsét, nem hagyhatjuk ellenőrizetlenül beáramlani a sajtóból és a médiából fölkapott, divatos idegenségeket.

Ennek jegyében indítottuk el Csongrád megyében a könyvtárhasználati versenyeket Nyelvében él a nemzet címmel. Már hagyománnyá vált, hogy a novemberben közzétett felhívásban (lásd 1. melléklet) előzetes feladatokat adtunk a benevező csapatoknak. Úgy tűnik, nagyon népszerűek voltak a feladatok, mert éppen 21 csapat (63 diák) vállalkozott a megoldásukra, éppen ezért három napra elosztva zajlottak a vetélkedők korosztályok szerint.. És nem is akármilyen eredménnyel! A játékos erőpróba nem okozott gondot egyik korosztálynak sem, a szólánc és a saját keresztnév eredetének kutatása majdnem százszázalékos teljesítményt hozott, az eszperente nyelven írt szerelmi vallomás pedig oly mértékben megmozgatta a fantáziájukat, hogy szinte remekművek születtek. Volt, aki versben örökítette meg vélt vagy valós érzéseit, más a Rómeó és Júlia erkélyjelenetét aktualizálta eszperentéül. Nem állhatom meg, hogy ne idézzek egyet, a fiatalok modern észjárását bizonyítandó: „...Te leszel nekem egyetlen Mesterem eme nemes szerelemben. Meglelhetsz este ezen helyen, esetleg csetelhetsz velem egy webhelyen. Elek, szeretlek!”

Az előzetesen kért nyelvgyötrő mondóka – amely felkészüléstől függően jobban vagy kevésbé sikerült –, inkább csak hangulati bevezetőül szolgált a komolyabb feladatokhoz (lásd 2. melléklet). A helyesírási és nyelvhelyességi totó azonban megosztotta a mezőnyt, a pontszámok 16 és 26 között szóródtak, átlagosan 21-22 pontot értek el. A legtöbben a „halhatatlan – hallhatatlan” párost nem tudták jól elhelyezni, a „nagybetű” és „nagy betű” között nem érzékelték a különbséget, valamint a „dicséret” ékezetével sem voltak tisztában. A madárnevekkel való játék is a helyesírási készséget szondázta. A szóban elhangzott ly-os és j-vel írt madárnevekről azonnal el kellett dönteni (kéz-felnyújtással), hogy melyiket hogyan írják. Bizony, több olyan csapat akadt, amely minden tagjának le kellett ülni, mert rosszul mutatták az írásmódot, mindössze 3 csapat tagjai maradtak állva a 17 madárnév elhangzása után.

A cégtáblaátfestésnél a teremben kifüggesztett, főként angol nyelvű feliratokhoz kellett jó magyar megnevezést és kifejező rajzot (cégtáblát) alkotni. Nehezen találtak szellemes, kifejező cégért a megfelelő kereskedelmi egységhez (pub, cinema, hotel, butik, menedzser shop, restaurant, cafatéria, drogéria, disco), pedig előzőleg megbeszéltük, mit jelent a cégér (embléma), sőt példákat is hoztam rá Szeged város utcáiról. Talán a legjobban a mozi és a kávéház egy-egy jellegzetes tárgyát (vetítőgép, illetve kávéscsésze) ábrázolták. Úgy tűnik, nehezen tudják a lényeget jellegzetes, szellemes képi megjelenítésbe összesűríteni. A feliratok magyarítása már könnyebb volt, többnyire a régi, bevált megnevezéseket alkalmazták (mozi, vendéglő, divatbolt stb.), de a diszkó magyarosításával sehogysem boldogultak, pedig kezükben volt az Idegen szavak szótára is. Erre a fogalomra Molnos Angéla Magyarító könyvecskéje sem nagyon ajánl jól sikerült változatokat (lemezkör, gépzenetánc, döngölő, riszáló). Ezért a pontszámokat 2 és a maximális 10 között osztotta ki a zsűri, az átlag 5-től 9-ig terjedt.  Ehhez a feladathoz még egy újságcikk magyarítása is hozzátartozott. A tíz idegen szó többsége nem jelentett gondot a gyerekeknek, de volt, aki idegen szónak érezte a „fenegyerek” és a „zubbony” szavakat is. A szörnyszülött „dizájnolás” szót viszont nehezebben tudták meghatározni (nincs benne az Idegen szavak szótárában sem!), és folyamatos szövegkörnyezetbe beépíteni.

A kézikönyvekben való kutatás a leghangsúlyosabb, a leginkább könyvek használatára épülő feladat. Különböző adatokat és a fokozódó nehézségű kérdésekre megfelelő válaszokat kellett találni,és a forrást megjelölni, például:

9. Hányféleképpen iszik az ember? És ha alkoholista? 5 pont

22. Mi a különbség a cigánypecsenye, cigánykerék és a cigányút között? 6 pont

59. Milyen nyelv az eszperantó, ki fejlesztette ki, és milyen jellegzetességei vannak?     8 pont

65. Hányszor említi Petőfi verseiben, írásaiban a csárda szót, milyen jelzőket használ a csárda bemutatására? 10 pont

Minden csapattag egyénileg dolgozott, de pontszámaik összeadódtak. Átlagosan 4-5 kérdésre adtak helyes választ a kézikönyvek segítségével, de jellemzően inkább az Idegen szavak szótárából, a Magyar értelmező kéziszótárból és a Magyar nagylexikonból kerestek. A Magyar szinonimaszótár, a Magyar néprajzi lexikon vagy az Etimológiai szótár elő sem fordul az említett források között, felerészben az internetet is igénybe vették. Amelyik csapat több feladatot oldott meg a rendelkezésre álló 15 perc alatt, az természetesen magasabb pontszámot kapott, így 7 és 43 között alakultak az eredmények.

A rímkiegészítő játékunk (Rímes furcsa játék) Arany János Családi kör című veretesen szép versét vette alapul. Ebben a legügyesebbek az általános iskolások voltak, közülük két csapat is maximális pontszámot ért el, talán azért, mert hozzájuk időben közelebb volt még a vers szövege. A szóban elhangzó vers első 20 sorának ráütő páros rímét kellett papírra vetni. A legkevésbé a „görögnek”, „tornyán”, „sövényre” és az „egyet” rímpárt találták el. Persze, ehhez nemcsak az emlékezet, hanem némi fantázia is kellett éppúgy, mint a játszi szóképzéshez (Nyelvújítók Társasága). A szóban körülírt fogalmakat és ellentétüket kellett egyetlen szóval, az -ákony, -ékeny, illetve a -talan, -telen képzők segítségével meghatározni, például:

a) aki nagyon hamar elfárad: ....................     ellentéte: .........................

b) akinek semmi gondja nincs: .................      ellentéte: .........................

i) ha nem ízesítették az ételt: ....................     ellentéte: .........................

E fogalmak ellentétét és árnyalatait is megbeszéltük. Jellemző a gyerekek nyelvalkotó fantáziájára, hogy az „aki nagyon hamar dühbe gurul” meghatározásra „dühékeny, ingerlékeny, indulatos” szavakat írtak, az „ízetlen” és „íztelen” árnyalatbeli különbségével nem voltak tisztában, a „világtalan”-t néhányan „szemtelen”-nek érzékelték. Nehezen tudták meghatározni a „fogékony” és a „mozgékony” ellentétét, de előfordult ilyen is: „kóctalan” (fésületlen helyett), „felfogástalan”, „tudálékony”, a „fáradékony” ellentéteként pedig a „hiperaktív”. Mindenképpen sikerült bennük felébreszteni az igényes, az árnyalatokra is figyelő nyelvalkotó készséget, amint az erre adott pontszámok is mutatják: 20-29 közötti pontszámot kaptak a lehetséges 30 pontból.

A Szótárak bemutatkozása csak az általános iskolásoknál szerepelt, itt csak néhány téves megfogalmazás akadt (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Vademecum), az összekevert szólások (Aki másnak vermet ás) sem állították komoly erőpróba elé a csapatokat.

Az Ötágú síp a diaszpórában élő magyarsággal kapcsolatos ismeretek kutatásáról szólt. Minden csapat más tájegységet vagy egy neves határon túli alkotót kapott. Az adatok kikeresése többé-kevésbé pontos volt, a földrajzi adatok és a jeles szülöttek felsorolása sikerült, bár az ismertetésekből általában kimaradt az ott élő lakosság lélekszáma (vagy aránya). Mindezt az illető tájegység vagy neves alkotó nevének elhallgatásával kellett előadni, ami többször érdemelt maximális pontszámot, az átlag is 8 pontos lett. Az adatok alapján azonban nehezebben találták ki, kiről vagy milyen tájegységről van szó. A legtöbb esetben Burgenland és a Felvidék nevét tévesztették el (helyette Alpok-alja, Csallóköz vagy Moldva szerepelt), de Erdélyt is elkeresztelték Hargitának, Romániának, Havasalföldnek. Az írók közül Márai Sándort általában eltalálták, de Wass Albert helyett előfordult Illyés Gyula, József Attila és Kassák Lajos neve is. Úgy tűnik, nem nagyon ismerik a Kárpát-medencében élő magyarság természeti viszonyait, városait (ezek az adatok mind elhangzottak), nem beszélve az életkörülményeikről, történelmi megosztottságukról.

Közel kétórás nyelvi játékunk kemény próba elé állította a diákokat, de összetett pontszámaik a maximális 70-80 százalék közelében voltak. Többnyire a kézikönyvekből kikereshető válaszoknál taroltak a legügyesebbek, leggyorsabbak, de láthatóan a kisebbek is, nagyobbak is élvezték a vetélkedést. Talán egy kicsit közelebb jutottak a magyar nyelv szépségeinek értékeléséhez, és büszkeséggel töltötte el őket az anyanyelven való kifejezés számtalan variációja. Nagyon sokat kellene hasonló játékokat szerveznünk (az unalmas nyelvtanórák mellett), hogy tudatosuljon bennük – különösen a mai feszült politikai helyzetben –, hogy anyanyelvünkre vigyázni kell, ápolni illik, és érdemes szépen kifejezni magunkat.

1. melléklet

FELHÍVÁS A MEGYEI KÖNYVTÁRHASZNÁLATI

VERSENYBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE

2008/2009.

Tisztelt Kollégák/Kolléganők! Kedves Fiatalok!

Ebben a tanévben is meghirdetjük a Csongrád megyei könyvtárhasználati versenyt, azaz csomeköv-öt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kedvet és lehetőséget teremtsünk a könyvtárhasználati házi versenyek megszervezésére, és minden tanulónak a könyvtárhasználatban való jártasság megszerzésére.

i. A témát Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója tiszteletére választottuk, a címe: Nyelvében él a nemzet. Akik a magyar irodalmi és nyelvtani órákon szívesen foglalkoznak a magyar nyelv szépségeivel, eredetével, gazdag szókincsével, akik szeretik a nyelvi játékokat, szépen tudnak fogalmazni, jól tudják forgatni a kézikönyveket és a kisujjukban van a magyar helyesírás, azok bátran jelentkezzenek.

ii. A kategóriáknál továbbra is megtartjuk az eredeti felállást, tehát jelentkezhet minden 11–12. éves (i.), 13–14 éves (ii.),15–16 éves (iii.) és 17–18 éves (iv.) tanuló, de 3 fős csapatban, iskolánként és kategóriánként 1-1 csapat.

Benevezési díj nincs! Továbbra is csak azt kérjük minden benevező iskolától, hogy kategóriánként egy ajándékkönyvet hozzanak magukkal, mert csak így tudunk jutalmazni. (A zsűri is, a játékvezető is társadalmi munkában dolgozik.)

iii. Lebonyolítás és előzetes feladatok

A benevező csapatok előzetes feladatai:

1. Készítsenek szóláncot a vér - vár - váz - víz mintájára (szabály: mindig csak egy betűt szabad megváltoztatni úgy, hogy értelmes szó maradjon), tehát hogyan lesz a kard-ból véső?

2. Írjanak szerelmi vallomást eszperente nyelven (e és é magánhangzókkal), legalább 5 mondatban a (létező vagy elképzelt) kedvesüknek (segít az 1. és a 10. szakirodalom);

3. Tanuljanak meg egy-egy nyelvgyötrő mondókát (gyorsan és hibátlanul);

4. Keressék meg a saját keresztnevük eredetét, jelentését!

Természetesen tanulmányozzák az alább felsorolt könyveket is, és oldjanak meg néhány feladatot kézikönyvek segítségével. Ezen segédeszközök használata előtt tisztázni kell a keresési stratégiát, az egyes kézikönyvek szerkezetét, a gyűjtés határait. Ezért igyekeztünk úgy összeállítani a mintafeladatokat, hogy a könyvek nagy valószínűséggel megtalálhatók legyenek az iskolai/városi könyvtárban.

Aki egyetért az eddigiekkel, és ezen feltételek mellett is szívesen hozná gyerekeit a megyei versenyre, az jelezzen vissza Cs. Bogyó Katalinnak (csbk@jgytf.u-szeged.hu) 2009. január 26-ig.

A 3 fős csapatok korosztályát és nevét 2009. február 23-ig írjátok meg ugyanerre a címre. Magát a megyei vetélkedőt – megfelelő létszám esetén – a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárában tartanánk 2009. április 23-én, csütörtökön 10 órától.

iv. Mintafeladatok

1. Szómagyarázat
az Idegen szavak szótárából,
a Magyar értelmező kéziszótárból
a magyar nyelv etimológiai szótárából stb.

Például:
Mit jelent a pepita, a ládafia, az etimológia? Kiket neveztek ipszilonistáknak?

2. Fogalomtisztázás
a Magyar nagylexikonból,
a magyarság krónikájából,
a Magyar kódexből stb.

Például:
Milyen nyelv az ujgur, az eszperantó? Milyen nyelvcsaládba tartozik a magyar nyelv? Hol találták meg a Halotti beszédet?

3. Jeles írók, költők, tudósok adatai
a Magyar irodalmi lexikonból,
a Magyar életrajzi lexikonból stb.

Például:
Ki volt Reguly Antal, Kőrösi Csoma Sándor? Miről nevezetes Helmeczy Mihály? Hol élt Kazinczy Ferenc, Dugonics András?

4. Anyaggyűjtés bibliográfiákból, katalógusokból,

Például:
Gyűjts olyan szavakat, melyeket a nyelvújítók alkottak! Keress olyan szavakat is, melyek a xx. században keletkeztek!

Keress olyan könyveket, melyekben anyanyelvi játékok vannak!

V. Ajánlott irodalom

1. Gratzer József: Sicc. Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok. Bp.: Móra, 1986, 1996.

2. Grétsy László: Anyanyelvünk játékai.  Bp.: Rittler-Jajczay BT., 1998.

3. Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek. Bp.: Szépirodalmi. Kiadó, 1990., Osiris, 1996.

4. Magyar  helyesírási szótár. Bp.: Akadémiai Kiadó , 1999. és további kiadások

5. Molnos Angéla: Magyarító könyvecske. Debrecen: LSZM Alapítvány, 2000, 2001, 2004.

6. Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. Bp.: Móra, 1977, 1983.

7. Szilágyi Ferenc: Fejtsünk szót! Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.

8. Szilágyi Ferenc: A magyar  szókincs regénye. Bp.: Tankönyvkiadó, 1974.

9. Sző, fon, nem takács. Mi az? Bp.: Móra, 1975, 1993, 1998.

10. Vargha Balázs: Játsszunk a szóval! Bp.: Móra, 1974.

Jó munkát,

eredményes felkészülést kíván a CSMKE iskolai szekciója

2. melléklet

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET

Csongrád megyei könyvtárhasználati verseny

Szeged, 2009. április 22–24.

Forgatókönyv

i. Bevezető:

1. Versmondás 
(Juhász Gyula Szavak – április 22.
Reményik Sándor Az ige – április 23.
Rudnyánszky Gyula A magyar nyelv – április 24.)

2. Technikai kérdések:

a) előzetes feladatok:
szólánc -                                                            0–5 pont
szerelmi vallomás                                               1–10 pont
(szabály + szellemesség)
saját keresztnév                                                  1–6 pont

b) csapatok elhelyezése, névsor

ii.

1. Nyelvgyötrő mondókák (szóban – zsetonnal):
hibátlan mondás            1–5 pont
saját mondóka   1–3 pont
Idő:      5 perc

2. Helyesírási és nyelvhelyességi totó (írásban)           maximum 26 pont

Idő:     10 perc

3. Madarásszunk j-vel és ly-nal! (szóban – zsetonnal)

Idő:     5 perc

4. Cégtábla-átfestés + magyarítás (rajzolás, írás)         10+10 pont

Idő:     10 perc

5. Rímes, furcsa játék (szóban + írásban)       max. 10 pont

Idő:     5 perc

6. Nyelvészeti kutatás kézikönyvekben (írásban)  Pontszám: feladattól függő

Idő:     15 perc

7. Nyelvújítók Társasága (szóképzés – szóban és írásban)      maximum 30 pont

Idő:     10 perc

8.
Ötágú síp (írásban és szóban)     1–10 pont
(általános iskolásoknak: Szótárak bemutatkozása – írásban)         max.  20 pont

Idő:     10-15 perc

9. Aki másnak vermet ás, az sírásó (írásban)  15 pont

Idő:     8 perc

10. Melyik versre gondoltam? (Versek magánhangzóval – szóban és írásban)                                                                                      max. 16 pont

Idő:     10 perc

iii. Eredményhirdetés
Villámkérdések döntetlen esetén

Összes időtartam: körülbelül 100 perc

Vissza a tartalomjegyzékhez