Nádasi András: Muzeális taneszközök a vegytan szemléltetéséhez és tanulásához – II.

Nyomtatási nézet

A hazai kémiai oktatás és általában a természettudományok hazai társadalmi jelentőségének meg- és elismertetése terén meghatározó jelentőségű volt Than Károly munkássága.

Than Károly (1834-1908)

Monumentális munkája, „A kísérleti chemia elemei”, ma is élvezettel, sok tekintetben pedig haszonnal forgatható. A munka első kötete 1897-ben, a második 1906-ban jelent meg. Az ő tervei alapján készült el 1872-ben a Trefort-kertben a kémiai intézet, amely a maga korában világszerte mintaképül szolgált és csak az 1990-es években költözött át az Eötvös Loránd Tudományegyetem új, lágymányosi campusára.

Than Károly higanyos súlysorozata

Beck Mihály írja egy tanulmányában: „Noha hazánkban már a XVIII. században jelentős kémiai eredmények születtek – elegendő csak a tellúr felfedezésére utalnunk – a kor színvonalán folytak az ásványvíz elemzések, a Selmecbányai Bányászati Akadémián folytatott laboratóriumi képzés mintául szolgált Európában. Irinyi János 1838-ban, alig húsz éves korában feltalálta a foszforos gyufát, később pedig a kémia elméletében is fontos megállapításokat tett, aligha lehet kétséges, hogy a modern kémia hazai megalapozója Than Károly volt.”

A Pázmány Péter Tudományegyetem kémiai előadója

A vegytan tanításának módszerei és eszközei mindig a laboratóriumokban folyó kutatások során tökéletesedő újabb technológiákhoz, műszerekhez és eszközökhöz igazodtak. A kémiai kísérletek során végzett leggyakoribb alapműveletek a következők: tömeg-, térfogat-, sűrűség- és hőmérséklet- mérés, aprítás, melegítés, hűtés, szárítás, oldatkészítés, szűrés, bepárlás, desztillálás és gázfejlesztés. Ezeknek a műveleteknek az iskolai elvégzéséhez a tanszeripar csak néhány speciális eszközt és műszert fejlesztett ki, de a tanszerkereskedők – érthetően – a kutatás és laboratóriumok számára készült üvegtechnikai és más komplett labortechnikai eszközöket, műszereket is taneszközként is forgalmazzák.

Az 1800-as évek közepétől, a Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt.,17 a Süss Nándor Műhely, a Marx és Mérei, a Lampel, ill. az Erdély és Szabó cégek természettudományos taneszközei a legismertebbek. Jelentős importáló cég a Max Kohl Műszergyár és a ma is működő Leybold Vállalat.

Hopp Ferenc, a Calderoni cég 2. tulajdonosa

Labor- és más üvegtechnikai eszközök az OPKM gyűjteményében

Üvegtechnikai eszközök a Calderoni cég árjegyzékéből: 1. Fluorhidrogén készülék 2. Hoffmann-féle sósavbontó 3. Főzőlombik 4. Főzőpohár 5. Retorta 6. Woulff-féle palack 7. Gázfejlesztő palack 8. Mosó 9. Szedőlombik 10. Liebig-hűtő

Az 1876-ban alapított Max Kohl Finommechanikai Műhely taneszközei

Az iskolai kémia szertárakban a mérleg, az emberiség egyik legrégebben használt mérőeszköze, az egyszerű kalmár-mérlegtől a precíziós mérlegig minden formában fellelhető. Az említett tanszergyártó cégek katalógusaiban számos kalmár- v. kézi-, demonstrációs és precíziós mérleg, súlysorozat szerepel. Az általános mérlegek, többnyire 2 hosszúkarú és egy rövidkarú csészével készültek. A Ruprecht-féle nagy demonstrációs mérlegek „physicai bemutató kísérletekre és a mérleg elvének szemléltetésére” szolgálnak.

Analitikai mérleg az egri Gárdonyi Géza Gimnázium szertárából

A képeken láthatóhoz hasonló, Calderoni-féle precíziós mérleg leírása a következő: „Finom analitikai mérleg, leggondosabb kivitelben, aranyozott kengyelekkel, a forgási élek achátkövön nyugszanak, a lovassúlyok feltevésre és oldalkarra, finom mahagóni fa szekrényben, melynek fenéklapja fekete vagy átlátszó tükörüvegből van készítve. Az eltolható üvegajtó ellensúlyokkal, a csészék pedig légfékkel vannak ellátva. A mérleg érzékenysége 1/2 mgr, hordere pedig 200 gr.”

Az Erdély és Szabó cég mérlegei és súlysorozata

A mérlegekhez horderüknek megfelelő súlysorozatokat is forgalmaztak, különböző kivitelben. A bársonnyal bélelt, mahagóni dobozokban tárolt nagyobb súlyok finoman nikkelezett sárgarézből, a gramm törtrészei, amelyek üvegfedél alatt voltak, újezüstből készültek. A korábbi századforduló idején a gyorsmérleg ára mindössze nyolc korona volt, miközben az analitikai mérleg súlysorozat nélkül 420 korona.

Súlysorozat a Sárospataki Református Kollégiumból

Különlegesen értékes súlysorozatot őriz a várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum. A higanyos súlysorozat a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kémiai Intézetéből először a Természetrajzi Múzeumba került, és csak 1980 óta a van a várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum gyűjteményében. A sorozat egyedi, pótolhatatlan muzeális értékű darab, amely a Természettudományi Múzeum adatai szerint Than Károly hagyatéka. „A súlyok üvegburokba zárt, pontosan meghatározott mennyiségű higanyt tartalmaznak. A 11 darabos készletből a legnagyobb 1 kg-os, a legkisebb 0,5 grammos. A 10 grammos és a 0,5 grammos súlyokból 2–2 darab tartozik a sorozathoz. A zárt üvegburok egy olyan henger, amely nyakban szűkül, majd kiszélesedik és gömbben végződik.18 „A gömbfej a súlyok kiemelése és mozgatása miatt szükséges, amely művelet a sárgaréz villával történik.

Than Károly higanyos súlysorozata a kiemelő rézvillával

A Sárospataki Református Gimnázium angol mérlege

A mérleg mellett a légszivattyú is olyan eszköz, amely számos célra használható, így nemcsak a kémia, hanem a biológia és a fizika tanítását segítő demonstrációs eszközök között is nyilván tartjuk.

Guericke magdeburgi kísérlete

Az egyköpűs, dugattyús légszivattyú feltalálója a fizikus Otto von Guericke (1602–1686), aki egyben polgármester is volt, „a Magdeburgi Közigazgatás konzulja és városa békéjének őrzője, Münster és Osnabrück követe”.

A légszivattyúk alkalmazásában és továbbfejlesztésében ismert és jelentős még a gáztörvényt megalkotó, angol vegyész-fizikus Robert Boyle-nak (1627–1691), és a német kémikus professzor Robert W. Bunsen-nek (1811–1899) a munkája, akit leginkább a lámpája révén ismerünk, és a színképelemzés felfedezése miatt is tisztelünk.

Robert Boyle: Opera varia – címlap

Calderoni-féle Bunsen-égő és -lámpa

A hazai természettudományos oktatás színvonalára jellemző, hogy a légszivattyú, felfedezése után alig 50 évvel, demonstrációs kísérleti eszközként is megjelenik. A Sárospataki Református Kollégium „physicai museuma” részére Simándy István professzor 1708-ban Leydenből vásárolta az első légszivattyút. A leltárkönyv és szertári nyilvántartás szerint:

„Az eszköz mérete 110x21x53cm. A Senvard által javított egydugattyús légszivattyú téglalap alakú asztalkán nyugszik, sárgarézből készült, díszes fafaragvány, barokkos kivitelben. Az asztalka baloldalán felfelé nyúló, fából készült, félköríves fedővel záródó, kis szekrény van, amelyben fogaskerekes mozgatású dugattyú található. A sárgarézből készült, ferde állású hengerben, amely az asztalhoz vezető vékony sárgaréz csőben folytatódik, mozog a dugattyú.”

A fából készült részre illesztett sárgaréz díszítményen ez olvasható: „Jan Musschenbrock fecit Leyda, 1708.”

A Musschenbrock név nem ismeretlen a tudománytörténet számára, a Bod Péter19 által is említett leydeni fizika professzor családi összefüggéseinek pontos feltárására azonban, sajnos, nem volt időm. Bod Péter professzora, Petrus Van Musschenbrock (1692–1761) a hollandiai Leydenben született és 1715-ben szerzett orvosi és fizikusi diplomát.

Az életrajz szerint, a Musschenbrock család orvosi és más tudományos eszközök, főként szivattyúk, mikroszkópok és teleszkópok készítésével foglalkozott. Valószínűleg ez vezérelte a későbbi professzort a fizikusi pályára. Ezen adatok alapján talán joggal feltételezhetem, hogy a Sárospatakon található légszivattyút a tudós apja készítette.

A Sárospataki Református Kollégium légszivattyúja magdeburgi féltekékkel

Petrus von Musschenbrock – címlap

Az egyre nagyobb teljesítményű, általánosan elterjedt légszivattyúk20 mellett a muzeális értékű eszközök között különleges megoldásokat is találhatunk, amelyek kizárólag oktatási, illetve demonstrációs célokra készültek.

A Magyar Vegyészeti Múzeumban található pl. egy higanyos légszivattyú. Ez kifli formában meghajtott 60 mm átmérőjű üveghenger, amelynek két végén csappal ellátott kivezető cső, közepén pedig a levegő elszívására szolgáló csatlakozó csonk található. A hengert kívülről drótháló védi.

A csatlakozó üvegcsonk maratott felirata szerint „A hengerbe 5820 gr higanyt kell tölteni, majd percenként jobbra-balra, illetve le-föl himbálva 0,1 milibar légritkulást lehet elérni.”

Higanyos légszivattyú a Magyar Vegyészeti Múzeumból

Erdély és Szabó-féle kétköpűs légszivattyú

Az iskolai szertárakban szinte mindenütt fellelhető, egy-, vagy kétköpűs légszivattyú légritkított üvegburája alatt sok érdekes és bizonyító erejű kísérletet végezhetünk, például a levegő súlyával, felhajtó erejével, nyomásával kapcsolatosakat, vagy bizonyítani lehet, hogy levegő nélkül nincs élet, nincs égés, nem terjed a hang, stb. Nem véletlen, hogy az 1920-as években pl. az Erdély és Szabó Taneszközgyár kilencféle légszivattyút is kínált az iskolák számára, amelyeket néha a felfedezőik szerint nevezett meg:

1. vízlégszivattyú üvegből

2. vízlégszivattyú Kürting után

3. vízlégszivattyú Muencke után

4. egyköpűs légszivattyú

5. kétköpűs légszivattyú

6. Geryk-féle egyköpűs olajlégszivattyú

7. Pfeiffer-rendszerű kis forgó olajlégszivattyú

8. Gaede-rendszerű forgó olajlégszivattyú

9. Pfeiffer-rendszerű egyfokozatú légszivattyú

Szivattyúkészülékek az Erdély és Szabó cég katalógusából

Gázfejlesztő Kipp-készülék

Amit a kémiai kísérletezésről tudni kell – CD-ROM címlap

A kísérletezésről és a kémia tanítását segítő taneszközök jelenéről jó áttekintést ad Rózsahegyi Márta és Wajand Judit „Amit a kémiai kísérletezésről tudni kell” című, a tanárok képzéséhez készült elektronikus egyetemi jegyzete,21 amely CD-ROM-on jelent meg 1998-ban. A CD a módszertani tudnivalókon kívül 68 érdekes, látványos kísérletet mutat be 68 kisfilmen, az elvégzésükhöz szükséges eszközök és anyagok leírásával, részletes gyakorlati útmutatóval, elvi magyarázatokkal, történeti adatokkal és hivatkozásokkal. A tanszeriparnak a vegytan tanításához készített, sajátos termékei még az ásványgyűjtemények, a vegyipari termékek kollekciói, a technológiai és tematikus, szemléltető faliképek, a különféle kémiai atom- és molekula-modellek, az oktatófilmek, a legújabb kori tanulókísérleti „félmikro” és egyéb készletek, és újabban az interaktív, szimulációs, számítógépes multimédia oktatóprogramok.

Sómodell (NaCl) és molekulamodell készlet

A Szőnyi-féle ásványgyűjtemény névsora

A vasgyártás – falikép

Drágakő utánzatok

Elektrokémiai kísérleti készlet

Az elektrolízis szemléltetése

A „TANSZER...MÚZEUM” címen indított sorozatunkat szeretnénk folytatni és kiterjeszteni, ezért kérjük érdeklődő olvasóinkat, hogy vegyék fel velünk a kapcsolatot. Ha megtehetik, küldjenek az OPKM Taneszköz-információs Osztályára, a nadasi@tanszertar.hu címre, vagy az elektronikus Könyv és Nevelés folyóirat szerkesztőségének dante@tanszertar.hu címére patinás, taneszközöket bemutató rajzokat, fotográfiákat, az ábrázolt eszköz rövid történeti, metodikai, vagy technikai leírásával, lelőhelyének megjelölésével.

A virtuális tanszermúzeum keresője

Fáradozásukat köszönettel, korrekt adatközléssel és a megjelenéssel tudjuk honorálni. Így tovább épülhet a VIRTUÁLIS TANSZERMÚZEUM,22 a muzeális értékű taneszközök katalógusa, amely jelenleg már közel 1200 muzeális értékű taneszközt őriz, és rövidesen a honlapunkon is megjelenik.

Jegyzetek

Vissza a tartalomjegyzékhez