Jáki László: Mustra

Nyomtatási nézet

Gazdag választékot kínál folyóiratunk 16. évfolyamának 4. száma. Írásaink közös vonása, hogy azok közvetlenül vagy közvetve napjaink gondjainak, problémáinak megoldását segítik. Így különösen érdekes, és remélhetőleg vitára ingerlő a Kerekes –Kiszl szerzőpáros tanulmánya, mely a nyomtatott és a digitális könyv viszonyrendszerével foglalkozik. A felvetett probléma természetesen nem új. (Lásd Tószegi Zsuzsanna írását a Könyv és Nevelés 2009. 11. számában.) A most közölt tanulmány különös értéke, hogy az összetett problémát sok oldalról közelíti meg. A bevezető sorok ugyancsak elgondolkodtatóak, amikor azt írják, hogy a számítógépes monitor olyan műszálas ruhához hasonlítható, mely minden szempontból ideális „csak az emberek nem szívesen hordják”.

Továbbgondolva a „tökéletes műszálas ruha” hasonlatot, e problémával naponta találkozunk. Lelkesek vagyunk, ha azt olvassuk, hogy tudósok kutatják a Marsot, s rövidesen sétálhatunk is rajta, ugyanakkor megtorpanunk, ha olyan tudományos eredményekkel találkozunk, melyek megváltoztatják megszokott életünket. Számos művelt ember a hagyományos könyv „hangulatáról”, „illatáról” értekezik, aggódva a digitális könyv térhódításának következményeitől. Ezzel szemben kicsit cinikusan azt írhatjuk, hogy aggódás helyett talán inkább azon kellene gondolkodni, milyen cipővel fogunk járni a Marson. Azaz aggodalom helyett azzal kellene foglalkoznunk, hogy mit tehetünk, hogy az újabb és megállíthatatlan tudományos és technikai eredményeket miként tudjuk az általunk alapvetően fontos értékek szolgálatába állítani.

A tankönyvkiadással kapcsolatos változások időszakában fontos figyelembe venni, hogy a tankönyvkiadás mindig is a politika, az oktatáspolitika egyik központi kérdése volt. Ezért is figyelemreméltó Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva írása, akik bemutatják, hogy az ötvenes évek pedagógiai tankönyvei miként szolgálták az akkori politika célkitűzéseit. Értéke a tanulmánynak, hogy személyeskedéstől és indulatoktól függetlenül, tárgyilagosan tárja fel a „közelmúlt” e kényes kérdéseit.

A Veszprém vármegyei tankönyvkiadással és tankönyvszerzőkkel foglalkozó tanulmány neveléstörténet írásunk legjobb hagyományait követi. Tölgyesi József Veszprém megyei tankönyvszerzők című írása gazdag forrásanyagra támaszkodva mutatja be a kiegyezés utáni tankönyvkiadás alakulását, alapos figyelmet fordítva a tankönyvszerzők bemutatására.

Az első világháború kitörésének századik évfordulóján különös figyelmet érdemel Katona András tanulmánya, mely azt vizsgálja milyen helyet kapott a több millió áldozatot követelő háború a tankönyvekben. A bemutatott tankönyveken olyan generációk nőttek fel, akiknek csak áttételes információi voltak azokról a borzalmakról, amelyeket a háború és annak következményei országunkra jelentettek. A tanulmány kapcsán az olvasóban felvetődik, hogy az emberiség számára egyértelműen közös szenvedés – a háborúk – megítélését a tankönyvekben mennyire lehet tárgyilagosan tükrözni.

Ugyancsak a múltat idézi Ritoók Zsigmondnak a száz éve született Borzsák István klasszika-filológusról írt megemlékezése.

Vissza a tartalomjegyzékhez