Jáki László: Mustra

Nyomtatási nézet

Folyóiratunk e számának írásai remélhetőleg a különböző érdeklődésű olvasóinknak egyaránt értékes olvasnivalót kínálnak, hiszen Luthertől a Gutenberg-galaxisig számos olyan kérdést érintünk, melyek figyelmet érdemelnek.

Pogányné Rózsa Gabriella (Luther nézetei a könyvtárakról. A protestáns könyvtármodell kialakulása) igen színvonalas tanulmánya az ókortól a reformációig mutatja be az írás, az olvasás, a könyv, majd a könyvtárak történeti kapcsolatait. Mivel napjainkban a gyors változásokat időközönként aggódva tapasztaljuk meg, érdemes felfigyelni a tanulmánynak azon részeire, amelyek a változások máig ható következményeit és mozgatórugóit mutatják be.

A fentiekben említett tanulmánytól látszólag távol esik Kámán Veronika írása, mely az adatbázisok webes alkalmazásának kérdéseivel foglalkozik. A szerző sokirányú tapasztalattal rendelkező, gyakorló pedagógus, következtetései gazdag irodalmi háttérre támaszkodnak.

Az olvasás mindig aktuális kérdésével két írás is foglalkozik. Golnhofer Erzsébet az olvasás és pályaválasztás kapcsolatát elemzi, míg e sorok írója az elmúlt két évszázad középiskolai önképzőköreinek munkamódszerét, a tanulók irodalmi alkotásai bírálatának jelentőségét értékeli.

Novák Gábor A sárkányok legyőzhetőek címen interjút készített Boldizsár Ildikóval, aki a paloznaki Meseterápia Központ létrehozója, működtetője. Írása több mint informatív és érdekes. Az ismert mesekutató – aki nemcsak írt a meséről, nemcsak kezdeményezte a Meseközpont felállítását, hanem vállalja annak működtetését is – részletesen számol be tevékenységéről.

2012. november 13-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban írótársai, barátai, olvasói emlékeztek meg az ismert író, Lázár Ervin munkásságáról, mely alkalommal kiállításon is bemutatták életének, műveinek relikviáit. Folyóiratunkban a kiállítás kurátora A gyermekkor dicsérete – rácegresi mesetúra Lázár Ervinnel címen készített tanulmányt.

Több mint recenzió Balogh Mihály írása Gerő Gyula jelentős könyvtártörténeti kronológiájáról. A könyvismertetés kapcsán Balogh Mihály bemutatja és részletesen értékeli Gerő Gyula munkásságát.

Előző számunkban jeleztük, hogy a jövőben folyamatosan foglalkozunk tankönyvelemzésekkel. Elsőként Ivanics László írását közöljük, aki tanulmányában azt vizsgálja, hogy miként mutatják be történelem tankönyveink az 1914 és 1944 közötti nemzeti tragédiákat. E témakörben is várjuk véleményüket.

Vissza a tartalomjegyzékhez