|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Szerzőink jóvoltából tartalmas évet zártunk 2011-ben, és úgy érezzük, minden feltétel adott az eredményes folytatáshoz.
Törekvésünk már-már közhelyszerű: emelni a színvonalat, még közelebb kerülni olvasóinkhoz, és írásainkkal támogatni mindazokat, akik szívükön viselik a könyv és az olvasás jövőjét. Sajnos meggyőződésünk – és ez tényeken alapul –, hogy e támogatásra soha nem volt nagyobb szükség, mint napjainkban. Kerülve a nagy szavakat – hiszen ehhez mi nagyon kicsik vagyunk – az európai kulturális örökség, az európai értékek elbizonytalanodása, nem csupán gazdasági, pénzügyi kérdés. A bajok gyökerei többek között a hagyományos – félve írjuk –, a klasszikus és a könyvekben felhalmozott szellemiségtől való eltávolodásban keresendők. Előző számunkban is írtuk, a változások törvényszerűek, de a régi értékeket csak olyan mértékben szabad feladni, amilyen mértékben új értékeket tudunk felmutatni.
E számunkban megemlékezünk a kolozsvári meseíró, Fodor Sándor haláláról, akinek kedvelt mesekönyvében is a SZERETET áll a középpontban az egyre terjedő agresszió helyett.
Örömmel és némi büszkeséggel jelezzük, hogy könyvtárunk sikeresen lezárta a TÁMOP 3.2.4-08/2-2009-0001 Nevelési Tudásdepó az olvasóvá neveléshez és a digitális kompetenciák fejlesztéséért című projektjét. A program során elkészült tanulmányok ez évi számainkban olvashatók.
Hozzászólások: