Kósa András: Kortársak visszaemlékezései első olvasási élményeikre

Nyomtatási nézet

Csupán apámról szólnék még néhány szót. Pedagógiai taanulmányok és pszichológusokkal való konzultációk nélkül is tudta, mivel tehet legtöbbet három gyereke szellemi fejlődése érdekében. Utazó vasutas vasutasként több nagyobb városban is megfordult, ahol szabad idejében főként antikváriumokat látogatott, és kivárta a megfelelő vételi lehetőségeket. Mire én olvasni tudtam, már megvolt nekünk Jókai összes (!), a Franklin Társulat hatvan kötetes magyar és negyven kötetes külföldi klasszikusainak a gyűjteménye és igen jó ízlésre való egyéb könyv. Én nagyon szerettem játszani, csatangolni, és mégis ezek és a könyvek között kellett választanom, egyre többször engedtem ez utóbbi csábításának. Ha futballedzőm a távolmaradásért meg is feddett, lelkem mélyén egyre jobban éreztem – és ma már tudom – hogy igazi trénereim a könyvespolcokon vártak.

Vissza a tartalomjegyzékhez