Eseménynaptár
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Könyv és Nevelés
Évfolyam
Kiválasztott évfolyam: XIX. évfolyam Vissza az évfolyamok listájáhozKiszl Péter: KÖNYVTÁRTUDOMÁNY 2017-TŐL – A KATEDRA SZEMSZÖGÉBŐL
A Kormány 2014 decemberében fogadta el a felsőfokú képzés stratégiai céljait 2030-ig rögzítő, Fokozatváltás a felsőoktatásban című fejlesztési koncepciót, melynek első lépéseként 2015 júniusára befejeződött a szakstruktúra átalakítása. A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló, 139/2015. (VI. 9.) számú kormányrendelet szerint a társadalomtudomány képzési területen szerezhető könyvtáros végzettségek: informatikus könyvtáros BA szakképzettség (informatikus könyvtáros alapképzési szak); okleveles informatikus könyvtáros MA szakképzettség (könyvtártudomány mesterképzési szak). A jogszabály megerősíti a könyvtárostanár osztatlan tanárszakot is, azonban speciális helyzeténél fogva erre nem térünk ki, ahogy a doktori (PhD) képzésre sem. A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) bevezetése nyomán a Magyar Rektori Konferencia (MRK) közreműködésével 2015 júliusában elkezdődtek a képzési és kimeneti követelmények (KKK) felülvizsgálati folyamatai. A képzés jövőbeli kereteit meghatározó KKK-k főbb jellemzőiről, illetve az előttünk álló és megoldásra váró további feladatokról szól tanulmányunk.
Kiszl Péter PhD, habilitált egyetemi docens, intézetigazgató – Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest
____________________________________
Magyarországon a felsőfokú könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) indult meg az 1948/1949-es tanévben, s azóta folyamatosan, megszakítás nélkül, eredményesen működik.[1] Jelenleg, 2016 decemberében a Debreceni Egyetemen (DE), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az Eszterházy Károly Egyetemen (EKE),[2] a Nyugat-Magyarországi Egyetemen (NYME),[3] a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) és a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyik informatikus könyvtáros alap- és mesterképzés.[4] Felsőfokú oklevelet könyvtárostanárként (korábban könyvtár-pedagógia) is lehet szerezni, az osztatlan tanárképzés közismereti szakpártagjára a DE, az EKE, az ELTE, a PTE és az SZTE rendelkezik indítási engedéllyel. Magyarországon Könyvtártudományi doktori program kizárólag az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában működik,[5] azonban a hazai doktori iskolák közül – határterületként, ezáltal jelentősen kisebb hallgatói létszámmal – más is felvállalhat könyvtártudományi vonatkozású témát.[6]
A 2016/2017-es tanévtől felvett hallgatók létszámaira (1-4. ábra)[7] tekintve rögvest megállapíthatjuk, hogy jelentős eltérések mutatkoznak az egyes képzőhelyek adatai között. Erre alapos elemzésében – a korábbi trendek alapján – már Murányi Péter is felhívta a figyelmet.[8] Eszenyiné Borbély Mária pedig utalt arra, hogy a munkaerőpiaci igények és a pályakezdők között egyre jobban nyílik szét az olló, azaz több frissdiplomás könyvtárosra lenne szükség például a nyugdíjba vonulók maradéktalan pótlása érdekében.[9] Ennek persze összetett okai lehetnek: a bejövő hallgatói létszám nagysága, de a képzés során történő lemorzsolódás és a pályaelhagyás is.
1. ábra Az informatikus könyvtáros alapképzés nappali tagozatára felvett hallgatók létszáma 2016-ban
2. ábra Az informatikus könyvtáros alapképzés levelező tagozatára felvett hallgatók létszáma 2016-ban
3. ábra Az informatikus könyvtáros mesterképzés nappali tagozatára felvett hallgatók létszáma 2016-ban
4. ábra Az informatikus könyvtáros mesterképzés levelező tagozatára felvett hallgatók létszáma 2016-ban
A 2006-tól bevezetett háromfokozatú képzés (alap-, mester- és doktori szint)[10] a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan különféle típusú intézményekben való munkára készíti fel a hallgatókat:
A BA képzés elvégzése után a hallgatók leginkább közkönyvtárakban, kisebb információszolgáltató intézményekben helyezkednek el.
Az MA képzés befejezését követően a hallgatók a szakterületi ismeretekhez kapcsolódóan speciális munkakörökben képesek dolgozni: nagyobb közkönyvtárakban, egyetemi könyvtárakban, szakkönyvtárakban, vállalati könyvtárakban, a versenyszférában és a közigazgatásban. A hatályos jogszabályok eltérő képzettségi követelményeket állítanak a különböző könyvtárosi munkakörökhöz: MA végzettséggel lehet könyvtárakban vezetői munkakört betölteni, de MA szintű diploma kell a főkönyvtárosi, tudományos kutatói kinevezésekhez éppúgy, mint a kulturális szakértői, szakfelügyeleti tevékenységhez. A kutatás, a fejlesztés és az innováció területén nélkülözhetetlen a tudásvagyon menedzselése, amelyet az MA szint teremt meg.
A PhD képzés fő feladata a tudományos kutatói utánpótlás, ezáltal – többek között – a könyvtárosképzés számára a minősített oktatók biztosítása.
A Fokozatváltás a felsőoktatásban címet viselő felsőoktatási stratégiának,[11] mely 2030-ig rögzíti a főbb célokat és a speciális beavatkozási területeket, a Kormány 2014. december 22-i ülésén adott zöld jelzést. A végrehajtás első elemeként a szakstruktúra felülvizsgálatára került sor, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága végzett – többek között – a Magyar Rektori Konferencia (MRK) szakbizottságainak bevonásával.
A Kormány 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelete a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről[12] (megjelent a Magyar Közlöny 2015. június 9-i számában) szerint ezután is lehetőség nyílik informatikus könyvtáros BA és MA végzettséget szerezni a társadalomtudomány (Social Science) képzési területen:
„A 29.” számú képzés: informatikus könyvtáros (Library and Information Scientist) szakképzettség (informatikus könyvtáros – Library and Information Science – alapképzési szak);
„M 105.” számú képzés: okleveles informatikus könyvtáros (Library and Information Scientist) szakképzettség (könyvtártudomány – Library Science – mesterképzési szak).[13]
Látható, hogy az oktatásirányítás által meghatározott szak- és szakképzettség a mesterképzésnél nem egyezik meg (szak: könyvtártudomány, szakképzettség: okleveles informatikus könyvtáros), sőt, a magyar- és angol szakelnevezéseken egyaránt van mit csiszolni –, erre a későbbiekben még utalni fogunk.
A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság – az MRK szakbizottságainak koordinálásával, az új szakjegyzékkel összhangban – 2015 júniusában elindította az egyes felsőoktatási szakokhoz (17 felsőoktatási szakképzés, 112 alapképzés, 254 mesterképzés, összesen 383 képzés) tartozó, Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott[14] KKK-k tartalmi modernizációját.[15] A Standards and guidelines for quality assurance in the European Higher Education Area (ESG),[16] azaz a felsőoktatási minőségbiztosítás európai standardjaiban meghatározott, kimeneti fókuszú tanulási eredmények alkalmazásának vizsgálatára kötelezi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot (MAB) a jogszabályi háttér is.[17]
A BA (6 félév, 180 kredit) és MA (4 félév, 120 kredit) szintű könyvtárosképzés új KKK-inak kidolgozására szolgáló munkabizottság felállítására és vezetésére Kiszl Péter, a 2015. március 24-én, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében, az érintett hazai képzőhelyek, valamint a munkaadók és munkavállalók reprezentatív szakmai szervezeteinek képviselői által megalapított Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiuma (KIKK)[18] elnöke kapott felkérést az MRK-tól, aki a Kollégium tagjait vonta be az alap- és mesterszak tartalmi modernizációjába.
Többszöri egyeztetés után, 2015. augusztus 24-én az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében összeülő munkabizottság[19] megállapította, hogy a 2006-tól (BA), illetve 2009-től (MA) használt informatikus könyvtáros KKK-k – a tudományos és a munkaerő-piaci, valamint a gazdasági szempontoknak egyaránt megfelelő – korszerűsítését időszerűnek tartja. Ez nem indokolja azonban az informatikus könyvtáros képzési rendszer teljes formai és tartalmi átszabását, sokkal inkább bizonyos új ismeretkörök bevezetését és az elavultak – gondos felülvizsgálat utáni – módosítását, esetleg elhagyását, az MKKR-hez történő igazodást.
A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról a változások a 2017-es felvételi eljárástól induló képzésekben érvényesülnek majd először. A Könyvtári Figyelő hasábjain részletesen kommentálni fogjuk az új képzési és kimeneti követelményeket és ismertetjük a legnagyobb hallgatói létszámmal bíró ELTE BTK által kidolgozott új hálóterveket. Előzetesen, eddigi munkánkba betekintve, az 1. táblázatban (benne dőlt betűvel jelezve a későbbiekben szükséges, de a KKK-rendeletben nem megvalósítható korrekciókat) ismertetjük a legfőbb tartalmi elemeket, és néhány alapelvre hívjuk fel a figyelmet:
Mindvégig törekedtünk az elmélet és a gyakorlat egyensúlyának megteremtésére, a munkaerő-piaci és a hallgatói elvárások, a nemzetközi tudományos trendek, ugyanakkor a hazai szakmai sajátosságok és felsőoktatási hagyományok beépítésére, a rendszerszemléletű megközelítésre.
Fontosnak tartjuk a jelenleg „könyvtártudomány”-ra módosított mesterszak elnevezését könyvtár- és információtudományra változtatni. Ezt már a KIKK 2015. márciusi állásfoglalásában is jeleztük, és a nemzetközi trendek egyértelműen alátámasztják kérésünk jogosságát.
A bizottság kifejezte az angol nyelvű elnevezés korrigálásának igényét is, melyre – az MRK-tól kapott tájékoztatás szerint – külön rendeletmódosítás során lehetőség nyílik a közeljövőben. A „Library and Information Scientist” (BA) és a „Librarian and Information Scientist” (MA) angol nyelvű szakképzettség félrevezető. Javasolt változatok: „Bachelor of Library and Information Science”, illetve „Master of Library and Information Science”. Szóba jöhető – elfogadható – további alternatívák: „Bachelor of Arts in Library and Information Science”, „Master of Arts in Library and Information Science” vagy „Bachelor of Humanities in Library and Information Science”, „Master of Humanities of Library and Information Science”.
A szak orientációja elkülönül a két szinten: BA – gyakorlatorientált (60-70% gyakorlat), MA – kiegyensúlyozott (40-60% gyakorlat).
A képzés céljának meghatározásai, az elsajátítandó szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősségvállalás) maradéktalanul tükrözik a BA és MA szint egymásra épülését, illetve leképezik a képzési területtől független és a társadalomtudományi képzési terület tanulási eredmény alapú, 6. és 7. szintű leíró kimeneti jellemzőit, valamint a bölcsészettudományi és társadalomtudományi terület általános tartalmi ajánlásait.
Tantárgyi szintű szabályozás nem lehetséges, a kimeneti jellemzőkhöz igazodó, a szakképzettség szempontjából meghatározó diszciplínák, tudományágak, illetve szakterületek kredittartományokkal történő meghatározására nyílt lehetőség. A tantárgyi részletességű hálótervek elkészítése intézményi hatáskör, nincs folyamatszabályozás (pl. alapozás, törzsképzés, kötelező és választandó tanegységek).
Szakirányok nem jelennek meg a rendeletben, így alap- és mesterszinten egyaránt specializációkról beszélhetünk, melyek meghatározása ugyancsak intézményi hatáskör, a KKK-kban nem tüntethetők fel.[20]
A szakmai gyakorlatok sajátosságainak taglalása sem tartozik a KKK általi szabályozás körébe, mivel egyik szinten sem éri el az egybefüggő 6 hetet.[21]
A bizottság a kétszakosság sok évvel ezelőtti megszűnése miatti űr betöltése érdekében igyekezett a lehető legszélesebb MA bemenetet biztosítani. A nem informatikus könyvtáros alapképzési szakról, továbbá a korábbi főiskolai szintű könyvtáros, informatikus könyvtáros szakokról érkezők számára a szükséges 30 kreditből 8 legyen előírható a felvételhez, majd a hiányzó 22 kredit megszerzésére a képzés első két félévében nyíljon lehetőség.
Alap- és mesterszakon egyaránt egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsgát vagy ezzel egyenértékű érettségit vagy oklevelet javasoltunk.[22]
Az egyes szintek egymásra épülése kapcsán nem tévesztettük szem elől, hogy a 6. és 7. szint KKK-inak kialakítását követte a doktori képzés (8. szint) rendszerének reformja, mely a 2016/2017-es tanévtől már életbe is lépett.[23]
1. táblázat A könyvtárosképzés alap- és mesterszintjének fontosabb jellemzői
|
|
BA |
MA |
|
Szak megnevezése (angol) |
informatikus könyvtáros (Library and Information Science) |
könyvtártudomány (Library Science) |
|
Szakképzettség (angol) |
informatikus könyvtáros (Librarian and Information Scientist) |
okleveles informatikus könyvtáros (Librarian and Information Scientist) |
|
Képzési idő |
6 félév |
4 félév |
|
Kreditszám (ebből szakdolgozat és szabadon választható) |
180 kredit (10 kredit és 9 kredit) |
120 kredit (20 kredit és 6 kredit) |
|
Orientáció |
gyakorlatorientált (60-70 % gyakorlat) |
kiegyensúlyozott (40-60 % gyakorlat) |
|
Képzési cél |
Olyan szakemberek képzése, akik könyvtárosi ismeretekre és korszerű informatikai tudásra tesznek szert, melynek birtokában képesek a különböző típusú könyvtárak, valamint a tájékoztatási, információfeldolgozási és -közvetítési feladatokat végző szervezetek gyakorlati szaktudást igénylő munkaköreinek betöltésére. Képesek tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységre, segítség nyújtására a digitális írástudás és az információs műveltség elsajátításában az egész életen át tartó tanulás során. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására. |
Olyan szakemberek képzése, akik a megszerzett könyvtár- és információtudományi, továbbá informatikai ismereteik birtokában az információs és tudástársadalom alapintézményeiben (könyvtárakban, gazdasági, üzleti, közigazgatási, államigazgatási, valamint információszolgáltató intézményekben és központokban, továbbá egyéb informatikus könyvtáros képzettséget igénylő területeken) – a korszerű információs technológia teljes eszköztárát hasznosítva – képesek az információs tartalmak előállításával, szervezésével, feldolgozásával, tájékoztatásával, archiválásával kapcsolatos feladatok elvégzésére és az ezekhez kötődő szolgáltatások tervezésére és menedzselésére, a tudás, az információ és a kultúra közvetítésére. Képesek továbbá aktív szerepet vállalni a tudásdisszemináció és a kutatástámogatás területén. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására. |
|
Szakterületek |
– társadalom- és bölcsészettudományok 15-25 kredit; – könyvtártan és információszervezés 30-40 kredit; – menedzsment ismeretek 5-20 kredit; – informatika 15-25 kredit; – kommunikációs ismeretek 5-20 kredit – választható specializáció 35-50 kredit |
– társadalom- és bölcsészettudományok 5-15 kredit; – tartalommenedzsment, tudásgazdálkodás 10-25 kredit; – tudománymetria, kutatástámogatás 5-15 kredit; – gazdasági és vezetési ismeretek, – – szaknyelvi ismeretek 4-10 kredit; – választható szakspecifikus szakmai ismeretek 35-50 kredit |
|
Idegennyelvi követelmény |
egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga |
egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga |
|
Szakmai gyakorlat |
300 óra (15 kredit) |
150 óra (10 kredit) |
|
Bemenet |
A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni: angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalomismeret, történelem, informatikai alapismeretek, informatika.25 |
Informatikus könyvtáros alapképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű könyvtáros, informatikus könyvtáros szak, továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 30 kredit. |
A hazai könyvtárosképzés nemzetközi irányvonalakhoz igazított, de a hazai[24]
sajátosságokat szem előtt tartó megújulása meggyőződésünk szerint jó irányba halad, amely a felsőoktatási intézmények, valamint a szakmai szervezetek példaértékű együttműködésének köszönhető. A közeljövő elodázhatatlan feladata azonban a hallgatói létszámok munkaerő-piaci igényekhez történő alakítása, a lemorzsolódás és a pályaelhagyás mérséklése, melyre az oktatási programok modernizálása,[25] a bemeneti és kimeneti követelmények korrekciója,[26] a hazai és külföldi kooperációs formák[27] mellett az életpályamodell[28] kiteljesedése vagy a leendő munkahelyek ösztöndíj-pályázatai[29] egyaránt termékeny hatással lehetnek.
[1] Az ELTE könyvtárosképzésének múltjáról bővebben tudósítanak: Kovács Máté (1970): Az egyetemi könyvtárosképzés két évtizedes fejlődése és főbb kérdései. Budapest. http://mek.oszk.hu/06700/06707/06707.htm; Bényei Miklós (2013): Kovács Máté elmaradt előadása az IFLA budapesti kongresszusán: „A könyvtárosképzés rendszere Magyarországon”. Könyvtári Figyelő. 23. 3. 517. p. http://ki.oszk.hu/kf/2013/09/kovacs-mate-elmaradt-eloadasa-az-ifla-budapesti-kongresszusan-a-konyvtaroskepzes-rendszere-magyarorszagon/; Futala Tibor (1980): Kronológia a hazai könyvtárosképzés és továbbképzés változásainak figyelemmel kíséréséhez. Könyvtári Figyelő. 26. 2. 137-147. p.; Sebestyén György (2001): Az egyetemi könyvtárosképzés ötven éve. Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének rövid története. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. ISBN 9634634680 és Kiszl Péter (2015): A könyvtárosi szakvizsga magyarországi gyökereiről képesítési rendszerünk 140 éves jubileumán. Könyvtári Figyelő. 25. 2. 217-228. p. A közelmúlt történéseit veszi számba: Kiszl Péter (2015): Tudományos örökség és gyorsuló fejlődés – könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Könyvtári Figyelő. (61.) 25. 4. 443-462. p.
[2] „Az Emberi Erőforrások Minisztere mint a fenntartói jogokat gyakorló oktatásért felelős miniszter – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 20.§ (1) bekezdése szerint – döntött a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola 2016. július 1. hatállyal történő összeolvadásáról és az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Szent István Egyetemből történő kiválásáról és az Eszterházy Károly Főiskola, valamint a Károly Róbert Főiskola integrációjának eredményeképpen létrejövő új intézmény szervezetébe 2016. július 1. napjával történő beolvadásáról. Az Országgyűlés a 2015. évi CCVI. Tv. 42.§ (3) bekezdése szerint a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásának törvénybe iktatásával döntött az Eszterházy Károly Egyetem 2016. július 1. napjával történő létrehozásáról.” Forrás: Ketyeg a visszaszámláló – főiskolából egyetem https://uni-eszterhazy.hu/hu/egyetem/egyetem/hirek-1048/c/ketyeg-a-visszaszamlalo-foiskolabol-egyetem
[3] A NYME Savaria Egyetemi Központ 2017. február 1-jétől az ELTE része, ld.: Jövőre új campusszal bővül egyetemünk: https://www.elte.hu/content/jovore-uj-campusszal-bovul-egyetemunk.t.12467
[4] Ezen intézményeken túl a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) is rendelkezik informatikus könyvtáros alapszak indítására akkreditációs engedéllyel. A 2017/2018. tanévre a DE, az EKE, az ELTE (beleértve a NYME Savaria Egyetemi Központját), a PTE és az SZTE hirdetett alapképzést, míg mesterképzést az EKE, az ELTE, a PTE és az SZTE.
[5] A doktori program kezdeti éveiről ld.: Sebestyén György (2004): Könyvtártudományi és informatikai PhD-képzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtártudományi-informatikai tanszékén. Múlt és jelen. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 51. 11. 475-483. p. Az ELTE doktori képzésének friss fejleményeiről: Kiszl Péter: i. m. 2015.
[6] Jellemzően például a Debreceni Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskolájának Alkalmazott információtechnológia és elméleti háttere doktori programja (korábbi összefoglalás a debreceni képzésről: Bényei Miklós – Boda István Károly (2005): Könyvtár- és információtudományi PhD-képzés a Debreceni Egyetem Informatikai Karán. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 52. 7-8. 347-352. p.), az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolának Elektronikus tanulási környezetek, valamint Nevelés- és művelődéstörténeti doktori programja vagy a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolája Régi magyar irodalom programja.
[7] Az ábrákat a http://www.felvi.hu 2016. december 12-i állapota alapján Németh Katalin készítette.
[8] A 2006-2014 közötti időszak hallgatói létszámainak alakulását teljes körűen magyarázza: Murányi Péter (2015): Számokba fojtva… Könyvtári Figyelő. (61.) 25. 1. 17-28. p.
[9] A könyvtáros munkakörben foglalkoztatottak korfáját és az ebből következő generációváltást elemzi: Eszenyiné Borbély Mária (2015): A tanulás szerepe az életpálya-építés során: az iskolarendszerű képzés. Könyvtári Figyelő. (61.) 25. 1. 15-16. p.
[10] Kiszl Péter (2010): Ízlik-e a bolognai? A többciklusú informatikus könyvtárosképzés eddigi tapasztalatai. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 57. 1. 3-14. p.
[11] Fokozatváltás a felsőoktatásban. A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai [Budapest, 2014.] 94. p. http://www.kormany.hu/download/3/44/40000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20strat%C3%A9gia.zip
[12] 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről.
[13] A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről továbbra is tartalmazza a könyvtárostanár osztatlan közismereti tanári mesterszakot kétszakos képzésben, ember és társadalom műveltségi területen.
[14] A teljes képhez ld. még: A felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendeletet, valamint A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendeletet.
[15] Időszerű a felsőoktatás képzési és kimeneti követelményeinek megújítása. 2015. június 10. 16:08 MTI. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/felsooktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/idoszeru-a-felsooktatas-kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyeinek-megujitasa
[16] European Association for Quality Assurance in Higher Education (ENQA): http://www.enqa.eu
Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area (ESG). (2015). Brussels, Belgium 27 p. ISBN: 9789081686723 http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/ESG_2015.pdf
[17] 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 67. § (4a): „A MAB a szakértői véleményét a (3) bekezdés a) pontjában és a 8. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásokban a felsőoktatási minőségbiztosítás európai standardjainak (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a továbbiakban: ESG) figyelembevételével hozza meg. Az oktatási hivatal határozatában ismertetni kell a MAB ESG-nek való megfelelésről hozott szakértői megállapítását.”
[18] Az informatikus könyvtáros BA és MA szakalapítási konzorcium munkájának több évvel ezelőtti befejezése óta újfent igény mutatkozik a képzőhelyek szorosabb együttműködésére, a gyakoribb és szorosabb kapcsolatfelvételre, eszmecserére. Ezen indíttatásból – a képzés folyamatos korszerűsítése, az országos szakmai álláspontok kialakítása, illetve az intézményi vélemények egységesítése érdekében – az egybegyűltek megalakították a Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiumát (KIKK), melynek elnökévé Kiszl Pétert, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatóját választották.
Bővebben: Kiszl Péter (2015): Az informatikus könyvtáros alap- és mesterszak aktualitásairól a Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiuma megalakulásának tükrében. Könyvtári Levelező/lap. 27. 7. 3-12. p. és Kiszl Péter (2015): Újratervezés a könyvtárosképzésben. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 62. 11-12. 399-414. p.
[19] Tagok (az intézmények alapításkori megnevezésével): Barátné Hajdu Ágnes (Magyar Könyvtárosok Egyesülete), Eszenyiné Borbély Mária (Magyar Könyvtárosok Egyesülete – Informatikai és Könyvtári Szövetség közös oktatási- és képzési munkabizottsága), Fodor Péter (Informatikai és Könyvtári Szövetség), Gilányi Attila (Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtár-informatika Tanszék), Kiszl Péter (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet), Lengyelné Molnár Tünde (Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet Humáninformatika Tanszék), Murányi Péter (Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Történet- és Társadalomtudományi Intézet Könyvtár- és Információtudományi Intézeti Tanszék), Nagy Zsuzsanna (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma), Sándor Klára (Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék), Varga Katalin (Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet). Az Informatikai és Könyvtári Szövetséget Fodor Péter mandátumának lejárta után, Ramháb Mária 2015. május 13-án megválasztott elnök képviselte a testületben, illetve konzultációs partnerként jelen volt Virágos Márta, az MRK Könyvtári Főigazgatók Bizottságának elnöke. 2016-tól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) delegáltjaként Ritzl András is a testület tagja. A felsorolt szakembereken túl Kenyéri Katalin, az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság Közgyűjteményi Főosztály Könyvtári és Levéltári Osztály közigazgatási tanácsadója is segítette a KKK-verziók létrehozását. A munkabizottság adminisztrációs hátterét Boda Gáborné Köntös Nelli és Németh Katalin (ELTE BTK KITI) biztosította, melyért ezúton is köszönettel tartozunk.
[20] A 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben megfogalmazott, az informatikus könyvtáros mesterszakra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 46. § (8) bekezdése a következő változásokat hozta: „A Rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 10. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS MESTERKÉPZÉSI SZAK alcím a) 2. pontjában a „választható szakirányok” szövegrész helyébe a „választható specializációk” b) 8. pont 8.3. alpontjában ba) a „szakirányok” szövegrész helyébe a „specializációk” bb) az „Internet technológia” szövegrész helyébe az „Internet-technológia” bc) a „szakirány” szövegrész helyébe a „specializáció” szöveg lép.”
2014. április 30. után az informatikus könyvtáros mesterképzésben szakirányok helyett tehát specializációk indíthatók. Ugyanez a rendelet az alapképzés vonatkozásában is egyértelművé teszi, hogy az informatikus könyvtáros képzésben kizárólag specializációk léteznek: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 30. § (2) bekezdése: „A Rendelet 2. számú melléklet III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET fejezet 5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK és 6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK alcím a) 3. pontjában a „társadalomtudományi” szövegrész helyébe a „társadalomtudomány” b) 6. pont 6.2. alpontjában a „szakirányhoz rendelhető” szövegrész helyébe a „specializációhoz rendelhető” c) 8. pontjában a „szakirányokhoz tartozó” szövegrész helyébe a „specializációkhoz tartozó” szöveg lép.
A szakirány definíciója a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szerint: 108. § 33. szakirány: „az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés (pl. romanisztika alapszak szakirányai az egyes nyelvek, mint az olasz, francia stb.).”
A specializáció definíciója a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szerint: 108. § 31. specializáció: „az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés.”
Az MRK Ajánlás a KKK-k újraírásához című (i. m.) dokumentuma szintén kimondja: „Ugyancsak egyértelmű, hogy szakiránynak csak azokat tekintjük, amelyek megnevezése a szak nevében (a diplomában) is megjelenik majd, a többi „csak” specializáció, amelyek nem igényelnek KKK-szabályozást, és az adott intézmény hatáskörébe tartoznak.”
[21] A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 15. § (3), 44. § (1)-(4), illetve 85. § (3) bekezdése szerint akkor kell feltüntetni, ha a szakmai gyakorlat a 6 hét időtartamot eléri.
[22] 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról „51. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi – komplex – nyelvvizsgaként köteles elfogadni.”
[23] A doktori képzés új rendszeréről ld. az Országos Doktori Tanács (ODT) honlapját: http://www.doktori.hu Innen idézünk: „Az Országgyűlés 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában a 26097. oldalon. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával a doktori képzés rendszere 2016. szeptember 1-től átalakul. A legfontosabb változások a következők. A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő nyolc félév. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a „képzési és kutatási”, a második a „kutatási és disszertációs” szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. A doktorandusz ösztöndíj havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.000 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.000 Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül. Az új szabályokat először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.” Jogszabályi háttér: 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200387.KOR Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Könyvtártudományi doktori programjának oldala: http://lis.elte.hu/OKTATAS/PHD.html
[24] 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról 3. melléklet
[25] Ld. a BA és az MA KKK-ban megjelent kompetenciákat és szakterületeket.
[26] Ld. pl. az informatika felvételi tárgyként való beemelését és a nyelvvizsga-követelmények enyhítését.
[27] Ld. pl. az ELTE BTK vonatkozó gyakorlatát (közel húsz élő ERASMUS szerződés és számos hazai aktív szakmai együttműködés).
[28] Ld. pl. Barátné Hajdu Ágnes: Könyvtáros életpálya, tudatos karrierépítés című előadását az ELTE BTK Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferenciáján: http://lis.elte.hu/vkkv/VKKV2/ppt/2015-11-23_VKKV-II-Plenar_06_Baratne-Hajdu-Agnes_Eletpalya.pdf
[29] Ld. pl. az OSZK és az ELTE BTK szakmai együttműködési megállapodásában rögzített, előremutató ösztöndíj kezdeményezését: „Az OSZK az ELTE informatikus könyvtáros hallgatóinak támogatása érdekében egy ösztöndíjprogram kidolgozását vetítette előre, a közeljövőben ezzel is serkentve a kiemelkedő tehetséggel bíró pályakezdők OSZK-beli elhelyezkedését.” http://www.oszk.hu/hirek/szakmai-egyuttmukodesi-megallapodas
________________________
Péter Kiszl: Library Science since 2017 – from the perspective of higher education
In December 2014, the Government adopted the Higher Education Concept, which defines the strategic goals of higher education to be completed by 2030. Its first step – changing the structure of degree programs – had been completed by June 2015. According to the Government Decree No. 139/2015 (VI. 9.) on the list of qualifications that can be obtained in higher education and on the inclusion of new qualifications, librarian qualifications in the social sciences field of education can be: Library and Information Scientist BA qualification (Library and Information Science BA program) and Library and Information Scientist MA qualification (Library Science MA program). The decree confirms the undivided teacher-librarian degree program as well, however, due to its special position, now it is not discussed in detail, and nor is the PhD program. As a result of the introduction of the Hungarian Qualifications Framework, the review process of the training and outcome requirements started in July 2015 with the assistance of the Hungarian Rectors' Conference. This study reports on the main features of the training and outcome requirements defining the future framework of the program, as well as on the tasks ahead of us and the problems to be solved.
____________________________________
Multimédia tartalom:
Szólj hozzá:
Kérem, jelentkezzen be!
Hozzászólások: