Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Dömsödy Andrea: Könyvtár-pedagógiai jó gyakorlatok tudástranszfere. Jó gyakorlatok iskolai könyvtári bázison

Nyomtatási nézet

A 2015. július 1-3. között Egerben a fenti címmel megrendezésre került Könyvtárostanárok XIV. Nyári Akadémiájáról már az előző számban olvashattak egy résztvevői beszámolót Pozsa Rékától. Ebben az írásban szervezői szemmel mutatjuk be a három nap eseményeit, mely során több jó gyakorlatra részletesebben is kitérünk.

A tartalmas program megvalósítására az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 Köznevelési reformok operatív megvalósítása című projektjének keretében került sor. A szervezésben és megvalósításban nagy szerepet vállalt a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) és Eszterházy Károly Főiskola (EKF) is.

Mind a rendezvénysorozat, mind a téma, mind a helyszín iránti nagy érdeklődést mutatta, hogy a rendelkezésre álló 70 hely rövid idő alatt betelt, így mind a három napi program telt házzal folyt.

A program összeállítása során cél volt, hogy a gyakorló könyvtárostanár és más könyvtáros kollégák megismerjék, megértsék a pedagógiai jó gyakorlat fogalmát, megismerjenek minél többféle iskolai könyvtári, könyvtár-pedagógiai jó gyakorlatot, kipróbálhassanak egy-egy ilyet, és nem utolsósorban el tudják dönteni, hogy saját munkájukban van-e jó gyakorlat és/vagy mi kell ahhoz, hogy legyen. Ezen egymásra épülő célok megvalósításához sűrű és tartalmas programon vehettek részt a kollégák.

 

Az első nap plenáris előadásai

 

A konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola főépülete adott méltó helyszínt. Az első napon a köszöntőket és a plenáris előadásokat a főiskola kápolnájában hallgathattuk meg. A helyszínhez és az ünnepélyességhez jól illett Réz Lóránt nyitó orgonajátéka, melyet a szervező intézmények, szervezetek köszöntői követtek.

Az előadások sorát házigazdaként Lengyelné dr. Molnár Tünde tanszékvezető kezdte. Bemutatta az egri könyvtárosképzést és a legújabb képzési rend szerint akkreditált, most induló könyvtárostanárképzést. A felsőoktatási szakok és a tanárképzés átalakulása következtében más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan Egerben is visszaesett a hallgatók száma, de az új képzési követelményeknek megfelelően a tanárképzés sokkal több gyakorlatra épít már az első évektől kezdve. Az egri képzés sajátos profilját jelenti az IKT központi szerepe mind a képzés eszközeiben, mind tartalmában. A résztvevők mindkettőből kaptak ízelítőt a három nap során. Az előadás fontos üzenete, hogy a könyvtáros és azon belül a könyvtárostanár szak/szakma fennmaradásában és további professzionalizálódásában fontos szerepe van a jelenleg pályán lévő kollégáknak. Az ő felelősségük is a szakmáról kialakult kép és ezzel kapcsolatban a pályaorientáció. Közvetlen lehetőségeik vannak mind általában a könyvtáros szakmára való motiválásban, mind a könyvtáros pálya iránt érdeklődők számára a nekik megfelelő profilú képzőhely kiválasztásában.

Az iskolai könyvtárak aktuális helyzetét, feladatait Szakmári Klára, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke foglalta össze. A magyar iskolai könyvtárak sokszínűek. Ez jót és rosszat is jelent. Egyrészt rosszat, mert nagyok a szolgáltatási minőségben a különbségek. Sok helyen nem kapják meg a tanulók a minimális könyvtári ellátást és a könyvtárhasználati felkészítést, miközben nem kevés helyen kiemelkedően magas a színvonal. Másrészt a kollégák a rendelkezésükre álló feltételekből nagyon sokféle jó gyakorlatot, eredményt tudnak felmutatni. Az elmúlt évek szervezeti és tartalmi átalakulásai pedig újabb kihívások elé állítják a szakmát. Ezzel együtt viszont azt a feladatot is adják, hogy értelmezzük újra az iskolai könyvtárak szerepét, újabb kitörési pontokat keressünk. Ezen dolgozik a Könyvtárostanárok Egyesülete országos szinten. A használók érdekében történő helyi szakmai érdekérvényesítéshez, a továbbképzéshez pedig szakmai anyagokat tesz közzé és konferenciákat szervez. Ezek közül kiemelte az Iskolai könyvtári stratégiát, a jogszabályok véleményezését, a közelgő rendezvényeket, a szakmai pályázatot és a KTE emlékérmet.

Kerber Zoltán az OFI TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 Köznevelési reformok operatív megvalósítása című projekt szakmai vezetője bemutatta a projekt felépítését, és benne az iskolai könyvtárak szerepét. A legtöbb ponton számít a projekt az iskolai könyvtárak részvételre. Kiemelten az alábbi területeken: innovációk gyűjtése, feldolgozása és a Nemzeti Köznevelési Portál tudásmenedzsment rendszerébe illesztése, jó gyakorlatok fejlesztése és a projekt eredményeinek disszeminációja. A könyvtáraknak és könyvtárosoknak kiemelt szerepe kell, hogy legyen a tudásmenedzsmentben iskolán belül és kívül is. Egyrészt olyan új módszertani megoldások alkalmazására van szükség, amelyek meghaladják az internet mint információforrás felfogást. Másrészt funkcióbővülésre van szükség. A klasszikus könyvtári és múzeumi feladatokat megtartva és megújítva „internetes oktatási célú kulturális centrummá” kell fejlődni a pedagógusok és diákok számára egyaránt. Harmadrészt részt kell vállalni a XXI. század technológiai eredményeit és a könyvtári eszközöket is felhasználó pedagógiai gyakorlat elterjedését támogató fejlesztésekben.

A projekt és az iskolai könyvtárak kapcsolatának bemutatása után a projekt részéről Vida Júlia innovációs referens elméleti, fogalmi alapokat nyújtott a pedagógiai jó gyakorlat megértéséhez. A minimumfeltételt is megadó egyszerű definíciója szerint jó gyakorlat az, ami működik. De természetesen több más elvárás is megfogalmazható: innovatív, újszerű, hálózati, horizontális, holisztikus, kommunikatív, kooperatív, kreatív. Mindemellett az OFI-ban kidolgozott kézikönyv három fejlettségi, fejlesztési szintjét is megkülönbözteti: ötlet, jó gyakorlat, a bevált jó gyakorlat. Kiemelt feltétel még az adaptálhatóság, melyet az fejlesztés alatt álló Nemzeti Köznevelési Portál részeként megvalósítandó tudásmenedzsment felület jó gyakorlat adatlapja is segíteni fog.

 

A Dobj el mindent és olvass! konferenciaváltozata

 

A plenáris blokk közepén lazításként, egy saját élményű tapasztalatszerzés kezdeteként hangzott el a levezető elnöktől, Cs. Bogyó Katalintól, hogy Dobj el mindent és olvass! A konferencia keretében két jó gyakorlat ötvözéseként minden résztvevő még a regisztrációnál egy-egy becsomagolt könyvet kapott. Annyiban választhattak, hogy kisebbeknek vagy nagyobbaknak szóló kölcsönajándékot szeretnének.

A meglepetésajándék ötlete a néhány éve terjedő Nemzetközi Könyvajándék Napból[1] származik, míg a Dobj el mindent és olvass! gyakorlatot Magyarországon Gombos Péter közvetítésével[2] ismerhettük meg. A plenáris előadások között a felszólításra egyszerre bontották ki a résztvevők az ajándékcsomagjaikat. Majd néhány percet kaptak arra is, hogy megismerkedjenek vele és belekezdjenek az olvasásba. A videofelvételen is jól látszik, hogy a gyakorlat működött a kápolnában egyszerre olvasott csöndben a 70 kolléga, csak a lapozás zizegése hallatszott. A következő három napban pedig bármelyik előadótól elhangozhatott a felszólítás akár a technikai szünetek kitöltése akár lazítás céljából.

Ezen jó gyakorlat megvalósításához készséges együttműködőként az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársai válogattak össze és csomagoltak be kortárs gyermek- és ifjúsági irodalmi műveket. Ezen nagy sikert aratott jó gyakorlat technikai megvalósításához hozzátartozik, hogy a csomagolásra ráírták a kötetek leltári számát. A konferencia résztvevői pedig egy előre gyártott csoportos kölcsönzési íven a nevük mellé felírták a leltári számot és aláírták a kölcsönzést. Az íven szerepeltek a kölcsönzési feltételek, így mindenki tudta, hogy a kötet visszaadását is aláírásával kell igazolnia. A könyvekbe csomagolva mindenki talált egy kis levélkét, melyben a jó gyakorlat rövid leírását és a kölcsönzési feltételeket olvashatta. A rövid visszajelzésekből az derült ki, hogy a kollégáknál sikert aratott ez jó gyakorlat. Kivétel nélkül pozitívan nyilatkoztak róla. Többen azt is jelezték, hogy valamilyen adaptált formában ki is fogják próbálni. A kölcsönajándékba kapott meglepetés könyv is a túlnyomó többség tetszését elnyerte.

A háromnapos esemény végére kivétel nélkül minden kötetet visszahoztak a kollégák. A Nyári akadémia honlapján minden ezzel kapcsolatban használt segédlet elérhető.

 

Jó gyakorlatok börzéje

 

Az első nap délutánján a főiskolai könyvtár egyik olvasótermében hét felkért kolléga „árulta” jó gyakorlatát. A börze felépítését is bemutatjuk, hiszen ez a forma is lehet egy jó gyakorlat alapja, váza akár diákok, akár pedagógus kollégákkal való munka során.

A kollégák szigorúan 5 percben bemutatták jó gyakorlatuk lényegét. Majd a hallgatóság választhatott, hogy melyikről szeretne többet tudni. Az érdeklődés alapján megalakult csoportok megkapták a választott témáról kitöltött jó gyakorlat adatlapot. Ezzel már a gyakorlatban megismerkedhettek a Nemzeti köznevelési portál (NKP) jó gyakorlatokat gyűjtő felületének adatlapjával. Ez fontos számukra, hiszen iskolai könyvtárosként mind használó, mind használtató, mind kitöltő, mind kitöltést támogató szerepben is fognak ezzel dolgozni.

Az egyes csoportok az adatlapról további információkat tudhattak meg a választott jó gyakorlatról, majd az adaptációt segítő kérdéseket kellett gyűjteniük. Ezen szakasz után pedig a csoportokhoz csatlakoztak a jó gyakorlatok tulajdonosai is, akiknek már fel is tehették kérdéseiket. Így még többet tudhattak meg a választott témáról, egymás megoldásairól, kérdéseiről, kételyeiről. Továbbgondolhatták saját és a kiválasztott kolléga gyakorlatát, ötleteit. A tulajdonosok napi gyakorlatáról való beszélgetések során láthatóvá vált az is, hogy a jó gyakorlat nem attól jó, hogy minden részletében tökéletesen működik, hanem attól, hogy van megfogalmazott célja s annak érdekében tudatosan és folyamatosan fejlesztett.

A délután és a nap zárásaként pedig minden jó gyakorlat tulajdonos még 5 percet kapott, hogy minden résztvevőhöz szólhasson, és elmondjon még gyakorlatáról olyan részleteket, melyek a csoportos megbeszélés alapján kiemelendőnek gondolt.

A hét jó gyakorlat kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető legkülönbözőbbek legyenek, ne egy tanórához kötődjenek. Így volt köztük pedagógusokat könyvtárostanárokat, szülőket célzó is. Cél volt, hogy a résztvevők lássák, hogy nemcsak tanórán, nemcsak foglalkozások keretében, nemcsak tanítással valósítható meg pedagógiai vagy pedagógiai hatásokat elérő munka. Ezt egy iskolai könyvtár esetében különösen fontos látni és használóival, környezetével láttatni. A felkért kollégák is a sokszínűséget képviselték, többféle munkakörből, más hosszúságú életpályáról érkeztek. Volt köztük ismertebb és konferenciákon kevesebbet hallott kolléga is.

Kis-Tóth Lajosné az egri Eszterházy Károly Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanítója az iskolájukban zajló szövegértést fejlesztő kísérletet mutatta be kisfilmekkel és kézbe vehető eszközök segítségével. Ők egy sárospataki fejlesztést próbáltak melyben i-padokra programozott meséken alapuló munkafüzettel támogatták az alsó tagozatos diákok önálló szövegfeldolgozását.

Dömsödy Andrea, az OFI munkatársa egy felsőoktatási környezetben több éve fejlesztett módszeregyüttest kínált fel közoktatási adaptálásra. Ennek az információs műveltség komplex, életszerű és hatékony fejlesztése érdekében egy a nem könyvtárhasználati kurzusukkal való együttműködés keretében történő hallgató támogatás az alapja. A más tantárgyak keretében megoldandó feladatok könyvtárhasználati támogatása azt a reális képet tudja adni, hogy a könyvtárhasználat nem öncélú, a könyvtár, könyvtárostanár pedig támogató partner. A megközelítés egy másik nagy előnye, hogy a forráshasználatot folyamatában tudja megmutatni, így annak megértését is segíteni.

Simon Krisztina, a budapesti Remetekertvárosi Általános Iskola könyvtárostanára egy a fejlesztés elején lévő, így ötletszintű jó gyakorlatot mutatott be az iskolai tudásmenedzsment iskolai könyvtári központú megvalósítására. A könyvtár alapfunkcióira épített szolgáltatáscsomagban: gyűjtés, rendszerezés, szolgáltatás, azt is mondhatnánk, semmi újdonság nincs, de mégis, hiszen mindezt a pedagógus kollégák ötleteivel, munkaanyagaival teszi. A könyvtárban, könyvtárosban meglévő szakmai tudás mellett az iskolai tudásmegosztást azért is érdemes könyvtárközpontúan megszervezni, mert ott az kiegészül a teljes könyvtári rendszer állományával, szolgáltatásaival.

Savanya Ildikónak a szegedi Arany János Általános Iskola, könyvtárostanárának jó gyakorlata szintén a pedagógus kollégákat célozza. Ő több éves munkával abban ért el nagy eredményeket, hogy a szaktanárokat hatékonyan és szervezett keretek között vonja be könyvtári programok szervezésébe, ami pozitívan hat a könyvtári szakórák számára is. Így elérték, hogy minden tanuló részesül könyvtárhasználati felkészítésben, mely tudásra a különböző tárgyak keretében építenek is, így az hasznosul és fejlődik is.

Tóth Viktória a budapesti IX. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium könyvárostanára több éves tapasztalat és sok eredmény felmutatása után írta le a területi könyvtárostanári munkaközösség építésének jó gyakorlatát. Az intézményeken átívelő szakmai közösség a személyes ismeretségen, a folyamatos kapcsolattartáson és a rendszeres találkozásokon keresztül nyújt önfejlesztési lehetőséget, konkrét szakmai támogatást és intézményi és helyi szintű érdekérvényesítési erőt. Fontos jellemzője, hogy mindezt alulról szerveződően oldották meg.

Kámán Veronika az Óbudai Árpád Gimnázium könyvtárosa által bemutatott jó gyakorlat a közösségi oldalak segítségével egyszerre célozza a jelenlegi tanulók mellett az öreg diákokat, a kollégákat, a szülőket és még a fenntartót is. A web2-es lehetőségekre nem mint technikára, hanem mint szemléletmódra tekintenek. Ennek segítségével kilépnek az iskolai könyvtár, sőt az iskola falain kívülre a fiatalok által közkedvelt virtuális terekbe. Céljuk, hogy láthatóbbá tegyék a könyvtárat és szolgáltatásait, kétirányú kommunikációt kezdeményezzenek annak érdekében, hogy olyan tanulókat is támogatni tudjanak szolgáltatásaikkal, akiket a hagyományos csatornákon nem értek el korábban.

Donkó Erika, aki jelenleg budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium könytárostanára egy korábban alkalmazott jó gyakorlatát mutatta be, melynek célja a hátrányos szocio-kulturális háttérrel rendelkező alsó tagozatos tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanuláshoz való pozitív attitűd kialakítása. Ehhez a családdal való kapcsolattartáson és az érzelmeken keresztül közelít. Az ennek keretében szervezett családi nap alkalmat, sikerélményt nyújt, hogy a tanulók maguk mutassák be szüleiknek az iskolai könyvtárat. Emellett pedig a könyvtárostanár személyes kapcsolatot tud építeni a szülőkkel, és ezen keresztül közvetlenebb, informálisabb csatornákat is felhasználhat a szülők megnyerésére az olvasás és a tanulás támogatásában.

 

Az egriek bemutatkozása[3]

 

A második napon a nagy létszám miatt két szekcióban folyt a munka kihasználva a főiskola magas színvonalú technikai felszereltségét.

Tőzsér Istvánné az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója intézményének rövid bemutatása után ízelítőt nyújtott abból a sokféle, innovatív munkából, melyet a gyerekek és a fiatalok olvasóvá nevelése érdekében folytatnak. Sokféle pályázati forrásból sokféle élményt nyújtó, az olvasókhoz, potenciális olvasókhoz közelebb vivő programot valósítanak meg. Kiemelkedő az a használószempontú gondolkodás, amely eredménye a partneri igényfelmérésen alapuló, a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjaihoz illeszkedő könyvtári szolgáltatásokat eredményez.

A szekció folytatásaként a főiskola Médiainformatika Intézet Humáninformatika Tanszékének képzésébe, annak szellemiségébe tekinthettek be a résztvevők. dr. habil. Kis-Tóth Lajos intézetvezető főiskolai tanár elméleti, kérdésfelvető előadásában az egész iskolarendszer, de a könyvtárostanárok számára különösen fontos kérdést boncolgatott. Pedagógiai paradigmaváltás előtt állunk - fogalmazta meg.  Szembe kell nézünk a problémáinkkal: motiválatlan diákok, eszköztelen pedagógusok, értékválsággal küzdő társadalom. A problémák gyökerének megértésére hívta fel a figyelmet - a gyermekek környezete teljesen átalakult.  Ennek kezeléséhez kell az iskola módszertani kultúrájának megújulnia s e paradigmaváltás erőforrása maga a pedagógus és az általa megteremtett elektronikus tanulási környezet. Az információs műveltség köznevelésben betöltött feladatáról szólva hangsúlyozta, az információk mennyisége kétévente megduplázódik - alapvető, hogy ennek kezeléséhez szükséges műveltséggel ellássuk a következő generációt.

Racskó Réka tanársegéd a XXI. század infokommunikációs technológiáiba, trendjeibe adott egy széles körű betekintést. Sokkoló adatok hangzottak el az információs világ fejlődésének mértékéről, megismerhettük a digitális stressz, a The Big Data, az Internet of things fogalmát. Néhány tabletes alkalmazáson keresztül megtapasztalhattuk a kiterjesztett valóság élményét is.

A szekció további részében a géptermi környezetet kihasználva már alkotó módon, elektronikus tanulásban volt része a kollegáknak, Lengyelné dr. Molnár Tünde tanszékvezető irányításával kipróbálhatták az e-könyvfejl

 

Webes alkalmazások a könyvtárhasználóvá nevelésben

 

A második napon egy másik gépteremben a kollégák online feladatokat készítettek és teszteltek, teszteltettek Dömsödy Andrea és Kámán Veronika támogatásával.

A harminc ezt a programot választó kolléga egy az előzetes tapasztalatokat előhívő ráhangoló szakasz után két online feladatkészítőt ismerhetett meg közelebbről. A LearningApps.org és a Redmenta.com oldalak közös jellemzője, hogy gyorsan lehet látványos, könnyen használható, érdekes, interaktív feladatokat készíteni. Mindkét szolgáltatás ingyenesen használható.

A LearningApps német fejlesztésű, de bizonyos részei magyarul is megjelennek, de kevés angol vagy német tudással is könnyen használható. Sokféle egyszerű és játékos feladattípus készítésére ad lehetőséget (pl.: kérdés-válasz, rejtvény, szókereső, kirakó, akasztófa, legyen ön is milliomos). Inkább az önellenőrzésre épít, de tesztelésre is alkalmas.        Feladatlapokban gondolkodik, egy feladatlap csak egyféle feladattípusból állítható össze, azok részei nem újrafelhasználhatóak, de a teljes feladatlap bárki számára elmenthető másként és átalakítható, aktualizálható. A feladatok összeállítása során mind kérdésként, mind válaszként használhatóak szövegeken túl képek, hangok és videók is.

A Redmenta magyar fejlesztés, így teljesen magyar környezetben lehet benne feladatlapokat összeállítani. Inkább tesztelésre ajánlott, önmaga kevésbé nyújtja a játékos megoldásokat. Azokat inkább a tartalommal tudjuk biztosítani. Kevés és hagyományos feladattípusokat tartalmaz. Az egyes feladatok viszont önmagukban is újrahasznosíthatóak, új feladatlapokba rendezhetőek, így például könnyen állíthatunk össze feladatlapváltozatokat. Pontozási, egyéni értékelési lehetőséget is nyújt.

A résztvevők az alkalmazásokkal való rövid ismerkedés után azok valamelyikével párban kellett olyan mobil eszközökön működő feladatokat készíteniük, melyeket az Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrumhoz vagy a Főegyházmegyei Könyvtárhoz kapcsolódnak. A feladatkészítők könnyű használatát bizonyítja, hogy minden pár, azok is, akik korábban nem használtak hasonló szoftvereket, el tudta készíteni feladatsorát. Sőt többen többet is összeállítottak. Ezek és minden a workshopon használt és készített segédlet, feladat elérhető a Nyári akadémia honlapján.

A következő szakaszban háromféle hordozható IKT eszköz használatával ismerkedtek meg a „fejlesztők”. Sokaknak teljesen új tapasztalat volt ez, valakinek csak a konkrét eszköz vagy operációs rendszer. A használati alapok megtanulása, az eszközökkel való megbarátkozás gyorsan ment. Az ebédszünet után már ezekkel az eszközökkel mentek a könyvtárlátogatásokra, ott párul fogadtak egy kollégát a nem fejlesztő csoportból és az elkészült feladatokat a könyvtárlátogatások alatt élesben is tesztelték.

A látogatások után Cs. Bogyó Katalin, a szegedi Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodájának könvtárostanára segítségével reflektáltunk mind a készítés, mind az alkalmazás folyamatára. A könyvtárlátogatás közbeni online feladatmegoldás több módszertani választ igénylő problémát is felvetett. Pl.: Figyelnek-e mindenre a résztvevők, tanulók, ha közben a feladattal vannak elfoglalva? Illetlenség-e nem a könyvtárbemutatót tartóra figyelni? A legtöbb alkalmazás zárt kérdésekkel dolgozik. A fenti problémák is megoldhatók, ha az alkalmazás előtt átgondoljuk céljainkat, és a feladatok típusát, tartalmát és a megoldás módját ahhoz igazítjuk. Céljaink lehetnek, hogy a tanulók:

-         a könyvtárlátogatás során figyeljenek,

-         aktivizálják magukat (kérdezzenek, kézbe vegyenek dokumentumokat, körbe is nézzenek, katalógust használjanak ...),

-         számára érdekessé tegyük a könyvtárlátogatást és ezzel pozitív attitűdöt alakítsunk ki, motiváljunk,

-         ismeretei között a legfontosabb tudnivalók rögzüljenek is.

Könyvtárlátogatás, könyvtárbemutató szervezésekor többféle felépítést is választhatunk a céljainknak megfelelően:

-         látogatás, belépés előtt a résztvevők a feladatot áttekintik  - részt vesznek a látogatáson - utána megoldják a feladatot

-         látogatás, belépés előtt a résztvevők a feladatot áttekintik  - részt vesznek a látogatáson - közben oldják meg a feladatot (így van kérdezési lehetőség)

-         részt vesznek a látogatáson - utána megoldják a feladatot

-         részt vesznek a látogatáson - közben oldják meg a feladatot

-         a feladatot a látogatással párhuzamosan ismerik meg és oldják meg

Bármelyik feladatszervezési módot is választjuk a könyvtárbemutatót vezető könyvtárost (ha nem magunk vagyunk azok) érdemes tájékoztatni arról, hogy a tanulóknak milyen jellegű feladataik vannak.

A visszajelzések szerint a bemutatott feladatkészítőket a kollégák korábban nem ismerték. A velük való munkát egyszerűnek és élvezetesnek találták. Sokféle oktatásban való alkalmazási lehetőségét látták. A műhelymunka során sok kreatív feladat készült, melyet újrahasznosításra és inspirálásra meg is osztottunk minden érdeklődővel.

A hosszú nap végén még a kollégák kérésére röviden egy feladatsor összeállításával megismerkedhettek a Google Forms-szal feladatlapkészítési szempontból.

 

Pedagógiai jó gyakorlatok tréning

 

Az első két nap során a résztvevők sokféle elméleti és gyakorlati információt és tapasztalatot szerezhettek a jó gyakorlatról. Annak fogalmáról, sokféleségéről, adatlapjáról. Az utolsó nap délelőttjén a résztvevők egyik fele erre az alapra is építve tréning formájában dolgozott tovább a témával Kudari Nóra és Dömsödy Andrea az OFI TÁMOP 3.1.15. Programirodájának munkatársaival.

A feldolgozás fókusza a pedagógiai probléma volt. Fontos látni, hogy a pedagógiai jó gyakorlatok kiindulópontja egy probléma kell, hogy legyen, amire megoldást próbálunk nyújtani a pedagógia, jelen esetben kiemelten a könyvtár-pedagógia lehetőségeivel. Így a jó gyakorlatot az azonosított pedagógia probléma felől kell tervezni, értelmezni és arra tekintettel megvalósítani. Ennek megfelelően egy rövid ismerkedési szakasz után a csoportoknak egy kortárs magyar gyermekirodalmi illusztráció alapján kellett azonosítani, kitalálni egy pedagógiai problémát. Ehhez pedig az iskolai könyvtár eszközeivel megoldást tervezni. A kidolgozott ötletek azt mutatták, hogy sikerült a problémára fókuszálni, a kollégák a célokat is szerteágazóan és konkrétan fogalmazták meg, a megoldás módszereiben nagyon kreatívak és sokszínűek voltak. A hatás, az eredményesség mérése viszont még kihívást jelent legtöbbüknek.

 

Online források az olvasóvá nevelésben és a tudásmegosztásban

 

A Simon Krisztina és Donkó Erika könyvtárostanárok által vezetett műhelymunka első ránézésére hasonlót ígért az előző napihoz. A kollégák viszont itt azt mutatták be, hogy saját gyakorlatukban mely internetes forrásokat, adatbázisokat, jó gyakorlat gyűjteményeket és hogyan használják.

Ezek közül is külön figyelmet érdemel az országos pedagógiai könyvtár Nevelési Tudásdepó projektjén belül kidolgozott mintaprogramok, melyből ugyan nincsen túl sok, de mindegyiknek kiemelt célja az olvasásfejlesztés, mindegyik részletesen leírt mind pedagógiai céljaiban, mind megvalósításában. Mindemellett pedig különösen hasznos segítséget és további ötleteket nyújtanak a mintaprogramok kipróbálási tapasztalatait bemutató tanulmányok. Mindezek teljes terjedelmükben elérhetők az Olvasás Portálon: http://olvasas.opkm.hu/

A délelőtt további részében pedig a gépterem nyújtotta lehetőségeket kihasználva a résztvevőknek csoportban kellett forrásajánlókat készteniük. Itt két célcsoportból választhattak a kollégák. Egyrészt maguknak és más könyvtáros kollégáknak gyűjthettek olvasásfejlesztést segítő oldalakat. Másrészt más szakos kollégáik számára állíthattak össze forrásajánlót, hiszen az iskolai könyvtárnak az is feladata, hogy az egyes tantárgyak keretében folyó munkát segítség forrásokkal. Ennek egyik célja a tanítás, tanulás támogatása, másik kifejezetten könyvtár-pedagógiai célja a forrásalapú tanulásra való felkészítés, annak fejlesztése. A nyári akadémia honlapján megosztott listák, ajánlók azt mutatják, hogy széles körben tekintették át a hazai és a nemzetközi weboldalkat és több csoportos gondolt a más szakos kollégákra is, hiszen az olvasóvá nevelés nem lehet csak a könyvtárosok ügye.

 

Összefoglalóan

Az OFI-KTE-EKF szervezői hármas egy nagyon gazdag, tartalmas programot biztosított Egerben a TÁMOP 3.1.15. projektben együttműködő főleg iskolai könyvtárban dolgozó kollégáknak. A tapasztalatok és visszajelzések alapján az előzetes nagy érdeklődés nem volt alaptalan. Sok élménnyel, szakmai tapasztalattal, ötlettel, új ismeretségekkel felvértezve távoztak a könyvtáros kollégák.

A konferencia honlapján (www.ktep.hu/NYAK2015) a részletes program mellett elérhetők a Líceum TV felvételei az előadásokról, a prezentációk, segédanyagok, fényképek és folyamatosan bővítjük a megjelent beszámolók listáját.



[1] International Book Giving Day, február 14., nemzetközi honlap: http://bookgivingday.com

[2] Gombos Péter: Dobj el mindent és olvass! In: Fordulópont, 2011. 2. (52.) sz., 85-87. p.;

[3] A fejezet Tóth Viktória beszámolójának felhasználásával készült.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: