Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Goda Beatrix: KÖNYVTÁR ÉS OKTATÁS

Nyomtatási nézet

Az Egyesült Államok közkönyvtárainak oktatási funkciója

Az Egyesült Államok közkönyvtárai (public library) jelentős szerepet töltenek be a társadalom életében. Az amerikai polgárok a közkönyvtárak legfontosabb feladatának a közösség szolgálatát tekintik. Az ország alkotmánya a demokratikus jogok között biztosítja mindenki számára a művelődéshez való jogot is.

Goda Beatrix, könyvtáros, OFI Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

________________________________________

A tudáshoz való egyenlő hozzáférés elvéből születtek az alapfokú állami iskolák (public school) és a közkönyvtárak is. A közkönyvtár  demokratikus intézmény, melynek célja az egész életen át tartó tanulás támogatása, a teljesítőképesség maximalizálásának elősegítése annak érdekében, hogy az egyén a saját céljait elérhesse.[1]

A könyvtár és a tanulás elválaszthatatlan fogalmak. Az önművelés és a szervezett tanulási formák egyaránt helyet kapnak a közkönyvtárakban. A könyvtár hídként funkcionál az egyének, a társadalom és a siker lehetősége között, biztosítva az ehhez szükséges információkat. A híd szerep több szinten is megvalósulhat. A kormányzat a könyvtárakon keresztül éri el az állampolgárokat (elektronikus ügyintézés), a potenciális munkavállalók a munkáltatókat (álláshirdetések), a betegek az egészségügyi szolgáltatásokat (egészségbiztosítási információk). A lakosság közel 80%-a nagyon fontosnak tartja, hogy könyveket kölcsönözhet, és kérdéseivel a könyvtárosokhoz fordulhat. Ugyancsak rendkívül fontosnak tartják a közkönyvtárak által biztosított szabad internet-hozzáférést.

A gazdasági válság hatására 2012-ben és 2013-ban tíz állam csökkentette a könyvtárakra fordítható összeget, ami sok helyen működési nehézségeket okozott. Az iskolai könyvtárak különösen nehéz helyzetbe kerültek, az iskolai könyvtárosok számát jelentősen csökkentették, és hivatalnokokkal, szülőkkel vagy önkéntesekkel helyettesítették őket. 2014-re a helyzet némileg javult, ekkor már csak két állam csökkentette a közkönyvtári büdzsét, és egyes területeken plusz források is megjelentek.[2]

A ma közkönyvtárának feladata a lakosság információs, digitális, egészségügyi, állampolgári, nyelvi műveltségét biztosítani és fejleszteni.


Könyvtári programok

Az Egyesült Államok minden egyes közkönyvtára kínál valamilyen oktató-nevelő programot. A könyvtárak mindegyikében van ingyenes internetkapcsolat. A programok szerteágazóak, és sokszor a helyi igények szerint összeállítottak. Az alábbiakban a leggyakoribb oktató-nevelő programokat mutatjuk be röviden.

Az early literacy programokat óvodáskorú gyermekek számára szervezik. A program célja, hogy a kisgyermekeket bevezessék az írás és az olvasás világába anélkül, hogy elsajátíttatnák velük az írni-olvasni tudást. A programok során könyvtárosok, illetve önkéntesek felolvasásokat tartanak, könyvekről szóló beszélgetéseket vezetnek gyermekcsoportoknak. A foglalkozások során a gyermekek megismerkednek a könyvekkel, megtanulják az egyes tárgyak nevét, mondókákat tanulnak, történeteket mesélnek egymásnak, énekelnek.[3] Az early literacy program iskola-előkészítő foglalkozásként megalapozza azokat a készségeket, melyek lehetővé teszik az iskolakezdéskor az írás és olvasás elsajátítását.

A basic literacy training felnőtteknek szóló program, ahol az olvasás, az írás és az alapvető számolási műveletek elsajátítására és/vagy gyakorlására van lehetőség. A programokon főként funkcionális analfabéták, hátrányos helyzetűek vagy bevándorlók vesznek részt.[4] Ezek a képzések általában igény szerint szerveződnek. A tananyagok, feladatok a könyvtárak 39,6%-ban online formában, a könyvtári honlapról érhetőek el. Számos közkönyvtárban formális keretek között is tartanak foglalkozásokat.

Az 1991-ben született National Literacy Act és a Library Services and Contruction Act kimondja, hogy a könyvtáraknak támogatni kell az alapműveltség megszerzését. Elő kell segíteni, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb műveltséggel rendelkezzen, sikeres legyen a munkában, a családi életben, és hasznos tagja a közösségnek. Ehhez az állam forrásokat biztosít.

A felnőttkori alapműveltségi képzések könyvtári támogatása az Egyesült Államokban folyamatosan növekszik. A könyvtáros hivatás alapértékei közé tartozik az egész életen át tartó tanulás támogatása és a művelődés előmozdítása.[5]

General Educational Development (GED) teszt egy érettségi ekvivalencia vizsga, melyen olyan 16 évesnél idősebb személyek vehetnek részt, akik korábban nem tettek érettségi vizsgát.

A könyvtárak szerepe a GED-teszt esetében kettős. Egyfelől egyes könyvtári honlapok linkeket, információkat tartalmaznak a vizsgával kapcsolatban. A közkönyvtárak beiratkozott olvasói a könyvtári jegyükkel regisztrálhatnak a Felnőttképzési Központ honlapján, ahol részt vehetnek online vizsgafelkészítő kurzusokon, elérhetik a feladatsorokat, teszteket, a tananyagot tartalmazó e-könyveket, oktatási segédleteket.[6] 2013-ban a könyvtárak 27,1%-ából, 2014-ben a 35%-ából voltak elérhetőek a felkészítő kurzusok.[7] Igény esetén a közkönyvtárak termeiben ingyenes előkészítő kurzusokat tartanak tanárok, önkéntesek és könyvtárosok bevonásával.

A Science, technology, engineering, art and math (STEAM) program 2009-ben Barack Obama elnök kezdeményezésére jött létre. A kezdetben STEM (science, technology, engineerig and mathematic) néven futó program célja az volt, hogy az amerikai diákok matematikából és a természettudományos tárgyakból az elsők közé kerüljenek nemzetközi viszonylatban. A költségvetésből erre a célra 90 millió dollárt irányoztak elő. A program részeként a pedagógusképzés és -továbbképzés, valamint az oktatáskutatás is jelentős figyelmet kapott.[8] A későbbiekben a tárgyak köre kiegészült a művészeti területtel (art) is. A STEAM programok száma folyamatosan növekszik. 2013‑ban a közkönyvtárak 16,8%-ában, 2014-ben már 34%-ában voltak elérhetők a kapcsolódó oktatási programok, háttéranyagok.[9]

A STEM/STEAM képzések a közép- és felsőfokú tanulmányokat támogatják.[10] A programok megvalósításához pályázni lehet pénzügyi támogatásért. A megnyert összeget a könyvtárak gyűjteményfejlesztésre, weboldalak fejlesztésére, reklámanyagok készítésére fordíthatják.[11] Egyes közkönyvtárak természettudományos játékokat szerveznek, sport és technikai bemutatókat tartanak, de léteznek olyan kezdeményezések, ahol főzéssel vagy kísérletezéssel gazdagítják a programokat.

Az egészségmegőrzéssel és egészségbiztosítással kapcsolatos információk és tájékoztatók a 2010 májusában elfogadott Affordable Care Act (ún. Obamacare) megszületése után vált hangsúlyossá. Az American Library Association (ALA) elnöke 2013-ban kiadott egy állásfoglalást, mely szerint a könyvtárhasználók több mint egyharmada, közel 28 millió ember, az egészségüggyel, a betegségekkel és az egészségbiztosítással kapcsolatos témákban keres információt a közkönyvtárak számítógépein. Az Obamacare-t azért hozták létre, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak az alapvető orvosi ellátások, mint az ambuláns és sürgősségi ellátás, a rehabilitáció, a laborvizsgálatok stb.

Az ALA, az egészségügyi szolgáltatókkal és az Online Computer Library Centerrel (OCLC) karöltve ismertetőket készített a könyvtárosok számára az egészségügyi információkról. Azonban sok közkönyvtár még így sem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy kellőképpen tudja tájékoztatni a használókat.[12] 2013-ban a közkönyvtárak 57,1%-ban, 2014-ben a 60%-ban volt található valamilyen egészségügyi információ. A közkönyvtárak sok esetben helyet biztosítanak egészségügyi, illetve sportprogramokhoz. Egészségbiztosítási információk ebben az időszakban a könyvtárak 37,1%-ban álltak rendelkezésre.[13]

Az angol mint idegen nyelv tanítása a kisebbségek és a bevándorlók társadalomba való beilleszkedését és munkavállalását segíti. A városi könyvtárakban lényegesen nagyobb arányban, 42,5%-ban találhatók angol nyelvi képzések, a vidéki könyvtárakban ez az arány csupán 12,6%. A nyelvtanítás többnyire formális képzés keretében zajlik, de emellett elérhetőek egyénre szabott képzések és informális képzések is a weblapokról.[14]

Vállalkozói ismereteket és állásinformációkat a közösség gazdasági és üzleti életének élénkítése érdekében biztosítanak a közkönyvtárak. A közkönyvtárak kétharmada szakképzési programokhoz, online álláshirdetési és karrierinformációs portálokhoz nyújt hozzáférést. Állásajánlatokat gyűjtő weblapokon túl olyan oldalakat is rendelkezésre bocsátanak, melyek az állásinterjúkra való felkészülésben segítik a könyvtárhasználókat. Emellett támogatják a kisvállalkozások fejlesztését, és a közkönyvtárak egyharmada a távmunkában dolgozóknak is helyet biztosít a munkavégzéshez. Az állással még nem rendelkezők részére a munkanélküli segélyekről találhatók információk.[15]

Általános számítástechnikai és internetes ismeretek elsajátításáért sokan fordulnak a közkönyvtárakhoz. Formális tanulási módokat, egyéni programokat, informális tanuláshoz szükséges információkat és online oktatási anyagokat is kínálnak. A számítógépes kurzusok témái az általános számítógépes ismeretek, alapvető szoftveres ismeretek, internethasználat, online adatbázisok kezelése, biztonságos internethasználat, közösségi média használata, új fejlesztések megismerése.

A könyvtárakban 89,9%-ban van alapfokú számítógép- és internethasználat oktatás. A lehetőség az internetes és könyvtári számítógépes információk elérésére mindenkinek adott. Ezek a képzések informális, formális vagy egyéni szervezésben is elérhetők, főként igény szerint.[16]

Nyári olvasóprogramok a közkönyvtárak majd mindegyikében megtalálhatók, mind a gyermekek (95%), mind a felnőttek (49,1%) számára.[17] Az olvasóprogramok jelentős része virtuálisan (94,5%) és hagyományosan is (94,3%) szerveződik.

Az elektronikus ügyintézés (e-government) esetében a közkönyvtárak pótolhatatlan szerepet töltenek be. A kormányzati szervek, az egyes hivatalok honlapjai egyenesen a közkönyvtárakba irányítják a felhasználókat az ügyintézéshez. A társadalom jelentős része nem tudná elérni ezeket a felületeket, és elintézni hivatalos ügyeit az otthoni internetkapcsolat és az ügyintézéshez szükséges ismeretek hiánya miatt.

Egy 2007-es felmérés szerint a közkönyvtárak jelentős része nem kap semmilyen segítséget az államtól az elektronikus ügyintézéshez, holott 83,3%-uknál nőtt ennek a szolgáltatásnak az igénybe vétele.[18]


Vizsgálatok

Pew Research Center és az Information Policy & Access Center az elmúlt években több felmérést végzett a felnőtt lakosság körében a közkönyvtárak használatáról. Az alábbiakban a vizsgálatok azon részét foglaljuk össze, amelyek a közkönyvtárakban történő tanuláshoz, oktatáshoz kapcsolódnak.

A Pew Research Center 2015-ben több felmérést végzett a 16 évesnél idősebb lakosság körében. A felmérések a közkönyvtárak közösségre gyakorolt hatását, a válaszadók könyvtárhasználói szokásait, valamint a könyvtárak oktatási tevékenységét vizsgálták.

A vizsgálat igazolta, hogy a közkönyvtárak a közösségek életében fontos szerepet töltenek be. A válaszadók 65%-a szerint fontos, hogy működjenek a lakókörzetükben közkönyvtárak, és ellássák a rájuk bízott feladatokat. Főként a spanyol ajkúak, az afroamerikaiak és az alacsony jövedelműek vélik úgy, hogy a közkönyvtárak esetleges bezárása rossz hatással lenne a közösség életére. Túlnyomórészt ugyanennek a körnek a 76%-a szerint a könyvtárak kiszolgálják a tanulással kapcsolatos igényeiket. A felmérés eredményei ugyanakkor rámutatnak arra, hogy épp a spanyol ajkúak, az afroamerikaiak és az alacsony jövedelműek nem ismerik a tanulással kapcsolatos könyvtári programokat és dokumentumokat.[19]

Az amerikaiak többsége szerint az oktatás és annak támogatása a könyvtárak alapvető küldetése. Ezen belül is kiemelten az olyan speciális társadalmi csoportok, mint az aktív szolgálatot teljesítő és veterán katonák vagy a bevándorlók ellátása. Központi kérdés a munka világának támogatása, az álláskeresők és az álláslehetőség reményében magukat képzők igényeinek kielégítése.[20]

Ugyanakkor több felmérés is azt igazolta, hogy az elmúlt években a könyvtárhasználat és a könyvtári honlapok látogatottsága folyamatosan csökkent. Míg 2012-ben a lakosság 53%-a volt legalább évente egyszer könyvtárban, 2013-ban ez a szám 48% volt, 2015-ben 46%-ra esett vissza.[21] 2012 óta a könyvkölcsönzés, a könyvtárostól való segítségkérés és a könyvtárak által biztosított programokon való részvétel is csökkenő tendenciát mutat. Csupán a helyben használat esetében tapasztalható növekedés az elmúlt négy évben. Ebbe beletartozik a helyben olvasás, a tanulás, a zenehallgatás is. A helyben használat főként a spanyol ajkúak vagy az alacsonyabb jövedelmű lakosok körében népszerű.[22]

1. táblázat:[23] Könyvtárakkal szemben támasztott elvárások

 

Általánosságban elmondható, hogy a könyvtárakat inkább a nők, a fiatalok, a fehérek, a magasabb iskolai végzettségűek és az alacsonyabb vagy közepes jövedelműek használják. Míg az alacsonyan iskolázottak, a vidékiek és az afroamerikaiak könyvtárhasználata visszaesőben volt, tehát mindazoké, akik szerint a könyvtárak fontos szerepet töltenek be, és bezárásuk rossz hatással lenne a társadalomra.

A felmérés részeként a válaszadóknak meg kellett jelölniük, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat tartanak fontosnak a közösség szempontjából, ezek között több oktatással, tanulással kapcsolatos. (1. táblázat).

A 1. táblázat jól szemlélteti, hogy a közoktatással és az olvasásra neveléssel kapcsolatos könyvtári programokat és tevékenységeket éppúgy jelentékenynek tartják a válaszadók, mint az önműveléssel kapcsolatosakat. A megkérdezettek 85%-a véli úgy, hogy a könyvtáraknak és az oktatási intézményeknek együtt kell működniük.

Ugyancsak 85% gondolja úgy, hogy a könyvtárakban helyet kell biztosítani iskola-előkészítő programoknak (early literacy program). Ehhez kapcsolódik az a 78%, aki úgy véli, hogy a könyvtár fontos szerepet tölt be a könyvtárhasználatra és az olvasásra nevelésben. Az oktatási intézmények és a közkönyvtárak együttműködésének nagy hagyománya van az Egyesült Államokban.[24]

2. táblázat:[25] A könyvtár milyen mértékben segíti az információkeresés és tanulás egyes területeit

A közkönyvtár használói igen jelentős szerepet tulajdonítanak az önművelésnek. A digitális eszközök használatának elsajátítása, új technológiák megismerése, a biztonságos internethasználat elsajátítása a megkérdezettek kétharmadát érdekli.

A Pew Research 2014-ben végzett kutatása kitért a lakosok közkönyvtárakról alkotott véleményére és az egyének információkeresési és tanulási szokásaira. Az információkeresés és tanulás esetében a közkönyvtárak hasznosságát mérték az egészségügy, az információs és digitális műveltség, a közösség eseményei és az álláskeresés esetében.

A 2. táblázat azt mutatja, hogy leginkább az egészségügyi információk területén kérnek és kapnak segítséget a közkönyvtáraktól. Ezen belül az egészségügyi/orvosi adatbázisok és az egészségbiztosítási lehetőségek a legkeresettebbek. Az új technológiák elsajátítása és a digitális műveltség fejlesztése a második kiemelkedő terület, ahol a közkönyvtár nélkül nehezen jutnának a könyvtárhasználók megfelelő mennyiségű információhoz. Az összes válaszadót tekintve, elsősorban a nők, a 65 év felettiek és a spanyol ajkúak osztják ezt a véleményt. A spanyol ajkúak általában az összes felsorolt témában hasznos információforrásnak tekintik a közkönyvtárat. Az alacsonyabb jövedelműek és az afroamerikaiak is szívesebben fordulnak a könyvtárakhoz segítségért, mint a lakosság egyéb része.

Legkevésbé az álláskereséssel kapcsolatos forrásokat tartották hasznosnak. A válaszadóknak csupán a 19% érezte úgy, hogy a könyvtár nagyban segíti az újbóli munkába állását. Ugyanakkor a 2015 októberében és novemberében végzett IPAC-vizsgálat eredményeiből tudni lehet, hogy a közkönyvtárak 62%-ában van valamilyen információ az álláskereséssel kapcsolatban.[26] Bár a használóknak kevesebb, mint a fele, 41%, tudott erről a lehetőségről.

A Pew Research 2015-ös felméréséből kiderül, hogy az aktív könyvtárhasználók úgy tekintenek magukra, mint akik megvalósítják az egész életen át tartó tanulás eszméjét. Egy részük önállóan tanul, közülük 34% a könyvtárban. Azoknak, akik valamilyen oktatási intézményben tanulnak, csupán a 9%-a megy el a közkönyvtárakba is tanulni.

Az egész életen át tartó tanulás hívei aktívan látogatják a könyvtárakat vagy a mozgókönyvtárakat, és használják a könyvtárak weboldalait. Azonban a könyvtárhasználók jelentős része nem tud a könyvtárban elérhető tanulással kapcsolatos programokról vagy információkról.[27]

A könyvtárak 35 %-ában elérhetők a GED érettségire felkészítő programok, de a használók közel fele, 47% nem tud erről a lehetőségről. A vállalkozói ismeretekkel kapcsolatos tanulási lehetőségek a könyvtárak 33%-ában volt jelen 2015-ben, azonban ugyancsak a használók fele nem értesült ezekről a lehetőségekről.

A közkönyvtárak széles rétegeket érnek el, elfogadottságuk és a közösségi életben betöltött szerepük vitathatatlan. A hátrányos helyzetű csoportok, az alacsony jövedelműek, a bevándorlók életében jelentős szerepet játszanak. A közkönyvtárak szolgáltatásai nélkül sokan nem tudnák elintézni hivatalos ügyeiket, nem lenne elég információjuk az egészségügy elérhető szolgáltatásairól, nem tudnának nyelvet tanulni, munkát vállalni és beilleszkedni a társadalomba.

A széles rétegek által elérhető képzések és információk nem jutnak el maradéktalanul mindenkihez, de a társadalom nagy része profitál a közkönyvtárak által nyújtott oktató-nevelő tevékenységből.

____________________



[1] McCook, Kathleen de la Pena – Barber, Peggy (2002): Public policy as a factor influencing adult lifelong learning, adult literacy and public libraries. Reference & User Services Quarterly. Fall, 42. 1. 66.p. http://www.jstor.org/stable/20863942?seq=1#page_scan_tab_contents

Hafner, Arthur W. (1993): Democracy and the public library : essays on fundamental issues. Westport, Conn. ; London, Greenwood

[4] Először az 1912 és 1920 közötti nagy bevándorlási hullám hatására kaptak nagyobb szerepet a közkönyvtárak a szegényebb és alacsonyan iskolázott tömegek információval való ellátásában és az oktatásba bevonásban. Nagy szerepet játszottak a bevándorlók amerikanizálódásában, az angol nyelv elsajátításában. A könyvtári szolgáltatásokat ekkor kezdték el szociális alapon is szervezni.

Rose, Ernestine (1954): The public library in American life. New York : Columbia Univ. Press.

[5] McCook, Kathleen de la Pena – Barber, Peggy (2002): Public policy as a factor influencing adult lifelong learning, adult literacy and public libraries. Reference & User Services Quarterly. Fall, 42. 1. 67-69.p. http://www.jstor.org/stable/20863942?seq=1#page_scan_tab_contents

[6] Bertot, John Carlo (et al.) (2015): 2014 Digital inclusion survey: Survey findings and results. Extended summary. Information Policy & Access Center. http://digitalinclusion.umd.edu/sites/default/files/uploads/2014DIExtendedSummary_0.pdf

Lásd még pl. dallaslibrary2.org és www.learningexpresshub.com oldalakat vagy www.queenslibrary.org és a www.nypl.org oldalakat

[7] Bertot, John Carlo (et al.) (2014): 2013 Digital inclusion survey: Survey indings and results. Information Policy & Access Center. http://digitalinclusion.umd.edu/sites/default/files/uploads/2013DigitalInclusionNationalReport.pdf

Bertot, John Carlo (et al.) (2015)

Tovább információ a https://ppld.org/adult-education oldalon.

[8] Winning the race to educate our children. Science, Technology, Engineering, and Mathematics (STEM) Education in the 2012 Budget https://www.whitehouse.gov/sites/default/files/microsites/ostp/FY12-STEM-fs.pdf

[9] Bertot, John Carlo (et al.) (2014)

[10] Az iskolai könyvtári STEM programokat (Digital Libraries to School Libraries Project) a floridai State University munkatársai dolgozták ki.

[11] Anderton, Holly (2012): STEM, Teens, and public libraries: It's easier than You think! Young Adult Library Services. 10. 2. Winter https://www.questia.com/library/journal/1G1-280719543/stem-teens-and-public-libraries-it-s-easier-than

[12] ALA president releases statement on libraries and the Affordable Care Act. http://www.ala.org/news/press-releases/2013/07/ala-president-releases-statement-libraries-and-affordable-care-act

Malachowski, Margot (2014): Obamacare and the proper role of public libraries in health literacy. Computers in Libraries. 34. 1. Infotoday.com january/february

[13] Bertot, John Carlo (et al.) (2014)

Bertot, John Carlo (et al.) (2015)

[14] Bertot, John Carlo (et al.) (2015) 21.p.

[15] Bertot, John Carlo (et al.) (2015) 42.p.

[16] Bertot, John Carlo (et al.) (2015) 19-20.p.

[17] Bertot, John Carlo (et al.) (2015) xx.p.

[18] Jaeger, Paul T. – Fleischmann, Kenneth R. (2007): Public libraries, Values, trust, and e-government. Information Technology and Libraries. December. 34-39.p. https://ejournals.bc.edu/ojs/index.php/ital/article/viewFile/3268/2881

[19] Rainie, Lee (2016): Libraries and learning. Pew Research Center, April 2016. 3.p. http://www.pewinternet.org/2016/04/07/libraries-and-learning/

Horrigan, John (2015): Libraries at the crossroads. The public interested in new services and thinks libraries are important to communities. Pew Research Center. http://www.pewinternet.org/2015/09/15/libraries-at-the-crossroads/

[20] Horrigan, John (2015) 2.; 6.; 10.; 22.p.

[21] Horrigan, John (2015) 11.p.

[22] Horrigan, John (2015) 16.p.

[23] Horrigan, John (2015) 3.p.

[24] Az Egyesült Államokban már a 18. században működtek gyermekkönyvtárak. Az 1830-as években egyre több gyermek pártolt át a közkönyvtárakban kialakított gyermekrészlegek olvasmányaihoz az iskolai könyvtárakból, mivel az iskolákban csak elhasználódott és érdektelen könyvek voltak. 1897-ben John Cotton Dana, az Amerikai Könyvtárosok Egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy vizsgálják meg az együttműködés feltételeit az Amerikai Oktatási Szövetséggel (National Educational Association). Még ugyanebben az évben egy tanácskozáson együttműködési megállapodás született az iskolai és a közkönyvtárak között. Az oktatási intézményekben a közkönyvtárak letéti gyűjteményeket alakítottak ki, melyek a következő 40 évben betöltötték azokat a pedagógiai funkciókat, amelyeket az iskolai könyvtáraknak kellett volna. Az 1920-as évekre az iskolákban elhelyezett letétek annyit fejlődtek, hogy mint önálló fiókkönyvtárak működtek tovább.

Fitzgibbons, Shirley A. (2000): School and public library relationships. Essential ingredients in implementing educational reforms and improving student learning. School Library Media Research. 3. september http://www.ala.org/aasl/sites/ala.org.aasl/files/content/aaslpubsandjournals/slr/vol3/SLMR_SchoolPublicLibRelationships_V3.pdf

[25] Horrigan, John (2015) 19.p.

[26] Rainie, Lee (2016) 4-5.p.

Bertot, John Carlo (et al.) (2015)

[27] Rainie, Lee (2016) 13.p.

_______________________

Beatrix Goda: Library and education. The educational function of the public libraries in USA.

The Constitution of the United States guarantees the right to education for all citizens. Public schools and public libraries were born due to the principle of equal access to knowledge. Self-instruction and formal education are both can be found at public libraries. The government reaches citizens trough the libraries (e.g. e-government), potential employees, employers (job advertisement), patients (health information). This study provides an overview of public library's activities, the types of training programs, dissemination of knowledge and self-instruction. Representative surveys report about social expectations and the effectiveness of trainings and programs.

________________________________________

Multimédia tartalom:

Értékelés

Átlag: 5 (1 értékelésből)

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: