Nádasi András: Könyvritkaságok az Egri Főegyházmegyei Könyvtárban

Nyomtatási nézet

Válogatás a 11-19. századokban megjelent kéziratos és nyomtatott művek között

Dr. Surányi Imre nagy érdeklődésre számot tartó, új könyvét az Egri Főegyházmegyei Könyvtár és az Eszterházy Károly Főiskola Központi Könyvtára által közösen szervezett bemutatón, a Lyceum rekonstruált kápolnájában, az Oratorium Artium Pyrkerianumban, 2009. március 27-én ismerhettük meg. A közel 300 oldalas, gazdagon illusztrált kötetet, és szerzőjének fáradságos kutató munkáját dr. Löffler Erzsébet, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója, és dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója mutatta be, és értékelte szuperlatívuszokban. Méltán, hiszen a modernnek, egyben könyvtár-történetileg is jelentősnek minősített könyv mintegy 15 esztendő kitartó munkájával született, körülbelül 80 ezer kötet kézbevétele és alapos vizsgálata után.

A mintegy 150 dokumentumot bemutató kötet címe és alcíme adattárat sejtet, vagy kalauzt, vezetőt, amely bemutatja a gróf Eszterházy Károly püspök által alapított, tudományos, képzőművészeti, belsőépítészeti mérték szerint is egyaránt csodálatos, barokk „egyetemi” könyvtár kuriózumait.

Így, egy ilyen könyvet megvásároló olvasó – talán – elsőként a szerző szándékára, a mű mibenlétére, és a válogatás alapjára kíváncsi. Magam kezdetben és tudatosan „csak” Hell Miksa, a nagy tudású jezsuita csillagász által tervezett Líceumi Csillagvizsgáló Torony, a Specula egykori csillagászati könyveit és leveleit kerestem a kötetben – egy kisfilm szakanyagát készítvén e tárgykörben – de ezt messze meghaladó, igazi kincsesbányára leltem ott. Először hát a műfajról illenék szólnom, de minek, hiszen világosan szól erről a szerző maga, a kötet előszavában: A könyv nem csak adattár, hanem egyben szellemi találkozások helye is. . . . A jelen írás műfaja: antológia. Nem merőben szöveggyűjtemény, nem is merőben válogatás, hanem csupán az, amelyet az antológia szó eredeti értelme jelent. Elemei az ógörög „anthologeo”, „virágot szed” alapszó, az „anthosz” maga a „virág”, a „lego” pedig a „megolvasást”, „gyűjtést” jelenti. Tehát szellemei értékekben való gyönyörködést szeretnék vele elérni.

Az első kérdésre immár, igazán nemes választ kaptunk, de hát, hogy spirituálisan kikkel is találkozhatunk majd, kik laknak itt, azt csak a könyv el-, vagy megolvasása, alapos tanulmányozása után tudjuk meg. A figyelmes, tudós szerző a „Borító 4”-re, az impozáns faburkolatos bibliotéka, és annak a Tridenti Zsinatot ábrázoló, híres mennyezeti freskóját mutató fotográfiájára – többek között – ezt íratta rá: A munka az emberi megismerés horizontjai szerint tagozódik, de a már kész mai eredmények alapján ellentétes, visszamutató irányban. Kezdődik a könyvek könyvének, a Bibliának ismertetetésével, majd az embernek az Isten szavára adott válaszával, a vallással. Ezután a humán értékek csúcsai következnek: a lét megismerése a filozófia segítségével, majd annak újra-fogalmazása a művészetek eszközeivel. Ezt követi az ember világát képező Univerzum, és a Földről szerzett ismeretek bemutatása, a tudományok eredményeinek alkalmazása a technikában és az orvostudományban. Ennél részletesebb mindaz, amit Magyarországról és a magyar kultúráról, vagy éppen Eger városáról írtak elődeink. Végül rámutatunk azokra az írásos eszközökre – a számítógépes gépi eszközök feltörekvésének hajnalán – amelyek a szélesebb tájékozódás eszközeiként szerepelnek szellemi háztartásunkban.

Nagy megtiszteltetés és szerencse minden leendő olvasónak, hogy dr. Surányi Imre ilyen antológiát írt, és ilyen jó szerkezetben, mivel sokéves, kitartó kutatómunka, a humán és a reális tudományokban való jártasság, műveltség, alapos és szerteágazó tudás, több idegen nyelv, főként a latin, ismerete szükséges ahhoz, hogy bárki megismerhesse, és értse is e régi könyvek jelentőségét. Aki valaha is járt ebben a szép könyvtárban, vagy olvasta Antalóczi Lajos könyvtár-történeti munkáját, talán emlékezik arra is, hogy itt őrzik, Pyrker János László, a költő egri érsek hagyatékaként, Wolfgang Amadeus Mozart egyetlen Magyarországon található levelét, Dante Alighieri latin nyelvű Divina Comedia kódexét, Mikes Kelemen: Törökországi levelek kéziratát, a Török Országi Levelek első, nyomtatott kiadását, és a XIV. században, Toursban írott gyönyörű, művészi kiállítású miniatűr kódexet, a Horae Beatae Mariae Virginis című imakönyvet. Mindezen ritkaságok a kötetben szinte életre kelnek.

Az új antológia azonban további kincsekre hívja fel figyelmünket, elkerülhetetlenek az ígért szellemi találkozások! Elsőként említendők a Bibliafordítások, Károli és Káldi is, graduálék, vallási és filozófiai művek, pl. Pázmánytól, Kanttól, Pascaltól, továbbá az atlaszok, orvosi könyvek, s a csillagászati külön gyűjtemény. Itt olvasható Müller János, vagyis Regiomontanus 1559-es horoszkópja, Galileo Galilei Párbeszédei, egy Gauss könyv 1809-ből, amely a Pallas kisbolygóról történt megfigyelések matematikai kiértékelése, Johannes Keplernek a Tycho de Brache hagyatékán alapuló 1627-es kiadású táblázatai, a Tabulae Rudolphinae quibus astronomicae scientiae. Nagy kincs a híres jelentés, Hell Miksának az 1769­es vardöi Vénusz megfigyeléseiről, amely 1770-ben jelent meg Bécsben, az Ephemerides Astronomicae különszámaként, Newton Philosophiae naturalis principia mathematica-ja. A magyar közoktatásügy klasszikus műve, a Ratio Educationis is megvan, bár Mária Terézia ezen rendeletének 14. paragrafusa miatt nincs Egerben egyetem. (Az 1777-es Ratio Educationis rendelte el ugyanis, hogy Magyarországon csak egyetlen egyetem működhet, mégpedig a Nagyszombatról Budára áthelyezett egyetem. Így lett a Ratio rangsorolása szerint az egri „egyetem”-ből „líceum”. Eszterházy azonban – az egyetemi gondolathoz híven – egyetemként rendezte be az épületet. A könyvtárhoz ennek megfelelően gyűjtötte Európa-szerte a könyveket, dokumentumokat.)

A vallási, filozófiai, természettudományos, orvosi és művészeti kiadványok mellett fellelhetők a könyvtárban, és a kötetben az irodalom nagyjai: Dante, Goethe, Csokonai, Vörösmarty, Katona, Arany műveinek első kiadásai, érdekességként Hanák Mihály pszichiátriai beszámolója, az Öszves dermengés’ s önképen kifejlett álomjárás története Egerben 1831 és 32 évben. Másfélszáz ritkaság, képekkel, illusztrációkkal, címlappal, rövid, pontos, jó stílusú, szellemes, megnyerő könyv- és tudománytörténeti leírással.

Mi van még e könyvben? A könyvtári „legek” listája, személynév-, földrajzi név- és tárgymutató, a feldolgozott szerzők és művek jegyzéke. Filológiai pontosság. Surányi Imre könyve bestseller lesz, 200 példány aligha elég nekünk, de talán lesz még egyszer egy színes kiadás is. Most pedig megyek a könyvtárba, igazából Páter Hell Miksa udvari csillagásznak, a gróf Eszterházy Károly püspök úrhoz írt, csillagdai tárgyú leveleit keresem.

(Surányi Imre: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár könyvritkaságai. Válogatás a 11-19. századokban megjelent kéziratos és nyomtatott művek között. Líceum Kiadó, Eger, 2009)

Vissza a tartalomjegyzékhez