Sáráné Lukátsy Sarolta: Katasztrófák - Itt a világvége?

Nyomtatási nézet

Összefoglaló a Csongrád megyei könyvtárhasználati versenyekről

„Négy évezred után a nap kihűl,

Növényeket nem szül többé a föld.”

(Madách Imre: Az ember tragédiája)

A maja krónikák szerint 2012. december 21-én vége lesz a világnak. Persze, mondtak már ilyesmit 1000-ben is, 2000-ben is, ezért szkeptikusak vagyunk. A megdöbbentő jóslat azonban rengeteg embert félelemmel tölt el: van, aki élelmiszereket raktároz, más atombiztos bunkereket épít, a többség viszont fittyet hány az ilyen jövendölésekre, kisebb gondja is nagyobb. Pedig szaporodnak a vészjósló jelek: nagy emberáldozatot követelő földrengések, cunamik, hurrikánok, de az emberek által okozott tömeges szerencsétlenségek is fölborzolják az ember idegeit, mint a terrortámadások, a vörösiszap vagy a tiszai ciánszennyezés. Talán nem a Madách által megjósolt vég következik be, esetleg csak – a televízió jóvoltából – sokkal hamarabb értesülünk a természeti vagy más tragédiákról, mégis el kell gondolkodnunk az emberiség jövőjéről (vagy pusztulásáról?), melynek nagy részét mi magunk okozzuk a természet ki-rablásával, a környezetszennyezéssel és sok más őrültséggel.

A botrányokra éhes sajtó (és média) eltúlozza, vagy legalábbis kiemelten hangsúlyozza ezeket a katasztrófákat, de a gyerekek fantáziáját is megmozgatják ezek a jelenségek. Éppen ezért ebben az évben ezzel kapcsolatosan hirdettük meg a Csongrád megyei könyvtárhasználati versenyeket. A katasztrófák eléggé fölkapott és elburjánzott irodalmát figyelmükbe ajánlva kértük a jelentkező csapatoktól az előzetes feladatokat (1. melléklet). Január végéig minden eddiginél több (11 általános iskolai és 10 középiskolai) csapat nevezett be a megmérettetésre, összesen 14 iskolából. Nagyon gondosan állították össze az előzetes feladatokat, volt olyan élménybeszámoló, amely a nagy árvizet megélt nagymama padláson talált naplóját használta fel kerettörténetként, volt, aki álmában élte át Pompeji pusztulását, olyat is találtunk, ahol korabeli folyóiratnak álcázva, fényképpel, rajzzal illusztrálva tudósítottak a bekövetkezett tragédiáról. Az általános iskolások fantáziája kifogyhatatlan volt, ennek megfelelően a zsűri több maximális pontszámot (10) osztott ki, az átlag is 9 pont lett. A középiskolások viszont kevésbé „buzogtak”, ők átlag 8 pontot kaptak.

Az április 19–20-án megrendezett vetélkedőkön az alaphangot Vörösmarty Előszó című – megdöbbentő képeket és gondolatokat tartalmazó – költeményével igyekeztem megalapozni, majd Jean-M. Jarre Oxigén című kompozícióját hallgathatták aláfestő zeneként az írásbeli feladatoknál.

Természetesen minden a katasztrófákról szólt, kezdve a totóval (2. melléklet). Úgy tűnik, jól felkészültek a szakirodalomból, ezért nem okozott különösebb gondot a megoldás: átlagosan 11-12 pontot szereztek a csapatok, mindkét napon akadt két telitalálatos (13) totó is. Legkevésbé a Krakataut és a Gergely-naptárt találták el.

A manapság divatos katasztrófaturizmust elképzelt interjúval (teaszűrő-mikrofonnal, reflektorfénnyel) hoztuk életszerű szituációba. A gyerekek jól beletaláltak a szerepbe, a riporter, a túlélő és az orvos (vagy szemtanú) izgalmas, jól sikerült párbeszédeket produkált az előre összegyűjtött katasztrófák alapján.  A zsűritől 6-10 pontot érdemeltek ki, az átlag is 8 pontot jelentett.

A folyóirat-szerkesztés a különböző – elképzelt – katasztrófa-elhárító tudományos intézmények (a Földrengéskutatók Nemzetközi Intézetétől a Tornádó- és Hurrikán-előrejelző Szolgálatig és az Országos Katasztrófa-elhárító és Védelmi Központig) tevékenységéhez kapcsolódott. Ez bizony összetett feladat volt: szellemes, fantáziadús és kifejező címet és címlapot kellett tervezni, a témakörhöz illő tartalomjegyzékkel és rovatcímekkel, emellett megadott illusztrációt kellett hozzá keresni. Őszintén mondom, ebben több képzelőerőt vártam tőlük, mivel minden csapat kapott mintául 2-2 természettudományos folyóiratszámot, sőt az illusztrációhoz egy-egy laptop is a rendelkezésükre állt. Persze, született néhány szellemes címlap (Fekete halál, A szél lovasai, A folyékony fény, Zöld légy), a nagyobbaknál a tartalomjegyzék is érettebb gondolkodásra vallott, de a folyóiratok jellemzői (előfizetés, szerkesztőbizottság, évfolyam + szám stb.) alig szerepeltek. Itt-ott találkoztunk marketingfogásokkal is (ajándék poszter, különkiadás, Csak nálunk! stb.), de összességében az általános iskolások átlag 22 pontot kaptak, míg a középiskolások 17-et a maximális 30 helyett.

A Noé bárkája gyerekkorunk „Ország, város…” kezdetű játékának mintájára legalább 2-2 emlős, vízben élő állat, madár, rovar, fa és virág össze-gyűjtését kérte 5 perc alatt. Ezután egy-egy csapat felolvasta a gyűjtését, a többieknek pedig ki kellett húzni, ha ugyanaz szerepelt náluk is. Az első nap tanulsága az volt, hogy túl sok időt kaptak, és túl sok forrás állt rendelkezésükre, ezért a második napon már kevesebb idővel gazdálkodhattak, és csak fejből lehetett írni. Így reálisabb kép alakult ki, 3-22 pont között szóródott a mezőny, a kisebbek átlagosan 8 pontot, a nagyobbak 12 pontot szereztek a leghétköznapibb és a legkülönlegesebb állatok, növények összegyűjtésével.

A Tudomány és katasztrófa összefüggéseit elsősorban a kézikönyvek segítségével kerestettem, ahol a legegyszerűbbtől kezdve a legösszetettebb referensz-kérdésekig bármit lehetett húzni 15 perc leforgása alatt. Néhány példa a 79 kérdésből:

4. Mit jelent a pandémia, milyen eredetű szó? 4 pont

14. Mi a különbség a láva és a magma között? 5 pont

24. Milyen helyzetre mondjuk: Dunát lehet velük rekeszteni? 6 pont

29. Sorolj fel minimum 3 könyvet, amelynek címében vulkánok szerepelnek, és magyar szerző írta! 6 pont

39. Mikor élt Lechner Lajos és Lechner Ödön, melyikünknek mi köze van Szegedhez? 8 pont

46. Miket nevezünk fosszilis tüzelőanyagoknak,
milyen nagyságrendű készlettel rendelkezünk jelenleg ezekből? 8 pont

53. Mikor és hol történt a tunguszkai esemény, milyen nyoma maradt? 8 pont

59. Milyen betegség a pestis, milyen fajtái vannak,
és hány ember halt meg Európában a nagy járványok idején? 10 pont

72. Mikor élt Albrecht Dürer, és mikor alkotta az Apokalipszis című látomásos fametszet-sorozatát? 10 pont

79. Milyen szervezet az Al-Kaida, főleg hol működik,
és ki volt a leghírhedtebb vezetője? 10 pont

Mindig ez a feladat a gerince a versenynek, és beigazolódott, hogy aki ezt a legjobban oldja meg (legtöbb helyes válasz, legnehezebb kérdések), az lesz végül a győztes. A csapatok tagjai (3-3 fő) átlagosan 4-5 kérdést húztak, az összesített pontszámok 3-tól 48-ig szóródtak, az általános iskolások 17, a közép-iskolások átlag 28 pontot gyűjtöttek össze. Általánosságban meg kell állapítani, hogy forrásként felerészben az internetet használták, főleg a Google-t, Wikipédiát, néha mást is, pedig sokszor egyszerűbb és célravezetőbb lett volna a megfelelő kézikönyvek forgatása vagy az elektronikus könyvtári katalógus felkeresése.

Lazításképpen egy játékos feladat következett: tíz tárgyat raktunk egy kendő alá egy atomkatasztrófa utáni túlélő felszerelésként. Ezeket kellett emlékezetből leírni, majd két tárgy megcserélése után a változást is, és aláhúzni a valóban szükségeseket. A legtöbb tárgyat leírták, a változást is eltalálták, de a kisebbek nem tudtak mit kezdeni a rúzsrudacskával, vagy kihagyták, vagy „kis sárgá”-nak, „üveg”-nek nevezték. Többnyire az igazán fontos tárgyakat húzták alá túlélő készletként, de a nagyobbak között akadt, aki „gyújtós”-ként tüntette fel a könyvet meg a kártyacsomagot, ezért húzta alá. Erre a feladatra így 8-15 pontot szereztek, az átlagot 12-13 pont közé állították be.

Az S.O.S. – Mentsük meg a Föld és az emberiség kincseit! ismét az adatgyűjtésre és a kitalálásra fókuszált, de ezt csak a középiskolások oldották meg, a kisebbeknél nem jutott rá idő. Tulajdonképpen a világörökség épített és természeti kincseit vettük sorra az Amazonas-medencétől a Sagrada Familiáig és a Machu Picchuig. Ezekről kellett minél több adatot gyűjteni, majd felolvasni a helyszín vagy név említése nélkül. Az adatgyűjtés többé-kevésbé sikerült, 4-10 pontot érdemeltek ki a csapatok, a kitalálás már gyengébb eredményt hozott (2-7 pont). Mindenki eltalálta az Eiffel-tornyot, a Kínai Nagy Falat és a Kheopsz-piramist, a legkevesebb találat a budai Várra és a Sagrada Familiára érkezett.

A következő feladat a közelmúlt tragédiáira emlékeztetett: az időpontból és az esemény körülírásából kellett megnevezni a pontos helyszínt, majd a világtérképen meg is kellett ezt jelölni. 12 esemény pontos helyszínére voltunk kíváncsiak az 1838-as pesti árvíztől a Costa Concordia tragédiájáig, ezért nem fogadta el a zsűri Budapestet Pest helyett, a Katrina-hurrikán pusztítására az USA-t, a 2000-es ciánszennyezéshez Szegedet. A leírásban a kisebbek ügyesebbek voltak (5-10 pont), legfeljebb Haitit és Izlandot nem írták le, a térképen viszont nehezen találták meg Szumátrát és Haitit, ebben a középiskolások voltak jobbak.

Az utolsó megpróbáltatásban Üzenet a jövőnek címmel igyekeztem vitára ösztönözni a nagyobbakat, akik közül többen alig akarták abbahagyni a mintegy félórás vitát, annyira belemelegedtek. Néhány vitaindító kérdés (Mire vigyázzanak utódaink? Kell-e ennyi autó? stb.) után okos megoldások és megszívlelendő ötletek születtek, főként a megújuló energiákról és a környezet védelméről. Végül megegyeztünk abban, utódainknak jobban kellene vigyázni erre a kék bolygóra, és legfontosabb a béke és szeretet, talán akkor egy darabig nem következik be a világvége.

A 60 fiatal látható élvezettel dolgozott a különböző feladatokon (3. melléklet – forgatókönyv), a kisebbek 73-76 százalékot teljesítettek az elérhető maximális pontszámból (116), míg a nagyobbak 87-88 százalékosan álltak helyt.

A szerény ásványvíz- és pogácsa-uzsonnához ezúttal a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság támogatásával jutottunk hozzá, a helyszín biztosítását a Somogyi Könyvtárnak és a Kőrösy J. Közgazdasági Szakközép-iskolának köszönhetjük. Az ajándékkönyveket a résztvevő iskolák jóvoltából oszthattuk ki, a kinyomtatott oklevelek pedig a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének vezetőségét dicsérik.

Úgy tűnik, amíg tart a felkészítő tanárok és a zsűri-tagságot egyetlen fillér nélkül vállaló kollégák lelkesedése, addig reménykedhetünk a könyvtárat és a könyveket szerető fiatalok aktivitásában, és a szellemi katasztrófa, azaz a társa-dalom elbutulása csak később következik be.

1. melléklet: Előzetes feladatok

A benevező csapatok előzetes feladatai:

I. kategória: Gyűjtsenek össze legalább 3, nagy emberáldozatot követelő földrengést vagy vulkán-kitörést (hely és időpont megjelölésével), közülük Pompeji pusztulásáról (i.sz. 79) írjanak helyszíni tudósítást, mintha szemtanúk lettek volna!

II. kategória: Gyűjtsenek össze legalább 3, pusztító erejű árvizet, szökőárt (hely és időpont megjelölésével), közülük az 1879. márc. 12-i szegedi tiszai árvízről írjanak helyszíni tudósítást, mintha szemtanúk lettek volna!

III. kategória: Soroljanak fel legalább 3, nagy emberáldozatot követelő, ember okozta háborús vagy terrortámadást (hely és időpont megjelölésével), közülük a hirosimai atombomba pusztításáról (1945) írjanak helyszíni tudósítást, mintha szemtanúk lettek volna!

IV. kategória: Soroljanak fel legalább 3, nagy emberáldozatot követelő fertőző betegséget, járványt (hely és időpont megjelölésével), közülük az 1348. évi nagy pestisjárványról írjanak helyszíni tudósítást, mintha szemtanúk lettek volna!

2. melléklet: KATASZTRÓFA-TOTÓ

1. Hol találsz leírást az özönvízről?

a/ a Természettud. lexikonban b/ a Bibliában c/ a Világtörténeti kronológiában

2. Mi okozta Pompei pusztulását Kr. u. 79-ben?

a/ kitört a Vezúv b/ elöntötte a tenger c/ földrengés

3. Mikor volt a nagy lisszaboni földrengés?

a/ 1222-ben b/ 1755-ben c/ 1848-ban

4. Melyik árok mentén fekszik a tengerfenék legmélyebb pontja?

a/ Fülöp-árok b/ Jávai-árok c/ Mariana-árok

5. Mikor volt a nagy szegedi árvíz, mely romba döntötte a város nagy részét?

a/ 1788. március b/ 1879. március c/ 1970. jún.

6. Hol találsz részletes leírást a tűzhányók működéséről?

a/ Varga D: Ég és Föld b/ Biológiai lexikon c/ Néprajzi lexikon

7. Egy vulkanikus sziget fölrobbant 1883-ban Szumátra és Jáva szigete között. Neve?

a/ Krakatau b/ Borneó c/ Celebesz

8. Melyik naptári rendszer szerint számítjuk ma az éveket?

a/ Julianus-naptár b/ Gergely-naptár c/ maja naptár

9. Miért süllyedt el a Titanic nevű luxushajó 1912-ben?

a/ fölrobbant a fűtőmű b/ jéghegynek ütközött c/ torpedótámadás érte

10. Mely városokra dobtak atombombát 1945-ben?

a/ Nagaszaki, Fukushima b/ Tokió, Hirosima c/ Hirosima, Nagaszaki

11. Mi történt Csernobilban 1986 áprilisában?

a/ pusztító tornádó b/ 9-es erősségű földrengés c/felrobbant az atomerőmű

12. Mi történt 2001. szeptember 11-én New Yorkban?

a/ teljes áramszünet b/ repülőgépek ledöntötték az ikertornyokat c/ 7-es erősségű földrengés

+ 1. Milyen „árvíz” öntötte el Devecsert és Kolontárt 2010-ben?

a/ vörösiszap b/ hamueső c/ ciánszennyezés

3. melléklet: Katasztrófák – itt a világvége? Forgatókönyv

Köszöntés, technikai kérdések, előzetes feladatok

Vers (Vörösmarty M.: Előszó)

I. Írásbeli: Katasztrófa-totó (melléklet) Idő: 10 perc Pontszám: max. 13

II. Katasztrófaturizmus (interjú egy szemtanúval) Idő: 11 × 2 perc Pontszám: 1–10

III. Szerkesszünk folyóiratot! (címlap + tartalomjegyzék+ illusztráció keresése) Idő: 20 perc Pontszám: max. 3×10

IV. Noé bárkája (gyűjtés különleges állatokról, növényekről − kihúzással) Idő: 10 perc Pontszám: 5 (ami marad)

V. Tudomány és katasztrófa (keresés kézikönyvekből, katalógusból, internetről) Idő: 15 perc Pontszám: 4-10/kérdés

VI. Túlélő felszerelés (10 tárgy letakarva +- 2 tárgy) Idő: 2 × 1 perc + leírás Pontszám: 1-10

VII. S.O.S.: Mentsük meg a Föld és az emberiség kincseit!
(adatgyűjtés x épületről vagy nevezetességről) + kitalálás Idő: 10 perc + 5 perc Pontszám: 1-10 + 5/találat

VIII. Emlékezzünk a közelmúlt tragédiáira! (katasztrófák a térképen − írásban) Idő: 10 perc Pontszám: 5/találat + 2 (térképen mutatva)

IX. Üzenet a jövőnek (vita + érvek) Idő: 20 perc Pontszám: zseton

X. Villámkérdések Idő (összesen): kb. 120 perc

Eredményhirdetés

Vissza a tartalomjegyzékhez