Jáki László: Jancsó Benedek emlékezete

Nyomtatási nézet

Az elmúlt évtizedek politikai torzulásai a neveléstörténet-írás terén is megtették hatásukat. Voltak méltatlanul előtérbe kerülő témák és szerzők (pl. 1919, Földes stb.), voltak tiltott vagy meghamisított témák (pl. Klebelsberg vagy Hóman kultúrpolitikai értékei) és voltak agyonhallgatott témák és személyek. Ilyen elhallgatott személy volt a pedagógus-tudós-politikus Jancsó Benedek is.

Nevével csak az 1930-as években kiadott Pedagógiai Lexikonban találkozhattunk, életétéről, sokoldalú munkásságáról tanulmány az elmúlt fél évszázadban nem készült. Kivétel volt az 1931-ben az Erdélyi Férfiak Egyesület gondozásában megjelent Jancsó Benedek Emlékkönyv, melyben több mint 20 egyetemi oktató, kutató (köztük Teleki Pál) mutatta be Jancsó Benedek tudományos eredményekben gazdag életútját.

A 80 éves mellőzés után történelmi tárgyú könyvkiadásunk adósságát törlesztette a Jancsó Alapítvány, amikor a közelmúltban megjelentette Jancsó Benedek Emlékalbumát.

A tartalmilag gazdag, esztétikailag is különösen igényes tanulmánykötet beköszöntőjét Dr. Hoffmann Rózsa és Szőcs Géza írta. A könyv tanulmányai bemutatják és tudományos igényességgel értékelik Jancsó Benedek sokoldalú politikai, irodalomtörténeti, pedagógiai és nyelvészeti munkásságát. (Recenziónkban folyóiratunk jellegének megfelelően elsősorban pedagógiai munkásságát ismertetjük.)

Hoffman Rózsa Jancsó értékei között az „elszántságot” és „meglátásának helyességét” említi. Mindezt a tanulmánykötet messzemenően igazolja. Politikai ellenfeleivel elszánt volt, pedagógiai meglátásai száz év múltán is érvényesek. Olyan kérdésekre adott helyes választ, melyek megoldásán ma is fáradozunk. A teljesség igénye nélkül a tanárképzés átalakítását, a pedagóguspálya társadalmi elismertségének javítását, középiskolai reformokat és a testi nevelés fontosságának felismerését említjük.

Legmarandóbbat talán a középiskola reformja terén alkotott. Az általa szerkesztett Egyetemes Közoktatási Szemlében folytatásokban, majd önálló könyvként is megjelent munkája állást foglalt az egységes, de azon belül differenciált középiskola mellett és számos olyan tantervelméleti problémát is felvetett, melyek napjaink szakembereit is foglalkoztatja. Nem ma, a tudomány és a technika hihetetlen felgyorsulása idején írta, hanem  1891-ben: „A tudományokat nem azért tanítjuk a középiskolában, hogy az ifjúság tudja, hanem, hogy segítségével elméjét fejlesszük”. Ezzel kapcsolatban írta, hogy a latint is azért tanítjuk, hogy elméjüket a „nyelvtani elvonásokkal, osztályzásokkal, összehasonlításokkal gyakorolják, finomítsák, élességét és hajlékonyságot adjanak neki”.

Jancsó pancsovai, aradi és fővárosi iskolai gyakorlatával, pedagógiai gondolataival (életkori sajátosságok fontossága, érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, a játék fontossága, humánus pedagógiai gyermekszemlélete) 10-15 évvel megelőzte a hazai gyermektanulmányozás törekvéseit.

Felismerte például a túlterhelés veszélyeit. Szerinte a testi nevelésnek, a játéknak ezt kell ellensúlyozni. Soha „egyetlen időszakban – írja a XIX. század végén! – sem volt az értelmi munka mennyisége iránt támasztott igény akkora, mint most”. Szellemesen idéz egy szerzőt, aki szerint őseink azért nem gyújtották fel a St. Galleni kolostor könyvtárát, mert – mint mondták – a könyvtár a katonák szövetségese, hanem mert aki olvas, annak „elpelyhüdnek izmai, nem fog kardot többet a kezébe”.

Folyóiratunk elsősorban Jancsó pedagógiai munkásságát ismerteti, de a történelem, a nemzetiségi kérdés iránt érdeklődőknek is feltétlenül ajánljuk a könyv elolvasását.

A kötetben megjelent írások:

Kövér László: Főhajtás egy magyar látó előtt

Hoffmann Rózsa: Lectori salutem!

Szőcs Géza: Egy székely polihisztor

Jancsó Alapítvány: Dr. Jancsó Benedek élete és munkássága

Jáki László: Jancsó Benedek középiskolai tanári és oktatáspolitikai tevékenysége

Takaró Mihály: Gondolatok Jancsó Benedek Kölcsey Ferenc élete és művei című monográfiájáról

Raffay Ernő: Egy magyar-román vita 1907-ben

Jancsó Benedek: Románkérdés egykor és ma

Tőkés László: A kulturális sokszínűség buktatói és esélyei Európában

Egyed Ákos: Jancsó Benedek a székelyekről és a székelyekért

Jancsó Benedek: A székelyek

Sas Péter: Jancsó Benedek szellemiségének időszerűsége Erdély jövőképében

Jancsó Benedek: Erdély története

Rugonfalvi Kiss István: Jancsó Benedek emlékezete

Kovács Zsuzsanna: Hogyan őrzi meg nagy fia emlékét a háromszéki őrhely és szülőfalu

Jancsó Antal: Jancsó Benedek időszerűsége

Jancsó Benedek emlékezete. Budapest: Jancsó Alapítvány, 2011. 251 p.

Vissza a tartalomjegyzékhez