Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Janurikné Soltész Erika: eLearning industry

Nyomtatási nézet

Az eLeraning szakmai közösség - egy jól használható honlap: https://elearningindustry.com

Janurikné Soltész Erika, mérnöktanár, építészmérnök, egyetemi tanársegéd Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építészmérnöki Intézet; doktorandusz, Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

________________________________

Az eLearning Industry az elektronikustananyag-fejlesztő szakembereket összefogó legnagyobb online közösség. A weblapot azzal a szándékkal hozták létre, hogy összegyűjtse és közzétegye a legjobb cikkeket, elméleteket, szoftvereket és a legelismertebb elektronikustananyag-szerzők munkáján alapuló erőforrásokat. A honlap deklarált célja a közösségi tudásmegosztás, emellett a szakemberek ideiglenes vagy projektmunkákhoz való segítése, valamint az e-tartalmat fejlesztő iparág számára egy biztonságos szakmai közösség biztosítása. Ahhoz, hogy a közösség tagja lehessen valaki, Facebook, Twitter, LinkedIn vagy Google profillal lehet bejelentkezni. Lehetőleg valós névvel, aktív szakemberek jelentkezését várják. A regisztrált szakemberek számára heti rendszerességgel megküldött hírlevéllel is felhívják a figyelmet a legfrissebb írásokra.

A honlap navigációs mezőjében található ARTICLES pontban 4 főmenüből, majd azok almenüiben válogatva, 12 témában olvashatunk cikkeket. 7-7 téma köré szervezik az elméletek és a szoftverek bemutatását, 8 témában pedig ingyenes forrásokat találhatunk. Az elektronikus tananyagok fejlesztői számára az ELEARNING DESIGN AND DEVELOPMENT aloldalon összegyűjtött információkat, ötleteket, legjobb gyakorlatokat bemutató írásokat olvashatjuk már több mint 30 oldalon megjelenítve 2012 augusztusától kezdve.[1]

1. ábra: Instructional Design

Az Instructional Design kifejezés jelentése Joel Gardner, a Franklin Egyetem tanárának definíciója alapján a tanulók tudásszerzésének és -fejlesztésének céljából történő szisztematikus, megfontolt tervezés és anyag-összeállítás.[2] Egyszerűbben kifejezve a formális praktikum megtervezésének tudománya.[3] Az Instructional Design az Istructional Science eredményein alapul, amely a tanulással és irányításával kapcsolatos tudásunk összessége. Az Instructional Design Development a tanuláshoz szükséges javak tervezésének fejlesztése, az Instructional Technology kifejezés alatt a tanulást segítő eszközök és technológiák összességét értjük. A fentiek alapján az Instructional Design, Development & Technology kifejezés a tanulási felületek tervezését és fejlesztését, valamint azok eszközeit és technológiáit foglalja magában (1. ábra).[4]


How to Deliver and Prove the Business Value of Your Elearning – a novemberben kiemelt írások között olvashatjuk a weblap alapítója, Christopher Pappas 2016. október 18-i dátumú könyvajánlóját az Elucidat cég eBook-járól. A gazdaságban a folyamatos változások, fejlesztések következtében egyre jelentősebb a tanulás, a fejlesztés szerepe. Az eBook az oktató és fejlesztő csoportok, trénerek számára a valós piaci igényekhez igazodó stratégiák kidolgozásában, valamint a tanulói teljesítmények nyomon követését lehetővé tevő kezelőfelületek használatában kíván segítséget nyújtani. Az első fejezet az üzleti érték igazolásával, a második a fejlesztésével, a harmadik pedig a tanulási adatok értékelésével foglalkozik.


Why Adopt Mobile Learning For Online Training – 10 Questions Answered című írás 2016. október 17-i keltezésű, szerzője Asha Pandey. A cikk a mobiltanulás kapcsán tíz kérdést tárgyal az mLearning fogalmától kezdve a legeredményesebb felhasználásáig. Napjainkra a mobil készülékek szinte hozzánőnek az emberhez az információk azonnali megszerzésének eszközeként. A Youtube csatorna és a közösségi oldalak felhasználóinak több mint fele mobil készülékről lép be az oldalra, és növekvő számú mobilra kifejlesztett oktató alkalmazás érhető el. Az mLearning választási lehetőségeket nyújt az idő, a hely és az eszköz tekintetében a tanuló számára, és egyre többen használják munka- és képzési eszközként is. A szerző hét pontban foglalja össze a mobiltanulás előnyeit a hagyományos eLearninggel szemben, hangsúlyozva a flexibilitást, a kollaboratív tanulás lehetőségét, és a tanulás folytonosságát. Felhívja a figyelmet a mobiltanulás korlátai között a reszponzivitás – adaptivitás kérdésére is. Ahhoz, hogy a mobil eszközökkel való tanulás jól tervezhető legyen, ismerni kell korunk emberének jellemzőit, információszerzési szokásait, és azt, hogy mivel köthető le a figyelme. Asha Pandey rámutat, hogy az eredményesség növelése érdekében a mobiltanulás integrálható a mikrolearninggel és a szociális tanulással is, továbbá javasolja a videók alkalmazását is.


8 Innovative Ways To Facilitate Peer-Based eLearning Feedback címmel Christopher Pappas 2016. október 3-i írásában hasznos tanácsokat olvashatunk az eLearning kurzusokban történő visszajelzésekkel kapcsolatosan. A tanulók a kurzusokban a tudás forrásai és társaik inspirálói is lehetnek, ezért nagyon fontos a visszajelzések támogatása. A szerző elsőként a játékosítás lehetőségeit mutatja be a visszajelzések területén: előre tervezetten adhatunk pontokat, jutalmakat a hozzászólásokért és kérdőívek kitöltéséért is. Pappas második tanácsa a kollaboratív munkára ösztönzés adott problémával, rejtéllyel, majd utána a csoporttársak értékelésével. Javasolja még eLearning-blogok és ehhez kapcsolódó heti ütemezésű blognaptárak készítését, valamint a feladat megoldása közben készített képernyő-felvételek feltöltését és a társakkal való megvitatását. Szintén eredményes lehet a feladatok feltöltése olyan oldalakra, ahol a tanulótársak tudják azt véleményezni, értékelni, ezáltal javítani is – természetesen az előzetesen rögzített etikettnek megfelelően. A szerző ajánlja még a tanulói eLearning anyagok készítését és a közösséggel való megosztását. Az eredményes visszajelzések érdekében a nagyobb tanulócsoportot érdemes kisebbekre osztani. Értékes visszajelzések születhetnek az online mentorálás bevezetése eredményeképpen, itt érdemes hasonló célú vagy érdeklődésű mentort választani a tanuló mellé, aki hatékonyan tudja segíteni mentoráltja munkáját. Az írás utolsó tanácsa az élő webszemináriumok tervezése, ahol kérdéseket és észrevételeket oszthatnak meg a csoport tagjai, ezáltal is erősítve a közösségi érzést, az online együttműködést. A szerző e témában javasolja egy 2016. januári írását is, melyben a hatékony visszajelzési rendszer kialakításához mutat be hét megfontolásra érdemes szempontot.

A számtalan érdekes írás közül érdemes tanulmányozni Ayesha Habeeb Omer munkáit, novemberben három témát is terítékre vesz az eLearning tartalmak tervezése kapcsán. Az eLearning Content Comprehension: Objectives And Challenges című november 9-i cikke a tartalommegértés célkitűzéseit és kihívásait ismerteti. Amikor egy fejlesztőcsoport megkapja a tananyagtartalmat, formátuma jellemzően pdf, ppt, vagy valamilyen hanganyag forgatókönyve. A tervezés során a képzési célok szolgának irányjelzőként. Elsőként – akár a téma szakértőinek bevonásával – el kell különíteni a releváns és az irreleváns tartalmi részeket. Második lépésként a szerző a tartalomban lévő olyan hézagok kiegészítését javasolja, amelyek a megértést akadályozzák. A harmadik lépés a darabokban lévő nyers tartalomból egy logikai vázlat elkészítése, mellyel a megértés egyértelműen bizonyítható. Az írás második részében a szerző bemutat néhány olyan kihívást, amivel a tervezési munka során szembekerültek. Elsőként az adott szakterületre vonatkozó hozzáértés hiányát említi, amelynek megoldása a téma szakértőivel való konzultálás lehet. Problémaként jelenik meg, hogy a feldolgozandó tartalom esetenként túl hosszú, nehéz, vagy unalmas a tervezők számára. A harmadik nehézség a rendelkezésre álló idő szűkössége lehet, de ha a munka során odafigyelnek ezekre a problémákra, a tartalom megértésének szakasza könnyebbé válik.


10 Best Practices For Writing Multiple Choice Questions In eLearning címmel Christopher Pappas október 22-i írásában 10 tanácsot olvashatunk az eLearning tananyagok fejlesztői számára: kiemelten fontos lehet az ismeretek elsajátítását segítő és ellenőrző feleletválasztós kérdések tervezése. Elsőként kérdés-sablonok létrehozását javasolja, melyben a kiegészítendő mondatok helyett a kérdő formát ajánlja használni. Fontos, hogy a válaszok ésszerűek és realisztikusak legyenek, a disztraktorok számát is célszerű korlátozni. A szerző javasolja, hogy a vizsgalap elejére, valamint minden kérdéscsoport elejére érdemes a pontos kitöltési utasítást leírni, mert a kevésbé gyakorlott online-tanulók nem biztos, hogy könnyen eligazodnak az eLearning navigációs felületén. A negyedik tanács a bonyolult szavak, kifejezések elkerülése, mert azok meg nem értése elvonja a tanuló figyelmét, és a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű (pl. más anyanyelvű) tanulók esetében is problémát jelent. Ez alól kivétel az a helyzet, amikor a kérdés kifejezetten a szakmai nyelv ismeretére, definíciók kiválasztására irányul. A feleletválasztós tesztek gyakori hibája a helyes válaszok ismétlődő „mintázata”. A szerző a helyes válaszok szerencsés eltalálásának kiküszöbölése érdekében javasolja a jó megoldások véletlenszerű elhelyezését. Az elkészült teszt leellenőrzésével elkerülhető az a helyzet, amikor a kérdésekhez tartozó helyes válaszok a tesztben valahol – pl. egy másik kérdéscsoportban – megtalálhatók. Pappas hetedik tanácsát megfogadva érdemes már a kurzus tervezésének folyamatában kérdésvázlatokat írni, amelyek segítségével később a teszt könnyen elkészíthető lesz. A redundancia elkerülése érdekében is ellenőrizzük le a kérdéssort, vizsgáljuk meg azt is, hogy valamely válasz nem átfogalmazása-e a kérdésnek. A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy nem minden esetben a feleletválasztós teszt a legjobb megoldás a tanulók tudásának felmérésére, előfordulhat, hogy az adott tartalomhoz jobban illeszkedik az igaz-hamis vagy a kiegészítendő mondatokból álló kérdéssor. Az eLearning kurzusok eredményességét és a tanulók előrehaladását mérő teszt céljától eltérő eredményre juthatunk, ha trükkös kérdéseket alkalmazunk. Ezek még a biztos tudású tanulóinkat is megzavarhatják, ezért Pappas utolsó tanácsa alapján is érdemes kerülni őket.

A 2016. év végi írások között olvashatunk még további cikkeket az eLearning felületeken történő tesztelés kérdéseiről, a fejlesztés alapvető lépéseiről, a dizájnról, a speciális igényű online tanulóknak készülő kurzusfejlesztésről, az online kurzusok perszonalizációjáról is. Amennyiben valamelyik szerző további írásait is szeretnénk elolvasni, a cikk melletti profilképre kattintva tallózhatunk azokban. Az eLearning kurzusokkal foglalkozó szakemberek számára a felvetett témák, kérdések sok hasznos információval szolgálnak, rendszeresen találhatunk olyan tanácsokat, bevált gyakorlatokat, amelyeket érdemes megfontolnunk.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: