Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Moldován István: E-könyvek, e-szövegek, könyvtárak

Nyomtatási nézet

Az alábbi cikkben az egyre többször emlegetett, és talán egyre népszerűbbé váló e-bookok, magyarul e-könyvek témáját igyekszem körbejárni, főként a könyvtárak és az olvasók nézőpontjából. A cikkben először megpróbálom értelmezni, mi mindent értenek, érthetünk az e-könyvek fogalmán, szűkebb és tágabb értelemben. Egy rövid technikai áttekintésben megnézzük, milyen formátumokkal találkozhatunk, ezeknek mi az előnye, hátránya, mi a teendő, ha nem a megfelelő formátumban akad a kezünkbe az olvasásra váró dokumentum. E-könyvek témájában elengedhetetlenek az eszközök, amelyekkel ezeket olvashatjuk. Sokféle eszköz alkalmas tudniillik elektronikus szövegek olvasására, hasznos látnunk ezek sokféleségét, jellemzőit, korlátait. Az e-könyvek kapcsán ugyancsak szót kell ejtenünk ezek forrásairól, hogyan, miképpen is juthatunk hozzá az elektronikus olvasnivalókhoz. Az olvasásra alkalmas eszközök témája szorosan összefügg a terjesztéssel, az internettel, ennek újabb változataival. A terjesztés, hozzáférés témája ugyancsak kapcsolódik ahhoz az izgalmas, szakmánkat érintő kérdéshez, hogy milyen viszonyban vannak, lehetnek az e-könyvek a könyvtárakkal. A könyvek és könyvtárak évszázadok óta szoros kapcsolatban vannak egymással, számos kérdés vetődik fel, fogalmazódik meg, hogyan alakul ez a régi viszony az e-könyvek kapcsán az internet közegében.

Az e-könyvek fogalmi megközelítése

A cikk elején fontos tisztázni legfontosabb tárgyunkat, az e-könyv fogalmát. Az interneten, cikkekben sokat olvasunk mostanában e-könyvekről, de a gyakorlati életben ezen többféle dolgot érthetünk.

 

1. E-bookok, e-könyvek[1]; a legszűkebb értelemben az e-könyv fogalmán első megközelítésben a papíralapú könyvek elektronikus megfelelőjét értjük. Pontosabban: egyrészt egy kiadó által megjelentetett, másrészt alapvetően kereskedelmi terjesztésű e-könyvet, amelyet térítés ellenében lehet megvásárolni. Az e-könyvek kezelése hasonlít legjobban a hagyományos könyvekéhez. Többnyire példányonként árulják őket. A kiadók általában ezekre is külön ISBN számot kérnek. Néhány országban a kötelespéldány-rendelet már vonatkozik az e-könyvekre is, amelyek így eljutnak megőrzésre a nemzeti könyvtárakba. Ugyancsak van már nemzetközi gyakorlata az e-könyvek megvásárlásának és kölcsönzésének a könyvtárak által. Másrészt azonban az e-könyvek kezelése, „viselkedése” nem teljesen egyezik meg a hagyományos kiadványokéval. Sok esetben a kiadók korlátozzák a másolást, így csökkentik az olvasó rendelkezését a megvásároltnak gondolt példánnyal. A technika változékonysága miatt bizonytalan az e-könyvek hosszú távú megőrzése, megmaradása az olvasóknál, vásárlóknál, így egy e-könyv vásárlása jelenleg sokkal rövidebb távú birtoklást jelent, mint egy papírkönyv esetén, amely évtizedekig a saját tulajdonunk marad. A gazdasági szabályozás is különbséget tesz: míg a papírkönyvek ÁFA-ja Magyarországon 5%, sok helyen kedvezményes, addig az e-könyveké 27%, vagyis a magasabb adókategória, mivel az Európai Unió szabályozása alapján az e-könyv nem terméknek, hanem szolgáltatásnak minősül.[2] Az e-könyv-piacról a hozzáférésekről szóló fejezetben ejtünk szót kicsit bővebben. Az e-könyvek eleinte PDF, LIT (a Microsoft korai e-book formátuma, aminek azóta megszüntette a támogatását), manapság főként a két legelterjedtebb formátumban, EPUB-ban és PRC-ben jelennek meg. Közös jellemzőjük, hogy karakteres formában tartalmazzák a kiadvány szövegét, ezáltal ezek átméretezhetőek, alkalmasak a különböző mobil eszközökön való használatra.

 

2. E-kiadványok; az e-könyvek fogalmához képest fontosnak tartom megkülönböztetni az általánosabb értelemben vett e-kiadványokat. A kereskedelmi e-könyvek mellett idetartoznak a jellemzően nonprofit e-kiadványok, amelyeket néha a nyomtatott kiadványokkal párhuzamosan, néha önállóan terjesztenek online közegben. Az e-kiadványok kiadói, terjesztői között a tudományos kutatóintézetek, a felsőoktatás, a civil szervezetek, egyházak vagy akár magánszemélyek is előfordulhatnak. Ezek nagy része nem kereskedelmi terjesztésű, hozzáférésük nyilvános, szabadon felhasználhatóak. Itt jóval kevésbé jellemző, hogy a kiadók külön ISBN-t kérnek ezekre a kiadványokra, hiszen nem vagy kevésbé tekintik ezeket hagyományos kiadványnak, sokkal inkább internetes tartalomnak. Ezeknek a kiadványoknak a többsége inkább PDF vagy HTML formátumban kerül fel, elvétve lehet csak e-book formátumokkal találkozni. Azonban ezek többsége is karakteres formában tartalmazza a szöveget, sok esetben a nyomdai változatból készítik, konvertálják.

 

3. Digitalizált könyvek; míg a fenti két típusban inkább a mai kortárs szép- és szakirodalmi kiadványok jelennek meg, addig a széles körben elterjedt digitalizálási tevékenységek az elmúlt évek, évtizedek, évszázadok kiadványainak digitalizálását célozzák. A szűkebb értelemben ezeket ugyan nem szoktuk e-könyvnek tekinteni, de a felhasználók, az olvasók részéről szerintem fontos számolni ezekkel, hiszen ugyanúgy hasznos információt hordozhatnak. A tömeges digitalizálásban részt vesznek közgyűjtemények, jelentős piaci vállalkozások, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a civil szféra digitalizálásait sem. Sokszor szemérmesen hallgatunk ugyan, de a szerzői joggal nem különösebben foglalkozó fájlmegosztókon, torrent oldalakon egyre nagyobb számban jelennek meg a film- és zenei állományok mellett az e-könyvek. Ezek kevésbé a kereskedelmi könyvek illegális változatai, sokkal inkább a civilek által digitalizált kiadványok, amelyek jelentős része nem is kapható az e-könyves áruházakban.

Az intézmények által tömegesen digitalizált könyvek jellemzően kétrétegű PDF fájlokban találhatóak, a karakteresnél nagyobb méretű fájlok a szkennelt dokumentumok oldalképét is tartalmazzák. Ezek nem tördelhetőek át tetszőleges képernyőméretre, a használatuk kényelmetlenebb a karakteres e-book formátumoknál, de a nagyobb mobileszközök képernyőjén megjeleníthetőek, szükség esetén elolvashatóak. Ennek akkor van jelentősége, ha más módon nem lehet hozzájutni a kívánt dokumentumhoz.

4. E-szövegek; végezetül érdemes megemlíteni, hogy a legtágabb értelmezésben e-szövegnek tekinthetünk minden hosszabb, lezárt elektronikus szöveget, amely az olvasók számára valamilyen hasznos tartalommal rendelkezik. A pályázati kiírásoktól kezdve a használati kézikönyveken át a munkahelyi szövegek, tanulmányok, éves tervek stb. sokasága alkot egyre nagyobb elektronikus szöveguniverzumot. Ezek nagyobb része nem is jelenik meg semmilyen papíralapú formában. Olvasás céljára kinyomtathatók ugyan ezek a szövegek, de nagy oldalszám esetén manapság egyre inkább elektronikus formában, arra alkalmas eszközök segítségével olvassuk azokat.

Az e-könyv formátumai

A hagyományos papírdokumentumok, könyvek esetében a könyv és az olvasó kapcsolata közvetlen. Amennyiben értjük azt a nyelvet, amelyen a könyvet írták, nem áll semmi közénk és a könyvben leírt gondolatok közé. A papír az évek során elsárgulhat, a régi, cikornyás betűtípusok nehezíthetik az olvasást, de az olvasó közvetlen kapcsolatban van a szöveggel. Egy természetes elem, a fény szükséges az olvasáshoz, persze ez utóbbi lehet mesterséges is, például elektromos lámpa, de akár egy olajmécses is megteszi.

Az e-könyvek esetében a helyzet egy kissé bonyolultabb. Az e-könyveket általában digitális egységekben, ún. fájlokban tárolják, amelyek különböző számítástechnikai eszközökkel válnak láthatóvá, olvashatóvá. A fájlok különböző formátumban tartalmazhatják a szöveget, ami meghatározza, milyen eszközökkel olvashatunk el egyáltalán egy e-könyvet.

Első lépésben nézzük, milyen típusú fájlokkal, formátumokkal találkozhatunk általában, melyek ezeknek a jellemzői, előnyei, hátrányai.

A fenti, szűkebb értelemben az e-book formátumok fő jellemzői, hogy

karakteres formában tartalmazzák a szöveget, és ebből következően

a szöveg áttördelhető, igazodik az olvasó képernyőjének aktuális méretéhez, vagy az aktuális betűmérethez.

Az e-book formátumok többféle szolgáltatást, rugalmas megjelenítést is biztosítanak vagy biztosíthatnak, s az olvasónak számos olyan pluszt nyújtanak, amelyet egy papírkönyv esetében el sem képzelhetünk. Például:

a könyv megosztása a közösségi oldalakon,

jegyzetelés, s a jegyzetek szintén megoszthatóak másokkal,

a szöveg felolvasása szoftver segítségével,

a megjelenés rugalmas beállítása, pl. méret, szín, betűforma, betűtípusok szerint.

PDF. A PDF (Portable Document Format) formátumot az Adobe cég hozta létre, és ugyancsak széles körben használják. A PDF nyomdaképes dokumentumként megőrzi a formázást, bármely eszköz ugyanúgy jeleníti meg a szöveget, a formázást és a tördelést. Sok esetben a kereskedelmi e-dokumentumok, e-könyvek és e-folyóiratok találhatók ilyen formátumban, mivel képes kezelni a digitális jogvédelem (DRM) eszközeit. Mivel a szöveg formázását képes stabilan rögzíteni adott oldalméretben, ezért a különböző képernyőméretekhez kevésbé képes rugalmasan igazodni. Ennek köszönhetően a kis méretű mobileszközök világában kevésbé használható. A PDF érdekessége, hogy képes karakteresen, de grafikusan, oldalképekben is tárolni, megjeleníteni a szöveget. Utóbbi esetben főként a digitalizált könyveket, folyóiratokat szolgáltatják nagy számban. Így a könyv eredeti oldalképét láthatja az olvasó.[3] Ebben az esetben azonban a képernyő nagyítása az oldalkép változatlan tördelése miatt kisebb mobil eszközökön szinte olvashatatlanná teszi a dokumentumot.

Szűkebb értelemben  e-könyv-formátumok közé sorolhatók:

EPUB[4] A nyílt, szabványos formátumot a International Digital Publishing Forum hozta létre 1999-ben, és az egyik legelterjedtebb, speciális e-könyv formátum. Szinte minden eszközön, operációs rendszeren olvasható, bár nem mindenhol lehet kihasználni az összes szolgáltatását (pl. a logikai tartalomjegyzéket).

PRC/MOBI/AZW[5] A MobiPocket Reader által használt formátum szintén elterjedt és népszerű, képes kezelni a DRM-et, a digitális jogvédelmet is, ezért a kiadók egyik közkedvelt formátuma. Az Amazon cég átvette a formátum fejlesztését, az AZW formátum már az Amazon által terjesztett kereskedelmi e-könyvek általános formátuma. Megjelentek ezek továbbfejlesztett változatai is, pl. AZW1, AZW4.

A kimondottan e-book formátumok mellett, amelyeket mobil készülékekre terveztek, érdemes megemlíteni a „hagyományos” formátumokat is, amelyek szintén sokféle eszközön képesek szöveges információt megjeleníteni:

TXT. A digitális szövegek legrégibb formátuma a sima, írógépszerű szöveg, a TXT. Ezek a szövegek csak nagyon korlátozott formázást képesek kezelni, szóközöket, tabulátort, írásjeleket. Mellett szól azonban, hogy szinte bármilyen digitális készüléken megjeleníthető, a különféle számítógépeken át az egyszerűbb mobiltelefonokon keresztül, akár egy MP3 lejátszó LCD kijelzőjén.

HTML. Az interneten lévő szövegek alapvető formátuma a hipertext alapú HTML. Ez már összetettebb formázást képes megjeleníteni, beágyazott képeket, vagy akár videót, hangot is képes kezelni. A különböző böngészők sajnos valamennyire eltérő jelkészletet használnak, ezért előfordulhat, hogy ugyanazt a HTML fájlt máshogyan látjuk egyik vagy másik böngészőben. Használatakor arra kell figyelni, hogy a HTML-ben megjelenített képek külön fájlban találhatóak, ha ezeket nem mentjük le a HTML-lel együtt, akkor a képek helyén csak helyettesítő ikonokat kapunk.

DOC. Ugyancsak közismert és elterjedt formátum az elektronikus szövegek megjelenítésére a Microsoft Word szövegszerkesztő formátum, a DOC. Ez összetett formázásokra képes, beágyazottan tartalmazza a képeket. Sajnos a különböző Word verziók nem mindig képesek helyesen megjeleníteni a fájlban lévő információkat, formázásokat. A formázások, oldaltördelés a különböző gépeken máshogyan jelenhetnek meg, ezért végleges nyomtatási formázásra nemigen alkalmas. Az e-könyvek kisebb, az elektronikus szövegek azonban nagyobb arányban ilyen formátumban találhatóak. Az újabb verziójú szerkesztők már DOCX kiterjesztéssel rendelkeznek.

A fentiekben csak néhány formátumot igyekeztem röviden bemutatni, amelyek az e-könyvek, e-szövegek esetén előfordulhatnak. Ezeken kívül még számos e-book formátum van, amelyről pl. a MobilRead[6] oldalain kaphatunk bővebb információt.

Előfordulhat azonban, hogy az olvasnivaló dokumentumunk olyan formátumban van, amelyet az olvasó eszközünk nem ismer, vagy nincs hozzá alkalmas olvasóprogramunk. Ilyen esetben az e-könyveink többségét konvertálhatjuk helyi vagy online programok, szolgáltatások segítségével. Az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb helyi e-könyv-konvertáló és -menedzselő alkalmazás a Calibre.[7] Sokféle e-könyv-formátumról tud sokféle formátumra konvertálni, kezelve a tartalomjegyzékeket, lábjegyzeteket, képes betűtípusokat beágyazni és sokféle kiegészítő szolgáltatással rendelkezik. Egy segédprogramjával az EPUB és az AZW3 (Kindle) formátumokat szerkeszteni is lehet.

Aki nem akar (vagy nem tud) letölteni, helyben telepíteni konvertáló programot, sokat fáradozni a finombeállításokkal, az számos online dokumentumkonvertálót találhat, amelyek segítségével egyszerűen, gyorsan átalakíthatja a kívánt formátumúra elektronikus könyvét (pl. docspal.com, zamzar.com).

Az e-könyv olvasására alkalmas eszközök

Az e-könyv meghatározása és a formátumok sokfélesége után nézzük át röviden, milyen eszközökkel is olvashatunk e-könyveket?

A nagyon rövid válasz, hogy e-könyveket, e-szövegeket lényegében szinte bármilyen, e-szöveget megjeleníteni képes digitális eszközön olvashatunk.[8] Az olvasók többsége Magyarországon még a megszokott asztali vagy hordozható számítógépeket használja. Azonban egyre szélesebb körben terjednek az okostelefonok, tabletek és – bár kissé lemaradva – az e-könyvek olvasására kifejlesztett célgépek, az e-könyv-olvasók. Az „okos eszközök” nagy előnye, hogy a mobil és az egyre több helyen elérhető vezeték nélküli internettel (Wifi-vel) kombinálva az online tartalmat szinte bárhol elérhetővé teszik, „kiszabadítják” a zárt szobákból, irodákból.

A hardverpiac legújabb tendenciái is a mobileszközöket erősítik, az Egyesült Államokban már kapható a szemüvegbe épített számítógép, az „okos-szemüveg”,[9] megjelentek az okostelefonokat kiegészítő „okosórák”[10] is.

A széles kínálatból, a rövid áttekintésből az e-könyv-olvasókat érdemes egy kicsit kiemelni, ugyanis az összes többi eszköz általános jellemzője a színes, dinamikus lejátszást biztosító – főként LCD – kijelző, amely egyben digitális eszközeink egyik legnagyobb áramfogyasztója is. A folyamatosan növekvő minőség, felbontások, egyéb funkciók bővülésével az áramtárolási technológiák nehezen tudnak lépést tartani. Így mobileszközeinket legjobb esetben is 1-2 naponta fel kell tölteni, de a laptop, a netbook már csak néhány órát bír egy töltéssel.

A fentiekkel szemben a 2000-es évek második felében sikeresen elterjedő e-könyv-olvasók az e-papír-technológiát[11] alkalmazzák. Ennek két nagy előnye van: a minimális, csak lapozáshoz szükséges energiaigény, aminek köszönhetően egy e-könyv-olvasó egy feltöltéssel akár 2-3 hétig is használható. Másrészt, ez a technológia biztosítja, hogy – eltérően az egyéb kijelzőktől – az e-könyv-olvasók kiválóan használhatóak természetes fényben is, az olvasási élmény sokkal közelebb van a papíréhoz, mint bármely más digitális megjelenítés esetén. Az e-könyv-olvasók kimondottan e-szövegek olvasására alkalmas céleszközök. Ebből következően a különböző típusú e-könyv-olvasók meghatározott típusú fájlformátumokat tudnak megjeleníteni, a vásárlásnál erre mindig fontos figyelni.[12]

A teljes értékű számítógépek, mobileszközök esetén az e-szövegek olvasását különböző alkalmazások, szoftverek biztosítják. Ezek egy része a gépünkön megtalálható, más részüket külön telepíthetjük. Ennek köszönhetően pl. egy mobileszközön szinte bármilyen formátumot el tudunk olvasni, ehhez csak egy alkalmas szoftver telepítése szükséges, pl. a népszerű Android operációs rendszerre számos ilyen letölthető[13] (pl. Aldiko, Moon+Reader).

Ezek az e-könyv-olvasó alkalmazások számos szolgáltatást nyújtva könnyítik meg a használatot, például

az olvasás folytatása: mindig ugyanott nyílik az olvasott e-könyv, ahol éppen abbahagytuk;

könyvjelzők: tetszőleges helyekre könyvjelzőket tehetünk;

jegyzetelés: az alkalmazások többsége lehetővé teszi, hogy jegyzeteket készítsünk a könyv oldalaihoz, sőt, bizonyos esetekben ezeket online meg is oszthatjuk másokkal;

szótár alkalmazása: több nyelven is integrálható szótár olvasó programjainkba, így az olvasott idegen nyelvű szöveg esetén egy kattintással megtudható egy-egy szó jelentése;

megjelenítés: az olvasóprogramjaink nagyon sokféle megjelenítési beállítással rendelkeznek, így az olvasók igényeihez tudják állítani a betűk méretét, típusát, méretét;

net-katalógusok, Open Publication Distribution System (OPDS)[14] katalógusok használata: az egyedi e-szövegek olvasására képes alkalmazásokba – internet használata esetén –, e-könyvtárak teljes katalógusait is bekapcsolhatjuk, így egyből több ezer könyvből választhatunk olvasnivalót.

Ismereteink szerint az első magyar OPDS katalógust a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) indította el 2014. tavaszán, amely a http://bookserver.mek.oszk.hu címen található.

Fontos még megemlíteni, hogy bizonyos eszközökön, alkalmazásokon keresztül szinkronizálhatjuk is az olvasásunkat. A legnagyobb informatikai világcégek közül kettőt említenék. Az Amazon.com kihagyhatatlan az e-könyvek témájának taglalásánál. Az eredetileg papírkönyvek online árusításával foglalkozó cég a 2007-ben piacra dobott Kindle[15] nevű e-könyv-olvasójával indította meg igazán az e-könyvek mai napig tartó előretörését. Már korábban is több éve kísérleteztek különböző e-könyv olvasására alkalmas eszközökkel, de igazából a Kindle volt az, amely minőségi és mennyiségi áttörést biztosított ezen a piacon. Az üzleti Kindle sikeréhez az eszköz minőségén kívül persze hozzátartozik az az üzleti modell, amelynek keretében az olvasó eszközt összekapcsolták az Amazon egyre jobban bővülő online e-könyvesboltjával is (erre még visszatérünk a következő fejezetben). A Kindle viszonylag kevés formátumot támogat, főként az Amazon által átvett AZW formátum különböző verzióit. Az Amazon térnyerését viszont az is elősegíti, hogy a könyvesboltjában vásárolt könyveket már nemcsak egy hozzákapcsolt Kindle olvasón, hanem számos más eszközön lehet olvasni. Ez annak is köszönhető, hogy a Kindle olvasóját több, mobil eszközön is elterjedt, operációs rendszerre is letölthetjük, pl. Android[16], iOS, de Macintosh-ra és Windows-ra is. Az egyik eszközön elkezdett olvasást ezután – a szinkronizálás bekapcsolása után – egy másik eszközön lehet folytatni, ha azonosítottuk magunkat.

Hasonló szolgáltatást biztosít a másik nagy informatikai világcég, a Google is. A Google könyvolvasó szoftvere, a Google Play Books,[17] a Windows mellett Android és iOS operációs rendszerre telepíthető. Az alkalmazással egyrészt saját feltöltött könyveinket tudjuk olvasni PDF vagy EPUB formátumban (max. 1000 címet), de itt is vásárolhatunk e-könyvet a Google online könyvesboltjából, 4 millió címből válogatva.

Az e-könyvek forrásai

Az e-könyvek fogalmi ismertetése és az olvasáshoz szükséges hardver és szoftver eszközök áttekintése után nézzük át röviden, hogy milyen forrásokból is juthatunk elektronikus olvasnivalóhoz, e-szövegekhez. A fogalmi áttekintésnek megfelelő sorrendben a szűkebbtől a tágabb értelmezésű e-szövegek forrásait nézzük át:

 

1. E-könyv-piac, kereskedelmi kiadványok. Hagyományos könyvet a könyvesboltban kaphatunk, kereskedelmi terjesztésű e-könyvet pedig már az online könyvesboltokban. Magyarországon a 2000-es évek elején jelentek meg az első e-könyv-kiadással próbálkozó kiadók (Vikk.net, Mercator), az áttörésre azonban majd 10 évet kellett várni. A 2010-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jelentek meg az első nagyobb hazai kiadók e-könyvesboltjai,[18] amelyeket később egyre több követett. Rá két évre, 2012 nyarán már több mint 30 kiadó és néhány könyvtáros szervezet részvételével, az OSZK-ban ala­kult meg az „Egyesülés az e-könyvekért” társulás,[19] amely az e-könyvek legális terjesztését, az e-könyvek olvasásának fellendítését tűzte ki célul. A nagy és már a kisebb hazai hagyományos könyvkiadók többsége mára mind foglalkozik e-könyvkiadással, sok esetben a könyveiket párhuzamosan, nyomtatva és elektronikusan egyszerre jelentetik meg. Óvatos becslésünk szerint, jelenleg kb. 6-8000 könyv lehet jelen a hazai e-könyv-piacon, a forgalomra vonatkozóan azonban nincsenek megbízható adataink, a kiadók visszatérő panaszai alapján ez még nem jelentős.[20] Mindenesetre, aki magyar nyelvű e-könyvet akar vásárolni, az már találhat szép számmal, mind kortárs szépirodalmat, de valamennyi szakirodalmi művet is. Egyelőre alakulóban van az e-könyv-piacon az e-könyvek terjesztése, a nagyobb kiadók webáruházai igyekeznek több kiadó e-könyveit begyűjteni terjesztésre, hiszen nem gazdaságos, hogy minden kiadó egy saját, nem olcsó infrastruktúrát építsen ki és üzemeltessen e-könyvei terjesztésére. Ha lassan is, de hódítanak az e-könyvek a hazai könyves piacon is.[21] Érdekes fejlemény, ami egyben jellemző is az e-könyvek piacán, hogy nemcsak a régi, hagyományos szereplők, könyvkiadók jelennek meg, hanem új szereplők is érkeznek informatikai oldalról. Számos informatikai eszközt forgalmazó cég[22] igyekszik az eszközeihez egyben tartalmat is kínálni. Jelentős új szereplőként 2013 őszén lépett a piacra a Magyar Telekom, amelyik az egyik vezető cég a telekommunikáció hazai színpadán is, de az e-könyv-olvasók terjesztése mellett egy bővülő e-könyvesboltot[23] is nyitott, hazai és külföldi e-könyvek kínálatával. A hazai e-könyves piac azonban attól fél igazán, ha a világ egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) e-könyves szereplője, az Amazon is elér Magyarországra. És nemcsak e-könyv-olvasóival (ilyet már régen lehet itthon vásárolni), nemcsak e-könyvek vásárlásával (angol nyelvű könyveket is már rég vásárolhatunk itthoni számítógépről), hanem attól, ha megnyitja kapuit a magyar nyelvű könyvek előtt, a magyar kiadók és szerzők számára. Márpedig az Amazon közeledik, már megjelent a régiónkban, Csehországban,[24] Szlovákiában is. Egy másik kihívás a hazai e-könyves piac (és talán a könyvtárak) számára az új piaci modellek megjelenése. Az e-könyves kereskedés jelenleg alapvetően a hagyományos papírkönyvek üzleti modelljét, a darabonkénti árusítást, forgalmazást követi. Ez a digitális világban azonban nehezen kezelhető, rengeteg biztonsági problémát felvet. A zenei és a filmvilág (lásd pl. Netflix) után az e-könyves világban is megjelentek azok a szolgáltatók – egyelőre főként az angolszáz nyelvterületen , amelyek havi előfizetéssel kínálnak hozzáférést százezres e-könyv állományukhoz.[25] A legújabb szereplő a 2013 őszén indult, a korábban dokumentummegosztóként ismert Scribd[26] szolgáltatás, amely havi alig 9 dolláros előfizetéssel teszi hozzáférhetővé több ezres e-könyv kínálatát. A fent említett kereskedelmi e-könyvek többsége vagy EPUB vagy PRC formában kapható meg, de sok helyen már mindkettőben árulják. Ezen kívül még legfeljebb PDF formában fordulnak elő kereskedelmi e-könyvek.

 

2. E-kiadványok. A fogalmi tisztázásnál már említettük, hogy jelentős számban találhatók nonprofit, nyilvánosan letölthető e-könyvek is, amelyek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, és többnyire kívül esnek a hagyományos könyvkiadók (sajnos általában a könyvtárak) látókörén is. Számos intézmény tesz közzé digitális kiadványokat, amelyeket sok esetben nem is tekintenek önálló kiadványnak, hiszen nyomtatott kiadványok elektronikus változatai. Más esetben azonban a költségmegtakarítás kényszere és a jóval hatékonyabb terjesztés miatt már csak az elektronikus változat marad. Számos hazai kutatóintézet[27], civil[28] és egyéb szervezetek[29] választják már évek óta ezt a publikálási formát.

 

3. Digitalizált könyvek. Mint említettem, szigorúbb értelemben sokan a digitalizált könyveket nem is tekintik e-könyvnek, de az olvasók nem így gondolkodnak, ha a könyv tartalma érdekli őket. A kisméretű mobileszközökön kétségtelenül nem jellemző a képként szkennelt kiadványok használata kétrétegű PDF-ekben, de egy közepes táblagépen ez már kevésbé okoz gondot. Arról nem beszélve, hogy míg a közgyűjtemények és néhány nagy piaci szereplő (pl. Google Books projekt) jelentős digitalizálásai kétségtelenül ilyen formátumban jelennek meg főként, addig számos magyar digitalizált könyvet találhatunk az e-könyv-olvasók számára alkalmasabb karakteres formában. A MEK Egyesület évek óta támogatja könyvek digitalizálását és karakteres konverzióját, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárba[30] kerülnek. Közvetlen e-book formátumban már közel 1000 cím található, de a könnyen átalakítható, hagyományos Word, ill. HTML formátumokban több mint 5000. Közel 1500 kortárs magyar szépirodalmi mű található a Digitális Irodalmi Akadémia[31] oldalain, a Digitális Tankönyvtár[32] honlapján pedig több mint 3500, az oktatásban használatos tankönyv. A hazai könyvtárak digitalizálási tevékenysége is jelentős számú tartalommal gazdagítja a kínálatot, továbbá a külföldi könyvtárak nagy volumenű digitalizálási tevékenysége révén szintén nagy számú régi, nem-jogvédett magyar könyvet digitalizálnak.

 

4. E-szövegek. A fentiek mellett ugyancsak nem elhanyagolható mennyiségű szöveg jön létre például szerzői oldalakon, hiszen ma már minimális munkával teheti bárki közzé szövegeit egy-egy létrehozott honlapon. Ugyanígy sokan a saját maguk által digitalizált szövegeket teszik közzé, ahol már kevésbé figyelnek a szerzői jogokra. A fájlmegosztókon, torrent oldalakon az elmúlt években sorban nyíltak az e-book mappák, amelyben a szórakoztató irodalomtól a kortárs szépirodalmon át értékes szakkönyvek is találhatóak nagy tömegben. Amit a hazai e-könyvkiadás nem képes követni, azt az internet szorgalmas digitalizálói, önkéntes korrektorai, a modern kor szövegmásoló szerzetesei bőven kipó­tolják.

E-könyvek és a könyvtárak

Végül tekintsük át, az e-könyvek milyen módon jelentek, jelenhetnek meg a könyvtárakban.

Kötelespéldány-szabályozás. Az egyik fontos könyvtári tevékenység a megjelent írásos dokumentumok megőrzése az utókor számára. Ezt a tevékenységet többnyire a nemzeti könyvtárak látják el jogszabályi rendelkezések, az ún. kötelespéldányra vonatkozó jogszabályok alapján. Európa több országában már jogszabály van a különböző online kiadványok kötelező beszolgáltatására is (pl. Angliában,[33] Németországban[34]). Magyarországon jelenleg a 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet[35] szabályozza a kötelespéldányokat, amely csak egy fél mondatban utal az elektronikus hordozón megjelent sajtótermékek szolgáltatására. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) már több rendelettervezetet dolgozott ki, amely ezt kibővíti az online kiadványokra. A legutóbbi tervezet több mint két éve készült el, s a minisztérium hosszas egyeztetések után, meglehetősen átdolgozva a szöveget, tavaly tavasszal bocsátotta társadalmi vitára. A tervezet, amely a Könyvtári Intézet honlapján is megjelent,[36] heves vitákat váltott ki, főként a könyvkiadók részéről. A véleményezési határidő 2013. március 14. volt, de a rendelet azóta sem született meg!

Kötelespéldány-gyakorlat. A jogi szabályozás elhúzódása ellenére az OSZK-ban kifejlesztettek és 2007-ben üzembe helyeztek egy rendszert, amely többek között az elektronikus kötelespéldányokat fogadja és szolgáltatja. A bizonytalan jogi szabályozás ellenére a már említett korai hazai e-könyv kiadók, a Vikk.net és a Mercator beküldte könyveit[37] az OSZK-ba, amelyeket éveken keresztül egy fájlrendszerben tároltunk, amíg az adatbázis létre nem jött. A 2007-től létrejött OSZKDK-ba[38] eleinte lassan, mára egyre nagyobb számban érkeznek e-könyvek. 2013 végén a Multimédiaplaza küldött be egy CD-n közel 800, a Fapadoskönyv Kiadó pedig 2014 elején közel 3000 e-könyvet. Az e-könyvek az OSZK-n belül korlátozottan, két terminálon voltak csak helyben olvashatóak, de biztonsági okokból, ideiglenesen ez a helyi szolgáltatás is leállt.[39]

E-kölcsönzés. Ahol fejlett e-könyv-piac jött létre, ott a könyvtárak a szokott módon igyekeztek ezeket bevonni a szolgáltatásaikba. Vásárolnak, és olvasóik számára kölcsönöznek e-könyveket.[40] Az e-könyvek kölcsönzése azonban nem működik a szokott módon, lokálisan, ehhez komoly informatikai infrastruktúra, a biztonságos kölcsönzéshez digitális jogvédelem (DRM szerver) szükséges. Külföldön a könyvtárak számára ezeket a szolgáltatásokat néhány nagy, üzleti alapon működő rendszer biztosítja, az USA-ban pl. az OverDrive.com, míg a német nyelvterületen az Onleie.net nevű rendszerek. Magyarországon ez utóbbi segítségével a Budapesten található Goethe Intézetben[41] lehet kipróbálni az e-könyvek kölcsönzését. Több könyvtárban terveztek már hazai kiadókkal e-könyvek kölcsönzését. Idegen nyelvű, elektronikus könyvek kölcsönzése az EBSCO révén az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai Könyvtárban vehető igénybe[42]. Az OSZK-ban 2012 novemberében indult el az ELDORADO[43]-nak nevezett országos könyvtári rendszer tervezése, fejlesztése. A jogvédett anyagok digitalizálását és szolgáltatását célzó e-Országos Dokumentumellátó Rendszer keretein belül tervezték meg az e-könyvekkel foglalkozó modult, amely a csatlakozó partnerkönyvtárak számára biztosíthatja majd a megvásárolt e-könyvek kölcsönzését a könyvtárak olvasói számára. A szolgáltatás elindulásának tervezett időpontja 2014. november eleje.

Digitalizálás. A teljesség kedvéért említem, hogy a könyvtárak digitalizálással foglalkozó tevékenysége is ide sorolható, noha a többnyire kétrétegű PDF-ben előállított e-könyvek csak tágabb értelemben tekinthetők e-könyveknek. A szűkebb értelmezés alapján nem, hiszen ezek nem karakteresen előállított digitális kiadványok, a mobileszközökben csak korlátozottan használhatóak, továbbá általában nem kereskedelmi jellegűek, hanem nyilvánosan elérhetőek. Az olvasók és az e-olvasás szempontjából azonban számolni kell és lehet velük, hiszen egyre több magyar könyv kerül így digitális formába, amelyet valamilyen módon és eszközzel elektronikus módon lehet olvasni.

Módszertani segítség. Egyelőre inkább lehetőség, mintsem elterjedt gyakorlat a hazai könyvtárakban, hogy az érdeklődő olvasók számára a könyvtárosok tájékoztatást adjanak az e-könyvek témájában. Az OSZK-ban a MEK-et üzemeltető osztályon már számos esetben kaptunk telefonos vagy e-mailben érkezett kérdéseket olvasóktól, amelyekben megvásárolandó e-könyv-olvasók, e-könyv-források, konverziós lehetőségek iránt érdeklődtek. A kezdő e-könyv-olvasók feltételezik, hogy a könyvtárosok értenek ehhez. Ezt a lehetőséget ameddig lehet, mindenképpen meg kellene ragadniuk a könyvtáraknak, bizonyítva az olvasóknak, fenntartóiknak, hogy új, modern tudással is rendelkeznek a 21. században. Az ez iránti igényt ismerte fel az MKE alapítványa, az INKA, amely többek között ezért indított el már 2011-ben egy tanfolyamot az e-könyvekről.[44]

A Magyar Elektronikus Könyvtár gyakorlata. Az e-könyvek fogalmáról és a könyvtári gyakorlatról írottak alapján megállapítható, hogy a könyvtárak eddig főként a legszűkebb értelmezésű e-könyvekkel foglalkoztak, és ezek kezelésében gondolkoznak. Ha a digitalizálástól eltekintünk, akkor mind a kötelespéldány jogszabály szerinti gyűjtése, mind a vásárlás és e-kölcsönzés modelljei alapvetően a kereskedelmi e-könyvekre koncentrálnak, és figyelmen kívül hagyják a többi forrásban található, jelentős mennyiségű e-könyvet. A MEK[45] igazából éppen ezeknek a gyűjtésére és szolgáltatására koncentrál. Amíg az OSZKDK szolgáltatása a lassan bővülő hazai kereskedelmi e-könyveket tekinti szinte kizárólagosan e-könyvnek, addig a MEK éppen az egyéb, nyilvánosan szolgáltatható e-kiadványokat, sőt e-szövegeket is gyűjti, szolgáltatja. Sőt, sok esetben közvetlenül a szerzőktől kap olyan elektronikus könyveket, amelyek nyomtatásban megjelent kiadványok digitális változatai.[46] A nem kereskedelmi e-könyvek gyűjtésére és szolgáltatására a MEK mellett most már itthon is van jó példa, a felsőoktatási repozitóriumok[47] bővülő hálózata az open access keretében.

Kérdések – mit hoz a jövő?

A jövő ezen a területen (is) meglehetősen bizonytalan. Nem tudni, mennyire terjed el az elektronikus olvasás Magyarországon, mi lesz a hatása, és mikor érkeznek a hazai e-könyves piacra a nemzetközi cégek, pl. az Amazon. A e-könyvek és az e-olvasás terjedése azonban meglehetősen biztosnak látszik.

Biztosra vehetjük továbbá azt is, hogy ha a régi, hagyományos kiadói világban kialakult mechanizmusokat folytatják a könyvtárak az egyre bővülő digitális és online világban, akkor a lemaradás, a társadalmi szerepük gyengülése tovább folytatódik, amely további költségelvonásokat és leépítéseket fog eredményezni. Ha lassan is, de bővül Magyarországon is az e-könyveket, e-szövegeket olvasók tábora, az erre alkalmas mobil olvasó berendezések dinamikus elterjedéséről a hardveripar gondoskodik. Míg a hazai e-kiadói világról vannak közelítő statisztikáink, a kiadásról a MKKE[48] révén, az e-kötelesekről az OSZK-ban, addig nem sokat tudunk arról, hogy ténylegesen hányan olvasnak ma e-könyveket, mennyit töltenek le az internetről. Csak sejteni lehet, hogy ez a legális, kereskedelmi e-könyv-forgalom többszöröse. A hazai e-könyves kiadók panasza, hogy egy átlagos magyar olvasó előbb fordul az internetes, ingyenes forrásokhoz, akár illegális tartalomhoz is, mintsem pénzért vásárolna e-könyveket. A könyvtárak a mai gyakorlatban az e-könyvek esetében szinte szóba sem jönnek. Minél jobban bővül az e-könyvek hazai világa is, annál jobban teret veszít a hazai könyvtáros társadalom, ha nem próbál teret nyerni magának ebben az új, bővülő világban. A hagyományos könyves modellek még a könyvkiadói világban is erősek, a példányonkénti kontroll, a darabonkénti eladás, a másolás feletti korlátlan ellenőrzésre törekvés a papír világból származó, a digitális világban betarthatatlan törekvések, legfeljebb sziszifuszi erőfeszítéseket lehet tenni ellenük. Ahogyan a kiadóknak is (lásd pl. előfizetéses konstrukciók), a könyvtáraknak is meg kell találniuk az új szerepüket, feladatukat, társadalmi szükségességüket ebben az új, digitális, online világban, hogy ne csak a múlt reprezentánsai, hanem a jövő szereplői is legyenek.

Felhasznált irodalom

Kerekes Pál, Kiszl Péter, Takács Dániel (2013): E-könyvészet : A digitális könyvkultúra alapvonásai. ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest

Ambrus Attila József (2010): A Gutenberg- és a Neumann-galaxis. Szakdolgozat. PTE FEEK Könyvtártudományi Intézet, Pécs, http://mek.oszk.hu/08500/08595

IFLA Principles for Library eLending. 2013. március 20.
http://www.ifla.org/node/7418

Könyvkonnektor
http://www.konyvkonnektor.hu

E-könyv olvasók
http://ekonyvolvaso.blog.hu

Kindle-varázs
http://www.kindlevarazs.hu

E-könyves infotár
http://ki.oszk.hu/ekonyvek



[1] A továbbiakban a következetes fogalomhasználat érdekében mindenhol az e-könyv kifejezést használom az e-book helyett.

 

[2] St John Mackintosh, Paul, European Council may bring changes in EU ebook VAT = TeleRead. North American Publishing Company (NAPCO) http://www.teleread.com/european-commission/european-council-may-bring-changes-in-eu-ebook-vat/

 

[3] pl. Magyar Elektronikus Könyvtár http://mek.oszk.hu/12500/12501/

 

[4] Wikipedia http://en.wikipedia.org/wiki/EPUB

 

[5] Wikipedia http://en.wikipedia.org/wiki/MOBI

 

[6] http://www.mobileread.com/ ; http://wiki.mobileread.com/wiki/E-book_formats

 

[7] http://calibre-ebook.com/

 

[8] Szűcs Roland: Milyen eszközön tudunk e-könyvet olvasni? In: http://blog.bookandwalk.hu/2012/04/18/milyen-eszkozon-tudunk-e-konyvet-olvasni/

 

[9] http://okosszemuveg.net/

 

[10] Vége elérhetőek lesznek: jönnek az okos órák. HVG.hu, http://hvg.hu/tudomany/20140110_olcso_okosorak

 

[11] http://hu.wikipedia.org/wiki/E-pap%C3%ADr

 

[12] http://e-book-olvaso.arukereso.hu/

 

[13] https://play.google.com/store/search?q=e-book%20reader&c=apps

 

[14] http://wiki.mobileread.com/wiki/OPDS

 

[15] http://en.wikipedia.org/wiki/Amazon_Kindle

 

[16] https://play.google.com/store/apps/details?id=com.amazon.kindle

 

[17] https://play.google.com/store/apps/details?id=com.google.android.apps.books

 

[18] Szabó-Kállay Anna: Végre eljöhet az áttörés a magyar e-könyv piacon. HWSW, 2010. április 23., http://www.hwsw.hu/hirek/44408/e-konyv-ebook-magyarorszag-libri-mek.html

 

[19] http://ekonyvegylet.hu/

 

[20] Dojcsák Dániel: Drágának találják a magyarok az e-könyveket. HWSW, 2014. február, 21. http://www.hwsw.hu/hirek/51840/ebook-enet-kutatas-magyarorszag-piac.html

 

[21] Először került e-könyv a Bookline toplistájára. 2012. 09. 11.  http://konyves.blog.hu/2012/09/11/eloszor_kerult_e-konyv_a_bookline-toplistara

 

[22] pl. http://koobe.hu

 

[23] http://hu.txtr.com/

 

[24] Harangi László: Prága mellé épül az Amazon új központja. PCWorld, 2014. február 17. http://pcworld.hu/kozelet/praga-melle-epul-az-amazon-uj-kozpontja.html

 

[25] Szűcs Roland: Digitális lépéskényszer a magyar könyvtárak számára. BookandWalk blog, 2014. 02. 04. http://blog.bookandwalk.hu/2014/02/04/digitalis-lepeskenyszer-a-magyar-konyvtarak-szamara/

 

[26] http://www.scribd.com

 

[27] pl. http://www.econ.core.hu/kiadvany/ktikonyvek.html

 

[28] pl. http://www.irodalmiradio.hu/

 

[29] pl. http://www.tegyesz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=48&Itemid=49

 

[30] http://mek.oszk.hu

 

[31] http://dia.pim.hu

 

[32] http://www.tankonyvtar.hu

 

[33] http://www.bl.uk/aboutus/legaldeposit/websites/

 

[34] www.dnb.de/EN/Netzpublikationen/netzpublikationen_node.html

 

[35] http://www.oszk.hu/koteles_rendelet

 

[36] http://ki.oszk.hu/content/k-telesp-ld-nyszolg-ltat-s-rendelettervezete

 

[37] http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/925514

 

[38] http://oszkdk.oszk.hu/

 

[39] http://oszkdk.oszk.hu/help/hu/14b

 

[40] http://wiki.mobileread.com/wiki/EBook_Lending_Libraries

 

[41] http://www.goethe.de/ins/hu/bud/kul/bib/onl/huindex.htm?wt_sc=budapest_e-kolcsonzes

 

[42] http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=276

 

[43] http://www.oszk.hu/eldorado/hirek

 

[44] http://www.inka-alap.hu/index.php/en/oktatas/tajekoztato-a-tanfolyamokrol

 

[45] http://mek.oszk.hu

 

[46] http://mek.oszk.hu/12400/12470

 

[47] http://www.open-access.hu/hunor_tagok_repozitoriumai

 

[48] http://www.mkke.hu/page.php?page=BOOK_TURNOVER17

 


 

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: