Szalkai Nóra: E-könyv olvasók a BME könyvtárában

Nyomtatási nézet

Két évvel ezelőtt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon könyvtárunk igazgatónője, Fonyó Ilona a Koobe Magyarország Kft.-vel közösen mutatta be a cég e-könyv olvasóit, így amikor felmerült 2010 őszén az ötlet, hogy e-könyv olvasókat helyezzünk el intézményünkben, e céget kerestük meg együttműködési ajánlatunkkal. A cég két különböző típusú készüléket ajánlott fel helyben használatra.

Azt, hogy ezt az új, Magyarországon még ritkaságnak számító eszközt olvasóinknak elérhetővé tegyük, egy londoni könyvesboltban tett látogatásom inspirálta: a boltban pulthoz rögzített, de szabadon használható készülékeket próbálhattak ki a vásárlók.

Amikor az ötlet megszületett, kollégáimmal még nem sejtettük, hogy az e-könyv olvasók elhelyezése a könyvtárban mennyi kérdést vet majd fel.

Az egyik legnagyobb probléma a készülékek védelmének megoldása volt. Mivel időközben az Országos Széchényi Könyvtár is bevezette ezt a szolgáltatást, így az ő tapasztalatuk nagy segítséget jelentett nekünk is.
Végül a készülékek biztonságát kétféleképpen igyekeztünk elérni: egyrészt a gépeket mágneses védelemmel láttuk el, másrészt az e-könyv olvasókat csak beiratkozott olvasóink használhatják és a használat előtt egy átadás-átvételi formanyomtatványt kell kitölteniük.

Informatikai oldalról körbe kellett járnunk a DRM, azaz a Digital Rights Management fogalmát és telepítenünk kellett a programot a beszerző kollégák gépeire, mivel bizonyos e-könyveket csak ezen a programon keresztül lehet a készülékekre másolni.

A következő fogas kérdés a könyvtár gyűjtőkörének megfelelő magyar nyelvű tartalom beszerzése volt. Jelenleg alig van Magyarországon olyan könyvkiadó vagy terjesztő, amely e-könyvek kiadásával, forgalmazásával foglalkozik. Egyelőre a kimondottan e-könyvekre specializálódott oldalakon is igen szegényes a választék. Létezik olyan könyvkiadó, amelyik foglalkozik a hagyományos mellett e-könyvek kiadásával is, de kiderült, hogy jogi (DRM) akadályok miatt az általuk kiadott e-könyvek csak számítógépen olvashatóak, e-könyv olvasókon nem.

Könyvtárunk gyűjtőkörének megfelelően elsősorban műszaki tartalmú kiadványokat szerettünk volna vásárolni, de e téren szinte nem volt legálisan hozzáférhető magyar nyelvű tartalom. Összesen 20 kiadvány került a gépre, melyek közül az egyik szerzői ajándék. Magyar nyelven szépirodalmi műveket, angol nyelven számítástechnikai témájú munkákat szereztünk be. A vásárlás során nem meglepő módon kiderült, hogy az angol nyelven elérhető e-könyv választék összehasonlíthatatlanul szélesebb, mint a magyar.

A magyar terjesztők egyelőre nem készültek fel a könyvtárak kiszolgálására. Weboldalaikon általában bankkártyával lehet vásárolni, így ahhoz, hogy átutalással fizethessünk, külön egyeztetésre volt szükség, de volt, ahol ezt nem tudták biztosítani, így csak a bankkártyás fizetési mód maradt az egyetlen opció.

Az e-könyvek beszerzése sem volt egyszerű, de katalogizálásuk is komoly fejtörést okozott. Végül valamennyi elektronikus könyv az e-könyv raktári jelzetet kapta, példány rekordot pedig nem készítünk az elektronikus dokumentumoknak. Gyorsan elhessegettük azt a gondolatot, hogyha a későbbiekben netán a készülékeket kölcsönözhetővé tennénk, ezzel a raktári jelzettel, valamint példányrekord hiányában hogyan lenne jelezhető olvasóinknak, hogy a készüléket az adott művekkel együtt kikölcsönözték, így nem érhető(k) el.

Miután megtörtént az e-könyvek címleírása, szakozása, a két készülék két különböző olvasóterembe került. Ahhoz, hogy az új szolgáltatást kellően reklámozzuk, a forgalmazótól kapott molinót kihelyeztük a könyvtár aulájába, emellett meghirdettük a szolgáltatást a könyvtár honlapján, hírlevelében és Facebook oldalán.

Az e-könyv olvasók könnyebb használhatóságának érdekében rövid használati útmutatót is készítettünk, bár, mivel olvasóink leginkább egyetemi hallgatók, valószínűleg erre nem sok szükség van.

Szerencsés egybeesés volt, hogy a 2011-es Internet Fiesta időpontja nagyjából egy időpontra esett a szolgáltatás bevezetésével, így ennek keretében Farkas István, az ekonyvolvaso.blog.hu szerkesztője tartott előadást az e-könyv olvasókról a könyvtárban. A rendezvény sikeres volt: az előadó a látogatók kérdéseit is megválaszolta.

Ahhoz, hogy némi képet kapjunk a készülékek használatáról és olvasóink véleményét megismerjük a szolgáltatással kapcsolatban, kérdőívet készítettünk. A készülékeket kipróbáló olvasókat megkérjük, hogy értékeljék a szolgáltatást. Szinte egyöntetűen az volt olvasóink véleménye, hogy a szolgáltatás hasznos, de sokkal jobb lenne, ha kölcsönözhetővé tennénk az e-könyv olvasókat. A kérdőívet kitöltők többsége azért kérte el a könyvtárostól az eszközt, mert ki szerette volna próbálni azt, nem a rajta szereplő e-könyvek vonzották.

Az e-könyv olvasókat a szolgáltatás bevezetésétől (2011. március 21.) május végéig nagyjából harminc olvasónk használta.

Összességében úgy gondoljuk, hogy a készülékek elhelyezése a könyvtárban mindenképpen hasznos, amellett, hogy az olvasók kézbe vehetik és szabadon kipróbálhatják az eszközöket, nekünk, könyvtárosoknak is fontos tapasztalatot jelentett a szolgáltatás bevezetése. A jövőben fontos lenne az eszközök kölcsönzésének megoldása, de nagyobb használtságot addig várhatóan nehéz elérni, amíg a magyar könyvpiac nem nyit az elektronikus könyvek terjesztése felé.

Vissza a tartalomjegyzékhez