G. Gődény Andrea–Koósné Sinkó Judit: Dráma? Játék? Tanulás?

Nyomtatási nézet

Drámapedagógiai módszerek a szaktárgyi tanulásban

Napjaink közoktatásának egyik legégetőbb kérdése a szövegértés hatékony fejlesztése, az olvasásértés színvonalának emelése. Noha a legutóbbi PISA-felmérés a funkcionális analfabéták számának enyhe csökkenéséről (3,3%) számol be, a gyerekek 17 százaléka még mindig nem érti, amit olvas. Az is kiderül a vizsgálatból, hogy a magyar közoktatás továbbra sem csökkenti, hanem tovább erősíti a gyerekek közti társadalmi egyenlőtlenségeket: években mérhető a lemaradás a gyerekek teljesítményében annak függvényében, milyen településen járnak iskolába.^[1]

Abból a feltételezésből kiindulva, hogy eminens társadalmi érdek az információk feldolgozására képes korosztályok felnevelése, napjaink közoktatásának egyik
DRÁMAi kérdése tehát a szövegértés hatékony fejlesztése, az olvasásértés színvonalának emelése. A felmérések és a társadalmi igények kontextusában éppen ezért elkerülhetetlen az elmozdulás az iskolai praxisban a szaktárgyi olvasástanítás irányába, az olvasásfejlesztés szükségessége minden iskolafokozaton. Ebben a fejlesztésben a drámapedagógiai módszerek alkalmazása olyan örömteli és kudarcmentes út lehetőségét jelenti, amelyen élményszerűen és élvezetesen vezethetjük el a gyerekeket az olvasásértés világába, hiszen ezek a módszerek valójában cselekvésbe ágyazott
JÁTÉKos megismerési, fejlesztési formák, éppen olyanok, amilyenekre szükség van az örömteli, frusztrációmentes TANULÁShoz, és az olvasásfejlesztés egész folyamatában élményszerű és hatékony fejlesztést biztosítanak. A gyakorlatsor összeállításakor arra törekedtünk, hogy megmutassuk: drámapedagógia módszerekkel nemcsak a szépirodalmi szövegek feldolgozásakor élhetünk, hanem a tanulás tanításában, a szaktárgyi szövegek minél szélesebb skálájának feldolgozásában is. A gyakorlatokkal éppen ezért igyekszünk lefedni a szaktárgyi szövegek minél szélesebb skáláját, és megmutatni azt, hogy nem csak az anyanyelvi nevelés különböző területein, de akár a kémia tanulásában is alkalmazhatók ezek a módszerek…

Gyakorlatok

Élő térkép

Magyarország térképének elkészítése a földön elhelyezett lepedőn különböző anyagokból, fonalakból, gombokból, termésekből. A térkép elkészültével a játszó személyek beállnak (vagy néhány társukat beállítják) a térképbe Magyarország nagyvárosainak képviseletében.

Hangos szorzótábla

Kört formálva egyesével számolunk, úgy, hogy mindig a soron következő ember mondja a következő számot. A pozitív egész számok felsorolás közben hangosan a BUMM! szót kell mondani egy adott szám többszöröséhez érve.

Párkereső biológia

Madarakról készült sematikus rajzok keresik a nevüket. A csoport egyik fele madárneveket, a másik fele rajzokat húz. Az a feladat, hogy egymásra találjanak a képek és rajzok. A gyerekek körbejárva keresik a párjukat. Majd páros munkában, segédanyag használatával információkat gyűjtenek az állatokról, kiegészítik és színezik a rajzokat. Közös bemutatás zárja a gyakorlatot.

Drámai a kémia?

Ismétlés után vagy a tankönyvi lecke használatával a gyerekek ionokat megszemélyesítve bemutatják, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a különböző kémiai kötéstípusoknak megfelelően az ionok. Majd szóvivőt választanak, aki beszámol arról, mit látunk, bemutatja az ionok elrendeződését a kötéstípusban.

Például:

Az ionrácsról és az ionos kötésről tanultak ismétlése után (vagy a tankönyv szövegének használatával) a gyerekek az ionos kötésnek megfelelően elrendeződve elhelyezkednek. Majd szóvivőt választanak, aki beszámol arról, mit látunk, bemutatja az ionrácsot. (Összefoglaló órán tapsra átrendeződhetnek a tanári utasításnak megfelelően a különböző kötéstípusokat megjelenítve.)

Dramatikus ének

Ismert dallam felismerése ritmus- és betűkotta alapján. Majd ütemekre vágva: sorbarendezés következik. Közös éneklés zárja a gyakorlatot.

Felhasznált források:

Bali Gál Ferencné: Drámapedagógia alkalmazása. Debrecen: Pedellus Tankönyv-kiadó, 2000.

Fisher, Robert: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2000.

Friedl, Johanna: Az iskolai siker titka – a játék. Pápa: Deák Kiadó, 2003.

Gabnai Katalin: Drámajátékok. Budapest: Helikon Kiadó, 1999.

Gósy Mária: A hallástól a tanulásig. Budapest: Nikol KKt., 2000.

Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban és írásban) iskolásoknak. Szülők számára. Budapest: Nikol, 1994.

Kolozsváry Judit: „Más” gyerek, „más” szülő, „más” pedagógus. Budapest: Okker, 2002.

Kolozsváry Judit: A sajátos ember. A személyiség sajátos szerveződésének okai és tünetei. Budapest: Okker, 1999.

Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet. Delecato módszere alapján. Bicske: Magánkiadás, 2002.

Vissza a tartalomjegyzékhez