Barátné Hajdu Ágnes: Diákok olvasási szokásai két szegedi középiskolában*

Nyomtatási nézet

Második rész: Olvasás és olvasmányok

*Az olvasásvizsgálat kérdőívét a Könyv és Nevelés folyóirat 2014. 3. számának elektronikus változatában közöltük.

Az olvasással kapcsolatos következő fejezetünkben a kisgyermekkori olvasás, az otthoni könyvek száma, az olvasással kapcsolatos asszociációk és az idegen nyelven olvasással kapcsolatban talált összefüggésekre szeretnénk rámutatni. Ezek az összefüggések régóta köztudottak és számos alkalommal idézettek, pl.:

„A család saját könyvállománya és a családi környezet jelentősen befolyásolja a gyerekek olvasási szokásait.”^[1]

„Minden esetben pozitívan befolyásolja az olvasási szokásokat a családi könyvtár nagysága és összetétele, az ajándékba kapott könyvek száma és a gyerek közvetlen környezetében élő olvasni szerető ember.” ^[2]

„A tanulók teljesítménye és a családi jellemzők közötti összefüggéseket elsősorban az ún. családiháttér-index segítségével mutatják be. Többek között láthatóvá válik az anyák iskolai végzettsége és gyermekeik jövőbeli aspirációik közötti összefüggés, és hogy ebből a szempontból igenis ők azok, akik meghatározó erővel bírnak a gyermekek álmait illetően. A számítógép tulajdonsága [sic!] ugyanúgy összefüggést mutat a szövegértési teljesítménnyel, mint a családi könyvtár léte vagy a saját könyvvel való rendelkezés.”^[3]

4.1 Az olvasással kapcsolatos asszociációk

Az első olvasással kapcsolatos kérdésünkben az olvasás szerepelt hívószóként és arra kértük a diákokat, hogy ezzel kapcsolatos asszociációikat ‒ az első három dolgot, ami először eszükbe jut ‒ osszák meg velünk.

A válaszok szövegesen is feldolgozásra kerültek, illetve a szerint is készítettünk statisztikát róluk, hogy azok mennyire hordoznak egyértelműen pozitív vagy negatív hangulatot. Megállapíthatjuk, hogy ezeket a kérdéseket nagy kedvvel töltötték ki a diákok, és a hozzáállásuk a harmadik lehetőség esetén sem csökkelt lényegesen. A három válasz lehetőséget összesítettük és egy egységes halmazon belül kezeltük. Ennek összefoglalóját látjuk az alábbi táblázatban.

1. táblázat Az olvasás kifejezésre adott asszociációk az érzelmi töltés alapján

Az elsődleges adatokból világosan látszik, hogy a gyakorló gimnazisták adtak legnagyobb arányban egyértelműen pozitív asszociációkat.

Az olvasás szót meghallva a Ságvári Endre Gimnáziumban a mű, műfaj kategóriára asszociáltak legtöbben, összesen 295 válasz került ebbe a csoportba. Konkrét művet 11-en említenek: A Pál utcai fiúk, A bárányok hallgatnak, Üvöltő szelek, Egri csillagok, A Gyűrűk Ura, Tíz kicsi néger, Úrilányok Erdélyben, Eragon, Vuk, és a Harry Pottert kétszer is. 12-en írókra gondoltak: Rejtő és Asimov 2-szer is szerepel, valamint Ady Endre, Agatha Christie, Fekete István, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Robert Ludlum, Darren Shan, Wass Albert. 256-an dokumentumtípusra vagy műfajra gondoltak, ebből 163-an könyvre, 34-en újságra, magazinra, 33-an regényre, 8-an versre. 3-an hírekre, 2-2 diák mesekönyvre és krimire gondolt, 11-en további műfajokat említettek (pl. fantasy) vagy egy-egy kifejezést. Elgondolkodtató, hogy 16-an valamilyen jelzős szerkezetet említettek, pl. kedvenc könyvem, angol nyelvű könyv, izgalmas könyv, rövidet és vicceset, egy nagy vaskos könyv, következő könyv, utoljára olvasott könyv stb.

Második helyen az iskolával kapcsolatos gondolatok állnak, összesen 126-an asszociáltak erre a témakörre. Legtöbben (30-an) a kötelező olvasmányokra, 27-en pedig az irodalomra gondoltak, 7-en magára az irodalomórára, magyarórára. 14-en írták a műveltséget, az iskola az 5. 11 említéssel, a tanulás pedig a 6. helyen áll 9 említéssel. Többen írták még a tudást, művelődést, ismeretterjesztést, információszerzést is.

81 diáknak az olvasás körülményei jutottak eszükbe, a hely, ahol olvasnak, az időszak és a környezet, illatok, ételek. 12-en közülük a szabadidőre gondoltak, 10-en pedig a csendre, tehát szabadidejükben, csendes körülmények között olvashatnak. 5-en ágyban olvasnak, 2-en még említik az otthont, 8-an pedig további helyszíneket. 5-en említettek ételt, italt, csokoládét, 2-en teát, valószínűleg ezeket fogyasztják olvasás közben. 6-an olvasáshoz szükséges eszközöket említenek, 4-en lámpát, 2-en szemüveget. A többi diák időszakot és hangulatot említ, vagy valamilyen körülményt, pl. esti olvasás, kellemes nyári időtöltés.

72 diáknak valamilyen cselekvés jut az olvasásról eszébe, 29-en a kikapcsolódást említik, második helyen holtversenyben a pihenés és szórakozás áll 15-15 jelöléssel, harmadik helyen pedig 4 említéssel az időtöltés szerepel.

57 diák nevez meg érzelmeket, ebből a nyugalom áll az első helyen 12 említéssel, második az unalom 10-el. Ezzel szemben az izgalom csak 7 említést kapott, és az élmény 5-öt. Itt az 57 említésből 12 negatív (szemben a Széchenyivel, ahol 34 említésből 23 negatív).

A könyvtárat 18 diák említi, 1 pedig a könyvesboltot.

Érdemes még megjegyezni, hogy 11-en az olvasást személyhez kötik. 3-an családtaghoz (anya és nővér), 3-an csak általában olvasó személyre gondolnak vagy egy emberre, a többiek pedig alkotót ‒ írót, költőt ‒ neveznek meg. 33-an az olvasmány részeit emelik ki, pl. betűket (15-ször), mondatokat, illusztrációt, képet stb. 9-en említik az internetet, ami arra utalhat, hogy ott olvasnak leggyakrabban. És néhányan azt említik, hogyan hat rájuk egy-egy mű, pl. megmozgatja képzeletüket, fantáziájukat.

Az olvasás szót hallva a másik középiskolában is elsősorban művekre, műfajokra gondolnak. A 125 kifejezés 55 dokumentumtípust vagy műfajt, 61 könyvet, 4 jelzős szerkezetet tartalmaz. A ságváris diákokhoz képest arányaiban többen asszociáltak a kötelező, ill. a kötelező olvasmány kifejezésre, a tanulásra, a betűkre és nem utolsó sorban az unalomra. Szerzőt csak egy diák említett (Nicolas Sparks), műcímet (Harry Potter, Narnia) 2 tanuló írt. Második helyen az iskolával kapcsolatos gondolatok állnak, összesen 61-en asszociáltak erre a témakörre. Legtöbben (22-en) a kötelező olvasmányokra, 12-en az irodalomra, irodalomórára, nyelvtanra gondoltak. Harmadik helyen a tanulás áll 9 említéssel, az iskola 4. a gyakoriság tekintetében. A kontrollcsoportnál az érzelmek a 3. helyen szerepelnek, 34-en asszociáltak erre. Sajnos a fogalmak több mint fele (23) negatív érzelmet takar, az unalom 11 említéssel áll az első helyen, de felhozták még: a rettegés, szorongás, időpocsékolás, a „remélem rövid” vagy az Ó, ne! reakciókat is. A pozitív érzelmekből az első helyen álló izgalom csak 5 említést kapott. A cselekvés kategóriában a kikapcsolódást 7-en említik, a pihenést, szórakozást 3-3 diák, az időtöltést csak 2-en. A könyvtár fogalomköre került az 5. helyre 11 említéssel, melyből 8 általánosságban a könyvtár, 2 pedig könyvtártípus, és megemlítik még a könyvtáros nénit is. Csak 10 említés történt helyszínre és időre. Érdemes megjegyezni, hogy 19-en az olvasnivaló részeit említik (betű, oldal, mondat). Hosszú, füzet, írók, romantika, szemüveg volt még 2-3 kérdőíven, a többiek jellemzően egyszer, legfeljebb kétszer fordultak elő (izgatottság, fejfájás, SMS, MSN, napozás, szemüveg…). Észrevehetően kevesebb a valamilyen hangulatot felidéző jelző említése.

4.2 Az olvasással kapcsolatos gyermekkori emlékek

Egyik kérdésünk, melyet független változóként is alkalmazunk az írásunkban, arra vonatkozott, hogy milyen kisgyermekkori emlékeket tudnak felidézni a fiatalok, olvastak-e nekik rendszeresen. A táblázat adatai önmagukért beszélnek. Az elsődlegesen vizsgált gyakorlógimnázium diákjainak majdnem fele rendszeres napi olvasásról számolt be, miközben a kontrollcsoportok esetében a tanulók 14%-a nyilatkozott így:

2. táblázat Olvastak-e neki kisgyermek korában?

Mint bevezetőnkben is utaltunk arra, az édesanyák iskolai végzettsége meghatározó az olvasáshoz való viszony kialakításában mind a kisgyermekkorban, mind a későbbi életszakaszban. A két középiskolát együtt vizsgálva a várt összefüggéseket kapjuk.

3. táblázat Az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége és a gyermekkori olvasás

Az iskolai végzettség emelkedésével nő a naponta gyermekeinek olvasók aránya. A diplomával rendelkező édesanyák gyermekei számoltak be legnagyobb arányban (42%) a rendszeres napi olvasásról, míg az érettségizett édesanyáké 29%-ban, azok esetében pedig, akik nem rendelkeznek érettségivel csak 17%-uk gyermeke emlékszik hasonlóan.

4.3 Az olvasás különböző formái, az otthoni könyvtár és az idegen nyelven történő olvasás

Tudtuk, hogy az otthoni könyvtár nagysága összefüggésben van az édesanya iskolai végzettségével, és ezek egymást erősítve befolyásolják az olvasási szokásokat.

4. táblázat Az édesanya iskolai végzettsége és az otthoni könyvek száma

Ennek a mozaiknak a következő eleme sem tartogatott meglepetést. Rendkívül erős összefüggés mutatkozott az otthoni könyvek száma és a gyermekkori olvasási emlékek között. Ahol 500 kötetnél gazdagabb otthon a könyvállomány, ott a fiatalok nagyobb arányban (54%) emlékeznek úgy, hogy minden nap olvasott nekik valaki kisgyermek korukban. A szülők ‒ közülük is jellemzőbben az édesanyák ‒ iskolai végzettsége nagyban meghatározza az otthon tárgyi felszereltségét, könyvekkel való ellátottságát és az olvasás jelenlétét a gyermek mindennapjaiban. Ennek megfelelően az elsődlegesen vizsgált gyakorló iskolában mind az otthoni könyvek száma, mind pedig az otthoni olvasásra vonatkozó emlékek szignifikánsan magasabb értékekkel, gyakorisággal jelennek meg az összehasonlításban szereplő másik intézménynél.

5. táblázat Kisgyermekkori olvasás és az otthoni könyvek száma

A szabadidős tevékenységek között és külön kérdésben is rákérdeztünk a könyv, az újság, a képregények, mangák és az internetes oldalakra vonatkozó olvasási szokásokra. Azt már láttuk, hogy a többi szabadidős tevékenységhez viszonyítva az olvasást a közepesen kedvelt tevékenységek közzé sorolták a diákok. Amennyiben gyakori olvasónak azokat tekintjük, akik legalább hetente olvasnak a maguk szórakoztatására könyveket, úgy a vizsgált fiatalok egy részénél nem látszik olyan borúsnak a helyzet.

Az elsődlegesen vizsgált középiskola mutatói szerint növendékeik 55%-a gyakori olvasónak számít, míg a kontrollcsoportban ez a jellemző 19%-os mértékű. Egyértelműen kimutatható, hogy azok a gyakoribb olvasók, akinek otthoni könyvtáruk is terjedelmesebb. Így az 500-nál több könyvvel rendelkezők 57%-a gyakori olvasó, míg az otthoni könyvek hiányáról vallóknak (150 könyvnél kevesebb) csak a 12%-a mondhatja el magáról ugyanezt.

6. táblázat Az otthoni könyvek száma és a könyvolvasás gyakorisága

Az újságolvasás is erősen függ a családi háttértől, de – ahogyan az már a szabadidős tevékenységeknél látszott – ebben az esetben a szakközépiskolások, gimnazisták között nincs akkora különbség. Itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy az újságok jellegére nem vonatkozott kérdés, így pusztán a gyakorisági adatokkal tudunk számolni, a többire vonatkozóan csak feltételezésekkel élhetnénk. Feltételezzük, hogy a tanulók idesorolták a folyóiratok, magazinokat is. Az internetes oldalak olvasására szintén ez okból nem térünk ki részletesen.

Álljon itt egy összesítő diagram a gyakorló gimnáziumról, melyben együtt látható a könyv-, újság- és internetes olvasás.

7. táblázat Könyv-, újság- és internetes olvasás a Ságvári Endre Gimnáziumban

Az idegen nyelven történő olvasás előfordulása szintén jellegzetesen családi háttérfüggő, így a különböző iskolák mutatói eltérőek. Az elsődlegesen vizsgált gimnazistáknak több mint háromnegyede valamilyen gyakorisággal megteszi ezt, és a kontrollcsoportban sem alacsony ez az érték, 53%-os. Itt jegyezzük meg, hogy az olvasásra vonatkozó kérdéseknél következetesen feltűnik, hogy a diákok 7-8%-a – minden lehetséges esetben – a nem olvasok a kötelezőeken kívül opciót választja.

5.1 Általános információk. Tájékozódás – beszerzés

A vizsgált fiatalok 39%-a egy könyvtárnak volt tagja a megkérdezés idején. A gyakorlóiskolákban kb. ugyanilyen arányban jelentek meg azok, akik egyidejűleg több könyvtárnak is tagjai, míg a kontrollcsoportok esetében inkább azok voltak többen, akik egy könyvtárnak az olvasói (40%), de viszonylag magas azoknak az aránya is, akik jelenleg egy könyvtárba sincsenek beiratkozva (27%‒46%). Nagy Attila véleményét osztva: „A jövőre nézvést viszont tagadhatatlanul erős reménységet nyújt minden olvasónak a könyvtárat soha még nem látogatók arányának radikális csökkenése. […] Önelégültségre ugyanakkor egyetlen percre sincs okunk, hiszen hol tartunk még a skandináv könyvtárhasználati mutatókhoz viszonyítva?”^[4] (5%–13%)

8. táblázat Könyvtári tagság

A könyvtári tagság szempontjából a két középiskola tekintetében a kiegyenlítődés látszik, ezzel is példázva, hogy a könyvtárak az esélyegyenlőség biztosításának fontos fellegvárai. Ismert összefüggésre mutat rá, ha a könyvtári tagság nemek szerinti eloszlását vizsgáljuk. A lányok lényegesen nagyobb arányban könyvtárhasználók, melyet valószínűleg a fiúk határozottabb internetes aktivitása ellensúlyoz.

9. táblázat Könyvtári tagság nemi szerinti megoszlása

A lányok 42%-a egy könyvtár tagja, további 33% több könyvtárba is jár, szemben a fiúk 33% és 22%-ával. Az előző összehasonlításokkal, elemzési szempontokkal szemben itt a családi háttérnek, az édesanya iskolai végzettségének nincs olyan meghatározó, felismerhető szerepe, további bizonyítékul a könyvtár stratégiai fontosságú szerepére.

A könyvtári tagság és az olvasás gyakoriságának teljesen nyilvánvaló kapcsolatára mutat a következő táblázat.

10. táblázat A könyvtári tagság és az olvasás gyakoriságának kapcsolata

Az egy, különösen pedig a több könyvtárba járók közül kerülnek ki a rendszeres és gyakori olvasók. A könyvtárba sosem járók kevésbé olvasnak szabadidejükben. Újabb felelősségkijelölés a könyvtárosok társadalmának és a kulturális kormányzat számára! Van néhány „tanulógép” is a válaszadók között: járnak könyvtárba, de valószínűleg csak a tanulmányaikkal összefüggésben, esetleg más dokumentumtípusokat használva.

Azt is vizsgáltuk, hol szerzik be a diákok azokat a könyveket, melyeket aztán a maguk örömére olvasnak? A 366 középiskolást válaszait elemezve^[5] a leginkább általános forrása ezen könyveknek a vásárlás (57%), majd a lehetőség, hogy otthon emelik le a polcról (35%), vagy hogy ajándékba kapják (30%). Ritkábban fordul elő, hogy települési könyvtárból kikölcsönzik (22%), vagy a barátjuktól kölcsön kapják (21%), esetleg letöltik az internetről (12%). A legkevesebben az ilyen, maguk szórakoztatására olvasott könyveket az iskolai könyvtárakból szerzik be (10 %). Ezen belül komoly különbségek nincsenek az intézmények között: az iskolai könyvtár (8–13%), az ajándékként kapják (28–34%) és a baráti kölcsön (19–25%) mint forrás esetében. Jelentős eltérés mutatkozik viszont az otthoni könyvtárból válogatásnál (40–22%), mely inkább a gyakorló gimnáziumra jellemző a már tárgyalt okokra visszavezethetően. Érdekes, hogy a települési könyvtárat is ők használják valamivel többen (26–14%).

Egy kérdés ehhez a témakörhöz még szorosan kapcsolódhat: honnan tájékozódnak a választandó könyvekről, azaz kinek, minek a hatását emelnék ki ebben a folyamatban. A felmérés két választ is elfogadott a kérdésre. Összesítve, az informálódás tekintetében a legmérvadóbb forrásnak a kortárscsoportok, a barátok bizonyulnak, hiszen a 367 diák 60%-a őket (is) megjelölte. Messze ettől elmaradva találjuk az internetet (32%) és a szülőket (26%). Az sem meglepő, hogy a filmek (22%) is gyakran adnak ötletet, valamivel gyakrabban, mint a tanárok (20%) vagy a televízió (7%) esetleg az újságok (7%). Az iskolák között általában lényeges eltérések nincsenek. Megállapítható, hogy a gimnazisták kevésbé figyelnek e tekintetben a televízióra, viszont a többieknél kicsit jobban tanáraikra és a barátokra. Ezen felül többen
beírták, hogy saját maguk választanak általában, de néhányan hallgatnak a nagyszülő, rokon, testvér tanácsára, és egy válaszban szerepelt a könyvtár, ill. a könyvtárosok segítsége is.

5.2 Mit olvasnak?

A kérdésre, hogy milyen típusú könyvet olvas szívesen, két választ lehetett megjelölni egy 11 elemet tartalmazó listán. Ennek megfelelően a legnépszerűbbnek a kalandregény kategória mutatkozott, a megkérdezettek 34%-ának két leginkább kedvelt műfaja közül. A második helyen a regények, novellák általános kategóriája (ami messze a legkevesebb érdeklődésre a szakközépiskolások részéről tarthat számot – 4%), majd a krimik és akciók következtek. Romantikus könyveket 97-en jelöltek meg a középfokon tanulók. A hobbihoz kapcsolódó könyvekre legtöbben a kontrollcsoport középiskolásai szavaztak (27%), ők olvasnak legnagyobb arányban thrillert, horrort is (26%), legkevésbé pedig a gyakorlós gimnazisták szánnak időt erre.

A ságváris diákok az átlagnál többen jelölték meg az ismeretközlőt (18%), miközben legkevesebben a képregényeket, mangákat (3%). Érdekes módon a verseket közel egyforma módon kedvelik a két középiskolában (15–11%).

11. táblázat Az olvasott művek típusai a Ságvári Endre Gimnázium tanulói körében

Az egyéb olvasmányokra 90%-nál több diák gondolt. Általában más kérdéseknél is elég gyakran jelölték meg az egyéb kategóriát, de az okok között szerepelhet, hogy viszonylag szűk skálából választhattak ennél a kérdésnél. Míg általában a kipontozott részek sugalmazása ellenére sem nevezik meg a csoportokat, típusokat, addig ennél a pontnál bőven találunk megnevezéseket, pl. fantasy, fantasy regények, háborús, ifjúsági regények, önismeret, sport, tankönyv, vámpírtörténetek, zenészéletrajzok, vallással foglalkozó könyvek stb., de ilyet is találtunk ‒ igaz csak egy esetben ‒, hogy mindent szívesen olvasok.

Ábrahám Mónika hasonló jellemzőket, ill. egyezéseket talált a kedvelt műfajok tekintettében a 12‒14 éves gyerekek olvasási szokásait vizsgálva.^[6] „A serdülő gyerek olvasási szokásait meghatározza a nemi szerep is. A fiúk kritikusabb és racionálisabb olvasók a lányoknál, valamivel jobban kedvelik a humoros, kalandos és erősen cselekményes könyveket. Ezzel szemben a lányoknál meglehetősen népszerűek az érzelmesebb történetek és a női írók művei is.”^[7] Hasonló eredményre jutottunk magunk is a Ságvári Endre Gimnázium eredményei alapján. A fiúk körében számottevően magasabb a kalandregények (47‒29%), a hobbihoz kapcsolódó (19‒9%), a thriller, horror (17‒9%), az ismeretközlő művek kedveltsége (27‒11%), míg a lányoknál a regény, novella (52‒28%), a romantika (43‒3%), a versek (19‒10%) és dráma, valamint a színmű (13–4%) a népszerűbbek.

A műfajokon kívül konkrét művek iránt is érdeklődtünk, melyeket az utóbbi időben olvastak. Három művet nevezhettek meg a diákok szerzővel és címmel. A hipotézisünknek megfelelően a harmadik helyre már egy negyeddel kevesebben válaszoltak. A kapott válaszok intézményenként kerültek összesítésre. Ez alapján elmondható, hogy a legutóbb olvasott művek között – a várakozásnak megfelelően – ott találjuk a kötelező olvasmányokat, helyenként szoros versenyben az aktuálisan népszerű könyvekkel. A ságváris tanulók esetében igen nagy a szórás, ugyanis 447 helyre írtak szerzőt, melyek közül a legtöbbször Stephenie Meyer, az Alkonyat könyvek szerzője fordult elő, de ő is csak 23-szor. Tíznél többször fordul még elő Jókai, Madách, Katona, Rowling, Stephen King, Kosztolányi, Szophoklész és Balzac. Megállapítható, hogy a nem kötelező irodalomból, a népszerű könyveken túl már kevesebbet olvasnak a diákok^[8]. Ezt a tendenciát látjuk érvényesülni a kontrollcsoport vonatkozásában is.

A kérdéssel azt is szerettük volna vizsgálni, hogy mennyire fordítanak figyelmet, ill. emlékeznek a dokumentum azonosítási adataira. Az eredmények a várakozásainkat igazolták. Ha írtak erre a kérdésre választ, akkor egész jól felidézték a szerzőket és a címeket. A művek címeit valamivel nagyobb arányban írták le helyesen, sokszor hiányoznak azonban címekből a névelők. Ez a legtipikusabb hiba, pl. A Mester és Margarita, A Karamazov testvérek, A burok stb. estében elhagyják a névelőt. Sajnálatosan többször előfordult Az arany ember cím helytelen írása is.

12. táblázat Legutóbb olvasott művek szerzőinek ismerete

13. táblázat Legutóbb olvasott művek címeinek ismerete

A következő lépések egyikében megvizsgáltuk, hogy van-e kedvenc olvasmányuk. Az összes diák 50%-a nyilatkozott úgy, hogy van kedvenc könyve, közöttük többségben voltak a kontrollcsoportban lévő diákok (63‒44%). Most csak az elsődlegesen vizsgált Ságvári Endre Gimnázium tanulóinak adatait ismertetjük.

A gimnáziumban a listavezető kedvenc J. K. Rowling (13 említés), utána a legnépszerűbbek 5-6 helyen megemlített: Jane Austen, Stephenie Meyer, Agatha Christie, Dan Brown, Ken Follett és Rejtő Jenő. Ennek megfelelően a könyvek: A Gyűrűk Ura, A katedrális, Üvöltő szelek, Tíz kicsi néger, Büszkeség és balítélet, Harry Potter, Angyalok és démonok. A legutoljára olvasott könyvhöz hasonlóan itt is nagy a szórás, és sok a kötelező olvasmány, de mindenképpen széles érdeklődésről árulkodnak a kiválaszott könyvek. Néhány említés felsorolásszerűen: Jostein De Gaarder: Sofie világa; Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij több műve is: Feljegyzések az egérlyukból, Bűn és bűnhődés, A Karamazov testvérek; Lev Tolsztoj: Anna Karenina; J. D. Salinger: Zabhegyező; Thomas Mann: A varázshegy; Heinrich Böll: Egy bohóc nézetei; Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember; Móra Ferenc: Aranykoporsó; Wass Albert művei; József Attila, Ady Endre és Szabó Lőrinc versei, de találkozhatunk Szilvási Lajos: Hozomány c. írásával is. Megnézve ez utóbbi kérdőívet, úgy találtuk, hogy a kitöltője a barátok és az internet hatására választ olvasmányt, barátokkal beszélget a művekről, 500-nál több könyvük van otthon, több könyvtárnak is tagja. Megállapítható, hogy döntően külföldi szerzők alkotásai szerepelnek a kedvenc művek között.

Végezetül azonban még ugyanezen vizsgálat adataival, az emlékezetes olvasmányok műfajonkénti megoszlását vetettük össze az internethasználat tényével. Adataink birtokában sajnos ki kell jelentenünk, hogy a klasszikusokat vagy könnyed lektűröket kedvelők világhálós aktivitása között nem mutathatók ki különbségek, vagy ha mégis, akkor az inkább negatív előjelű. Pontosabban szólva, az a kevés diák, aki a kortárs, értékes szépirodalom alkotásait nevezte meg maradandó élményeként, érzékelhetően ritkábban él a digitalizált információhordozók kínálta lehetőségekkel.

A ságvárisok legtöbben barátokkal beszélgetnek olvasmányaikról (71%), utánuk a szülők (47%) a legnépszerűbb partnerek ebben. Hasonló a sorrend a kontrollcsoportban is, csak az arányok kisebbek. Míg a gyakorló iskola diákjainak 16%-a, addig a kontrollcsoport tagjainak 37%-a nem beszél az olvasmányélményeiről senkivel sem. Ugyanezt tükrözik azok a válaszok is, melyek arra a kérdésre érkeztek, kiknek-minek a hatására választják ki olvasmányaikat.

5.3 Kötelező olvasmányok

Fontos az olvasáshoz, olvasmányokhoz való hozzáállás vizsgálatában a kötelező olvasmányok kérdése. Ez egy olyan téma, mely minden fiatalt érint, és mindenkinek van véleménye róla. Erre számítottunk mi is, mikor az olvasmányok rendszeréről és az azzal kapcsolatos módosítási ötleteikről kérdeztük a tanulókat. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a Ságvári Endre Gimnázium hallgatói (54%) általában elégedettebbek a kötelező olvasmányokkal, mint a másik intézmény diákjai (35%). Érdekesség, hogy a ságvárisok pontosan ugyanannyian tartják érdekes és értékes műveknek a kötelező olvasmányokat, mint akik az ellenkezőjeként vélekednek (a minta 8,6‒8,6%-a, 22-22 diák).

A kötelező olvasmányok kapcsán gyakran felmerül a kérdés, milyen igényei lennének ezzel kapcsolatban a fiataloknak? Mi is megkérdeztük őket. Lássuk, mit változtatnának szívesen az olvasmányok jelenlegi rendszerén! A Ságváriban 4-en hagyták válasz nélkül a kérdést, a többiek 9%-a nem változtatna a jelenleg működő rendszeren, könyveken. Az elégedetlenek többsége néhányat lecserélne más könyvre (70%), csökkentené a számukat (10%) vagy éppen bővítené (4%), esetleg egyéb változtatást javasol, mint pl. 4 fő egyszerűen eltörölné a kötelező olvasás intézményét; 6 főnek az elavultság jelent problémát; modernebb, kortárs műveket várna, de vannak konkrét javaslataik is, pl. „legyen a szerző kötelező, de a diák választhasson, hogy mit olvas el tőle, vagy mindenkinek kötelező lenne olvasni, de olyat olvashatna, amit szeretne.”

A kontrollcsoportban négy hiányzó válasz mellett a válaszolók kétharmada (66%) néhányat lecserélne más könyvre, 23% csökkentené, 3% bővítené a listát. Ketten nem változtatnának, és pár fő egyéb változtatást tenne, pl. hogy a diákok maguk választhassanak olvasmányokat vagy osztályokon belül szavazással dönthetnék ezt el. Az arányok nem térnek el lényegesen a két vizsgált középiskola esetében.

A gyakorló gimnáziumban a diákok többségének vannak konkrét javaslatai is a kötelező olvasmányok frissítését illetően. 18% hagyta válasz nélkül a nyitott kérdést, melyben erre kerestük a választ. A többiek negyede annak adott hangot, hogy modernebb, újabb, kortárs köteteket kellene a fiatalok kezébe adni, páran (6-6%) sci-fit, fantasztikus irodalmat vagy a Harry Pottert is jó ötletnek tartanák. Persze van, aki az angol viktoriánus irodalmat vagy az egzisztencialista műveket, pl. Virginia Woolfot hiányolja. Krimikre, akcióra vagy humoros könyvekre szintén utaltak páran (5-5%). Érdekes, hogy a vámpírromantika csak 1 fő válaszában szerepelt, viszont megneveztek néhány szerzőt és művet, melyet szívesebben olvasna korosztályuk kötelezőként: Asimov, Rejtő Jenő, Emily Brontë, Böszörményi Gyula, Faludy György, Agatha Christie, Dan Brown, Golding, Huxley, Jane Austin, Verne, Wass Albert, Ken Kesey, Tolkien, Pázmány Péter: Válogatott prédikációk. Többen általánosságban fogalmaznak: „több rövidebb művet tennék kötelezővé, nyelvileg egyszerűbben feldolgozhatóra, görögök helyett újakat, ami engem érdekel, szépirodalom ne, szakirodalom, izgalmasabb, aktuálisabb, erkölccsel foglalkozókkal, gondolkodtatóbbakat, krimik, humoros könyvek, közkedveltebbeket, horror, több magyar író, elfeledettektől, pl. Szilvási Lajos” (nem az a diák, akinek ez a szerző volt a kedvence), stb. Van, aki azt írja, hogy „de a régi is maradjon”; vagy „kivenni: Kafka: Átváltozás, Móricz: Szegény emberek”; „Olyanokat, amiket a fiatalok szeretnek, ezzel is növelhetnénk az olvasás szeretetét és nem „szenvedne” olvasás közben. Népszerű könyvek, pl. Herry [sic!] Potter.”

És a végére néhány komplexebb megfogalmazás:

„Nem nagyon változtatnék. Ezek a művek többnyire hozzátartoznak az általános műveltséghez.”

„Az adott írótól más, kevésbé ismert műveket is elolvastatnék a diáksággal, hogy átfogóbb képet kaphassanak.”

„Társadalomkritikák, az emberi viselkedés helyességét hangsúlyozó könyvek.”

„Több lélektani, önismereti könyvet tennék be (nem filozófiai, inkább cselekményes formában).”

„Tudatosabb válogatás az irodalmi alapokhoz.”

A gimnázium és szakközépiskolában a fiatalok 30%-a üresen hagyta ezt a kérdést. A válaszoló 79 fő leginkább mai, modernebb, fiatalos könyvvel cserélné ki a jelenlegi kötelezők némelyikét (konkrét javaslat 16 esetben a mostanában divatos vámpírromantikára történt). Többen megjegyezték, pl. hogy a régies nyelvezetű olvasmányoktól válnának meg szívesen, és megjelentek a később kedvenc olvasmányként megjelölt Tolkien, Agatha Christie, Stephen King és Rejtő Jenő könyvek is egy-egy említés erejéig.

5.4 Filmes változat

A kötelező olvasmányokkal kapcsolatban felmerült a filmes változatok kérdése is. A tanulók döntő többsége úgy nyilatkozott, hogy látott már kötelező olvasmányt filmes feldolgozásban (harmaduknak sok ilyenhez volt már szerencséje). A két középiskola fiataljai közel azonos megoszlásban láttak már filmes változatokat. Megkértük őket, foglaljanak állást, hogy a könyvet vagy a filmes változatot részesítik előnyben és vegyék számba az okokat is. A filmes változattal szemben a leginkább elutasítóak a gyakorlóba járó gimnazisták voltak (6% tartja csak jobbnak azokat a könyvnél), de a kontrollcsoport 59%-a is egyértelműen rosszabbnak tartja a filmes megoldást. A válaszadók 24%-a hasonlóan jónak tartja a két műfajt.

Arra a kérdésre, hogy miért, sok esetben a legkézenfekvőbb, sablonos válaszok érkeztek: „Jobban beleélem magam a könyvbe; a filmben sok lényegtelennek tűnő, de nagy jelentőséggel bíró dolog nincs benne; a filmből sok minden kimarad; mert csalódást okozhat, ha a képi megjelenítése nem olyan, mint ahogy azt előzőleg elképzeltem, és általában a cselekményen is módosítanak; a könyvekkel szabadabb a fantáziánk”, vagy éppen a filmet támogatók: „mert láthatjuk is a megelevenedni a történetet zene kíséretében; a film élethűbb; a film jobban leköt”, és az őszinte sorok: „az olvasás fárasztó; [a film] kevesebb időt vesz igénybe”.

5.5 Olvasmányok és szereplők

Az olvasmányokkal szembeni elvárásokat úgy mértük fel, hogy a következő mondat kiegészítésére, befejezésére kértük a diákokat: Az olvasmánytól elsősorban azt várom, hogy………. A válaszok többsége négy alapkifejezés köré csoportosítható: az érdekesség (érdekes, magával ragadjon, megmozgassa a fantáziámat, ne tudjam letenni, ne legyen unalmas stb.), a szórakoztatás (élményt nyújtó, élvezet, elvarázsol stb.), az olvasottak kössék le az illetőt, végül elgondolkodtasson (elgondolkodtató, tudást adjon, új gondolatokat, információt adjon stb.).

A középiskolások 49%-a válaszolt erre a nyitott mondatra. A ságvárisok 44%-a, a kontrollcsoportban valamivel aktívabbak voltak a fiatalok, 59%-uk fejezte be a mondatot. A Ságvári Endre Gimnáziumban nagy számban születtek egyedi, választékosan megfogalmazott elvárások:

elgondolkodtasson (14 fő)

gazdagítson tudással, ismerettel, tanítson (11)

kikapcsoljon, elzárja, elvonja a figyelmet a hétköznapokról, a problémákról (8)

tanulságos legyen, tapasztalattal járjon (6)

élvezetet adjon (4), jó legyen (4), mondanivalója legyen (4)

bele tudjam élni magam (3), magával ragadjon (3), elgondolkodtasson, elgondolkodtató legyen (8)

elvarázsoljon, lenyűgözzön (2)

segítsen a világ és magam megértésében

nyelvezete művészi értéket képviseljen

szemléleti gazdagodást generáljon

amikor leteszem, úgy érezzem, megjártam egy másik világot

feleljen meg a Gesamtkunstwerke gondolatának.

A kontroll középiskolában a válaszok 29%-a tartalmazta az izgalmas jelzőt (míg a Ságváriban SE – 24%), 10% a szórakoztatást (SE – 20%), 18% azt az igényt, hogy kösse le őket, amit olvasnak (SE ‒ 18%), 34%-ban pedig érdekességet várnak tőlük (SE ‒ 15%). Természetesen itt is előfordul, hogy tanulságot, kalandokat, fordulatos, esetleg bonyolult cselekményt várnak az olvasmánytól.

Az olvasott művekkel kapcsolatban az is érdekelt bennünket, hogy tudnak-e ‒ és ha igen, kikkel ‒ azonosulni a felmerülő szereplők közül. Az erre vonatkozó kérdésünkre (Kinek a bőrébe bújnál?) a középiskolás diákok 49%-a válaszolt. A válaszolók hajlandósága mindkét vizsgált iskolában megegyező mértékű volt. Ez az arány körülbelül megegyezik az Ábrahám Mónika által lefolytatott vizsgálattal (46%), bár ő a 12-14 éves korosztályt vizsgálta. A mi vizsgálatunkban ez az arány kedvezőbb a felmért középiskolákban.^[9]

A vizsgált gimnazista közösségben összesen 98 különböző névvel találkozunk a 126 válasz között, s csak néhány fordul elő többször is. Az érdekes karakterek vegyesen kerültek ki a kötelező és a szabadon választott irodalomból: Alice Cullen (2), Bovaryné (2), Conan (2), Éva (2), Harry Potter (3), Hermione (3), Legolas (3), Lucifer (2), Micimackó (2), Piszkos Fred (3), Poirot (2), Robert Langdon (2), Scarlett O’Hara (4), Tímár Mihály (4), Sherlock Holmes (2), Tom Sawyer (2), Tünde (2). A többiek listája Odüsszeusztól Nyilas Misin át, Zrínyi Miklóson keresztül Wonder Woman-ig terjed, de találkozhatunk a vámpír csajjal, Anna Kareninával, és az indián történetekből Bõrharisnyával, Vadölõvel, Winnetou-val is.

A kontrollcsoportban Bella Swan és Alice a legnépszerűbb, a fiúk pedig Bokaként vagy Harry Potterként próbálnák ki magukat szívesen. Akárcsak a másik középiskolában ‒ ahogy azt már jeleztük ‒ a diákok kb. fele nevezett meg olyan szereplőt, melynek szívesen a bőrébe bújna. Az összesített eredmények megítélésénél számolni kell a komolytalan válaszokkal is: 10-en (Isa)Bella Swan, 3-an pedig Alice bőrébe bújnának Stepenie Meyer Alkonyat című regényéből. Ketten választanák Hermionét a Harry Potter című regényfolyamból, míg szintén ketten Bokák lennének A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc regényből. Egy-egy említés erejéig további szereplők jelennek meg. Van, aki manga-hőst választott magának, de találkozunk Achilleussal, Bánk bánnal, Dobó Istvánnal, Hunyadi Jánossal vagy Nemecsek Ernővel, a Macskanővel és Vukkal is.

Irányadó lehet az, hogy milyen jellegű művekből kerültek ki ezek a hősök. A kedvenc szerzőkhöz, művekhez, szereplőkhöz hasonlóan, itt is nagy a szórás. A ságvárisok által kiválasztott kedvenc szereplők 92 különböző műcím a 129 említésből állt össze, azaz a többség megint csak egyszeri említés. A többször előfordulók: Harry Potter (8), A Gyűrűk Ura (6), Twilight /Alkonyat (6), Az arany ember (4), Az ember tragédiája (4), Elfújta a szél (4), 2-2 említés még az alábbi művek egy-egy szereplőjére is vonatkozott: Száll a kakukk fészkére, Tom Sawyer kalandjai, Piszkos Fred, Micimackó, Bovaryné, Csongor és Tünde, Eragon, A Da Vinci-kód, Conan, a kimmériai.

A kontrollcsoportban 55 műből 15 alkalommal az Alkonyat sorozat könyveiből választottak olyan hőst, akinek szívesen élnék az életét a fiatalok.

A kérdések különösen ezen csoportjánál feltűnő, hogy a szerzők zöme külföldi, elsősorban angolszász. Különösen igaz ez a kontrollcsoportra vonatkoztatva. A másik, amit megfigyelhetünk, hogy a többkötetes, sorozatban megjelent művek szereplőivel jobban tudnak azonosulni a középiskolások is.

„A rendszeresen olvasók harmonikus személyiségjegyeket hordoznak és jellemzi őket a nyitottság is. Az olvasó ember nagyobb békességben él önmagával és a világgal, érdeklik a világ dolgai, s vannak elképzelései a problémák és a feladatok megoldását illetően. A ma gyerekei a holnap felnőtt olvasói, s mi felelősek vagyunk értük. Segíteni kell nekik az olvasnivalóról való döntés meghozatalában, mert az olvasnivalóval való ellátást, az igényességre való nevelést nem lehet elég korán kezdeni.” ^[10] ‒ olvashatjuk egy nemrégen megjelent tanulmánykötetben. A két szegedi középiskolában végzett vizsgálatunk elsősorban ebből a felelősségérzésből eredt, és reméljük, hogy adatainkra építve továbbfolyik az a munka, mely a tudatos olvasásfejlesztést célozta meg. Jól tudjuk, hogy az elvégzett vizsgálatra alapozva még számos összefüggésre lenne mód rámutatni, de ahogy bevezetőnkben is említettük: elsősorban leíró jellegűnek szántuk írásunkat, amely a helyzetkép rögzítésére irányult.

Vissza a tartalomjegyzékhez