Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Senkei-Kis Zoltán: Beszámoló A valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferenciáról

Nyomtatási nézet

(Senkei-Kis Zoltán PhD egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest)

________________________________

Nagy érdeklődés övezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete, valamint Könyvtártudományi Doktori Programja szervezésében, a Magyar Tudomány Ünnepe[1] rendezvénysorozat keretében 2015. november 23–24-én, két helyszínen megrendezésre került Valóságos könyvtár – könyvtári valóság II. konferenciát.

A második alkalommal megrendezett tudományos ülés célja az volt, hogy lehetőséget adjon a könyvtár- és információtudomány aktuális, a szakmai közösség hazai és határon túli képviselőit egyaránt foglalkoztató kérdéseinek megvitatására, jelen esetben a könyvtárak valós és virtuális szerepének, lehetőségének elemzésére, a könyvtárak információközvetítő és tudományos kutatómunkát támogató küldetésének több aspektusú problémafeltárására, jövőbeli feladataik széles körű vizsgálatára.

A rendezvényt Szalay Péter az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese, Borsodi Csaba, az ELTE BTK általános ügyek dékánhelyettese és Kiszl Péter az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója, a Könyvtártudományi Doktori Program vezetője köszöntötte, majd Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának főosztályvezetője nyitotta meg.

Az első napon plenáris előadások hangzottak el. A Tudósok a valós és virtuális könyvtárakról című részben az ELTE Bölcsészettudományi karának két neves professzora vallott a könyvtárhoz fűződő viszonyáról.

Frank Tibor egyetemi tanár, akadémikus, az ELTE BTK Tudományos Bizottságának elnöke érdekes beszámolót tartott arról, hogy miként jutottunk el a könyvtáraktól az internetig.

Déri Balázs tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE BTK Professzori Tanácsának elnöke előadásában egy személyes hangvételű, lebilincselő elemzést hallgathattunk meg, melyben arra kereste a választ, hogy „Mentem-e a könyvtárak által elébb?”

Az ebédszünetet követően Hazai és határon túli könyvtári alternatívák felvázolására került sor hazai és külföldi könyvtáros szakemberek által.

Ezt a részt Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója nyitotta egy, a változó könyvtár problémáiról, lehetőségeiről, cselekvési lehetőségeiről szóló előadással.

Székelyné Török Tünde, az ELTE Egyetemi Könyvtár Gyűjteménykezelői Osztály osztályvezetője arról beszélt, hogy napjainkban milyen változások, irányok vannak a magyarországi felsőoktatási könyvtárakban.

Silvia Stasselová, a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár főigazgatója, a Szlovák Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesületének elnöke The Modern Architecture of University Library Buildings. An Effective Marketing Tool címmel tartotta meg előadását.

Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke a délvidéki magyar tudástár létrehozásáról tájékoztatta az érdeklődőket.

Az első nap záró fejezetében a Hazai és határon túli képzési alternatívák ismertetésére került sor a képzésben résztvevő hazai és külföldi könyvtáros szakemberek által.

Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója, a Könyvtártudományi Doktori Program vezetője arról beszélt, hogy hol helyezkedik el a könyvtár- és információtudomány az új felsőoktatási szakstruktúrában.

Gurka-Balla Ilona, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója az erdélyi magyar nyelvű könyvtárosképzés utóbbi két évtizedéről számolt be.

Barátné Hajdu Ágnes, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Könyvtártudományi Tanszékének tanszékvezetője a könyvtáros életpályáról, a tudatos karrierépítésről tartott előadást.

A tudományos rendezvény első napja állófogadással zárult, ahol lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre is.

Másnap három szekcióban folytatódott az előadások sora.

Az Oktatóink kutatásaiból szekcióban az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének oktatói adtak ízelítőt aktuális kutatásaikból.

Bibor Máté a Száz első vers kiadásai közötti eltérésekre hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Bella Katalin Révai József miniszterségének irodalompolitikájáról és könyvkiadásáról beszélt.

Németh Katalin az egyházi gyűjtemények katalógusaiban jelenlévő tárgyszavak fogalmi és megjelenési problémáiról tartott érdekes előadást.

Boda Gáborné Köntös Nelli a dokumentumleírásban alkalmazott minőségirányításról, minőségszemléletről tájékoztatta az érdeklődőket.

Fodor János az egyre inkább virtualizálódó tartalmak és a felhasználói igények között teremtett összhangot előadásában.

Tószegi Zsuzsanna a felhőtechnológia szolgáltatási szintjeiről, adatvédelmi és szerzői jogi kérdéseiről számolt be.

Kerekes Pál a könyvtári e-book-szolgáltatás problematikájáról beszélt.

Senkei-Kis Zoltán a hallgatók könyvtáros hivatásról alkotott percepcióját elemezte előadásában.

A Doktoranduszaink kutatásaiból szekcióban az ELTE BTK Könyvtártudományi Doktori Programjának hallgatói számoltak be doktori kutatásaik eredményeiről.

Bilicsi Erika, az MTA Könyvtár és Információs Központ Szakinformatikai Osztályának könyvtárosa a tudományos kommunikáció történetén kalauzolta végig a közönséget.

Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese a TEL és az Europeana – tudományos kutatásban betöltött – szerepéről számolt be.

Rózsa Dávid, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának főigazgató-helyettese a magyar szakkönyvtári rendszert tekintette át.

Amberg Eszter, a Csorba Győző Könyvtár igazgatóhelyettese az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről tájékoztatta az érdeklődőket.

Takács Dániel, a Budapesti Ügyvédi Kamara szolgáltatási igazgatója a digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználó-azonosításról beszélt.

Sörény Edina, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság vezető tanácsosa a könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségeiről tartott előadást.

Nemes László, a Magyar Információtudományi Alapítvány elnöke az egyetemek, a magánszektor és a könyvtárak kapcsolódási pontjaira hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Juhász Éva, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár Levéltár és Művészeti Gyűjtemény könyvtárosa a könyvtáros coach szerepéről, a coaching könyvtári alkalmazásáról számolt be.

Vass Anna Johanna, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet osztályvezetője a Resource Description and Access szerepéről beszélt, mely eszköze lehet a könyvtárak jövőbeli információközvetítő feladatainak ellátásához.

Dávid Adrienne, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének informatikus könyvtárosa a képi dokumentumok osztályozáselméleti kérdéseiről tartott előadást.

Tudományos rétegzettség és interaktivitás – gyűjteményi digitalizálás szekcióban könyvtárak és egyéb kulturális intézmények digitalizációs gyakorlatát, tapasztalatait mutatták be az előadók.

Varga Klára, az ELTE Egyetemi Könyvtár Informatikai és Fejlesztési Osztályának osztályvezetője az intézményben folyó digitalizálást tekintette át.

Mátyás Melinda, az ELTE Egyetemi Könyvtár Gyűjteménykezelői Osztályának könyvtárosa a könyvtárban megtalálható – jezsuita tudósok által készített – digitalizált kéziratgyűjteményeiről tartott előadást.

Palkó Gábor, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkára a szemantikus web szövegrétegeiről és adathálózatairól tájékoztatta az érdeklődőket.

Ruttkay Zsófia, Berczi Klára, Bényei Judit, Czémán Zsófia, Karasz Dániel (a MOME TechLab munkatársai) bemutatták a kulturális örökségek közvetítési lehetőségeit digitális, interaktív technológiák segítségével. Az előadás után lehetőség nyílt a MOME TechLab interaktív fejlesztéseinek kipróbálására.

Biszak Sándor, az Arcanum Adatbázis Kiadó ügyvezető igazgatója a kiadónál folyó digitalizáslásról és publikálásról, az HUNGARICANA és ADT+-ról számolt be.

Brada Hedvig, a Qulto – Monguz Kft. ügyfélmenedzsre a közgyűjteményi attrakciófejlesztésről beszélt.

Győrffy Szabolcs, az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Osztályának osztályvezetője a nagy gyűjtemények digitalizálásának lehetséges stratégiáiról – elvi és gyakorlati megközelítéséről tartott érdekes beszámolót.

Végül Cséka György, az ELTE Egyetemi Könyvtár Közönségszolgálati Osztályának könyvtárosa bemutatta a könyvtár digitalizáló műhelyét.

A rendezvényt Sebestyén György, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének professor emeritusa zárta, aki nagy ívű előadásában összefoglalta a két nap eseményeit.[2]

A mintegy 170 szakember és vendég érdeklődve hallgatta végig a tudományos konferencia sok-sok területet érintő előadásait, és gazdagodott számos, a könyvtáros szakmát, illetve a könyvtártudományt érintő információval.

Egy sikeres konferenciának lehettünk részesei, mely valódi szakmai fejlődést és feltöltődést nyújtott előadóknak és hallgatóknak egyaránt.

Köszönet a konferencia szervezőinek és előadóinak, hogy két napra a figyelem középpontjába emelték a könyvtár- és információtudományt a Magyar Tudomány Ünnepén.



[2] A konferencia programja, előadásai, fényképei elérhetőek a http://lis.elte.hu/vkkv/ oldalon keresztül.


 

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: