|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A tankönyvgyűjtemény
Az országosan is egyedülálló különgyűjtemény alapját a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár, az Oktatási Minisztérium tankönyvállománya, valamint az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlési Könyvtár fölöspéldányai teremtették meg. A Könyvtár újraindulásától, 1958-tól a további gyarapodás forrásait a kötelespéldányok, vásárlások, valamint az egyéni és intézményi ajándékok jelentették.
A Könyvtár teljességre törekvően gyűjti a mindenkori Magyarország területén megjelent, az alsó- és középfokú oktatás valamennyi iskolatípusának hivatalos tankönyvminősítésen megfelelt tankönyveit. A külföldön kiadott, idegen nyelvű tankönyvek elsősorban az európai országokból származó tankönyvtermést reprezentálják.
A mintegy 60.000 kötetes gyűjtemény muzeális részét az 1868 előtt megjelent tankönyvek alkotják. A Könyvtár a muzeális korszakhatárt a pedagógiai szakirodalom és a tankönyvek vonatkozásában 1868-hoz, a népiskolai törvény megszületésének idejéhez köti.
A gyűjtemény gerincét az 1868-1948 között megjelent hungarika tankönyvek teszik ki, amelyeket az 1980-as években iskolatípusonként külön kötetkatalógusokban is feldolgoztunk.
Az 1948-1958 között megjelent tankönyvek főleg az örökhagyó könyvtárak állományából kerültek hozzánk. 1958-tól a kötelespéldányként megkapott példányok jelentették a gyarapodás elsődleges forrását.
A határainkon túl élő magyarság tankönyveit a rendszerváltás előtt cserekapcsolatok útján próbáltuk beszerezni. A 90-es évek elejétől Horváth László kollégánk, a Taneszközbemutatók Információs Egyesülete elnökeként kapcsolatot alakított ki a határon túli tankönyvtanácsokkal, amelyek saját előállítású (tehát nem fordításként megjelent) tankönyveit az OPKM folyamatosan megkapta.
A külön egységet képező külföldi tankönyvek esetében mind a beszerzési, mind a raktározási gondok miatt csak reprezentálásra törekedhettünk. A külföldi tankönyvállomány további fejlesztése az elkövetkező évek egyik fontos feladata lesz.
A tankönyvek feldolgozásának és nyilvántartásának rendszerét Dr. Kondor Imre alapozta meg az 1960-70-es években. Az állomány kezelése Léces Károly és Pászthy György nevéhez fűződik. Az újonnan beérkező, kurrens megjelenésű, magyar vonatkozású tankönyvek 600 ezres, míg az 1948 előtt megjelent tankönyvek 500 ezres számot kaptak. A különböző helyekről származó 1948 előtti tankönyvek feldolgozása komoly feladat elé állította a Könyvtár munkatársait. Horváth László 1979-ben kapott megbízást arra, hogy dolgozza be az Országos Széchényi Könyvtártól kapott, kb. 10-15 ezer kötetet, amelyeket Léces Károly már előválogatott és csoportosított. A könyveket 1978-ban beszállították a Honvéd utcai raktárba, Horváth László pedig további csoportosítás után elkezdte a leltárba vételt, majd a katalogizálást. A munkában részt vett Hegedős Mihályné, az Állománygyarapítási Csoport munkatársa is. A feldolgozott tételekből az egyes iskolatípusok szerinti kötetkatalógusokat 1980-tól kezdték el szerkeszteni. Később, az 1980-as évek első felében a Könyvtár olvasószolgálatos munkatársai is bekapcsolódtak a feldolgozásba, a kötetkatalógusok szerkesztésébe. A kötetkatalógusok mellett természetesen cédulakatalógusokban is feltártuk az állományt. A magyar vonatkozású tankönyvek külön katalógusokban (betűrendes, iskolatípus/tantárgy, időrendi, helyrajzi, kísérleti tankönyvek katalógusa) kerültek feltárásra. A muzeális tankönyvek leírásai a muzeális katalógusban (betűrendes, időrendi, helyrajzi) és az olvasói betűrendes katalógusban jelentek meg.
A tankönyvek szolgáltatására a Könyvtár olvasótermében került sor.
1987-ben Balázs Mihály főigazgató a gyűjtemény gondozásával Horváth Lászlót bízta meg, ekkor kapta az állományrész a Tankönyvtár nevet. A gyűjtemény ezzel egyidejűleg a Honvéd utcai raktárból a XI. kerületi Tornavár utcába költözött, ahol az évek folyamán mind az olvasók, mind a kutatók számára magas színvonalú tájékoztatást, illetve helyben használatot nyújtott. Az egyéni olvasókon és alkalmi csoportos látogatásokon kívül évi rendszerességgel a különböző felsőoktatási intézmények hallgatói is jelentkeztek.
1988-tól a feldolgozást számítógépen végeztük, továbbra is építve azonban a cédulakatalógusokat. 1992-től az adatbázisunk online elérhetővé vált, azonban a Tornavár utcai Tankönyvtár számítógépén csak aktualizálással tudtuk biztosítani a bibliográfiai rekordok elérését. 1996-ig építettük a cédulakatalógusokat, így a tankönyvkatalógusokat is.
Az 1990-es évek elején kezdődött el az a bibliográfiai munka, amelyben az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársai vettek részt. A kezdeti munkálatok Gráber Jánosné (OPKM) nevéhez fűződnek, az évtized közepétől pedig a két intézmény részéről Kertész Gyula, az OSZK Retrospektív Bibliográfiai Osztályának vezetője, Horváth László, a Tankönyvtár vezetője és Koczkás Zoltánné, az OPKM osztályvezetője folytatták a munkát. Munkájuk eredményeként 1998-ban jelent meg a Magyar könyvészet, 1921-1944. III/A. Alsó- és középfokú iskolai tankönyvek kötete.
Az 1990-es évek elejétől a Tankönyvtárban tankönyvbemutató-helyet működtetünk. Létrejöttének oka a rendszerváltás idején megjelenő sokszínű tankönyvkínálat. Az aktuális tankönyvválaszték megtekintésére az országszerte megalakult tankönyvbemutató-helyeken nyílt lehetőség. Az elsősorban a megyeközpontokban, a főváros néhány kerületében és néhány nagyobb városban létrejött bemutatóhelyek tevékenységét a Taneszközbemutatók Információs Egyesülete (TIE) koordinálta. Az OPKM bemutatóhelyét az OPKM, a Tankönyvesek Országos Szövetsége (Tanosz), valamint a TIE együttesen működtette. Ez biztosította, hogy a kiadók a kötelespéldányokon túl közvetlen is küldjenek bemutatópéldányt új kiadványaikból. A tankönyvbemutató-helyeken a tankönyvek szabadpolcos rendszerben, tantárgyak, azon belül pedig kiadók szerint kaptak elhelyezést. Külön egységben szerepeltették a valamilyen módszer szerint összetartozó tankönyveket, például a tankönyvcsaládokat, oktatási programokat.
Az OPKM tankönyvbemutató-helye országos szinten a legjobban ismert, legteljesebb szabadpolcos bemutatóhely, amelyben a szakszerű tájékoztató munkát napjainkban is biztosítjuk.
Az évi olvasói létszám, mely a kilencvenes évek elején 100 fő körül mozgott, az évtized végére megduplázódott.
Az 1990-es években a nemzetközi csere keretében kapott határon túli tankönyvek száma megfogyatkozott, ugyanakkor kialakultak azok a törekvések, hogy a környező országok magyar közösségei részt vegyenek a magyar tankönyvek megírásában, kiadásában, illetve a magyarországi tankönyvek beszerzésében. A munkát a határon túli tankönyvtanácsok fogták össze. A tankönyvtanács hazai résztvevője a Taneszközbemutatók Információs Egyesülete volt. Az Erdélyi és a Vajdasági tankönyvtanács saját előállítású tankönyveit a Könyvtár folyamatosan megkapta, és a bemutatóhelyen ezen kiadványokat az olvasók rendelkezésére bocsátotta.
1998-ban a Tankönyvtár a jelenlegi helyére, a Könyves Kálmán körúti épületbe költözött, immár a saját épületünkbe, bár továbbra is helyhiánnyal küszködve.
A Nemzeti Tankönyvtár
Ebben az évtizedben elkezdtük a tankönyvekkel kapcsolatos retrospektív katalóguskonverziós munkálatokat.
2000-ben az 1980 után megjelent tankönyveket a szakkönyvek kivételével feldolgoztuk az adatbázis számára. 2004-től 2006-ig az 1868-1948 között megjelent népiskolai tankönyvek régi címleírásairól – autopszia alapján – készítettünk HUNMARC szerkezetű rekordokat.
Jelenleg a „Nevelési Tudásdepó az olvasóvá neveléshez és a digitális kompetenciák fejlesztéséért” című TÁMOP projekt keretében készítünk bibliográfiai leírásokat a tankönyv különgyűjtemény 1868-1980 között megjelent köteteiről. 2009-től elkezdtük a muzeális tankönyvek számítógépes feldolgozását, az elkészült rekordokat 2010-től folyamatosan átadjuk a Magyar Országos Közös Katalógus Régi Nyomtatványok Tagozata (MOKKA-R) adatbázis számára.
Az OPAC részeként működő tankönyv adatbázis helyben és az interneten elérhető katalógusunkban, a WebOPAC-ban férhető hozzá. Abban, hogy a felhasználók érdeklődése megnőtt a gyűjtemény iránt, nem kis szerepe van annak, hogy a retrospektív katalóguskonverzió következtében a gyűjtemény egyes részei az interneten keresztül, könnyen elérhetővé váltak.
A Könyvtár 2008. május 1. óta az Országos Széchényi Könyvtártól átvette a közoktatásban használatos tankönyvek gyűjtését, megőrzését, feldolgozását, biztosítva ezzel a nemzeti bibliográfiai számbavételt és az archiválást. A kapott két kötelespéldány egyikét archiválja, a másikat nyilvános könyvtári szolgáltatásainak ellátására használja fel. A saját jogon kapott tankönyvek lehetővé teszik, hogy a tankönyvbemutatóhelyre is kerüljön példány. A bemutatóhelyről kikerült régebbi kiadások pedig a szolgáltatható tankönyvállományba kerülnek.
Az OFI-OPKM olyan tankönyvi adatbázis létrehozásán fáradozik, amelyik egyfelől magában foglalja a kötelespéldányként beérkező, a közoktatásban használt tankönyveket, másfelől biztosítja a felhasználók, a pedagógus társadalom számára, hogy az éppen aktuálisan engedélyezett tankönyvek teljes köréről képet kapjon.
Az Oktatási Hivatal az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. A frissítések eredményeképpen február 28-ig a jegyzék folyamatosan bővül az időközben tankönyvjegyzékre kerülő tankönyvekkel. A hivatalos jegyzéken – elvileg – az engedélyszámmal rendelkező tankönyvek szerepelnek. A tankönyvek rendszerint közlik az engedélyszámot, az engedélyezés hatályát azonban nem minden esetben. A tankönyvek feldolgozása során a bibliográfiai rekordban az engedélyszám, valamint a hatályosság induló és záró éve rögzítésre kerül. Ezen adatok visszakereshetőségének biztosításával tankönyv adatbázisunkból az aktuálisan engedélyezett tankönyvek az érdeklődők számára kiválaszthatók.
A „Nevelési Tudásdepó” című TÁMOP projekt a retrospektív katalóguskonverziós munkálatok támogatása mellett lehetővé tette, hogy az elmúlt öt évben készült rekordjainkban az engedélyszámra vonatkozó adatokat pótlólag rögzítsük, miután a hivatalos tankönyvlistát az adatbázisunkkal összevetettük. A munka során hiánylistát készítünk az Országos Széchényi Könyvtárból be nem érkezett kötelespéldányokról. A nemzeti tankönyvtár teljessé tételének érdekében és az OSZK-val kötött megállapodásnak megfelelően az OSZK Kötelespéldány Szolgálatának jelezzük a hiányokat. Itt érdemes megemlíteni, hogy az engedélyezett tankönyvek és a kötelespéldányként az OSZK-ba érkező tankönyvek köre nem esik egybe. Elég sok problémát, anomáliát fedeztünk fel a hasonlítás során mind a tankönyvek, mind a hivatalos tankönyvjegyzék vonatkozásában. További feladatot jelent majd a hiányzó dokumentumok beszerzése az OSZK-n keresztül, illetve közvetlenül a kiadóktól.
2009-ben a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiuma 8. 2. nyertes pályázatának keretében a szomszédos országok magyar nyelven is oktató közoktatási intézményeiben a rendszerváltás óta használt tankönyvek, tanulási segédanyagok, módszertani útmutatók feltérképezését, beszerzését és feldolgozását végeztük el. A pályázat sikeres lebonyolításáért köszönet illeti Jakab György (OFI) és Szabó Károly (OPKM) munkatársakat, valamint az Állománygyarapító Csoport munkatársait. A pályázat segítségével Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Szlovénia, Szerbia területén található jelentősebb magyar tankönyvkiadók tankönyveivel bővítettük a bemutatóhely kínálatát, valamint a határon túli magyar kisebbségekkel foglalkozó szakirodalomból reprezentatív válogatást helyeztünk el a bemutatóhely közelében.
2009. májusától a Tankönyvtár a nemzetiségi tankönyvek kutatóhelyeként is funkcionál. A kutatóhely megnyitására az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által rendezett „A nemzetiségi tankönyvkiadás és –fejlesztés új irányai” című konferencia keretében került sor. A kutatóhely lehetőséget teremt arra, hogy az állományunkon kívül a nemzetiségi tankönyvkiadásunkat reprezentáló szabadpolcos rész is a kutatók rendelkezésére álljon.
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum és a Georg-Eckert-Institut für Internationale Schulbuchforschung (Braunschweig) 1997-ben létesített cserekapcsolatot. 2003 és 2005 között a pénzügyi megszorító intézkedések következtében szüneteltette a kapcsolatot. 2005 óta évenként egy-két alkalommal küldünk egymásnak a megállapodás szerint tankönyveket. A Tankönyvkutató Intézettől az alsó- és középfokú oktatás területén megjelent, a történelem, állampolgári jogok, földrajz és német nyelv és irodalom tantárgyak körébe tartozó németországi tankönyvtermésből kapunk válogatást.
A gyűjtemény külföldi tankönyvekből álló részének egyenletes és tudatos fejlesztésével az OPKM lehetne a tankönyvkutatás bázisa. Felmérve lehetőségeinket elképzelhetőnek tartjuk egy Közép-Európára fókuszáló kutatóhely kialakítását. Reméljük, hogy a külföldi tankönyvek számának növekedéséhez a Georg-Eckert-Institut és az OPKM együttműködési megállapodása is hozzájárul majd.
A gyűjtemény 1998-as átköltözésével a helyhiány nem oldódott meg. Az időről időre érkező ajándékkönyvek, a minisztériumtól kapott tankönyvek elhelyezése, a bemutatóhely szakszerű kialakítása sok nehézséget okozott.
2002-ben a Liliom utcai raktárban helyeztük el azt a 78 fm másodpéldányt, minuszos példányt, amelyeket válogatás után apasztásnak vetettünk alá.
2004-ben a volt szocialista országok reál tárgyakat tartalmazó tankönyveit vontuk ki az állományból.
A Könyvtár 2008-ban az OSZK-tól átvett kötelespéldányok archiválásával elkezdte a Nemzeti Tankönyvtárat építeni, azonban a gyorsan növekvő állomány miatt ismét elhelyezési problémákkal szembesültünk. Célszerűnek látszott, hogy a 2009-ben induló TÁMOP pályázat keretében végzendő retrospektív katalóguskonverzió megkezdése előtt az 1958 és 1980 között megjelent tankönyvek változatlan kiadásait (a jelenlegi bedolgozási gyakorlatnak megfelelően) kivonjuk az állományból.
2007-től Szabó Károlyt vette át a Tankönyvtár és a tankönyvbemutató-hely gondozását és a gyűjteménnyel kapcsolatos tájékoztató feladatokat. A Könyvtár 2006. decemberi átköltözésével a tankönyvek szolgáltatását ugyan áthelyezte a nagy olvasóterembe, azonban a tankönyvbemutató-helyhez kötődő kérések, a szaktájékoztatás és a kutatókkal történő megfelelő kapcsolattartás kialakítása a gyűjtemény kezelőjének feladata maradt..
A Könyvtár olvasói részére a tankönyv gyűjteményről a könyvtár teljes nyitvatartási ideje alatt munkatársaink nyújtanak tájékoztatást. A gyűjtemény kutatási célú használata céljából - előzetes egyeztetés után – a gyűjtemény kezelőjét kereshetik meg.
E rövid összefoglalás arra tett kísérletet, hogy rávilágítson a gyűjtemény kivételes értékeire, a Tankönyvtár, majd a Nemzeti Tankönyvtár megszületésére, valamint azon erőfeszítéseinkre, amelyeket a gyűjtemény hozzáférhetősége és kutathatósága biztosítása érdekében tettünk.
Hozzászólások: