Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Kelemen-Molitorisz Anikó: Az iskolai könyvtár használatának felmérése szakközépiskolás tanulók körében

Nyomtatási nézet

Számos tanulmány született az elmúlt időszakban az iskolai könyvtárak feladatáról, szerepéről, illetve felszereltségéről (például Celler, 2003; Dán és Varga, 2003), keveset tudunk azonban arról, hogy a tanulók milyen céllal, milyen gyakorisággal veszik igénybe az iskolai könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokat, és mennyire elégedettek ezekkel. Kutatásunk célja az iskolai könyvtárhasználati szokások felmérése, valamint a könyvtárhasználat és a szociokulturális háttérváltozók közötti összefüggések feltárása volt két budapesti szakközépiskola kilencedik és tizenegyedik osztályában.

Elméleti háttér

Az 1. táblázatban kiemeltünk néhány gondolatot arról, hogy a különböző pedagógiai alapelvek alapján működő iskolák milyen elvárásokat állítanak fel az iskolai könyvtárakkal szemben (Streatfield és Markless, 1994, idézi Celler, 2003). A táblázatban a hagyományos iskola, a névlegesen rugalmas iskola, a fejlesztő iskola és a forrásokra építő iskola szemszögéből láthatjuk, hogy hogyan változik

•  a könyvtári gyűjtemény: a kicsitől a változatosig,

•  a könyvtár szerepe a tanításban: a korlátozott szerepből a tanítási központ szerep felé mozdul el,

•  a tanár nézete a könyvtárról: míg a hagyományos iskolában nincs világos elképzelés, a forrásokra építő iskolában már tanulási környezet és forrás a könyvtár,

•  a tanulói könyvtárhasználat: fokozatosan önállóvá váló könyvtárhasználat figyelhető meg.

1. táblázat: A különböző típusú iskolák és a könyvtár változó szerepe

 

Jellemzők

Hagyományos

iskola

Névlegesen

rugalmas iskola

Fejlesztő iskola

Forrásokra

építő iskola

4. Könyvtári gyűjtemény

Kicsi, elavult, kézikönyvek és szépirodalom

Kicsi, de korszerű

Változatos, sok a nem nyomtatott anyag

Változatos, anyagkészítés lehetősége is adott

5. A könyvtár szerepe a tanításban

Korlátozott

Információ- és dokumentumforrás

A tanítás segítésének forrása

Tanítási központ

7. A tanár könyvtárról alkotott nézete

Nincs világos elképzelése

„Jó dolog”

A tanulók számára fontos a használata

Fontos tanulási környezet és forrás

8. Tanulói könyvtár-használat

Csak akkor használja, ha küldik

Csak ha küldik, a tanári kérdésekre könyvtárosi válasz

A feladat elvégzésében könyvtár és könyvtáros segít

Önálló tanulás, könyvtáros külső információkhoz kalauzol

Az Ifjúság 2008 kutatás Gyorsjelentése (Szabó és Bauer, 2009) alapján megállapítható, hogy a 15–19 éves korosztály otthonában átlagosan 280 könyv található, egyharmaduk havonta vagy ennél gyakrabban jár könyvtárba, viszont soha nem jár könyvtárba 30 százalékuk, illetve könyvesboltba 38 százalékuk. Nagy (2003) vidéki kisvárosokban végzett vizsgálata során hasonló eredményeket kapott a 15–17 éves korosztályra vonatkozóan, továbbá azt találta, hogy a leggyakrabban igénybevett könyvtári szolgáltatások a kölcsönzés és a számítógép-használat voltak. Az olvasási szokások tekintetében az életkor előrehaladtával egyre markánsabb különbségek figyelhetőek meg a fiúk és a lányok között, és ez a könyvtárból kikölcsönzött könyvek témájában is megmutatkozik (Kegyesné, 2001), ezért kutatásunk során a nemek közötti különbségek vizsgálatára is kitértünk.

A vizsgálat részletei

Tanulmányunkban a tanulói könyvtárhasználatra összpontosítunk. A mérést 2008 tavaszán végeztük két budapesti szakközépiskolában. Mindkét intézményben tanórai keretek között kilencedik és tizenegyedik évfolyamon négy-négy osztály töltötte ki a kérdőívet, összesen 412 fő. A megkérdezettek 58 százaléka fiú. 216-an voltak kilencedik és 196-an tizenegyedik évfolyamos tanulók a felmérés évében. A vizsgálatba bevont tanulók fele a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, másik fele pedig a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola tanulói közül került ki.

A mérőeszköz első részében családi és kulturális háttérváltozókra kérdeztünk rá, ezt a részt követték az iskolai könyvtár használatára vonatkozó kérdések (gyakoriság, cél és elégedettség témában), majd egy magyar nyelvre adaptált amerikai kérdőív 30 állítása következett az olvasási stratégiák használatáról. Ez utóbbi rész eredményeit külön tanulmányban ismertettük (Kelemen-Molitorisz Anikó (2009) .

Eredmények

A kérdőívben megkérdeztük a tanulókat, hogy az adott tanévben milyen gyakran jártak a könyvtárban. Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy legtöbben, a tanulók valamivel több mint fele félévente egy vagy két alkalommal látogatta a könyvtárat, közel egyharmaduk viszont nem járt a könyvtárban a tanév kezdete óta. Hetente vagy ennél gyakrabban csak 8 százalékuk, havi gyakorisággal szintén 8 százalékuk látogatta a könyvtárat.

Rákérdeztünk arra is, hogy tanulmányi és/vagy szabadidős célból használják-e a könyvtárat. A könyvtárat látogató tanulók 89 százaléka jár tanulmányi céllal a könyvtárba, míg szabadidős céllal mindössze egyötödük (19%) veszi igénybe az iskolai könyvtár szolgáltatásait.

1. ábra: A könyvtárlátogatás gyakorisága

Következő kérdésünk a tantárgyakhoz kapcsolódó könyvtárhasználatra vonatkozott. A 2. táblázatban közölt eredmények alapján a diákok több mint egyharmada használja a magyar és a történelem tantárgyakhoz a könyvtárat. Viszonylag kevesebben veszik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat az idegen nyelv (17%) és a természettudományos tantárgyak (14%) tanulásához. A számítástechnika és a szakmai tantárgyak tanulásához a vizsgált tanulók hét-hét százaléka, míg a matematika tanulásához csak három százalékuk jár az iskolai könyvtárba.

2. táblázat: Használod-e az alábbi tantárgyakhoz az iskolai könyvtárat?

 

Tantárgyak

Igen

Magyar

51%

Történelem

34%

Idegen nyelv

17%

Biológia, fizika, kémia, földrajz

14%

Számítástechnika

7%

Szakmai tantárgy

7%

Matematika

3%

 

Az egyes könyvtári tevékenységekre és a könyvtárban igénybe vehető szolgáltatásokra is rákérdeztünk. A 3. táblázatban látható, hogy kiemelkedő arányban használják a könyvtárat a tanulók könyvkölcsönzési céllal. Ezt a helyben olvasás, tanulás követi, majd a technikai eszközök és az internet használata. Viszonylag kevesen kölcsönöznek folyóiratot és egyéb multimédiás anyagokat (video, cd, dvd, hangoskönyv). Viszont minden negyedik tanuló nyilatkozott úgy, hogy szabadidős céllal jó „ellenni” a könyvtárban.

3. táblázat: Tanulmányi és szabadidős célú könyvtárhasználat

 

Szolgáltatás/Tevékenység

Tanulmányi cél

Szabadidős cél

Könyvkölcsönzés

63%

29%

Helyben olvasás, tanulás

21%

9%

Számítógép-, internethasználat

15%

15%

Fénymásolás, nyomtatás, szkennelés

15%

5%

Fakultáció, szakkör/közösségi program

10%

5%

Folyóirat-kölcsönzés

5%

4%

Video-, cd-,, hangoskönyv-, dvd-kölcsönzés

5%

6%

Csak úgy, jó „ellenni” a könyvtárban

-

25%

A 2. ábrán a tanulók könyvtárral való elégedettségét ábrázoltuk 11 dimenzió mentén, amelyekről hétfokozatú Likert-skálán fejezhették ki véleményüket. Az ábrán a „teljes mértékben elégedett” választ jelölők aránya szerint csökkenő sorrendben szerepelnek a dimenziók. Látható, hogy a tanulók leginkább a könyvtár iskolán belüli elhelyezésével és a könyvtáros segítőkészségével elégedettek. Kiemelendő, hogy a nyitva tartás, a számítástechnikai eszközök és a könyvtárhasználati ismeretek tekintetében a legnagyobb az elégedetlen tanulók aránya.

2. ábra: A könyvtárral való elégedettség

A nemek közötti különbségeket megvizsgálva – a 4. táblázatban közölt eredmények alapján – minden dimenzió mentén azt tapasztaltuk, hogy a lányok statisztikailag jelentős mértékben magasabb elégedettségükről adtak számot a könyvtárral kapcsolatban, mint a fiúk.

4. táblázat: A fiúk és a lányok elégedettsége a könyvtárral

 

nem

minta

átlag

szórás

t

p

Elhelyezés

fiú

216

5,3

1,8

5,70

<0,0001

lány

171

6,2

1,4

 

 

Könyvtáros segítőkészsége

fiú

214

5,3

1,7

4,49

<0,0001

lány

172

6,0

1,3

 

 

Nagyság

fiú

217

4,8

1,8

8,58

<0,0001

lány

172

6,1

1,3

 

 

Olvasásra kialakított hely

fiú

217

4,8

1,8

6,55

<0,0001

lány

171

5,8

1,3

 

 

Szépirodalom mennyisége

fiú

215

5,0

1,5

4,94

<0,0001

lány

172

5,7

1,3

 

 

Nyitva tartás

fiú

216

4,6

1,9

2,72

0,0067

lány

172

5,1

1,6

 

 

Szépirodalom minősége

fiú

214

5,0

1,6

4,07

0,0001

lány

172

5,6

1,4

 

 

Tankönyvek mennyisége

fiú

215

5,0

1,5

4,86

<0,0001

lány

170

5,7

1,3

 

 

Tankönyvek minősége

fiú

215

5,0

1,6

2,85

0,0046

lány

172

5,4

1,4

 

 

Számítástechnikai eszközök

fiú

215

4,4

1,8

3,00

0,0029

lány

172

4,9

1,6

 

 

Könyvtárhasználati ismeretek

fiú

215

4,1

1,8

3,24

0,0013

lány

170

4,7

1,6

 

 

A tanuló neme mint háttérváltozó az elégedettségen felül további változókkal is összefüggést mutatott. Az összefüggések kimutatására a változók dichotóm jellegéből adódóan a Yule-féle asszociációs együtthatót alkalmaztuk. Eredményeink alapján a lányok inkább használják a könyvtárat a magyar (Y=0,56) és a történelem (Y=0,64) tantárgyakhoz, mint a fiúk. Továbbá a lányok inkább kölcsönöznek könyvet (Y=0,61 és Y=0,59), használják a számítógépet (Y=0,80 és Y=0,75) és tanulnak (Y=0,43), illetve olvasnak (Y=0,71) a könyvtárban tanulmányi és szabadidős céllal egyaránt, mint a fiúk. Ezen felül csak úgy „ellenni” is jobban szeretnek a lányok az iskolai könyvtárban, mint a fiúk (Y=0,76).

A vizsgált könyvtárhasználatra vonatkozó változókat és a háttérváltozókat felhasználva felállított regressziós modell alapján az 5. táblázatban megjelenített összefüggést találtuk. Eredményeink alapján a könyvtárlátogatás gyakorisága varianciájának 31 százalékát magyarázza az öt felmért változó. Ezek a változók az intézmény, a magyar és az idegen nyelv tantárgyakhoz kapcsolódó könyvtárhasználat, a könyvtáros segítőkészségével való elégedettség, valamint a tanuló évfolyama.

5. táblázat: Regresszióanalízis

 

Függő változó: Könyvtárlátogatás gyakorisága

Független változó

Hatás (%)

Iskola

9

Magyar tantárgyhoz kötődő könyvtárhasználat

9

Elégedettség a könyvtáros segítőkészségével

5

Évfolyam

4

Idegen nyelvhez kötődő könyvtárhasználat

4

Összes ismert hatás:

31

Összegzés

Tanulmányomban egy 2008 tavaszán végzett kérdőíves felmérés eredményeit mutattuk be. Kutatásunkban két budapesti szakközépiskola kilencedik és tizenegyedik évfolyamos tanulóinál mértük fel a tanulók iskolai könyvtárhasználati szokásait. Az 1. táblázatban bemutatott típusok közül a tanulói könyvtárhasználat jellemzői alapján a hagyományos, illetve a névlegesen rugalmas iskola képe bontakozik ki előttünk. Kutatásunk alátámasztja az elméleti részben ismertetett korábbi vizsgálatok eredményeit: a tanulók ritkán használják az iskolai könyvtárat, legtöbben tanulmányi célból veszik igénybe a könyvtári szolgáltatásokat, főként könyvet kölcsönöznek. A tantárgyak közül leginkább a magyar és a történelem tantárgyakhoz kötődik a könyvtár használata. A tanulók a könyvtári szolgáltatásokkal általában véve elégedettek, a nemek között ezen a területen szignifikáns különbség adódott a lányok javára. A fiúk és a lányok között a könyvtárban igénybe vett szolgáltatások tekintetében is szignifikáns különbségeket találtunk.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a vizsgálati minta jellemzői miatt eredményeink érvényessége és általánosíthatósága korlátozott. Az eredmények ettől függetlenül további vizsgálatok alapját képezhetik az iskolai könyvtárhasználati szokások kutatása területén.

A jövőbeli kutatási kérdések irányulhatnak a tanulók könyvtárhasználati szokásainak az iskolai könyvtárban elérhető szolgáltatásokkal/infrastruktúrával történő összevetésére, az esetleges összefüggések feltérképezésére. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben egy oktatási intézményben adottak a fejlesztő vagy a forrásokra építő iskolához szükséges humán és tárgyi feltételek, akkor a tanulói könyvtárhasználat valóban önállósul-e, illetve megvalósul-e a könyvtáros segítő, kalauzoló szerepe.

Köszönetemet szeretném kifejezni a résztvevő iskolák igazgatóinak, pedagógusainak és tanulóinak, hogy lehetővé tették a felmérés lebonyolítását. A kutatást az otka 63 360 számú projektje támogatta.

Celler Zsuzsanna: A tudásalapú társadalom felé. In: Kőrösné Mikis Márta (szerk.): Iskola – Informatika – Innováció. Budapest: Országos Közoktatási Intézet, 2003.
Dán Krisztina és varga Zsuzsanna: Az iskolai könyvtár mint információs forrásközpont. In: Kőrösné Mikis Márta (szerk.): Iskola – Informatika – Innováció. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 2003.
Kegyesné Szekeres Erika: A fiúk és a lányok eltérő olvasási szokásairól: egy általános iskolai felmérés tapasztalatai. Iskolakultúra, 2001, 11. 5. sz. p. 31–37.
Kelemen-Molitorisz Anikó: Szakközépiskolás tanulók olvasásistratégia-használatának felmérése a marsi kérdőívvel. Magyar Pedagógia, 2009, 109. 3. sz. p. 287–313.
Nagy Attila: Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata. Budapest: Gondolat Kiadó, 2003
Szabó Andrea és Bauer Béla: Ifjúság 2008 Gyorsjelentés. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2009. [online]

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: