Nyírő Gizella: Az „információs műveltség” alakítása könyvtári órákon

Nyomtatási nézet

Lehet, hogy nem szokványos dolog, hogy valaki egy folyóiratban hónapokkal korábban olvasott írásra egyszer csak reagál, de engem komoly gondolkodásra késztetett a Könyv és Nevelés 2011/2. számában Koltay Tibortól megjelent írás az információs műveltségről. A cikk olvasása előtt sohasem foglalkoztatott különösebben a fogalom eredete, kialakulása, fordítási változatosságai, értelmezési sokszínűsége. Így egybeszedve, logikusan kifejtve viszont gondolkodásra, és ami talán ennél is fontosabb írásra ösztönzött.

Iskolai könyvtárosként talán a legfontosabb feladat, elsajátíttatni diákjainkkal a könyvtári ismeretek sorát annak érdekében, hogy a már meglévő készségeikkel, képességeikkel ötvözve ki lehessen alakítani bennük az információs műveltséget. Feladat, olyan témákat, helyzeteket felvetni könyvtári órákon, foglalkozásokon, programokon, amelyek megismeréséhez, megértéséhez, megoldásához, elsajátításához ennek a megléte elengedhetetlen.

Igyekszem minden tanévben egy-egy új témával előállni, ami aktuális, megismerése fontos az iskolában eltöltött évek alatt, vagy egyszerűen csak városunkhoz kötődik. Valójában mindegy mi a téma, a lényeg, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését, játékos, könnyebb feladatokkal indítsuk az órát, legyen sikerélményük a csoportos munkavégzés közben, a megtalált információkat megszűrjék, értelmezzék, logikusan összefűzzék és mindezt röviden, értelmesen megfogalmazva el tudják mondani, le tudják írni. Mindig legyen az óra anyagát összefoglaló, közösen készített, nagy méretű tabló.

Az elmúlt években rendszeresen voltak órák nemzeti évfordulósainkról, természeti értékeinkről, csillagászatról, bibliáról, népszokásokról, lakóhelyünkön zajló eseményekről, lakóhelyünk nevezetes személyeiről, épületeiről...

A könyvtári órák mindig más élményt nyújtanak a gyerekeknek, más a helyszín, mások a feladatok, szabadabb, mozgalmasabb a könyvek keresése miatt, más tartja, mint a megszokott órákat. Egyszer egy alsós kisgyerek mondta a könyvtári órákról, hogy az a jó benne, hogy „úgy tanulunk, hogy nem kell közben tanulni”.

A könyvtári órák menete:

• Probléma felvetése: Mivel kapcsolatban fogunk keresni, kutatni a könyvtárban?
• Játékos bemelegítés: rejtvény a témával kapcsolatban, találós kérdések, szó - vagy képkirakó, színes fogalom térkép készítése, tételmondatok rövid kifejtése...
• Feladatok kiosztása, feladatok önálló, néma elolvasása, értelmezése: Pl.: Megkeresni azon dokumentumokat (elsősorban könyvek, folyóiratok), amelyekben a téma megtalálható, majd ezekből a releváns információk kiválogatása. Az információk rendezése, rendszerezése, logikus összeválogatása, értelmes szóbeli vagy írásos, esetenként rajzos megfogalmazása. A forrás pontos jelölése. (Az ezekhez szükséges előismereteket a tanulók korábbi órákon megszerzik.)
• Adott idő letelte után minden csoport munkájának ellenőrzése, értékelése.
• Újabb feladat húzása, melynek megoldásához a csoportoknak már számítógépet is használniuk kell. A lényeg, a találatok közül a lehető leggyorsabban kiválasztani a megfelelőt. Értelmezni, kiszűrni a feladat megoldása szempontjából lényeges adatokat. A forrás megjelölése itt is fontos, több ok miatt is.
• Minden csoport munkájának ellenőrzése, értékelése ismét. A feladatokra adott válaszok felírása, rajzolása, ragasztása egy nagy közös lapra, melyet óra után magukkal is visznek.
• Visszatérünk az óra elején értelmezett tételmondatra. Mennyivel változott számukra az órán szerzett új ismeretek vagy csak rendszerezett ismeretek után a mondatok értelme.
• A feladatok megoldása alatt általában hallgatunk zenét. Olyan zeneszerzők műveit, akikről csak keveset vagy egyáltalán nem tanulnak a lecsökkentett számú ének órákon, de munkásságuk, adott művük kapcsolódik bizonyos szempontból az óra témájához. Az óra végén zeneválasztásomat sokszor maguk a gyerekek értelmezik, értékelik. Megtanulták hozzákapcsolni a zenehallgatást a kutatómunkához, adott téma teljességre törekvő feldolgozásához. Nagyobbaknál egy ötsoros megfogalmazásával zárunk, míg a kicsikkel valamilyen kézműves terméket készítünk, mely emlékezteti őket a könyvtári órára.
• Óra után az érdeklődő gyerekek visszatérnek, tovább keresgélnek a témáról a könyvek között, kölcsönöznek.

Ebből a vázlatos leírásból jól kitűnik, milyen készségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése zajlik, és hogyan folyik könyvtári órákon. Az információs műveltséghez kapcsolódó kulcskompetenciák közül az írás-olvasás, számolás, a kommunikáció szóban-írásban, az információkezelés műveletei, digitális írástudás, a probléma megoldás összetett műveletei fejlődnek. A csoportban való együttműködés mellett az önállóság és rugalmasság is. Személyiségjegyeik is változnak a csoportban való együttműködés, az együtt dolgozás során. Figyelnek egymásra, elfogadják a csoport döntését, de megtanulják saját akaratukat is érvényesíteni, gondolataikat a csoport számára elfogadható módon kifejezni.

Gyakorlóiskolai könyvtárosként nemcsak az iskola diákjain, de informatikus könyvtáros hallgatóimon (a PTE FEEK Könyvtártudományi Intézetének 3. éves hallgatói) is próbálom lemérni az információs műveltség meglétét, használatának szintjét. Az elmúlt évek ilyen jellegű próbálkozásainak tucatjait sorolhatnám fel. Könyvtári óra ötleteik, óravázlataik és azok megvalósítása nemcsak elméleti tudásukat, felkészültségüket, de kreativitásukat, ötletgazdagságukat, együttműködő – együtt gondolkodó képességüket, (akik pillanatok alatt megtalálták a hangot velem és diákjainkkal egyaránt) gyermekszerető jellemüket egyaránt megmutatja. Gyorsan tudtak alkalmazkodni a helyi szokásokhoz, adottságokhoz.

Úgy gondolom, az iskolai könyvtárakra és könyvtárosokra teljes mértékben támaszkodhatnak és számíthatnak az oktatási intézmények. Az információs műveltség fejlesztése minden tantárgy minden órájának feladata és bizonyos részterületei meg is valósulnak azokon, de a könyvtár sajátos adottságaival, lehetőségeivel, hangulatával kiegészíti, szintetizálja azt.

Vissza a tartalomjegyzékhez