Miklós Gergely: Az Eötvös József Emlékház Ercsiben

Nyomtatási nézet

Az ercsi Eötvös József Emlékház kiállításában egy bőrkötéses imakönyv kéziratos bejegyzései között olvashatjuk az alábbi sorokat: „Szeptember 3. napján megszületett Nátzi fiamnak Jóska unokácskám, kit is dicsőséges névbeli szent patrónusának oltalmába ajánlok”. A feljegyzést papírra vető nagymama Szepessy Mária sályi nemesasszony, az újszülött pedig Eötvös József. Pontosan kettőszáz esztendővel ezelőtt ennek a néhány sornak a leírásával egy időben kezdődött meg  XIX. századi Magyarország egyik legkiemelkedőbb alakjának életpályája.

Eötvös ugyan nem Ercsiben látta meg a napvilágot, hanem Budán, – még ha gyakran találkozunk ezzel a téves adattal a szakirodalomban is – de gyermeksége és ifjúkora jelentős részét itt élte le, akaratának megfelelően itt temették el a családi sírkápolnában 1871-ben. Az őt itt érő hatások annyira meghatározóak voltak irodalmi és politikai gondolkodásmódjára, hogy Környei Elekkel szólva, jogosan vallja fiának Ercsi. A Duna-menti település a halála óta méltó módon ápolja emlékét az Eötvös kultusz központjaként.

Ercsi városa évek óta készült Eötvös József bicentenáriumának méltó megünneplésére. Remélték, hogy 2013-ban az emlékév országos rendezvényeinek megfelelő módon helyszínt tudnak majd biztosítani. Miután egyértelművé vált, hogy az esztendő hivatalos emlékév listáján Eötvös József nem szerepel, a város vezetői egy saját  rendezvénysorozat megszervezése mellett döntöttek.  2013. szeptember 3. és 2014. február 2., azaz születése és halálának napja között konferenciákkal, hangversenyekkel, irodalmi műsorokkal, életpályáját feldolgozó vetélkedővel emlékeznek meg a politikusról. Mindezek mellett elhatározták Eötvös eredeti nyughelyének, a mostoha sorsú Duna-parti kápolnának és mellette 1879-ben Ybl Miklós tervei alapján készített monumentális Eötvös emlékobeliszknek a rendbetételét. Első lépésként saját forrásból felújították az Eötvös József Emlékház épületét.

.

Az Eötvös Emlékház épülete eredetileg a család által lakott kastély vendégháza volt. Eötvös az egyetemi tanulmányai idején 1828 és 1831 között, majd később is ebben az épületben szállásolták el Ercsibe látogató barátait, Szalay Lászlót, Lukács Móricot, Pauler Tivadart, Trefort Ágostont és Pulszky Ferencet. Ilyenkor közös irodalmi, történelmi és politikai tanulmányaikban mélyültek el, erről szóltak beszélgetéseik és vitáik.

Az épület Eötvös emlékhelyek közé való bevonása az 1950-es évek második felében merült fel. Környei Elektől, Fejér megye kultúrtörténeti emlékeit feltáró kiváló újságírótól eredt az ötlet, hogy az építendő Eötvös Józsefről elnevezendő művelődési ház udvarán állítsák fel Eötvös József szobrát és létesítsenek Eötvös Józsefnek emlékmúzeumot. Az épületen 1959-ben avatták fel Eötvösnek és barátainak emléket állító táblát. Az ünnepély főszónoka ekkor Ortutay Gyula volt, mint a Hazafias Népfront főtitkára. 1962-ben leplezték le Vilt Tibor egész alakos Eötvös szobrát, az egykori vendégház épületében pedig az orvosi rendelő és szolgálati lakások közé beékelve létrehozták az Eötvös József Emlékszobát, mely a kezdeti egy helyiségből idővel három szobássá bővült.

1988-ban a település vezetői az egész épületet a múzeum céljára ajánlották fel. Eötvös születésének 175. évfordulóján nyílt meg az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum ma is látható kiállítása. A kiállítás szakított a szokványos, száraz emlékmúzeumi kiállítási technikával. Számos eredeti tárgyon, dokumentumon, valamint enteriőrökön keresztül mutatja be Eötvös családi hátterét, Ercsihez való kötődését, írói, bölcseleti és politikai tevékenységét, valamint a magyar oktatásügyben betöltött szerepét. A kiállítás létrehozóinak Pechó Zoltánnénak, Jáky Lászlónak és Horváth Lászlónak a munkáját dicséri, hogy huszonöt év elteltével is lenyűgözi a látogatót mind  információ gazdagságával, mind a látványos vizuális elemeivel, mind pedig hangulatával.

Az utóbbi negyedszázadban több intézményi változás érintette a múzeumot. 1997-ben Ercsi Önkormányzata vette át a működtetését az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumtól. Azóta az ercsi Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár intézményi keretei között működik. 1997 és 2004 között muzeológus alkalmazásával megkezdődött egy a kutatást segítő Eötvös archívum kialakítása. Ebben az időszakban aktív közönségkapcsolati tevékenységnek köszönhetően évi több mint háromezer látogató kereste fel a múzeumot, mely sajnos most csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Nem vált előnyére az intézménynek, hogy az új múzeumi jogszabályoknak megfelelően az intézmény nevéből el kellett hagyni a „múzeum” kifejezést és Eötvös József Emlékház lett az emlékmúzeum új neve.

A kiállítás első szobája Eötvös családi hátterével és ifjúkori munkásságával ismertet meg. A tárlókban láthatjuk az apai nagyanya, Szepessy Mária fentebb említett imakönyvét, a szélsőségesen udvarhű és magyarellnes apja, ifjabb Eötvös Ignác részére I. Ferenc császár által adományozott oklevelet, az ő hirhedt Sáros megyei adminisztrátorsága idején használt főispáni pecsétnyomóját. Az itt bemutatott első kiadású könyvekben Eötvös irodalmi munkásságát követhetjük nyomon az ifjúkori művektől kezdve. A tablók tanulmányait, a reformországgyűléseken való részvételét, külföldi útjait és ismeretségeit szemléltetik. A szobát hangulatossá teszi az Eötvös család bútoraiból kialakított biedermeier enteriőr, amelyet az Eötvös és Lilien család címerei, Anton Einsle Eötvös ifjúkori portréja és Johann Ruprecht Eötvös édesanyjáról, Lilien Annáról készített akvarellje egészít ki. Külön tárlót szenteltek fiához, az őt később a miniszteri  székben is követő Lorándhoz fűződő kapcsolatának, ahol többek között a 15 éves fiú, apja névnapjára írt verses köszöntőjét láthatjuk:

Atyám, vágyat kaptam én te tőled!

Ezzel kívánom, légy boldog magad.

Jó sors követte mindig áldott lépted,

S nevedhez bár méltó legyen fiad.

És mi több, eszméid győzedelme

Hordozza messze el dicső neved,

Hisz hogy ne áldana meg isten segélye

Ki nemzetnek szántad életed!

S ha ezt kívánván meg lesz mit reméltem,

Isten hiendi: ezt megérdemeltem!

(1863)

A klasszicista fogadószoba és a literátus nemesi dolgozószoba enteriörjei a hely, illetve a kor egykori szellemét hivatott érzékeltetni. Itt látható Székely Bertalan Eötvösről és feleségéről Rosty Ágnesről készített portréja valamint a születésről megemlékező nagymama markáns vonású arcképe. A dolgozószoba falán elhelyezett metszetek és tabló Eötvösnek az Akadémiával való kapcsolatára utalnak. 22 éves korában választja tagjai közé a Tudós Társaság, majd 1855-ben alelnöke, 1866-tól haláláig elnöke volt az Akadémiának. Az ő tevékeny részvétele mellett épült meg a székház épülete.

A kiállítás második része a közoktatás XIX. századi helyzetét és Eötvösnek a közoktatás ügyében kifejtett tevékenységét mutatja be. A tablók érzékeltetik a közoktatási törvény megszületése előtti állapotokat. Jellemző, hogy az iskoláskorúak csak 40 %-a járt iskolába, ezek többsége sem végzet egy -  két osztálynál többet és az iskolák nagyobb részében csak egy, nemegyszer teljesen képzetlen tanítót alkalmaztak. A kiállítás bemutatja Eötvös első 1848-as kultuszminiszterségét. Akkor a közoktatás radikális megváltoztatását nem sikerült törvényi erőre emeltetnie a politikai események és a főrendek és az egyházi körök ellenállása miatt.

A kiegyezés után, második minisztersége idején 1868-ban a XXXVIII. törvény megalkotásával és elfogadtatásával megteremtette az alapjait az európai szintű polgári közoktatás rendszerének. A törvényi feltételek mellett tanítóképzők felállításával, a hazai tanszergyártás megszervezésével, az iskolák megfelelő felszerelésének biztosításával a gyakorlati feltételekre is gondolt. Egyedülálló kezdeményezése a hét nemzetiségi nyelven kiadott és a tanítókhoz ingyenesen eljuttatott Néptanítók Lapja című hetilap. A dokumentumokat bemutató adatokban gazdag tablók mellett a tárlókban eredeti bizonyítványokat, tanári feljegyzéseket, tankönyveket, füzeteket láthatunk. Az utolsó terem a XIX.-XX. század fordulójának idejéből egy népiskolai tantermet rekonstruál az akkori berendezési tárgyakkal és taneszközökkel.

A kiállítás hasznos célpontja lehet tantestületi és osztály kirándulásoknak. Bejelentkezni  az ercsi Eötvös József Művelődési Ház elérhetőségein lehet.

Vissza a tartalomjegyzékhez