Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Pallos Zsuzsanna: Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Nyomtatási nézet

Beszámoló az MTA Könyvtárának rendezvényéről – 2012. szeptember 26.

[1]Az e-könyvek aktualitása napjainkra megkerülhetetlenné vált, számos megoldásra váró kérdés merült fel alkalmazásukkal kapcsolatban, mely a könyvtárakat is igencsak érinti. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára ezért az Akadémiai Kiadóval karöltve egy rendezvényt szervezett, hogy meghívott előadók segítségével különböző oldalakról mutassák be a jelenlegi helyzetet. A beszélgetés háziasszonya Dr. Téglási Ágnes, az MTA Könyvtár főigazgató-helyettese volt.

Az Akadémiai Kiadót Varga Csaba kiadói szerkesztő képviselte, aki megállapította, hogy az e-könyvek megjelenése jogi, tartalmi, kulturális, gazdasági és technikai oldalról egyaránt nehézségeket okozott.

−        szerzői jogi vonatkozások – Nem egységes, de a könyvtáraknak engedélyezi, hogy zárt hálózatokon belül osszanak meg tartalmakat, és meghatározza, milyen engedélyeket kell beszerezni. Az internetes megosztó oldalak és a kiadók „harca” következtében az a kiadói álláspont alakult ki, hogy minden digitális tartalmat az ő engedélyükhöz kössenek. Piaca védelmében az Akadémiai Kiadó is állandóan monitorozza az összes megosztó oldalt, hogy megjelennek-e rajta a kiadó termékei.

−        tartalmi kérdések – Az olvasók tábora is eléggé szegmentált. Bár egyre több e-könyv olvasót adnak el, használóik mégis rétegkategóriának számítanak, nincs erőteljes vásárlóerejük a piacon. Divatos bestseller könyvek esetében sem igazán éri meg az e-változat, például A Szürke ötven árnyalata[2] is csak 100 példányban kelt el egy év alatt. Az e-könyvek inkább a szakkönyvek piacán keresettek, előnyeiket is a legjobban ott lehet megtapasztalni (pl. nagyítható ábrák, kereshető szöveg).

−        a kultúra szempontjából – Közismert, hogy a kultúrához három dolog kell: pénz, pénz, pénz! Hiszen többnyire fizetésből élünk, abból vásárolunk, de a fejlesztésekhez (stb.) is erre van szükség.

−        a gazdaság oldaláról – Körülbelül 4000 e-könyv van már forgalomban Magyarországon, bár ezek többnyire olyan művek, ahol a szerzői jog lejárt, és ezért közkinccsé váltak. Többnyire a MEK, a DIA és a Kempelen Farkas Digitális Könyvtár teszik őket ingyenesen hozzáférhetővé. Az aktuális, minőségi tartalmat képviselő könyvek közül azonban csak kevésnek van e-változata, hiszen a kis piac miatt nem nagyon érdemes áldozni rá, valamint a szerzők és a kiadók egyaránt féltik a terméküket az internetes megosztóktól.

−        technikailag – A sokféle formátum problémát okoz, melyek rendszerint nem kompatibilisek egymással. Például a megvásárolt e-könyv olvasó csak bizonyos típusú formátumot olvas, következésképp az e-könyv vásárlási lehetőségek is kötöttek.

Mind a könyvtárak, mind a kiadók szempontjából fontos a kölcsönzés kérdése. Az e-könyvek mellett legyenek például kölcsönözhetőek az olvasásukra alkalmas eszközök is? Ha igen, hogyan? Egyáltalán, érdemes-e ilyenbe belefogni? Általános a vélemény, hogy ez nem túl biztonságos, következésképp olyan magas letéti díjat kellene kérni érte, hogy az olvasók valószínűleg nem élnének e lehetőséggel. Az e-könyvek kölcsönzésének szoftveres megoldása is igen költséges, így csak nagyon kevesen, elsősorban a nagy cégek (Amazon, EBSCO) engedhetik meg maguknak. Könyvtárakban többek közt az a kérdés, hogy zárt vagy nyitott hálózatban és egy vagy több gépen tehetik-e hozzáférhetővé, illetve kölcsönözhetővé az e-könyvet. A hagyományos könyvekhez hasonlóan itt is, ha egy példány van, és azt kikölcsönzik, akkor az itt sem érhető el. A „többhasználós” modell természetesen itt is többe kerül. Van olyan kiadó, amelyik a jogszerűen megvásárolt tartalom esetében is kiköti, hogy azt a könyvtár csak egyetlen gépre telepíthesse, és arról se másolni, se letölteni ne lehessen, tehát az egyetlen példányt gyakorlatilag csak helyben lehet olvasni, a könyvtárban. A használói szokások azonban nem ebbe az irányba tartanak, így rugalmasabb megoldásokra van szükség.

Az Akadémiai és a Complex Kiadó egy új fejlesztéssel jelentkezett, ezentúl minden nyomtatásban megjelent könyvüket e-formában is megjelentetik, és mintegy 70 címet bevezetésként az ekonyvtar.complex.hu oldalon (próbaverzió) regisztráció után, három hónapig (2013 januárjáig) ingyenesen kölcsönözhetővé is teszik. Ezután a szolgáltatás az intézmények számára kedvezményesen lesz megvásárolható.

A könyvtár részéről Haffner Rita, a tájékoztató és olvasószolgálati osztály vezetője számolt be az olvasóknak kínált ingyenes próbahozzáférés tapasztalatairól. Több jelentős kiadót próbáltak ki ezen a módon, sőt a Wiley e-book csomagját meg is vették. A szolgáltatás feltételei és formája kiadónként változnak, de abban szinte mindegyik megegyezik, hogy a monográfiákat is a folyóiratok módjára, fejezetekre bontva közvetítik. Tapasztalatok szerint az olvasási szokások az e-könyvek esetében is ugyanazok, mint a nyomtatott könyveknél. Ha lenne rá mód, érdemes lenne azt a magánszemélyekre kialakított modellt alkalmazni, mely szerint, ha egy e-könyvet megvesz, azt még hat más gépen is használni lehet (családokban a megvásárolt hagyományos könyvet is többen el tudják olvasni). Érdekes megfigyelés az is, hogy miután a Springer Kiadó ingyenesen hozzáférhetővé tette e-könyveit, megnőtt a nyomtatott könyvek vásárlói száma is.

Könyvtári tapasztalatokat osztott meg közönségével Mészáros Edit, az informatikai osztály vezetője is az „E-könyv áldás vagy átok?” című előadásában. Felmérések alapján kimutatták, hogy az e-olvasók tulajdonosai többnyire a nők köréből kerülnek ki, és használatuk elsősorban a 30-40 éves korosztályra jellemző. Kiderült az is, hogy aki e-könyvet olvasott, az több nyomtatott könyvet is vett a kezébe. A könyvtárakban is megnőtt az elektronikus tartalmak használata, ezért nagyon fontos az elérés és a használat biztosítása.



[1] „Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban” Helyszín: MTA Könyvtára (Budapest V. ker., Arany János u. 1.) Vasarely-terem. [online] [2012.10.04.] <http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=fotoalbum_2012_09_26>

[2] James, E. L.: A Szürke ötven árnyalata. Ulpius-ház, 2012.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: