Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Novák Gábor: A tankönyv nemzedékek tudásának tárháza

Nyomtatási nézet

Interjú Kiss János Tamással, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó vezérigazgatójával

Volt idő, amikor a szegényebb családokban csak két könyvet tartottak, a kalendáriumot és a gyerek iskolai tankönyvét. Ez utóbbi máig megőrizte kitüntetett szerepét, és nem csak a családban, hiszen napjainkban is főként belőle szerzi meg a diák azokat a tudnivalókat, amelyek a magasabb osztályba, iskolába lépéshez kellenek, így ez a tudástár máig nélkülözhetetlen mind a tanuló, mind a tanító számára. Nem mindegy tehát, milyen a tartalma, a módszertani felépítése, a külleme, a szerkezete ennek a fontos kiadványnak. A felsorolt (és számba nem vett) tulajdonságok tekintetében persze előnyben vannak a nagy múltú tankönyvkiadók, mint amilyen a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (korábban: Nemzeti Tankönyvkiadó) is, amely sok ezer kiadványával, több évtizedes tapasztalatával piacvezető Magyarországon. A kiadó vezérigazgatóját, Kiss János Tamást a névváltozásról, az új helyzetekhez való igazodásról, a tankönyvek fejlesztéséről, jóváhagyásáról és terjesztéséről, illetve a régi és a mai tankönyvek közötti különbségekről kérdeztük.

Kit és miért zavart a nemzeti jelző, pontosabban miért kellett új nevet felvenniük?

Senkit sem zavart, egyszerűen arról van szó, hogy egy törvényi változás értelmében az állami, nemzeti jelzőt csak az állami tulajdonnal bíró cégek használhatják. Zártkörű részvénytársaságként, állami tulajdonrész hiányában mi sem lehetünk nemzeti jelzőt viselő vállalat. Hogy miért esett a választás a nemzedékek tudására? Azért, mert ez a megjelölés fejezi ki leginkább az elhivatottságot, amit több mint hatvanéves története során jellemezte és ma is jellemzi a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót, amelynek rövid elnevezése (NTK) egyébként változatlan maradt.

Képesek-e lépést tartani az elmúlt, csaknem három évben számos területen megújult közoktatással?

Alaposan megváltozott a közoktatási rendszer és annak jogszabályi háttere. Gondolja meg, tavaly év elején megjelent az új Nemzeti alaptanterv, az év végén pedig napvilágra kerültek a kerettantervek. Az iskoláknak ez év március végéig kellett átdolgozniuk saját helyi tantervüket. A cél az, hogy a korábbinál egységesebbé váljék az általános és középiskolákban a pedagógiai munka. Hogy ez mennyire sikerül, azt az idő dönti el. Egy biztos, egy ilyen nagy rendszer megváltoztatásától nem szabad azonnali eredményeket várni. Talán egy-két évtized múlva már igen. Az említett iskolai dokumentumok bevezetésével szinte egyidejűleg módosult az intézmények működtetésének rendszere is. Először a megyei fenntartású intézmények, majd az általános és középiskolák (néhány kivételtől eltekintve) kerültek új fenntartóhoz, az államhoz. Hogy az így kialakult négyezernél több intézményt magában foglaló hálózat miképpen működik majd az állam szárnyai alatt, megfelel-e a közoktatással szemben támasztott, a törvényben lefektetett követelményeknek, azt szintén az idő dönti el. Nem könnyű a kiadónak alkalmazkodni a gyors változásokhoz. Persze, mivel piaci körülmények között élünk, amennyi idő adatik, annyi alatt kell idomulnunk az új követelményekhez, előírásokhoz. Méghozzá úgy, hogy a feszített tempóban készült tankönyvek, munkafüzetek, kiegészítő anyagok által ne csökkenjen az oktatás színvonala, ne is stagnáljon, hanem lehetőleg emelkedjen. Hozzáteszem, a legtöbb a pedagóguson múlik, mi csak muníciót adunk a kezükbe.

Késve jelentek meg a kerettantervek. Ilyen körülmények között várhatók jó, mondhatnám kifogástalan tankönyvek a kiadótól?

Komoly gondot jelentett számunkra, hogy csak tavaly december 21-én, a kerettantervek hivatalos közzétételekor dördült el a startpisztoly. Azonban nem titok, hogy szerzőink, munkatársaink közül jó néhányan nyomon követték a tantervi munkálatokat, nem állíthatom tehát, hogy nem volt elképzelésünk a kerettantervekről, a követelményekről azok hivatalos megjelenése előtt. Szerzőink, szerkesztőink jóval december 21-e előtt kiválasztották azokat a kiadványokat, amelyek legközelebb álltak az alakuló kerettantervi követelményekhez. Ennek a gondos előkészületnek, valamint az évtizedek alatt felhalmozódott szakmai tudásnak köszönhetően másfél hónap alatt sikerült átdolgoznunk az 1., 5. és 9. évfolyam összes tankönyvét, munkafüzetét, a kapcsolódó kiadványokat. Nulláról indulva reménytelen lett volna a vállalkozás.

Nem minden tankönyvet érintett a változás, és ez könnyítette a helyzetüket, ugyanakkor új tantárgyak is megjelentek, új tankönyvi igénnyel. Erre is felkészültek?

Igen, hiszen néhány tantárgy esetében csupán kisebb módosításokat kellett megoldanunk, néhánynál viszont új fejlesztéseket kellett beindítanunk. Ez utóbbiak tankönyvként történő jóváhagyását idejében elkezdtük, és a március végéig bírálatra benyújtott mintegy száz kiadványunk felét eddig már tankönyvvé nyilvánították.

A tankönyvvé nyilvánítás menetét sok bírálat érte. Részben a hosszadalmassága, részben a drágasága, részben pedig a túlzott adminisztrációja miatt. Hozott-e változást az idevágó törvény módosítása?

Különösebb újdonságot nem találtunk a módosított változatban. Kétségtelenül finomodott, korszerűbb lett a jóváhagyás folyamata. Nagyon örülünk annak például, hogy kikerültek a törvényből az úgynevezett számszerűsített követelmények. Nem kell már mondatok, karakterek oldalankénti számolgatásával tölteni az időt (korábban meg volt szabva, hány karakter lehet egy mondatban), gyorsabb az eljárás menete, kevésbé bonyolult az adminisztráció. Jó hír az is, hogy megfelelő rutinnal bíró szakértők végzik az értékelést. A szorosabb határidő nem jelenti azt, hogy a bírálók, a szakértők alacsonyabbra tették volna a mércét. Éppen olyan alapossággal végzik a munkájukat, ahogyan eddig.

A kiírt pályázatok bírálati módszere miatt felborzolt kedélyek mára megnyugodtak? Leghamarabb ősszel lehet ilyen pályázat. Megjegyzem, korábban is volt példa arra, hogy – a miniszter vagy speciális területeken más szervezetek (kisebbségi önkormányzatok, szakképzési intézet) – külön pályázatot írtak ki bizonyos tankönyvekre. Általában olyan kiadványokra (például a nemzetiségi, gyógypedagógiai tankönyvekre, szakképzési könyvekre), amelyek iránt csekély a piaci kereslet, így üzletileg nem kifizetődőek. Reméljük, a várható pályázatok sem követnek majd új logikát.

A tanév kezdetére ott lesznek-e a tankönyvek az iskolákban?

A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadón nem múlik majd, hogy szeptemberre elkészüljenek, és a diákok, pedagógusok kezébe kerüljenek a tankönyvek. Betartottunk minden határidőt és jogszabályt, így megtettünk mindent azért, hogy az 1., 5. és 9. évfolyam új tankönyvei az iskolákba kerülhessenek szeptemberre. Az iskolák május 15-ig rendelhetnek ezekre a „belépő”, szeptemberben új tantervek szerint kezdő évfolyamokra tankönyveket a tankönyvjegyzékről. A jogszabály szerint az iskolák június 15-ig módosíthatják
a rendeléseik darabszámát. Úgy vélem, idén megengedőbb lesz a jogszabály-alkalmazás, és nemcsak a mennyiség szerint módosíthatnak az iskolák a rendelésen, hanem a tankönyvek címe (tartalma) alapján is. Megjegyzem, a kiadók augusztus 31-ig kérhetik kiadványaiknak a tankönyvjegyzékbe való felvételét ezeken az évfolyamokon.

Kiadójuk hagyományosan szoros kapcsolatot ápol az iskolákkal, talán nem a tankönyvjegyzékről szerzik majd első ismereteiket kiadványaikról a tanárok. Vagy mégis?

Meglehetősen kemény előkészítő munkát folytattunk. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó szakemberei másfél hónap alatt az ország harmincnégy helyszínén közel hatezer pedagógussal találkoztak személyesen, megismertettük a kiadó új fejlesztéseit, bemutattuk a mintakönyveinket. Ezek a konferenciák gyümölcsözőek voltak mind a mi, mind pedig az iskolák, a tanárok számára. A bemutatók csupán kísérő események voltak, hiszen a konferenciák igazi célja a helyi tantervek elkészítésének segítése volt. Ezeken az összejöveteleken az előadóink együttműködtek az intézmények vezetőivel, a tantárgyak tanítóival, segítséget adtak a rendelkezésre álló órakeret érdemi kitöltéséhez, a kerettantervvel, órakerettel szembeni állami elvárás teljesítéséhez. A lényeg az, hogy a legtöbb iskolában nem szeptemberben látják először az új és az átdolgozott tankönyveket a tanárok.

Az intézményekkel való szoros együttműködés marketing szempontból is előnyös lehet egy kiadónak. Bánja, hogy a terjesztést a továbbiakban egy központi cég végzi?

A terjesztés nem igazán marketingkérdés, habár eladási szemszögből nézve kétségtelen előnyt jelenthet a jó együttműködés. A rendelést, a terjesztést illetően valóban befolyással lehet a kiadó az intézményekre, ámde a terjesztést nem a kiadók végezték, így a tankönyvek kiszállítása nem feltétlenül járult hozzá az intézmények és a kiadók közötti konzultáció elősegítéséhez, sőt az utóbbi három évben ezért ki is iktattuk a terjesztőket, közvetlenül mi végeztük ezt a munkát. Aki tőlünk rendelt, az tőlünk kapta meg a tankönyvet. Így bármilyen probléma volt, mi orvosoltuk a bajt. Bevált a módszer, hiszen elégedettek voltak az intézmények a gyors problémamegoldással, és az árral is, ami olcsóbb lett a terjesztők mellőzésével. Voltaképpen az állam sem csinál mást, amikor egy kézbe adja a terjesztést. Hogyan fog működni? Egyelőre nem lehet megmondani. Ami biztos, hogy a terjesztéssel megbízott Könyvtárellátó Kft.-től kapunk megrendelési adatokat a legtöbb tankönyvünkről, és ennek ismeretében kezdjük el a tankönyvek gyártását.

A kiadók a kerettantervekhez igazodva készítik a tankönyveket, ügyelve arra, hogy a benne foglalt ismeretek tükrözzék a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját egy-egy témában. Azonban vannak olyan ismeretek, tudnivalók, felfedezések, amelyek már széles körben elterjedtek, de még nem nyerték el az akadémia tetszését. Tankönyveikbe belekerülhetnek ilyen ismeretek?

Nagy kötöttséget jelent szerzőknek, kiadóknak egyaránt a kerettanterv, az órakeret. Egyik sem hagyható figyelmen kívül. A kerettantervi követelményeket tanórákra kell bontani, és egy-egy tanórán a negyvenöt percből 20-25-nél aligha jut több a törzsanyagra. Ilyen rövid idő megnehezíti kiegészítő anyagrészek beiktatását a tankönyvbe, a tanórába. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tankönyvei azonban többnyire nem csak a törzsanyagot tartalmazzák, helyet kapnak bennük kiegészítő, úgynevezett háttéranyagok, tudatosan beépített, „kifelé” mutató témák. Olyanok, amelyek például ellenőrzött internetes tartalmakra irányítják a diák figyelmét. A többlettudás szempontjából sok múlik a tanáron, a tankönyvbe leírtaknál többre kíváncsi gyereket ő tudja vezetni. A tankönyv ehhez segítséget tud adni diáknak, pedagógusnak egyaránt. Szerencsére a nagyobbra törő tanuló sem marad magára, mert kiadónk minden évfolyamra, tantárgyra kínál úgynevezett kiegészítő, tudást növelő kiadványokat, csomagokat (enciklopédiák, szótárak, atlaszok stb.), amelyekből tájékozódhat, bővítheti ismereteit, elmélyülhet az NTK kínálatában szereplő természettudományos, ismeretterjesztő kiadványok segítségével.

Ön különleges helyzetben van. A rendszerváltás előtti idők tankönyveiből tanult, most pedig az ország legnagyobb tankönyvkiadójának a vezérigazgatója. Iskolás kori tankönyvei jobbak voltak a kiadója tankönyveinél?

Előnyösebb helyzetben vannak a mai gyerekek, mert több minden segíti a tanulásukat, mint a miénket annak idején. Régen meg kellett elégednünk a füzettel és a tankönyvvel. Ma ott van a munkafüzet, a feladatlap, a sokféle digitális eszköz, élen az internettel. Ezekre a felületekre az NTK is számos digitális megoldást kínál, fejlesztéseink komoly nemzetközi díjakat kaptak. A digitális világ térnyerése mellett a nyomtatott könyvek is változtak. A mai tankönyvek sokkal látványosabbak, élvezhetőbbek, színesebbek, jobban lekötik a gyerekeket. Bennük a szöveg nem margótól margóig tart, mint régen, sok a kép, az ábra, a kiemelés. Erős az új tankönyvek képi világa, ami jó, hiszen az emberek nyolcvan százaléka vizuális típus, könnyebben megérti a képi nyelvet a szövegnél. Ugyanakkor a jó tankönyv több éves fejlesztés nyomán születik, ahogyan a mieink is annak idején. Kiválóságukat az is jelzi, hogy több évtizedig maradtak forgalomban. Alaposan kiérlelt módszer szerint készültek, mert volt rá idő, nem úgy, mint a maiakra olykor. És a maiakon sokszor kell igazítani. Gyanítom, nem annyira a tudományos eredmények hirtelen megnövekedése, mint inkább a környezet változó igényei miatt.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: