: A Német Információtudományi Társaság memoranduma

Nyomtatási nézet

Az információs műveltség oktatásügyben megvalósítandó támogatásáról

Összefoglaló
A mai tudományos társadalomban az információszerzés hatékony módszerei növekvő kihívást jelentenek a képzésben és a szakmai életben egyaránt. Mégis a népszerű szolgáltatások – mint pl. a Google – nagyfokú ismertsége miatt gyakran figyelmen kívül hagyjuk – vonatkozik ez különösen a tanulókra –, hogy a professzionális szakmai információk módszertanilag megalapozott keresése és használata a sikeres tanulás és kutatás alapfeltétele. Az oktatás területén az információs műveltség közvetítésére vonatkozó megközelítések csaknem ismeretlenek, az információszerzésnél fontos szisztematikus eljárás tanítása gyakran nem része az oktatásnak. De a szakmai információk szolgáltatói/közvetítői sem látják szükségét és esélyét annak, hogy ajánlataik az iskolai kontextusban is megjelenjenek. Mindemellett az információs műveltségnek az oktatásban történő korai kibontakoztatása elengedhetetlen a helyes tudományos és gazdasági megközelítések alkalmazása és továbbfejlesztése szempontjából. A Német Információtudományi Társaság (Deutsche Gesellschaft für Informationswissenschaft und Informationspraxis, a továbbiakban DGI) felismerte ezt a kihívást, és szakmai kompetenciája alapján jelen memorandummal kíván társadalmi felelősséget vállalni. Mindebből következően a DGI információs intézményeket és szakértőket tett a téma iránt fogékonnyá és nyert meg az együttműködésre. Segíti a Német Könyvtárak Szövetségének (Deutscher Bibliotheksverband e.V. /dvb/) iskolai könyvtári munkáját és támogatja mind az oktatási intézmények projektjeit, mind pedig az információs műveltségnek a képzési követelményekbe, az oktatásfejlesztésbe és a tanárok továbbképzésébe történő tartós integrációját. Célja többek között az innovációs képességek tartós fejlesztése az oktatásban, valamint a tehetséggondozás hangsúlyosabbá tétele, ami nem utolsó sorban azzal érhető el, hogy rávezetik a tanárokat és tanulókat a szakismereteikkel való önálló, kritikus és hatékony bánásmódra.

Az iskolában és az oktatásban elérendő információs műveltség mint kihívás
Az „internetről történő információszerzés” sok ország képzési követelményrendszerébe beépült, de korántsem egyszerűsíthető le az iskolai gyakorlatban arra, hogy a tanárok és tanulók internetes műveltségüket a népszerű szolgáltatások – mint pl. Google vagy Wikipedia – használatán keresztül szerzik meg. Ezen szolgáltatások keresési eredményeit módszertanilag és szakmailag meg kell kérdőjelezni és ezen túlmenően szakspecifikus forrásokat is szükséges bevonni. A keresés vizsgált módszerei alapvetően differenciáltan közvetíthetők. Örvendetes, hogy helyi szinten számos könyvtár és iskola között partneri viszony jött létre, valamint információs műveltséggel kapcsolatos kezdeményezések és projektek indultak az oktatás területén is. A DGI itt bemutatásra kerülő kezdeményezése ezen iskolai feladatok széles körben történő megvalósításáról szól.
A DGI információs műveltséggel kapcsolatos kezdeményezéseinek célja az iskolai oktatásban
Németország információs szakembereinek szakvéleményeit, az információs és könyvtári szolgáltatásokat és infrastruktúrát össze kell fogni annak érdekében, hogy a tanulók jelentős többsége legkésőbb a felső középszint (Sekundarstufe II) elvégzésével az információs műveltség birtokába kerüljön. Habár e követelmények kidolgozása folyamatban van, részleteinek differenciálása – latba vetve a szakmai kompetenciákat – még szükséges. A DGI erre vonatkozóan is rendelkezésre bocsátja szakvéleményét.
A DGI az alábbi részcélokat tűzte ki:
•
A képzési tervekben és standardokban előírt követelmények továbbfejlesztése és megvalósítása az oktatás területén az információszükséglet felismerése, az információkeresés, az információszerzés, az információk értékelése és használata során;
•
A tanárok és tanulók információs műveltségének megerősítése az oktatási modellek fejlesztése által az információs műveltség kognitív, műszaki és szociális dimenzióinak szakmailag megalapozott megértésével;
•
Az innovációs készségek fejlesztése az oktatásban a szakmai információkhoz és további könyvtári forrásokhoz való szélesebb körű, gyorsabb és jobb hozzáférés által (intézményi együttműködés);
•
Innovatív pedagógiai és módszertani megközelítések alkalmazása az oktatásban és az önálló tanulás során.
Itt abból kell kiindulni, hogy az információs műveltséget a médiapedagógia koncepciójaként kell alkalmazni, melynek megvalósítása során az általános iskolától kezdve az olvasási és digitális kompetencia elsajátításának lépcsőfokain keresztül lépésről lépésre alakul ki a rendszerezett információs műveltség. A DGI nézete szerint az információs műveltség szisztematikus közvetítése azt eredményezi, hogy egyrészt képessé válunk a szakmai információs szolgáltatások adekvát alkalmazására, másrészt áthatolhatunk az információhasználat és -előállítás társadalmi dimenzióin (pl. szerzői jogi keretfeltételek, információs önrendelkezés kérdései és médiaszociológiai kölcsönhatások).
Bár az információs műveltség iskolai kontextusban történő közvetítése visszanyúlik általános tananyagi célokra és tartalmakra, minden esetben be kell ágyazni – mint ahogyan a teljes médiapedagógiát is – valamilyen szaktárgyi összefüggésbe.

Intézkedéscsomag
A DGI az alábbi intézkedések megvalósítását javasolja:
1. Az információs műveltség oktatásához kapcsolódó internetes portál kialakítása, amely portál egyelőre a Német Oktatási Portál (Deutscher Bildungsserver) platformján kerül fejlesztésre, de tartalma a lehető legkisebb veszteséggel más honlapokba is integrálható.
A Német Oktatási Portál (www.bildungsserver.de) Információs műveltség című oldalának célja az információkhoz és a szakmai anyagokhoz való gyors és rendszerezett hozzáférés, kapcsolódva az alábbi pontokban (2–5.) leírt szintekhez.

2. Az információs műveltségre vonatkozó eddigi iskolai tantervek és tananyagok kritikus vizsgálata és kiegészítése
A jelenlegi tananyagi megközelítéseket információs szakmai szempontból meg kell vizsgálni és az információs műveltség integratívként és kritikusként jellemezhető iskolai kompetenciamodelljének kialakítása érdekében ki kell egészíteni. Fontos, hogy ez a kompetenciamodell a médiapedagógiai párbeszédek tárgyát képezze.
Ennek során figyelembe kell venni a különböző iskolai szinteket, például azt, hogy szükséges
•
az alapfokú oktatás 1. szintjén (ISCED 1) az olvasási kedv növelése, illetve az iskolai és közkönyvtárakhoz, valamint az életkornak megfelelő információszolgáltatásokhoz való hozzászoktatás;
•
az alapfokú oktatás 2. szintjén/a középfokú oktatás alsó szintjén (ISCED 2) az információ „fogalmába” történő bevezetés kognitív, interperszonális és társadalmi dimenziók között (az információkeresés szisztematikus előkészítésének közvetítése, az információszolgáltatások megfelelő kiválasztása és az eredmények kritikus értékelése);
•
a középfokú oktatás felső szintjén (ISCED 3) az információs műveltség tényleges kialakítása az iskolai, tudományos és szakmai felhasználással kapcsolatos összefüggések vonatkozásában és az információszerzés professzionális formáinak használata mellett.
Ezek az intézkedések jelentősek az információs műveltség iskolai keretek között történő támogatásának sikere szempontjából. A tantervek elkészítésében és alkalmazásában résztvevő oktatásügyi elméleti és gyakorlati szakembereknek megállapodásra kell jutniuk az információs szakemberekkel és könyvtárosokkal.

3. Megfelelő oktatási modulok, oktatási egységek, modellek kritikus vizsgálata és rendelkezésre bocsátása
Az információs műveltség iskolai kompetenciamodelljére támaszkodva ki kell választani és rendelkezésre kell bocsátani az oktatásban használható anyagokat. Ezzel párhuzamosan párbeszédet kell kezdeményezni a tanárok, az iskolai adminisztrátorok, valamint az oktatáspolitika között: pedagógiai tanácsadás létrehozása; az ismeretek és tapasztalatok beépítése a tanártovábbképzésbe; a tankönyvkiadók bevonása stb.

4. A DGI intézményeiben és a könyvtárakban, valamint az iskolákban információs szakemberek által kínált információszolgáltatások használatának és a továbbképzéseknek folyamatos biztosítása (pl. Idős Szakemberek Hálózata /SENEX/)
A DGI tagjai egyrészről több tíz éves szakmai gyakorlattal bírnak az információszerzés területén, másrészről professzionális adatbankokkal és információszolgáltatásokkal rendelkeznek. Ezeket a személyes és tárgyi forrásokat az oktatási egységek fejlesztése érdekében ingyenesen lehet a tanárok, illetve az iskolák rendelkezésére bocsátani. A DGI egyes szakterületeinek munkatársai megfelelő, az oktatási kontextusban alkalmazható ajánlatokat dolgoznak ki.

5. Az információs műveltség oktatásához kapcsolódó információs kampányok a politikában, oktatási adminisztrációban és a szociokulturális környezetben
A DGI ezzel kapcsolatban az alábbiakat tartja fontosnak:
•
Az információs műveltségi folyamatban résztvevő „felek” (azaz tanulók, tanárok, iskolavezetők, szülők, támogató egyesületek, az oktatási piac, az iskolai adminisztrátorok, könyvtárak, médiaközpontok, népfőiskolák, a politika, a szponzorok, tehetséggondozók…) közötti szoros kapcsolat és együttműködés;
•
iskolai információs műveltséggel kapcsolatos információszolgáltatás nyújtása információs szakemberek, gyakorlati oktató szakemberek és érdeklődő laikusok (pl. szülők stb.) részére;
•
már meglévő információs műveltségi kapcsolatok támogatása, valamint további információs műveltségi kapcsolatok kezdeményezése;
•
az információs műveltség megjelenítése a 2008 októberében megrendezésre kerülő Német Nemzeti Oktatási Csúcstalálkozón (Nationaler Deutscher Bildungsgipfel), a frankfurti könyvvásáron/online konferencián, valamint egyéb szakmai rendezvényeken;
•
támogatások elnyerése a szövetségtől, a tartománytól, a közösségektől, vagy szponzori/alapítványi források bevonása különösen az 1–4. pontokban foglalt célok megvalósítására.

6. Az információs műveltség megszerzését támogató elektronikus tanulási modul kialakítása
A meglévő tananyagi koncepciók alapján a középfokú oktatás szintjén és a felnőttoktatásban el lehet gondolkodni egy az információs műveltség megszerzését támogató elektronikus tanulási modul kialakításán is. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy az információs műveltség közvetítését mindig konkrét, csak nehezen általánosítható tanulmányi vagy kutatási tartalmakhoz kell kötni. Egy ilyen projekt csak speciális pénzügyi támogatással tud megvalósulni.

A kezdeményezés haszna
Az oktatásban megvalósuló információs műveltségi kezdeményezések keretén belül bevezetésre kerülő intézkedések további fontos, párhuzamosan zajló tevékenységek hatását erősítik. Itt említendő meg, hogy a kezdeményezés
•
kiegészíti a médiaműveltséghez kapcsolódó intézkedéseket és az ifjúságvédelmi intézkedéseket;
•
az iskolaigazgatók, tanárok, tanulók hatékonyabban találhatnak választ jogi természetű kérdéseikre az interneten;
•
hatékonyabban lehet figyelemmel kísérni az információs szabadság esélyét és kockázatait az interneten;
•
segíti az iskolákat profiljuk kialakításában a tanulókért és forrásokért folyó versenyben
•
támogatja az iskolai tehetséggondozást (a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást, valamint a kiválóságok versenyeit /pl. Fiatal Kutatók Versenye /Jugend forscht e.V./);
•
ösztönzi az önkéntességet az iskolákban;
•
hozzájárul a tartalomszolgáltatók, könyvtárak, információs intézmények szélesebb körű megismeréséhez, valamint ajánlataikat jobban kihasználják;
•
útmutatásul szolgál a szolgáltatások felhasználóbarátabbá tételéhez.
Hatások
Általánosságban elmondható, hogy a DGI az oktatásban megvalósításra kerülő információs műveltségi kezdeményezésekkel aktívan hozzájárul
•
a németországi kutatási és oktatási központok megerősítéséhez (kulcsszavak, mint OECD-, TIMMS-, PISA-tanulmányok stb.);
•
a tanárok képzettségének hosszú távú és tartós javításához a pedagógiai, valamint a tudományos-műszaki utánpótlás támogatása által;
•
az oktatás színvonalának javításához a tanórák, referátumok előkészítésénél, levezetésénél, valamint a tanórákat, referátumokat követő tevékenységek elvégzésénél, továbbá a munkaközösségek, szakmai gyakorlatok és kirándulások, módszertani és pedagógiai konferenciák támogatásához;
•
a szakmai képesítések megszerzéséhez (tanulmányi és szakmai alapkompetenciák megszerzéséhez, a kreativitás és a kutatási mentalitás támogatásához);
•
a fiataloknak az információ ügye és az információs szakmák iránti lelkesítéséhez.

Kilátások és összegzés
Jók az esélyek!
Az „interneten történő keresés” az új oktatási tervek szerves részét képezi, vagyis már „megérkezett” az iskolákba és az oktatásba. Ami még hiányzik, az a tanítók és tanulók azon képességének professzionális fejlesztése, hogy meg tudják különböztetni a használható információt a használhatatlantól, képesek legyenek azt megbízhatóan értékelni és felhasználni feladataik megoldásához. A DGI az információs intézményekből, szakemberekből, valamint könyvtárakból álló hálózatával partner kíván lenni az információs műveltség oktatásügyben megvalósítandó közvetítésében.
Amennyire szükséges ennek során a pénzügyi eszközök kiaknázása az iskolákban újonnan megvalósuló információs műveltségi kezdeményezések beindítására, illetve a már folyamatban lévők támogatására, annyira fontos annak a belátása, hogy a népszerű keresőrendszerek kritikátlan használatával történő egyoldalú információszerzés veszélyt hordoz magában. Ezen képesség megszerzése nélkülözhetetlen minden demokratikus közösségben élő nagykorú állampolgár számára. És végezetül az információs műveltséggel rendelkező tanulók a holnap könyvtárainak egyetemi hallgatói, használói lesznek! A tanulók a jövő tudósai, mérnökei, mesteremberei, technikusai, döntéshozói, valamint tudományos és gazdasági kutatói, az információs műveltséggel rendelkező pedagógusok pedig a fenntarthatóság garanciái, és nem csak a Német Szövetségi Köztársaságban!
A DGI szembenéz a kihívásokkal. Nem vesztegethetjük az időnket!

Kapcsolattartó
Dr. Luzian Weisel, FIZ Karlsruhe, DGI-elnök, luzian.weisel@fiz-karlsruhe.de
Alexander Botte, DIPF, a DGI képzési és információs műveltségi munkacsoportjának (AG Bildung und Informationskompetenz der DGI) szóvivője, botte@dipf.de

Vissza a tartalomjegyzékhez