|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Jancsó-életmű oktatásügyi, pedagógiai részének föltárásával és elemzésével máig adós volt a tudomány. A szerző célja ezért az volt, hogy a neveléstörténet eszközeivel mutassa be a székely-magyar tudós pedagógiai munkásságát és elképzeléseit, tisztelegve annak értékei előtt. A mű a Tudós tanárok – Tanár tudósok sorozatban, a Jancsó Alapítvány közreműködésével jelent meg. A könyvbemutató alkalmat adott arra is, hogy köszönetet mondjunk Dr. Jáki László neveléstörténész, bibliográfusnak tudományos munkásságáért és a pedagógia területén végzett tudományszervezői, kiadói tevékenységéért.
A könyv bemutatójára 2013. március 6-án az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Pedagógiai Könyvtár és Múzeum dísztermében került sor. A bemutatót Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója nyitotta meg, köszöntőt mondott Dr. Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár és Dr. Jancsó Antal, a Jancsó Alapítvány képviseletében. Dr. Jancsó Benedek munkásságáról ismertetőt tartott Dr. Raffay Ernő egyetemi tanár és Dr. Jáki László neveléstörténész.
Folyóiratunkban a könyvbemutatón elhangzottak rövidített változatát adjuk közre olvasóinknak szíves ajánlással.
Dr. Jancsó Benedek
A székelység számos olyan kimagasló tudóst adott a nemzetnek, akik maradandót alkottak a kultúra különböző területén. Közéjük tartozik Dr. Jancsó Benedek (1854–1930), akinek az életútját, a nemzet haladásáért és a székelységért végzett munkásságát – majd hetvenévnyi elhallgatás után – most kezdjük újra megismerni és fölfedezni. Igazi tudós tanár volt: irodalomtörténész és nyelvész, írt publicisztikát, tanulmányokat és történeti munkát, alapított és szerkesztett folyóiratot, ismerte az oktató-nevelő munka, valamint a népművelés elméletét és gyakorlatát, dolgozott az oktatásirányítás, a kultúrpolitika területén, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, a kisebbségpolitika és nemzetiségi ügyek elismert szakértőjének számított.
A Bethlen Gábor fejedelemtől nemességet nyert család sarja a kolozsvári és bécsi egyetemi évek után a Szenczi Molnár Albertről szóló doktori értekezésével alapozza meg tudományos pályáját. Közel három évtizedig tanított középiskolában, nemcsak magyart és latint, hanem − ha a szükség úgy kívánta − más tárgyakat is, volt osztályfőnök, a tanári könyvtár őre és gimnáziumigazgató is. A szakmai közélet szervezőjeként folyóiratot alapított, és tanulmányokkal, cikkekkel támogatta a középiskolai oktatás megújítását. Miniszteri megbízásra részletes elemzést készített Románia oktatásügyi és műveltségi helyzetéről, majd 1895-től a báró Bánffy Dezső vezette kormány nemzetiségi ügyosztályát vezette. A kisebbségi kérdés és a román nemzetegyesítő, hódító politika tudományosan is elismert szakértőjévé vált. Gróf Apponyi Albert minisztersége alatt 1907-től kidolgozta, majd szervezte az iskolán kívüli oktatást, az úgynevezett szabadoktatást, amely a művelődés és a felnőttképzés szempontjából is előremutató volt. Az első világháború alatt a bukaresti osztrák-magyar katonai parancsnokság nemzetiségügyi előadója. 1918 novemberében egyik alapítója a Székely Nemzeti Tanácsnak. Trianon után megírta és kiadta Erdély történetét, részt vett a Népies Irodalmi Társaság titkos tevékenységében, amelynek célja az volt, hogy anyagilag támogassa a Magyarországon tanuló erdélyi diákokat. Megszervezte továbbá Bartók Béla és Kodály Zoltán Erdélyi magyarság – Székely népdalok című gyűjteményének megjelentetését magyar, angol és francia nyelven. Dr. Jancsó Benedek haláláról a legnevesebb folyóiratok emlékeztek meg, mint a Századok, a Magyar Szemle, a Társadalomtudomány.
Hozzászólások: