Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Pákovics Enikő: A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium diákkönyvtára

Nyomtatási nézet

„…a falak, a melyek egykor körünkben látták a haza Bölcsét, a nemzet Vértanuját, az első miniszterelnököt, a Kisfaludy-testvérpárt s közéletünknek annyi egyházi s politikai jelesét…”1

(Francsics Norbert OSB)

 

I. Történeti bevezető

A csaknem négyszáz éves intézményt a jezsuiták alapították 1626-ban. Ezzel egyidejűleg létrehoztak egy könyvgyűjteményt is, amely ma kb. 800 kötetből áll, és tartalmaz ősnyomtatványt is. Később – a bencés rend által – az ún. Jezsuita könyvtár 20 000 kötetre bővült, és ma megtalálhatók benne a XX. század első felében keletkezett dokumentumok is. Az intézmény 1707-től 1850-ig – megszakításokkal – Jogakadémiaként is működött. 1802-ben, a jezsuita rend feloszlatása után a bencések vették át a tanítást.

 

A könyvtár – az évkönyvek tanúsága szerint – az állomány növekedésével, illetve az épület átalakításaival párhuzamosan többször is új helyet kapott. A tanári- és diákkönyvtár szétválasztására utal egy 1935-ös évkönyvből származó adat. E szerint a tanári könyvtár 16 500, míg a diákkönyvtár 3200 kötetet számlál. (Az ún. tanári könyvtár ma a Jezsuita könyvtár anyagát képezi.) Az évkönyv említ ún. „segélyezőkönyvtárat” is, amely tankönyvet kölcsönöz szegényebb diákoknak. Az egyre növekvő diákkönyvtár több költözést követően a jelenlegi helyére került, amely az épület díszterméből nyílik. Az 1980-as évek elején a Cziráki László atya által vezetett könyvtárat Z. Szabó László avatta fel. Ekkor – csaknem 10 000 kötettel – a legkorszerűbb és legnagyobb gimnáziumi könyvtárak közé tartozott. Cziráki László halála után (1981) Klatsmányi Mercédesz tanárnő vette át a könyvtár vezetését a 2004/2005-ös tanévig.

 

Érdekesség, hogy az 1935-ös (3200 k.) adattal szemben egy 1950-es leltárkönyv csupán 2200 kötetről beszél. Ez utal az iskola időközbeni államosítására. Ma 20 000 kötetről beszélhetünk, keletkezési idejüket tekintve 1830-tól napjainkig. (Mivel a diákkönyvtár történetének dokumentálása még nem történt meg, az adatok sajnos hiányosak.)

 

 

II. Az állomány jellemzői

A mintegy 20 000 kötet 90m2-en helyezkedik el. Megoszlásuk nem a hagyományos könyvtári rend szerint történik. A szépirodalmat magyar- és világirodalomra bontották, ill. néhány sorozatot is elkülönítettek (pl. Magyar Remekírók, Jókai-gyűjtemény, stb.) A szakirodalmon belül jelentősebb mennyiséget képvisel a vallás, az irodalomtörténet, a művészettörténet, a földrajz – különös tekintettel az útleírásokra –, a fizika és a filozófia. Fejlesztésre szorul a pedagógia, a számítástechnika, ill. az audiovizuális dokumentumok állománya.

 

 

III. A könyvtár értékei

 

Az útleírás-gyűjtemény

Eme könyvek létének értelmét különösen találóan fejezi ki Bessenyei György gondolata: „Olvass, és az egész világot megismered!” A mintegy 100 kötetes gyűjtemény legértékesebb darabjai 1945 előttiek, leginkább XIX. századiak:

 

1.

 

Vámbéry Ármin: Vándorlásaim és élményeim Perzsiában (Pest: Heckenast, 1867.)

2.

 

Zádori János: Spanyol-út 1868 (Pest: Ath., 1869.)

3.

 

Maszlaghy Xavér Ferenc püspök, utazó könyvei, pl.: Délfrancziaországból uti vázlatok (Bp.: Szent István, 1875.)

4.

 

Rudolf trónörökös: Tizenöt nap a Dunán (Ford. Paszlavszky József, 1890.)

Az eredetileg 1875-ben, németül írt munkát Rudolf útitársa tárta magyarul a nagyközönség elé. A trónörökösről kevesen tudják, hogy szenvedélyes természetjáró és kiváló ornitológus volt. Paszlavszky József írja róla:

„Igazi barátja volt ő a természetnek, s a mikor a közönség azt tudta róla, hogy csak a vadászat örömeit élvezi, igen értékes megfigyeléseket végzett s tudományos kérdések eldöntéséhez gyűjtött adatokat. Vadászatain, kisebb-nagyobb kirándulásain és utazásain mindig a természet, kivált pedig a madarak megfigyelése volt a főczél.”2

5.

 

Kreitner Gusztáv: Gr. Széchenyi Béla keleti utazása… (Bp.: Révai, 1882.)

Széchenyi István nagyobbik fia több utazást is tett. Gr. Zichy Jenővel bejárta csaknem egész Európát: Angliát, Franciaországot, Itáliát és a Balkánt. 1862-ben Kanadába utazott, majd Afrikában oroszlánvadászatokat szervezett. 1877-ben indult el társaival a nagy útra: Triesztből Bombay-ba, majd Belső-Ázsiába. Magával vitte Lóczy Lajos geológust, aki barlangokat fedezett fel (Buddhista barlangok), Bálinth Gábor nyelvészt, aki az út vége előtt visszautazott, és a fenti könyv szerzőjét, Kreitner Gusztáv topográfus-katonatisztet. (Széchenyi Béla maga is kiadta útinaplóját, Kreitner előtt.)

 

6.

 

Höhnel Lajos: Teleki Sámuel Gróf felfedező útja Kelet-Afrika Egyenlítői vidékein 1887-1888-ban (Bp.: Ráth Mór, 1892.)

A Rudolf trónörökössel közösen tett erdélyi vadászatok érlelték meg Telekiben egy afrikai vadászexpedíció tervét. Rudolf sugallta az ötletet, hogy a tervezett utat kösse össze Kelet-Afrika akkor még ismeretlen tájainak felkutatásával. Kísérőül a fiatal, pozsonyi születésű osztrák sorhajóhadnagyot, Ludwig von Höhnelt ajánlotta, aki jártas volt a természettudományokban és kitűnő térképésznek is bizonyult.

7.

 

Almásy László: Autóval Szudánba. Első autó-utazás a Nilus mentén. Vadászatok angol-egyiptomi Szudánban (Bp.: Lampel, 1927.)

A „sivatagok atyja” – ahogy egy tevehajcsár elnevezte –, a legendás életű „angol beteg” elsősorban sivatagkutató, autó- és sportrepülő-versenyző volt. 1941-ben behívták, és Rommel hadjáratát kellett segítenie, majd a szövetségeseknek ajánlotta fel szolgálatait, akik alaptalanul kémkedéssel gyanúsították.

 

 

A Jókai-gyűjtemény

„Kétség se fér hozzá, hogy egy csodás, jó és ártatlan ember volt, finom lelkű, tele gyöngédséggel és érzékenységgel”3

 

A 450 kötetes gyűjtemény nem egy darabja még a szerző életében került a könyvtárba. A legkorábbi 1862-ből való: Magyarhon szépségei (Pest: Heckenast, 1862.)

 

A gyűjtemény leírása közben derült fény arra, hogy Jókai legkedvesebb regényében, Az arany emberben található természetleírás (Vaskapu) szerepel egy másik művében is, amely tizenkét évvel a regény után született: Magyar föld (Bp.: Révai, 1884.)

 

 

A Jedlik-gyűjtemény (Jedlik-terem)

„Semmi nagyot, semmi dicsőt erőfeszítés és Isten segedelme nélkül ki nem vihetni.” (Jedlik Ányos)

 

A Jedlik Ányos tiszteletére alkotott gyűjtemény elkülönítése 2007-ben történt meg. Negyvennyolc matematikai és húsz fizikai témájú könyvből áll, amelyek többnyire a XX. sz. első feléből származnak. Egyetlen könyv nem természettudományi témájú, ám a dedikáció miatt ide tartozik: Cornelius Nepos fennmaradt minden munkái /ford. Czuczor Gergely (Buda: Kir. Egyetemi Nyomda, 1881.) A dedikáció: „Jedlik Ányosnak, baráti emlékül.” Czuczor és Jedlik nem csupán rendtársak, de unokatestvérek is voltak.

 

Néhány értékes könyv a gyűjteményből:

 

Faraday: A gyertya természetrajza (Bp.: Ath., 1921.)

 

Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos élete és alkotásai 1800-1835 (Bp., 1938.)

 

Fehér Ipoly (bencés): Kísérleti természettan (Bp., 1876.)

 

Borossay Dávid, Mattyasovszky Kasszián, Holenda Barnabás (bencés szerzetesek) matematikakönyvei

 

 

Bencés szerzők a diákkönyvtárban

A bencés szerzők művei is különgyűjteményt alkotnak 2007-től. Pl.:

 

Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (1924)

 

Acsay Ferenc: Rónay Jácint élete (1906)

 

Hajdu Tibor – Zoltvány Irén: Lélektani gondolkodás (1920)

 

Bognár Cecil lélektani munkái

 

Radványi Károly: A Jóisten búzája. Színmű Szent Benedekről (1929)

 

Bánhegyi Jób, Koltai Virgil, Radó Polikárp, Tóth Veremund irodalomtörténeti munkái

 

A bencés szerzők között külön helyet foglalnak el Czuczor Gergely munkái:

 

A 6 kötetes Czuczor–Fogarasi nagyszótár, amely 1862 és 1874 között keletkezett. (Bp., Ath., 1874.)

 

Czuczor egyéb művei, pl. költői műveinek a képen látható első, teljes kiadása, amelyet Zoltvány Irén rendezett sajtó alá. (Bp.: Franklin, 1899.)

 

 

Régi ifjúsági olvasmányok

 

A diákkönyvtár állományában mintegy 300 kötetet jelentenek a XX. század első felének kedvelt ifjúsági olvasmányai. Gyakori témájuk a magyar történelem, ill. áthatja őket a hazaszeretetre nevelés szándéka. (Pl. Ignácz Rózsa: Anyanyelve magyar; Rákosi Viktor, Révai József regényei, vagy Gárdonyi Géza, Benedek Elek művei)

 

Külön értéket képvisel a Franklin-kiadású, díszes, szép kivitelű Verne-sorozat (1905-ig), amelynek darabjai még a szerző életében jelentek meg magyarul.

 

Találkozhatunk 2. kiadású, 1943-as Winnetouval (ford. Kosáryné Réz Lola), amelynek a végén Winnetou keresztény hitre tér. Ezt az elemet az 50-es évek kiadásai már mellőzik…

 

Egyenesen ritkaságnak számít az utazók közt említett Almásy László egyetlen ifjúsági regénye, a Suhanó szárnyak (1937).

Helyi vonatkozású dokumentumok

A bencés atyák, tudósok művein kívül ide tartoznak az iskolai értesítők, évkönyvek, ill. a győri évkönyvek. Megtalálható itt a város lelkiismeretes orvosának, az országos hírű Dr. Petz Lajosnak munkája is: Győr a kisdedekért (1890)

 

A folyóiratok között említésre méltó a Havi Szemle. Egyházi Lapok (szerk. Bodnár Zsigmond), amelynek 1869-es 3. évfolyama nem kevesebbről tudósít Darwin elmélete című cikkében, hogy magát az elméletet a bencés Rónay Jácint révén ismerheti meg magyarul az érdeklődő közönség. (Rónay: Fajkeletkezés, 1864). Vö.: Darwin: A fajok eredete 1859-ben jelent meg!

 

Rónay 1849 után Angliában Kossuth gyermekeinek, majd hazatérvén Rudolf trónörökösnek és Mária Valériának lesz a nevelője. Még odakint kerül személyes ismeretségbe Huxley-val és Darwinnal. Ő adja fel az utolsó kenetet az egyik leghíresebb bencés diáknak, a haza bölcsének, Deák Ferencnek.

 

A legértékesebb dedikációk Czuczor Gergelytől, Tamási Árontól, Vikár Bélától, illetve attól a Hamvay Ödöntől származnak, aki Az aradi tizenhárom c. művét (3.k., 1913.)közvetlenül özvegy Damjanich Jánosnénak ajánlotta.

 

Végül, de nem utolsósorban álljon itt a könyvtár talán legértékesebb dokumentumának képe:

IV. Állomány-karbantartás

A fentebb – korántsem teljességgel – bemutatott művek korából következik, hogy könyvtárunkban kiemelt szerepet kap az állományvédelem. Legutóbb egy köttetési pályázat összegéből, illetve jelentősebb saját ráfordítással sikerült felújíttatni kb. 150 értékes könyvet. Kb. 200-250 kötet került selejtezésre az erősen rongált állapota, elavultsága, illetve nagy példányszáma miatt. Ezekből a még olvasható, nem értéktelen fölösleget elajándékoztuk.

 

A gyarapítás saját anyagi forrásból, pályázatok útján, ill. ritkábban adományokból történik. Fő szempont a korszerűség, a kevésbé fejlesztett területekre való odafigyelés, a hiányzó kézikönyvek beszerzése és végül, de nem utolsósorban a tanulói igények figyelembevétele. Ez utóbbinál fontos kiismerni magunkat az egyre inkább burjánzó könyvpiacon: válogatva gyűjteni a valóban irodalmi értéket képviselő műveket.

 

 

V. Irodalmi nevelés

„A könyvtár annyit ér, amennyire olvasóinak hasznára válik” – írja Konrad Gesner 1545-ben, Bibliotheca Universalisában. E gondolathoz kapcsolódik az állomány feltárásának kérdése, illetve a minél teljesebb körű könyvtári tájékoztatás.

 

A feldolgozás 2005 óta számítógépen történik. Előtte korántsem teljes, néhány fiókból álló cédulakatalógust és hagyományos leltárkönyveket alkalmaztak. A kölcsönzés füzetes módszerrel folyt.

 

A gépi munka, feldolgozás és kölcsönzés egyszerűsíti a különböző statisztikák készítését: hány beiratkozott olvasó van (felnőtt és tanuló), mit kölcsönöz, mit szeretne olvasni, mennyi időt tölt a könyvtárban, stb.

 

Az új könyvek külön asztalon való elhelyezése szintén figyelemfelhívó szerepű.

 

A könyvtári órák megismertetik a tanulókkal a könyvtár történetét és működését.

 

A tervek között szerepel különböző kulturális estek szervezése és a könyvtári honlap elkészítése, amely folyamatban van.

 

Végül nagyon fontos a könyvtár arculatának további alakításánál – az iskola jellegének változásával párhuzamosan (2008 őszétől koedukált intézményként működik) – az új igények figyelembevétele, ill. a kollégák és tanulók segítsége, véleménye.

Források

 

1.

 

Élőszó: bencés atyák visszaemlékezése a könyvtár történetére

2.

 

Internet:

– Kerekes Engliskranker Tamás: Az angol beteg / http://transycan.net. 2007.12.16.

http://wikipedia.org

3.

 

Iskolai évkönyvek, értesítők

    

 

Jegyzetek

 

1.

 

Francsics Norbert: A győri Szentbenedekrendi Főgymnasium uj épületének ismertetése. Győr: Fischer, 1889.; 2.o.

2.

 

Dr. Hadarics Tibor: Rudolf trónörökös, az ornitológus / http://kiralyikastely.hu

3.

 

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora / http://mek.oszk.hu/00900/00945

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: