Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Éhmann Gáborné Havas Mária: A felső tagozatos irodalmi tankönyvek olvasmányanyagának elemzése a könyvek szerzője, keletkezési ideje és műfaja szerint

Nyomtatási nézet

Bevezetés

Mit ajánlanak a felső tagozatos irodalom tankönyvek, olvasókönyvek kötelező, illetve ajánlott olvasmányként? Mennyiben igatökéletzodnak a tanulók életkori igényeihez? Jellemző-e rájuk a műfaji sokszínűség? Ragaszkodnak a hagyományosan tanított művekhez, vagy megjelennek nagyobb számban kortárs alkotások is? A nemzeti irodalom ismertetése mellett mekkora szerepet kap a világirodalom? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a szerző a tankönyvek, olvasókönyvek olvasmányainak elemzése során.

A kérdések megválaszolásához fontos, hogy tisztában legyünk a 10–14 éves korosztály olvasási szokásaival.

 

A 10–14 éves fiatalok olvasási szokásai

Nagy Attila (2006: 35–36.) 7. osztályba járó újbudai fiatalok között 2003-ban végzett vizsgálatában a fiatalok 7 százaléka vallotta magát nemolvasónak, és 19 százalékuk rendszeres olvasónak (havonta legalább egy könyvet elolvasnak). Az aktuálisan olvasott könyvek alapján a klasszikus művek olvasása volt a domináns. Ezek után a Harry Potter, A Gyűrűk Ura, a mágustörténetek, a fantasztikus könyvek voltak a legolvasottabbak (17 %), majd a kamaszoknak szóló mai történetek (10%), a krimik és a vámpírtörténetek (6%). Az ismeretterjesztő irodalom és a lányregény egyaránt csupán 5-5 százalék.

Ha azonban a kutatást megelőző hat hónap olvasmányait nézzük, akkor Harry Potter, A Gyűrűk Ura és a fantasztikus könyvek alkotta csoport máris jelentősen előre tör (41%). Az ismeretterjesztő művek is a megkérdezettek ötödénél bukkan fel, akárcsak a lányos olvasmányok mai (21%) és klasszikus (4%) formája.

A kedvelt olvasmányok listája alapján a klasszikusok még inkább háttérbe szorulnak. Rowling Harry Potter sorozata kapta a legtöbb szavazatot. (Nagy 2006: 41–44.) Még látványosabb a kortárs (amerikai) szerzők dominanciája a kedvenc szerzők listája alapján: Sachar, Wilson, Fekete István., Cabot, Defoe, Shan, Brezina, Kästner, Milne és Twain került be az első tízbe.

Hasonló eredményekre jutott Ábrahám Mónika (2006: 6–8.) Komárom-Esztergom megyében, 2004–ben 12–14 éves fiatalok körében végzett vizsgálatai során. A kalandregény a legnépszerűbb műfaj a fiatalok között, ami a Harry Potternek és a hasonló könyveknek köszönhető. (Ábrahám 4–5.)

A kutatást megelőző hat hónapban olvasott művek listáját az iskolai kötelező olvasmányok, valamint az új ifjúsági és gyermekkönyvek uralják. A kötelező olvasmányokon kívül nem szerepel magyar író műve az olvasmányok között. Az emlékezetes olvasmányok is túlnyomórészt a kötelező és ajánlott olvasmányok közül kerülnek ki (Joanne Kathlen Rowling: Harry Potter-kötetek, Petőfi Sándor: János vitéz, Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk, Daniel Defoe: Robinson, Erich Kästner: A két Lotti, Alan Alexander Milne: Micimackó, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Fekete István: Tüskevár, John Ronald Tolkien: A Gyűrűk Ura, Louis, Sachar: Bradley, az osztály réme, Petőfi Sándor versei). ( Ábrahám. 11–12. o.)

A szlovákiai Dunaszerdahelyen, Somorján és Nagymegyeren végzett 2007-es felmérés során a Harry Potter-köteteket említik leggyakrabban a fiatalok a kutatás idején olvasott könyvek között. Thomas Brezina könyvei, illetve a lányok körében Meg Cabot lányregényei, a fiúk körében Stephen King és Tolkien írásai népszerűek. A magyar írók közül csak a kötelező vagy ajánlott irodalom révén jelenek meg (Fekete István, Jókai, Móra, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi). (Bereck 2007:5.)

A kedvenc könyvek között megjelennek kötelező és ajánlott olvasmányok (A Pál utcai fiúk, Egri csillagok, Légy jó mindhalálig, Tüskevár, Téli Berek) és a Harry Potter-könyvek, Gyűrők Ura Meg Cabot lányregényei, Brezina könyvei. (Bereck 2007:8. )

Péterfi Rita (2009: 4–5.) a több könyvtárban használt SZIKLA rendszer segítségével vizsgálta meg a 2003-as és 2008-as évben milyen műveket kölcsönöztek a 10–12 éves fiatalok. A két listát áttekintve látható, hogy a szerzők zöme külföldi, döntően angolszász, bár 2003-ról 2008-ra részben átrendeződött a lista élmezőnye.

A legolvasottabb szerzők közé azok kerültek, akiknek több könyve is megjelent, különösen ha ezek egy sorozta részei voltak: Lucy Daniels, Walt Disney-könyvek, Jacqueline Wilson, Erich Kastner, J. K. Rowling, Claude Clement, Meg Cabot és Astrid Lindgren. Utóbbi hat szerző a kiskamaszok napi problémáival, a családban, iskolában és a kortárs csoportban kialakuló konfliktusokkal foglalkoznak. 2008-ban a lista élén Brezina állt nagy fölénnyel, őt Meg Cabot követte.

A 2003-s listán három magyar szerző szerepel: Fekete István, Nógrádi Gábor és Molnár Ferenc. Fekete István és Molnár Ferenc a kötelező olvasmányoknak köszönhetően került fel a listára. 2008-ra két másik magyar szerző is megjelent a listán: Janikovszky Éva és Böszörményi Gyula.

 

Kötelező és ajánlott olvasmányok

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a kötelező és ajánlott olvasmányok erőteljesen meghatározzák a fiatalok olvasási szokásait. Sokan csak ezeket olvassák. És szinte csak ezek révén találkoznak a fiatalok magyar szerzők műveivel.

De milyen olvasmányokat adnak fel a tanárok kötelező és ajánlott olvasmányként? 2009 február-márciusában készítettek egy több száz iskolát érintő kérdőíves vizsgálatot a kötelező olvasmányokról. Ebből kiderült, hogy a tanárok ragaszkodnak a hagyományos kötelező olvasmányokhoz. Az Egri csillagokat, A Pál utcai fiúkat, a Szent Péter esernyőjét, a Légy jó mindhaláligot, A kőszívű ember fiait, Az arany embert és az Ábel a rengetegbent adják fela diákoknak olvasnivalóként messze a legtöbben. Ez utóbbi számít viszonylag újnak a listán, de ez sem nevezhető kortársnak, hiszen 78 éve jelent meg. A hét könyvből négy XIX. századi.

A kutatás alapján a magyartanárok szinte egyáltalán nem adnak fel kortárs ifjúsági könyveket, problémafelvető irodalmat, kamaszokat érdeklő témát feldolgozó történetet. (Gombos 2009: 44-45.)

A kutatók rákérdeztek, hogy melyik a legfontosabb szempont a tankönyv kiválasztásánál. A tanárok nagy része a tankönyv, munkafüzet és egyéb segédanyagok tartalma alapján választ kötelező olvasmányt, csak ezután meghatározó a gyerekek érdeklődése. (Gombos 2009: 45-46.)

A szerző hat felső tagozatos irodalom tankönyvcsalád tankönyvi, olvasókönyvi, illetve szöveggyűjteményben található olvasmányanyagát elemezte az olvasmány keletkezése, műfaja és szerzőjének nemzetisége szempontjából. Mielőtt azonban részletesen ismertetnénk a hat elemzett irodalom tankönyvcsalád olvasmányszerkezetét, érdemes megvizsgálni, mely olvasmányok azok, amiket egyezményesen ajánlanak a fiatalok számára a tankönyvszerzők.

Az ötödik évfolyamos tanulók számára mind a hat tankönyv ajánlja Petőfi János vitézét és Molnár Pál utcai fiúk című művét. A hat tankönyvcsaládból ötben szerepel La Fontaine-től A holló meg a róka, Tündérszép Ilona és Árgyélus története, Aranytól a Családi Kör és Petőfitől Az alföld. Négy tankönyvcsaládban szerepel A kis herceg Saint Exupéry-től és Odüsszeusz kalandjai.

Hatodik évfolyamon a Kőmíves Kelemen, Defoe Robinson Crusoe-ja, Arany Toldija, Fazekas Lúdas Matyija, Gárdonyi Egri csillagok című regénye és Vörösmarty Szép Ilonkája jelenik meg mind a hat tankönyvcsaládban.

A hatból öt tankönyvcsaládban ajánlják olvasásra Arany A walesi bárdok című művét, és négyben Csokonaitól a Zsugori uramat, Vörösmartytól A búvár Kundot és Petőfitől az Arany Jánoshoz című episztolát.

A hetedik évfolyamos diákok mind a hat tankönyvben találkozhatnak Kölcsey Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, Himnusz és Huszt című műveivel, Petőfi Nemzeti dal és Szeptember végén című verseivel, Vörösmarty Szózatával, Jókai A kőszívű ember fiai regényével és Mikszáth. Szent Péter esernyője című kisregényével. A hat tankönyvcsaládból ötben szerepel Petőfi A XIX. század költői és Arany Szondy két apródja című műve. Négy tankönyvcsaládban jelenik meg az Ábránd Vörösmartytól, az Emléklapra Kölcseytől és A Reményhez Csokonaitól.

Nyolcadik évfolyamon Tamási Ábel a rengetegben és Móricz Légy jó mindhalálig című regényét ítélik a tankönyvszerzők egyezményesen elolvasandónak. A hatból öt tankönyvcsaládban ajánlják Karinthytól a Tanár úr kérem-et és Adytól a Párisban járt az Ősz-t. Négy tankönyvcsaládban szerepel Móricztól a Hét krajcár, Babitstól a Messze-messze, Adytól a Góg és Magóg fia vagyok én, Radnótitól a Nem tudhatom, Kosztolányitól. A szegény kisgyermek panaszai, Sütőtől az Anyám könnyű álmot ígér és József Attilától a Curriculum vitae, valamint a Ringató.

A fenti 43 olvasmányból 30 a XX. század előtt keletkezett. Az újabb kori olvasmányok döntően a nyolcadik évfolyamos tankönyvekben találhatók, kivétel a Pál utcai fiúk és A kis herceg az ötödik évfolyamon.

Négy világirodalmi alkotás jelenik meg a listákon, három az ötödik évfolyamon, egy a hatodikon. Az olvasmányok 2/5-e lírai alkotás, és többségük a hetedik és nyolcadik évfolyamos tankönyvekben szerepel.

Bár aránytalannak tűnnek a listák a három fő vizsgálati szempontból (a mű keletkezési ideje, műfaj, szerző nemzetisége), mégsem érdemes ebből mélyebb következtetéseket levonni, amíg nem vizsgáltuk meg részletesen az egyes tankönyvcsaládok olvasmányanyagát. Hiszen a tanulók nemcsak ezekkel az olvasmányokkal találkoznak irodalom órán, illetve a tankönyvekben. A kortárs, illetve világirodalmi alkotások terén jobban eltér az egyes tankönyvcsaládok olvasmányanyaga, részint az eltelt idő rövidsége, részint a művek száma miatt.

Az Alföldy-tankönyvcsalád

Az első tankönyvcsalád vizsgálatba bevont elmei a következők voltak:

- Alföldy Jenő: Irodalom 5. Olvasókönyv az ötödik évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó.

- Alföldy Jenő: Irodalom 6. Olvasókönyv a hatodik évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó.

-  Alföldy Jenő–Simon Anna: Irodalom 7. Olvasókönyv a hetedik évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó.

- Alföldy Jenő: Irodalom 8. Olvasókönyv a nyolcadik évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Az olvasmányok szerzőinek nemzetisége döntően magyar. A világirodalom elsősorban a nyugat-európai irodalmat jelenti. ( ld. 1. táblázat).

Az ötödik és hatodik évfolyamon az olvasmányok jelentős része, a XVIII. század előtt keletkezett. A hetedik és a nyolcadik évfolyamon egyre közelebbi az olvasmányok keletkezési ideje. A 7. táblázat jól láthatóan tükrözi, hogy hetedik évfolyamon a reformkorral, nyolcadik évfolyamon a Nyugattal foglalkozik a tankönyv részletesen. A nyolcadik évfolyamon hirtelen jelentősen megnő a kortárs művek aránya.(4–14 százalékról 29 százalékra)

Az olvasmányok műfaji szerkezetét tekintve is éles váltás figyelhető meg az 5–6. és 7–8. évfolyam között. Az epikáról erőteljesen a lírára teszi a szerző a hangsúlyt, eltűnnek a mesék is az olvasmányok közül. Meglepő, hogy egyetlen drámát mutat be a tankönyv a négy év folyamán, ismeretterjesztő jellegű szöveget pedig egyet sem. (ld. 13. táblázat)

 

Az Irodalmi ikerkönyvek

A második tankönyvcsalád vizsgálatba bevont elmei a következők voltak:

- Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 5. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó

- Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 5. Olvasmányok fiúknak. Olvasmányok lányoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó

- Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 6. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó

- Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 6. Olvasmányok fiúknak. Olvasmányok lányoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó

- Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 7. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó

- Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 7. Olvasmányok fiúknak. Olvasmányok lányoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó

- Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 8. Tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó

- Tóth Krisztina–Valaczka András: Irodalmi ikerkönyvek 8. Olvasmányok fiúknak. Olvasmányok lányoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó

A legnagyobb szövegbázissal dolgozó tankönyvcsalád.

Ahogy azt a 2. táblázat mutatja az olvasmányok szerzői többnyire magyarok, de évfolyamonként növekszik a világirodalmi alkotások aránya. (22-ról 38 százalékra). A világirodalom, nem merül ki néhány nyugat-európai irodalmi alkotás bemutatásában, hanem sokszínűségre törekszik, bár érezhető az amerikai (kortárs ifjúsági) irodalom preferenciája.

Mind a négy évfolyamon a XVIII. század előtt íródott művek szerepelnek a legkisebb arányban a tankönyvekben, illetve olvasókönyvekben. A többi tankönyvcsaládhoz képest kiugróan magas a kortárs alkotások száma és aránya (41–61 százalék között) az olvasmányok között. (ld. 8. táblázat) A tankönyvszerzők fontosnak tartották, hogy mai, a diákokhoz közel álló, népszerű művek is szerepeljenek az olvasásra ajánlott szövegek között, amik motiválhatják, továbbolvasásra késztetheti a fiatalokat, ezért sok regényrészletet közölnek.

Így nem meglepő, hogy ebben a tankönyvcsaládban található a legtöbb regény az olvasmánylistákon, sőt végig mind a négy évfolyamon az epikus műfajú alkotások vannak túlsúlyban, ellentétben a többi tankönyvcsaláddal. Érdekes, hogy még ötödik évfolyamon is több regény szerepel a szövegek között, mint mese. Dráma csak a 8. évfolyamon kapott helyet, ott viszont négy is. A tankönyvben minden olvasmány után megjelennek rövid, nem szépirodalmi, hanem informatív szövegek, amelyek részben önismereti kérdéseket feszegetnek, részben ismeretterjesztő jellegűek.  (ld. 14. táblázat)

 

A Mohácsy–Abaffy-tankönyvcsalád

A harmadik tankönyvcsalád vizsgálatba bevont elmei a következők voltak:

- Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv 5. Tankönyv. Krónika Nova Kiadó.

- Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv 6. Tankönyv. Krónika Nova Kiadó.

- Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv 7. Tankönyv. Krónika Nova Kiadó.

- Mohácsy Károly–Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv 8. Tankönyv. Krónika Nova Kiadó.

Ahogy azt a 3. táblázat mutatja, az olvasmányok szerzőinek nemzetisége szinte kizárólag magyar, kivéve az ötödik évfolyamon, ahol a művek több mint harmada világirodalmi alkotás. A világirodalmat elsősorban nyugat-európai szerzők művei képviselik.

Évfolyamonként fokozatosan csökken a XVIII. század előtt keletkezett művek száma. A hatodik és hetedik évfolyamon a reformkorban keletkezett művek adják a lista gerincét, nyolcadik évfolyamon pedig egy kivételtől eltekintve csak a Nyugat nemzedékének írásait és a kortárs alkotásokat találjuk. (ld. 9. táblázat)

A 15. táblázaból láthatjuk, hogy 5. évfolyamon még a meséé a főszerep, de utána már a líráé. Érdekes, hogy több regényt ajánl a tankönyvcsalád 5. és 6. évfolyamon, mint a 7. és 8. évfolyamon. Hetedik és nyolcadik évfolyamon is közöl egy-egy drámarészletet, hetedik évfolyamon pedig két ismeretszerző szöveget is.

 

A Turcsányi-tankönyvcsalád

A negyedik tankönyvcsalád vizsgálatba bevont elmei a következők voltak:

- Turcsányi Márta: Irodalom tankönyv 5. Tankönyv, olvasmány- és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó.

- Turcsányi Márta: Irodalom tankönyv 6. Tankönyv, olvasmány- és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó.

- Turcsányi Márta: Irodalom tankönyv 7. Tankönyv, olvasmány- és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó.

- Turcsányi Márta: Irodalom tankönyv 8. Tankönyv, olvasmány- és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó.

A második legnagyobb olvasmányanyaggal dolgozó tankönyvcsalád.

A 4. táblázatban láthatjuk, hogy az olvasmányok szerzői többnyire magyarok, egyre növekvő arányban (53-ról 81 százalék). De a világirodalmi lista is igen színes, igényes válogatás., nem merül ki néhány nyugat-európai irodalmi alkotás bemutatásában.

Végig nagyobb (illetve 8. évfolyamon egyenlő) számban vannak jelen a XVIII. század előtt keletkezett alkotások, mint a kortárs művek, bár ez utóbbi kategóriába sorolható művek sem csekély számban találhatók a szövegek között. A többi tankönyvcsaláddal ellentétben, nem a nyolcadikos olvasmányok között található a legtöbb mai alkotás. A 10. táblázatból is látható, hogy hetedik évfolyamon a reformkort, nyolcadik évfolyamon a Nyugat korát tárgyalja részletsebben a tankönyv.

Az ötödik, hatodik és hetedik évfolyamon az epikus alkotások vannak túlsúlyban, csak nyolcadik évfolyamon kerülnek többségbe a lírai alkotások. De mind a négy évfolyamon nagyszámú regényrészletet közöl a tankönyv, csak az Ikerkönyvek múlják felül e téren. Egyedül itt jelenik meg mese és a monda a hatodik évfolyam után is. Lányegesen több dráma-, illetve forgatókönyvrészletet közöl, mint a többi tankönyvcsalád (15-öt, míg a többi 1-4-et, kivéve a Világjáró-sorozatot.). Ez a tankönyvcsalád közli a legtöbb ismeretterjesztő szöveget (ld. 16. táblázat).

 

A Széplaki–Vilcsek-tankönyvcsalád

Az ötödik tankönyvcsalád vizsgálatba bevont elmei a következők voltak:

- Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla: Világjáró. 5. osztályos irodalomtankönyv. Dinasztia Kiadó.

- Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla: Világjáró. 6. osztályos irodalomtankönyv. Dinasztia Kiadó.

- Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla: Világjárók szöveggyűjteménye. 5–6. osztály.  Dinasztia Kiadó.

- Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla: Világjáró. 7. osztályos irodalomtankönyv. Dinasztia Kiadó.

- Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla: Világjáró. 8. osztályos irodalomtankönyv. Dinasztia Kiadó.

- Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla: Világjárók szöveggyűjteménye. 7–8. osztály.  Dinasztia Kiadó.

Az olvasmányok szerzői döntően magyarok, egyre növekvő arányban. A világirodalmat elsősorban nyugat-európai alkotások képviselik. (ld. 6. táblázat)

Az ötödik, hatodik és hetedik évfolyamon a közölt olvasmányok nagyjából egyharmada a XVIII. század előtt keletkezett, de van bőven választék a későbbi korokból is. A 8. évfolyamos tanulók számára viszont szinte csak XX. századi és kortárs szövegeket ajánlanak a tankönyvszerzők. A 11. táblázat is tükrözi, hogy hetedik évfolyamon a reformkorral, nyolcadik évfolyamon a Nyugat korszakával foglakozik részletesen a tankönyv.

Hatodik évfolyamtól a líra válik meghatározóvá az olvasmányok között, illetve hetedik és nyolcadik évfolyamon a kisepika is hangsúlyosabbá válik. Ennek ellenére ez a tankönyvcsalád ajánlja a legtöbb eposzt olvasásra (hatot) és egy híján annyi drámát, illetve forgatókönyvet közöl, mint a Turcsányi-féle tankönyvcsalád, Ismeretterjesztő szöveg viszont nem található a tankönyvekben. (ld. 17. táblázat).

 

A Virág-tankönyvcsalád

A hatodik tankönyvcsalád vizsgálatba bevont elmei a következők voltak:

- Virág Gyuláné: Irodalom 5. Irodalom tankönyv az általános iskola 5. osztálya és a 11 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó.

- Radóczné Bálint Ildikó–Virág Gyuláné: Irodalom tankönyv az általános iskola 6. osztálya és a 12 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó.

- Radóczné Bálint Ildikó–Virág Gyuláné: Irodalom tankönyv az általános iskola 7. osztálya és a 13 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó.

- Virág Gyuláné–Bánki István: Irodalom 8. Irodalom tankönyv az általános iskola 8. osztálya és a 14 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó.

Ahogy azt a 6. táblázat mutatja, az olvasmányok szerzőinek nemzetisége döntően magyar, a világirodalom elsősorban nyugat-európai szerzők révén jelenik meg.

Évfolyamonként fokozatosan csökken a XVIII. század előtt keletkezett művek száma. Ez esetben is jól látható, hogy hetedik évfolyamon a reformkort, nyolcadik évfolyamon a Nyugat korszakát tárgyalja részletesen a tankönyvcsalád. A 8. évfolyamos tanulók számára jóformán csak XX. századi és kortárs szövegeket kínálnak a tankönyvszerzők elolvasásra. A Nyugat írói a többi évfolyamon kisebb arányban vannak jelen, mint a többi tankönyvcsaládban. (12. táblázat)

A 18. táblázatból látható, hogy az olvasmányok műfaji szerkezetét tekintve éles váltás figyelhető meg az 5–6. és 7–8. évfolyam között, az epikáról a lírára teszik a hangsúlyt a szerzők. Mindemellett nyolcadik évfolyamon jelentősen megnő a regényrészletek száma is. Három drámarészlet és három ismeretterjesztő szöveg is megjelenik a tankönyvcsaládban. Az irodalom tankönyvek között egyedül ebben a tankönyvcsaládba kerültek be, a 7. évfolyamos tananyagba, mai dalszövegek (Szabó Ágnes: Olyan, mint Te; Bódi László: Szeretni valakit valamiért stb.).

 

Összegzés

A vizsgált tankönyvcsaládok elsősorban a magyar irodalomból válogatják olvasmányaikat, és lényegesen kisebb arányban mutatnak be világirodalmi, elsősorban nyugat-európai alkotásokat. Ez alól kivételt képez a Nemzeti Tankönyvkiadó Ikerkönyvek sorozata és a Műszaki Kiadó tankönyvcsaládja.

A tanulmány elején ismertetett kutatásokból láthattuk, hogy a fiatalok elsősorban a kortárs angolszász ifjúsági regényeket olvassák. Az olvasóvá nevelést az segítené, ha a tankönyvszerzők a gyerekek érdeklődésé figyelembe véve, lehetőséget adnának az általuk amúgy is olvasott művek közös megvitatására.

Természetesen fontos, hogy a 10–14 éves fiatalok megismerkedjenek a kiváló magyar szerzők írásival, de nem mindegy, hogy melyekkel és mikor. Az olvasásszociológiai felmérések során megjelennek kötelezők az olvasott művek között, de a kutatók rendre megállapítják, hogy jól felismerhetően működik a megfelelni akarás, és hogy az ellenőrző kérdésekből, illetve a könyvtárosok tapasztalataiból tudható, hogy a könyv abszolválása sokszor filmnézést, vagy a rövidített verzió elolvasását takarja.

Gombos Péter (2009: 46.) tanárok körében végzett kutatása is ezt erősíti meg. A tanárok megítélése szerint egyedül a Pál utcai fiút tekinthető nagy arányban olvasottnak. Mégsem történik jelentős változás a kötelezők kiválasztásában. Mivel a tanárokat legerősebben a tankönyv befolyásolja e téren, így kulcsszerephez jutnak a tankönyvszerzők.

A kortárs szerzők jelenléte sem igazodik eléggé a gyerekek érdekőséhez. (Ötödik, és részben  hatodik évfolyamon persze érthető a XVIII. század előtt művek nagy aránya a mesék révén.) A Krónika Nova tankönyvcsaládja és az Alföldy-sorozat kínál legkisebb számban kortárs műveket a fiataloknak, míg a Nemzetei Tankönyvkiadó másik tankönyvcsaládjában, az Ikerkönyvekben a kortárs művek jelenléte leghangsúlyosabb.

Általánosságban megállapítható, hogy az 5–6. évfolyam számára készült tankönyvek inkább az epikára helyezik a hangsúlyt, míg a hetedik, de főleg a nyolcadik évfolyamon a líráé a főszerep. Ez persze adódik abból is, hogy a hetedikes és nyolcadikos diákok már egy-egy irodalomtörténeti korszakkal is megismerkednek (a reformkorral, illetve a Nyugattal).

A mesék, illetve a mondák főleg az ötödikes, és kisebb arányban a hatodikos könyvekben jelennek meg, utána az egyéb kisepikai alkotások és a regények kerülnek előtérbe az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Drámarészletek nagyobb számban csak a Turcsányi-tankönyvcsaládban és a Világjáró-sorozatban szerepelnek. Forgatókönyv-, illetve szövegkönyvrészlet pedig csak ezekben szerepel. (Pl.: Titanic-forgatókönyv az előbbiben, Egy szerelem három éjszakája-forgatókönyv az utóbbiban).

Ismeretszerző szövegek a Turcsányi-féle tankönyvcsaládban jelennek meg a legnagyobb számban (10), illetve az Ikerkönyvekben az olvasmányok feldolgozását segítik a témához illő ismeretterjesztő szövegek. Az Alföldy- és a Világjáró- tankönyvcsaládban egyáltalán nem fordul elő ilyen típusú szöveg. Pedig a fiatalok, főleg a fiúk forgatnak ilyen jellegű műveket. És nem szabad elfelejtenünk, hogy az olvasás tantárgyközi feladatként való meghatározása nemcsak azt jelenti, hogy más tanórákon is kell(ene) foglalkozni az olvasásfejlesztéssel, hanem hogy magyar óra keretében is lehetőséget kell adni a tanulóknak arra, hogy nem szépirodalmi jellegű szövegekkel is találkozzanak, és elemezzék azokat.

 

Melléklet

1. táblázat: Az Alföldy-tankönyvcsalád olvasmányai a szerzők nemzetisége szerint

Szerző nemzetisége

Alföldy 5.

Alföldy 6.

Alföldy 7.

Alföldy 8.


Magyar

22

31

56

59


nyugat-európai

6

5

10

1


kelet-európai, orosz

0

0

2

0


amerikai

0

0

2

1


egyéb

2

0

0

0


 

2. táblázat: Az Ikerkönyvek olvasmányai a szerzők nemzetisége szerint

Szerző nemzetisége

Ikerkönyvek 5.

Ikerkönyvek 6.

Ikerkönyvek 7.

Ikerkönyvek 8.


Magyar

83

58

60

64


nyugat-európai

21

16

16

23


kelet-európai, orosz

0

2

3

2


amerikai

2

6

7

13


egyéb

1

0

1

1


 

3. táblázat: A Mohácsy–Abaffy-tankönyvcsalád olvasmányai a szerzők nemzetisége szerint

Szerző nemzetisége

Mohácsy–Abaffy 5.

Mohácsy–Abaffy 6.

Mohácsy–Abaffy 7.

Mohácsy–Abaffy 8.


Magyar

36

41

32

41


nyugat-európai

12

3

4

1


kelet-európai, orosz

0

1

1

1


amerikai

0

0

0

0


egyéb

2

1

0

0


 

4. táblázat: A Turcsányi-tankönyvcsalád olvasmányai a szerzők nemzetisége szerint

Szerző nemzetisége

Turcsányi 5.

Turcsányi 6.

Turcsányi 7.

Turcsányi 8.


Magyar

39

56

54

83


nyugat-európai

28

27

22

14


kelet-európai, orosz

0

7

2

2


amerikai

2

4

2

2


egyéb

4

2

6

2


 

5. táblázat: A Világjáró-tankönyvcsalád olvasmányai a szerzők nemzetisége szerint

Szerző nemzetisége

Világjáró 5.

Világjáró 6.

Világjáró 7.

Világjáró 8.


Magyar

47

48

76

75


nyugat-európai

7

5

9

7


kelet-európai, orosz

3

0

0

2


amerikai

2

0

0

1


egyéb

5

0

0

0


 

6. táblázat: A Mohácsy–Abaffy-tankönyvcsalád olvasmányai a szerzők nemzetisége szerint

Szerző nemzetisége

Virág 5.

Virág 6.

Virág7.

Virág 8.


Magyar

28

34

50

64


nyugat-európai

11

1

6

7


kelet-európai, orosz

1

0

0

0


amerikai

0

0

0

2


egyéb

3

0

0

0


 

7. táblázat: Az Alföldy-tankönyvcsalád olvasmányai keletkezésük ideje szerint

Keletkezés ideje

Alföldy 5.

Alföldy 6.

Alföldy 7.

Alföldy 8.


az ókortól a XVIII. sz.-ig

14

16

6

0


XIX. sz.

7

9

49

1


XX. sz. eleje

5

6

12

42


kortárs (elmúlt 50 év)

4

5

3

18


 

8. táblázat: Az Ikerkönyvek olvasmányai keletkezésük ideje szerint

Keletkezés ideje

Ikerkönyvek 5.

Ikerkönyvek 6.

Ikerkönyvek 7.

Ikerkönyvek 8.


az ókortól a XVIII. sz.-ig

17

9

7

2


XIX. sz.

20

13

26

4


XX. sz. eleje

20

22

18

34


kortárs (elmúlt 50 év)

50

38

36

63


 

9. táblázat: A Mohácsy–Abaffy-tankönyvcsalád olvasmányai keletkezésük ideje szerint

Keletkezés ideje

Mohácsy–Abaffy 5.

Mohácsy–Abaffy 6.

Mohácsy–Abaffy 7.

Mohácsy–Abaffy 8.


az ókortól a XVIII. sz.-ig

22

14

7

1


XIX. sz.

10

22

20

0


XX. sz. eleje

10

9

8

28


kortárs (elmúlt 50 év)

8

1

2

14


 

10. táblázat: A Turcsányi-tankönyvcsalád olvasmányai keletkezésük ideje szerint

Keletkezés ideje

Turcsányi 5.

Turcsányi 6.

Turcsányi 7.

Turcsányi 8.


az ókortól a XVIII. sz.-ig

25

41

31

13


XIX. sz.

20

22

34

11


XX. sz. eleje

14

12

16

65


kortárs (elmúlt 50 év)

17

21

5

13


 

11. táblázat: A Világjáró-tankönyvcsalád olvasmányai keletkezésük ideje szerint

Keletkezés ideje

Világjáró 5.

Világjáró 6.

Világjáró 7.

Világjáró 8.


az ókortól a XVIII. sz.-ig

21

19

24

2


XIX. sz.

14

18

43

3


XX. sz. eleje

18

4

13

52


kortárs (elmúlt 50 év)

12

12

5

27


 

12. táblázat: A Virág-tankönyvcsalád olvasmányai keletkezésük ideje szerint

Keletkezés ideje

Virág 5.

Virág 6.

Virág 7.

Virág 8.


az ókortól a XVIII. sz.-ig

20

11

10

1


XIX. sz.

8

12

28

2


XX. sz. eleje

6

1

9

52


kortárs (elmúlt 50 év)

9

11

9

18


 

13. táblázat: Az Alföldy-tankönyvcsalád olvasmányai műfajuk szerint

Az olvasmány műfaja

Alföldy 5.

Alföldy 6.

Alföldy 7.

Alföldy 8.


mese

6

2

0

0


monda, legenda

4

5

0

0


eposz

0

0

0

0


elbeszélő költemény, ballada

2

7

1

0


novella, kisregény, elbeszélés

2

0

12

12


Vers, népdal, dalszöveg

12

19

51

43


regény

4

3

5

6


Dráma, forgatókönyv

0

0

1

0


Ismeretszerző

0

0

0

0


 

14. táblázat: Az Ikerkönyvek olvasmányai műfajuk szerint

Az olvasmány műfaja

Ikerkönyvek 5.

Ikerkönyvek 6.

Ikerkönyvek 7.

Ikerkönyvek 8.


mese

20

4

0

0


monda, legenda

4

9

0

0


eposz

0

0

0

0


elbeszélő költemény, ballada

4

8

0

1


novella, kisregény, elbeszélés

7

4

11

21


Vers, népdal, dalszöveg

38

18

31

40


regény

34

39

45

37


Dráma, forgatókönyv

0

0

0

4


Ismeretszerző

0

0

0

0


 

15. táblázat: A Mohácsy–Abaffy-tankönyvcsalád olvasmányai műfajuk szerint

Az olvasmány műfaja

Mohácsy–Abaffy 5.

Mohácsy–Abaffy 6.

Mohácsy–Abaffy 7.

Mohácsy–Abaffy 8.


mese

18

6

0

0


monda, legenda

6

6

0

0


eposz

0

0

0

0


elbeszélő költemény, ballada

1

11

1

0


novella, kisregény, elbeszélés

5

1

10

14


Vers, népdal, dalszöveg

16

18

21

26


regény

4

4

2

2


Dráma, forgatókönyv

0

0

1

1


Ismeretszerző

0

0

2

0


 

16. táblázat: A Turcsányi-tankönyvcsalád olvasmányai műfajuk szerint

Az olvasmány műfaja

Turcsányi 5.

Turcsányi 6.

Turcsányi 7.

Turcsányi 8.


mese

15

3

4

0


monda, legenda

11

27

7

2


eposz

0

0

0

1


elbeszélő költemény, ballada

2

13

4

1


novella, kisregény, elbeszélés

7

8

13

13


Vers, népdal, dalszöveg

10

13

29

52


regény

26

21

20

29


Dráma, forgatókönyv

2

0

9

4


Ismeretszerző

3

7

0

0


 

17. táblázat: A Világjáró-tankönyvcsalád olvasmányai műfajuk szerint

Az olvasmány műfaja

Világjáró 5.

Világjáró 6.

Világjáró 7.

Világjáró 8.


mese

17

0

0

0


monda, legenda

19

5

0

0


eposz

0

5

1

0


elbeszélő költemény, ballada

5

12

1

0


novella, kisregény, elbeszélés

9

3

16

22


Vers, népdal, dalszöveg

12

20

51

49


regény

3

7

10

7


Dráma, forgatókönyv

0

1

6

7


Ismeretszerző

0

0

0

0


 

18. táblázat: A Virág-tankönyvcsalád olvasmányai műfajuk szerint

Az olvasmány műfaja

Virág 5.

Virág 6.

Virág 7.

Virág 8.


mese

15

1

0

0


monda, legenda

5

6

0

0


eposz

0

1

0

0


elbeszélő költemény, ballada

1

8

1

1


novella, kisregény, elbeszélés

5

2

8

14


Vers, népdal, dalszöveg

13

9

37

41


regény

4

5

8

16


Dráma, forgatókönyv

0

1

1

1


Ismeretszerző

0

2

1

0


 

 

Irodalom

Ábrahám Mónika (2006): 12–14 éves gyerekek olvasási, könyv- és könyvtárhasználati szokásai. Új

Pedagógaia Szemle 2006.1. 3–23. p. [online]   
http://www.ofi.hu/tudastar/1214-eves-gyerekek [2010. 10. 22.]

Bereck Zsuzsa (2007): Felmérés a 12–18 éves gyerekek, ill. fiatalok szabadidős, olvasási és

könyvtárhasználati szokásairól. [online]

http://www.niton.sk/documents/2-5-387-bereck_zsuzsa_elemzes.doc [2010. 10. 25.]

Gombos Péter (2009): „Ó, mondd, te mit választanál!” A tanár felelőssége és lehetőségei a kötelező

olvasmányok kiválasztásában. Elektronikus Könyv és Nevelés. 11. 2. 43–48.[online]

 

Nagy Attila (2006): Változás vagy folytonosság, avagy új/régi olvasók Újbudán? Új Pedagógiai

Szemle. 2006. 1. szám. 24–47.

Péterfi Rita (2009): Mit tudunk az iskolán túli világról? Elektronikus Könyv és Nevelés. 11. 2.[online]

http://www.tanszertar.hu/eken/2009_02/pr_0902.htm

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: