Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Eszenyiné Borbély Mária: A digitális írástudás nemzetközi összehasonlítása

Nyomtatási nézet

A publikáció elkészítését a TÁMOP- 4.2.2C-11/1/KONV-2012-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat rendszeresen méri az információs társadalom fejlettségi állapotának legfontosabb mutatóit. Szabadon hozzáférhető adatbázisaiban megtalálhatjuk többek között a telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó statisztikákat, a háztartások és vállalkozások számítógép- és internet-ellátottsági adatait, az e-kereskedelem mutatóit, az egyének digitális jártasságát, a vállalkozások IKT kompetenciáit kifejező adatsorokat.

A tanulmány az egyének számítógép-használati jártasságának változásait vizsgálja a legfrissebb adatsorok alapján, országonkénti összehasonlításban.[1] Rámutat az életkor, az iskolai végzettség, a nemek és a számítógépes kompetencia közötti összefüggésekre.

Az Eurostat az alapvető számítógépes jártasságot önértékeléssel méri, és három jártassági szintet különböztet meg, alacsony, közepes és magas szintű jártasságot. Az alacsony szinten állók 1-2, a közepes szinten lévők 3-4, míg a magas szintet birtoklók már 5-6 számítógépes tevékenység elvégzésére képesek. A 2011-es adatsorok elemzése egyértelműen azt mutatta, hogy az uniós országok átlagát tekintve a legkisebb csoportot az alacsony szinten állók alkotják, és a magas szintű jártassággal rendelkezők többen vannak, mint a közepes jártasságúak. Magyarország eredményei az átlaghoz közeliek voltak, sőt a magas szinten állók számában meg is haladták azt, ahogyan az 1. ábrán látható.[2] Az egyes országok értékeit kifejező oszlopok a magas jártassági szint szerint rendezettek. Az oszlopok magassága a számítógépes ismeretekkel rendelkezők mértékét mutatja a teljes lakosságszám százalékában kifejezve, az oszlopok felosztása pedig az egyes jártassági szintek arányait jelzi.

 

1. ábra: Jártasság 2011

 

 

A legfrissebb, 2012-es adatok szerint lényegi változás sem az élbolyban, sem pedig a lemaradók táborában sincs (lásd 2. ábra). Az uniós átlagra és a nagyszámú, magas számítógép-használati jártassági szinten álló lakossal rendelkező tagállamok többségére is igaz, hogy a gyakorlott használók száma már meghaladja a közepesen jártasak számát, és legkevesebben pedig az alacsony szinten állók vannak.

Magyarország eredményei 2012-ben, mindkét évben közel azonos számú adatközlő véleménye alapján, javultak. Tovább nőtt a teljes lakosság lélekszámához mérten az alapvető számítógépes jártasságot magas szinten birtoklók számaránya, a 2011-es 32%-ról 2012-re 33% lett.

 

2. ábra: Jártasság 2012

 

 

Nagyon sajátságos képet mutat a holland számítógép-használók jártassági szintek szerinti megosztottsága. Hollandia a számítógépet használók számát tekintve Európa egyik vezető országa. Ennek ellenére vagy talán éppen emiatt azt tapasztaljuk, hogy a közepes jártassági szinten állók száma egyértelműen meghaladja a magas jártassági szinten állókét.

Németország esetében Hollandiához hasonló jelenség figyelhető meg, itt a számítógépet használók százalékos aránya kismértékben alatta marad a hollandénak.

Spanyolország élbolyba kerülése nagyon figyelemre méltó jelenség. 2011-ről 2012-re 6%-kal nőtt a számítógép-használók száma, és a teljes lakosság lélekszámához mérten 32-ről 35%-ra emelkedett a számítógépet magasabb jártassági szinten használók száma is.

A korábbi évek eredményei alapján az a tendencia látszott kibontakozni, hogy a közepes és magas szintű számítógépes alapjártassággal bírók számaránya folyamatosan nő, míg az alacsony szinten állóké stagnál vagy csökken.[3] A 2012-es eredmények ellentmondani látszanak ennek a folyamatnak. A 3., 4. és az 5. ábrákon azt látjuk, hogy az egyes tagállamokban hogyan változtak az egyes jártassági szintek 2011-től 2012-ig.

 

3. ábra: Alacsony jártasság 2011–2012

 

 

Néhány egyedi, kiugró eredménytől eltekintve megállapíthatjuk, hogy az alacsony szinten állók aránya egyértelműen nőtt, a közepes szinten állók száma stagnált, a magas szintű jártassággal bírók számaránya pedig jellemzően csökkent 2012-re. Ezt az EU átlagértékei is mutatják. 2011-ben alacsony szinten az összlakosság 14%-a, közepesen 25%-a, magas szinten pedig 27%-a kezelte a számítógépet, 2012-ben ezek az szintek a következő értékekkel jellemezhetők: 16,25 és 26%.

 

 

4. ábra Közepes jártasság 2011–2012

 

5. ábra: Magas szintű jártasság 2011–2012

 

 

A következő részben tekintsük át, hogyan alakulnak az alapvető számítógépes jártasság szintjei az egyes életkori csoportokon belül az Európai Unió országaiban.

A 6. ábra az életkori csoportok lélekszámához mérten százalékos arányban mutatja a különböző számítógépes jártassági szinten állók részarányát. Az ábráról az is megtudható, hogy mekkora az egyes életkori csoportokban azoknak az aránya, akik rendelkeznek valamilyen szintű alapvető számítógépes jártassággal, ha összeadjuk az azonos csoportba tartozó három oszlop értékeit.

A 16-24 éves fiatal tanuló, illetve pályakezdő életkori csoportban a legnagyobb arányú, 89%  a számítógépes kompetenciával bírók száma. A fiatal 25-34 éves munkavállalók, családalapítók korcsoportjában az arány 84%. Erre a két életkori csoportra jellemző, hogy tagjaik nagy valószínűséggel már valamelyik képzési szinten – a közoktatás vagy a felsőoktatás keretein belül – tanultak informatikai alapismereteket.

 

6. ábra: Életkori csoportok és szintek (EU-átlag)

 

 

Nagyon hasonló a két csoportnak az informatikai jártasság szintjei szerinti megoszlása is. Legtöbben a magas jártassági szinten állók vannak, és számuk körülbelül háromszorosa az alacsony szinten állókénak.

Az EU-átlagtól való jelentős eltéréseket figyelhetünk meg a 7. és 8. ábrákon az egyes tagországok adataiban. A 16–24 éves korosztályban rendkívül figyelemre méltó, 70% körüli értékeket ért el a magas szintű jártassággal rendelkezők számarányában Lettország és Litvánia. A dán, magyar, portugál, spanyol és szlovén számarány is magas, 60% körüli. A fiatal korcsoport jártassági szerkezete Romániában a legrosszabb, amely az egyetlen tagállam, ahol a magas szinten állók vannak a legkevesebben.

 

7. ábra: Jártassági szintek 16-24 év

 

 

Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország egyaránt fejlett számítógépes kultúrával rendelkező országok, mégis azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok közül legtöbben csak közepes jártassági szintig jutottak. A magyarázatot valószínűleg a közoktatás rendszerének sajátosságaiban kell keresnünk.

 

8. ábra: Jártassági szintek 25-34 év

 

 

A fiatal felnőttek, 25-34 évesek korcsoportjában a számítógépes kompetenciával rendelkezők aránya 87%, magas szintű jártassága 40%-uknak van. A magas szinten állók száma egyértelműen Finnországban és Dániában a legmagasabb, 67 és 62%. Az uniós átlagot messze túlszárnyalják még Szlovénia, Spanyolország és Svédország adatai is. A legrosszabbak ebben az esetben is Románia paraméterei, de a bolgárok is csak az EU-átlagtól messze elmaradó mértékben rendelkeznek valamilyen szintű jártassággal, és az alacsony és magas szinten állók közel ugyanannyian vannak. Magyarország eredményei átlag körüliek.

A 35-44 évesek körében tovább folytatódik a fiatalabbaknál már tapasztalt tendencia, amit a 9. ábrán is megfigyelhetünk. A számítógépet használók közül legtöbben magas jártassággal, legkevesebben pedig alacsony jártassággal rendelkeznek. Ugyanakkor érdemes tanulmányozni a 6. vagy a 9. ábrán, hogy az egyes jártassági szinteken állók számaránya közelít egymáshoz. A korcsoportnak már csak 75%-a rendelkezik egyáltalán valamilyen mértékű számítástechnikai ismerettel, a magas szinten állók aránya 31%. Ezekre az eredményekre logikus magyarázat lehet, hogy a vizsgált korosztály nagy hányada alap- és középfokú tanulmányai során még nem részesült informatikai képzésben. A finn és a dán fölény ebben a korcsoportban is egyértelmű, valamint Svédország és Luxemburg eredményei is figyelemre méltóak. Hollandiában a magas szinten állók száma ugyan nem kiugróan magas, de a korosztály 91%-a áll valamilyen jártassági szinten, 73%-uk esetében ez magas vagy közepes szintet jelent.

 

9. ábra: Jártassági szintek 35-44 év

 

Magyarország mutatói az EU-átlagnál jobbak. Hazánkban a korosztály 82%-a rendelkezik számítástechnikai ismeretekkel, és a magas szinten állók számaránya 37%.

Elgondolkodtató, hogy a 16–24 évesek korosztályában kiugróan jó teljesítményt felmutató Lettország és Litvánia eredményei itt már csak átlagosak, illetve átlag alattiak.

A 45-54 évesek azt a korcsoportot képviselik, amelynek általános és középiskolai tanulmányai során nem volt lehetősége informatikai ismereteket tanulni. Elért digitális kompetenciaszintjük elsősorban egyéni döntésük eredménye, amit nyilvánvalóan nagymértékben befolyásoltak a munkahelyi, munkaerő-piaci elvárások is.

 

10. ábra: Jártassági szintek 45-54 év

 

A 10. ábra tanúsága szerint uniós átlagban 65%-uk vallotta azt, hogy valamilyen szinten birtokol informatikai ismereteket. Legtöbben közepes jártassági szinten állnak, ezt követi a magas, majd ettől lemaradva az alacsony szinten állók száma.

A finnek és a dánok úgy tartották meg vezető európai pozíciójukat ebben a korcsoportban is, hogy a digitális kompetenciával bírók aránya közel azonos maradt a fiatalabb, 35-44 éves csoportéval. Finnország 88%-on, Dánia pedig 87%-on állt 2012-ben. A holland és a luxemburgi adatok is 80% feletti arányt jeleznek.

Magyarországon a 45-54 évesek közül az EU-átlaghoz mérten sokkal többen rendelkeznek magas szintű jártassággal, 32%-uk, és a korosztály 72%-os összesített jártassági mutatója is jelentősen meghaladja az átlagot. A magas szinten állók számát tekintve 5. helyen állunk a tagállamok rangsorában, Hollandiától egy százalékponttal lemaradva.

 

11. ábra: Jártassági szintek 55-64 év

 

A munkavállalás szempontjából aktív életszakasza végén járó vagy már a fiatal nyugdíjasok csoportját alkotó 55-64 évesek 48%-a vallotta azt, hogy rendelkezik valamilyen szintű informatikai jártassággal. A jártassági szintek sorrendje a korábbi korcsoportok esetében tapasztaltakhoz képest felborult. Itt már legtöbben közepes, legkevesebben pedig alacsony jártassággal bírnak. Ezt részleteiben a 11. ábrán vizsgálhatjuk meg. Egyetlen olyan uniós ország sincs, ahol a magas kompetenciaszinten állók lennének többségben.

 

12. ábra: Jártassági szintek 65-74 év

 

 

Az EU-átlagot jelentősen meghaladó, 70% feletti mértékben használnak valamilyen jártassági szinten számítógépet a luxemburgi, dán, finn, holland és svéd fiatal nyugdíjas korúak. A magyarok aránya 54%, amivel meghaladjuk ugyan az átlagot, de komoly lemaradásban vagyunk az említett élenjáró országokhoz képest.

Az utolsó vizsgált életkori csoport a 65-74 éves nyugdíjasoké, adataikat a 12. ábra mutatja. Láthatjuk, hogy az adatsor már foghíjas, néhány országból egyáltalán nincs vagy csak bizonyos szintekre van adat. A korosztály átlagos szintű beavatottsága a számítástechnika világába 29%-os. Görögországról, Máltáról egyáltalán nincs adat. Bulgáriában, Észtországban, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában senki sem áll magas jártassági szinten, sőt Szlovéniában és Romániában már csak alacsony jártassággal találkozunk. Románia esetében ez is mindössze 1%-os.

Ebben a korcsoportban az alacsony és közepes jártassági szint a domináns, a magas jártassági szint értékei a legalacsonyabbak, ha egyáltalán van ilyen. A tagállamok sorában kiemelkedően jók Luxemburg korosztályos mutatói. 60%-uk rendelkezik informatikai jártassággal, 23-23% alacsony és közepes, 14% magas szinten áll.

Jelentősen az EU-átlag feletti mutatóval rendelkezik még Svédország, Dánia, Hollandia, Németország és Finnország is. Magyarország eredményei a 65–74 éves korosztály vonatkozásában alatta marad az uniós átlagnak, mindössze 25%.

A vizsgált szintek az alapvető számítógépes jártasság szintjei, tehát a magas jártassági szint tulajdonképpen egy biztos alapszintű számítógép-használati kompetenciát jelent. Ezért lehet fontos, hogy a témakör zárásaként összevessük Magyarország magas jártassági szinten álló számítógép-használóinak korcsoportos megoszlását az uniós átlaggal. Ezt láthatjuk a 13. ábrán.

 

13. ábra: Életkori csoportok és magas jártasság EU-Magyarország

 

 

Az egyes életkori csoportok elemzésekor kiderült, hogy számítógépes kompetenciával a magyarok az uniós átlagot meghaladó mértékben rendelkeznek, kivéve a legidősebb vizsgált korosztályt, a 65-74 évesekét. A magas jártassági szinten állók számarányát tekintve is ugyanerre a megállapításra juthatunk. A legidősebbek csoportjában azonos a magyar és az uniós átlag. Magyarország uniós átlagtól való pozitív eltérésének mértéke a legnagyobb a 16–24, 45–54 és az 55–64 évesek korcsoportjában. Ennél lényegesen szerényebb mértékű a hazai fölény a 25–34 és 35–44 évesek korcsoportjában.

Az informatikát a közfelfogás szerint hagyományosan férfias ismeretterületnek tekintjük. Az Eurostat vonatkozó adatsorai alapján készült grafikonok elemzésével tekintsük át, hogy a magas szintű informatikai jártasság terén valóban tapasztalunk-e különbségeket nemek szerint.

A teljes életkori csoportot jellemző mutatókat a 14. ábrán látjuk.

 

14. ábra: Nemek és magas jártassági szint 16-74 év

 

 

Az ábráról világosan kirajzolódik, hogy a férfiak egyértelműen többen rendelkeznek magas szintű számítástechnikai jártassággal, mint a nők. Az uniós átlag a nők körében 19%, a férfiakéban 33%. Ugyanakkor vegyünk észre egy nagyon érdekes jelenséget. A férfiak és nők közül a magas jártassági szinten állók arányát kifejező két adatsor nagyon hasonló lefutású. Országról országra haladva a férfiak és nők számaránya közötti különbség viszonylag állandó érték, néhány kirívó példától eltekintve. Kiszámolva a férfiak és nők értékei közötti korrelációs együtthatót (r) magas, szignifikáns eredményt kapunk, r = 0,8. Tehát elmondhatjuk, hogy azokban a tagállamokban, ahol a férfiak körében nagyobb arányú a magas szintű informatikai jártasság, ott a nők körében is magasabb ez a számarány. Ennek magyarázata minden
bizonnyal az lehet, hogy az 1990-es évek közepétől egyre általánosabbá vált Európa-szerte a kötelező informatika oktatás, és ennek keretében mindkét nem azonos képzésben részesült és részesül.

A legkimagaslóbb értékeket a nemek magas szintű jártasságában a dánok és a finnek vallhatják magukénak, és Spanyolország eredménye is nagyon jó. A férfiak magas szintű jártasságát tekintve kiemelkedik a sorból Hollandia, Luxemburg és Svédország, de ezekben a tagállamokban a nők lényegesen szerényebb eredményeket értek el. A nők mezőnyében a finn nők rendelkeznek legnagyobb arányban magas szintű jártassággal.

A két nem eredményeinek együttmozgása igaz Bulgáriára és Romániára is, de ezekben a tagállamokban a férfiak és nők közül is csak nagyon kevesen rendelkeznek megbízható szinten alapvető informatikai ismeretekkel.

Magyarország mutatói mindkét nem tekintetében magasabbak az uniós átlagnál. A pozitív irányú eltérés a nők esetében erősebb, közel másfélszeres.

A 16-24 éves korcsoport grafikonjai, amelyeket a 15. ábrán láthatunk, tovább erősítik azt a feltevést, hogy a férfiak és nők értékei között összefüggés van, és a közös kapocs az oktatás lehet.

 

15. ábra: Nemek és magas jártassági szint 16-24 év

 

 

A két nem értékei közötti kapcsolatot kifejező korrelációs együttható értéke ebben a fiatal korosztályban még magasabb, r = 0,87. A magas jártassági szinten állók uniós átlaga is messze meghaladja a teljes életkori csoport értékeit (lásd 14. ábra), a nőknél 34, a férfiaknál pedig 47%. Ebben a korcsoportban egyértelműen lecsökken a két nem közötti távolság. A fiatal férfiak számaránya csak 1,4-szerese a fiatal nők számarányának, míg a teljes életkori csoportban 1,7-szeres volt.

A mindkét nem körében magas értékekkel rendelkező országok a következők: Ausztria, Lettország, Litvánia, Magyarország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia. Dánia Litvániával első az országok rangsorában a magas szintű jártassággal rendelkező férfiak részarányát tekintve, de a 16-24 év közötti dán nőknek csupán 44%-a áll magas jártassági szinten. A nők rangsorában, ebben a korcsoportban egyértelműen Litvániáé az első helyezés, 61%-os aránnyal.

A munkavállalás szempontjából aktív 25-64 éves korcsoport adatait tanulmányozva a 16. ábrán, nagyon érdekes megfigyeléseket tehetünk. A fiatalok csoportjában élenjáró, sok magas jártassági szinten álló használóval bíró Lettország, Litvánia és Portugália az aktív munkavállalók korosztályában már csak az uniós átlag körüli értékekkel rendelkezik mindkét nem körében. Feltételezhetjük, hogy az említett országok képzési rendszerében az utóbbi néhány évben, esetleg egy évtizedben az informatikai ismeretek oktatása hangsúlyossá vált. Valószínűleg ennek az eredményei mutatkoznak már meg a 16-24 évesek körében a kiterjedt, jó szintű informatikai jártasságban. Természetesen ez a feltételezhető hatás még nem érvényesülhet a 25-64 évesek csoportjában.

 

16. ábra: Nemek és magas jártassági szint 25-64 év

 

 

 

Az uniós átlag is drasztikusan visszaesik a 25-64 éves korcsoport egészét tekintve, a nőknél 19%-ra, a férfiaknál pedig 34%-ra. Ez a nők esetében 45%-os, a férfiaknál 28%-os csökkenést jelent. A férfiak versenyét egyértelműen Dánia nyeri, majd szorosan követi Luxemburg és Finnország (55, 54 és 52%). Az aktív korú nők közül legtöbben Finnországban rendelkeznek jó színvonalú informatikai jártassággal, 38%-uk, a dán nők 32%-kal a másodikak. A leggyengébbek ebben a korcsoportban is mindkét nem esetében Románia mutatói. Magyarországon a férfiak és nők részaránya is
meghaladja az uniós átlagot, 40 és 27%. A nők körében mért értékkel hatodikak, a férfiakéval hetedikek vagyunk a tagállamok sorában.

 

17. ábra: Nemek 55-74 év

 

 

 

A nyugdíjasok csoportjában a két nem értékei között már nem egyértelműen érzékelhető a korábban megfigyelt együttmozgás, több tagállamból már nincs is adat erről a korosztályról, ahogyan azt a 17. ábra töredezett vonalai is mutatják. A korrelációs együttható értéke r = 0,67-re csökkent.

Az uniós női átlag mindössze 5%, a férfi átlag pedig 15%. A férfiak magas szintű informatikai alapjártassága a legnagyobb arányú Luxemburgban (34%), Dániában (29%) és Hollandiában (27%). Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy az idősebb holland nők csak az uniós átlag alatti mértékben (4%) rendelkeznek magas szintű informatikai jártassággal. Az első helyen a nők körében is Luxemburg áll (13%), második Finnország (13%), a harmadik pedig Dánia (11%).

Magyarországon a nők értéke 4% ponttal felülmúlja az uniós átlagot, a férfiaké pedig az átlaggal megegyező.

Az előzőekben leírtakból megállapíthatjuk, hogy az alapvető informatikai jártasságra egyértelműen befolyással van az életkor és a nem. Az Eurostat 2012-es adatsoraiból kinyert adatok alapján készített 18., 19. és 20. ábrák segítségével tekintsük át, hogy a végzettségnek van-e hatása a magas szintű alapvető informatikai készségek birtoklására.

A három ábra azt mutatja, hogy az adott életkori csoport alapfokú, középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjainak hány százaléka áll magas számítástechnikai jártassági szinten.

 

18. ábra: Végzettség 16-24 év

 

 

 

Mindhárom ábráról világosan látszik, hogy mindegyik korcsoportban a felsőfokú végzettségűek rendelkeznek nagyobb arányban magas szintű jártassággal. Ezt követi a középfokú végzettségűek csoportja, majd az alapfokon iskolázottaké.

A 16-24 éveseknek egy jelentős hányada életkorából kifolyólag még nem rendelkezhet felsőfokú végzettséggel, de ennek ellenére már itt is ez a csoport birtokolja legkiterjedtebben a magas szintű informatikai kompetenciát.

 

19. ábra: Végzettség 25-54 év

 

 

 

Az aktív munkavállalók csoportjában, uniós átlagban az alapfokú végzettségűek 12%-a, a középfokú végzettségűeknek 25%-a, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 52%-a rendelkezik magas szintű jártassággal. A korcsoportban az átlagtól erősen eltérőek Dánia és Finnország eredményei, ahol az alapfokú végzettséggel rendelkező aktív korúaknak közel azonos hányada áll magas jártassági szinten, mint a középfokú végzettségűeknek. Az értékek mindkét ország esetében mindhárom végzettségi szinten jelentősen meghaladják az uniós átlagot.

Magyarországon az alapfokon iskolázottak közül még annyian sem rendelkeznek magas szintű informatikai jártassággal, mint az uniós átlag (10%), viszont a közép- és felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban (33 és 65%) birtokolják azt az átlagosnál.

 

20. ábra: Végzettség 55-74 év

 

 

 

A nyugdíjas korosztály uniós átlagai még inkább megerősítik, hogy a végzettség és az informatikai jártasság szorosan összefüggenek egymással. Az 55-74 éves alapfokon iskolázottak közül már csak néhány országban találunk magas szintű jártassággal bírókat. Ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek viszonylag nagy hányada, szinte valamennyi tagállamban birtokol megbízható informatikai ismereteket.



[1] Eurostat. [online] [2013.11.18.] .

 

[2] Borbély Mária: Digitális írástudás, digitális kompetenciák a statisztikai adatok tükrében. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 60. évf. 3. sz. 2013. p.120-127.

 

[3] Uo.

 

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: