Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borók Sándorné: A Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola könyvtára

Nyomtatási nézet

A Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola kiemelt feladata a továbbtanulásra való felkészítés, a tehetséggondozás, felkarolva a hátrányos helyzetű tanulókat is, súlyt fektetve a hátránykompenzációra. Jelenleg 17 osztály 510 diákja vesz részt 4 és 6 osztályos gimnáziumi, illetve 5 és 6 osztályos angol–magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi képzésben. Az idegen nyelvek oktatása kiemelt iskolai feladat. Arra törekszünk, hogy diákjaink minél nagyobb számban jussanak be a felsőoktatásba. Csaknem valamennyi végzős tanulónk jelentkezik továbbtanulásra, felvételi mutatónk eléri a 90-91 százalékot.

A kétéves felsőfokú idegenforgalmi szakmenedzser akkreditált képzésünk érettségihez kötött, megfelelő létszámú jelentkezés esetén indítunk osztályt.

 

A bolyais múlt kötelez

Könyvtárostanárként dolgozom 2003 óta abban az iskolában, ahol középiskolás éveimet töltöttem. Diákként nagyon büszke voltam bolyais mivoltomra, és tanárként is így van ez. Előtte 27 évig voltam egy vállalati művelődési otthon könyvtárosa, majd vezetője is egy személyben. A két könyvtárosi munkakör nagyon sokban különbözik egymástól, ami nem csak az olvasók életkori sajátosságából fakad, hanem elsősorban a mindennapok kihívásaiból.

Könyvtárunk heti 40 órás nyitva tartással működik. Ezt még a kezdet kezdetén alakítottam így. Abban az időben egy rendkívül ügyes könyvtáros asszisztens volt a partnerem a teendők ellátásában, és úgy gondoltam – ma is ezt vallom –, hogy az iskolában folyó pedagógiai munkát csak nyitott ajtókkal tudjuk maradéktalanul segíteni. Négy éve már, hogy egyedül végzem ugyanazt a feladatot főállású könyvtárosként, de a nyitva tartáson nem változtattam, hiszen jól hozzászokott tanár és diák egyaránt, hogy a könyvtár az órák alatt és a szünetben is a rendelkezésükre áll. Így a diák a lyukas óráján beülhet tanulni, a kolléga, ha csöndre vágyik, beülhet dolgozatot javítani, vagy ha a tanóra úgy alakul le lehet küldeni egy diákot egynyelvű szótárakért.

Az elmúlt négy év alatt azért mindig kaptam segítséget. Lehet, hogy csak 2-3, illetve 6 hónapra, de a könyvtár szolgáltatásai körébe tartozik a fénymásolás is, így már az is óriási segítség, ha ezt a terhet leveszik a vállamról. Arra az időre, amikor egyedül kell helyt állnom, kialakítottam egy rendet: fénymásolás reggel 7.30–9 óráig és délután 13–15 óráig. Persze nem mindig sikerül betartani.

A könyvtár a legideálisabb helyen, az iskola bejáratánál két helyiségben működik, egy kölcsönző- és egy olvasóteremből áll. Az olvasóterem asztalokkal és székekkel berendezett, 30 fő befogadására alkalmas, így órát is lehet tartani. Bizony sokszor kevés a tantermek száma, mivel nem csak a nyelveket tanulják csoportbontásban a gyerekek. Panaszra nincs okom, mivel a teremrend kialakításakor a könyvtár csak abban az esetben kerül sorra, amikor már nincs semmi más lehetőség. Az elmúlt évben például órarend szerint csak heti 4 órát tartottak a könyvtárban.

 

Bevált szokás az ajándékozás

Könyvtári állományunk kezdetben adományokból jött létre. Az ajándékozás a mai napig bevált szokás, de igyekszem a gyűjtőköri szabályzatunkat szem előtt tartani. A diákok szívesen ajándékoznak tankönyvet, kötelező irodalmat és érettségire felkészítő feladatgyűjteményeket, amit nagy szeretettel fogadok, hisz az utánuk következő évfolyamokon egyre többen élnek nagyon nehéz körülmények között, akiknek elengedhetetlen az ilyenfajta könyvtári segítség is.

A könyvtárunk három különgyűjteménnyel büszkélkedik. Az első, a legrégebbi az iskolatörténeti gyűjtemény, mely kéziratokat, évkönyveket, fényképeket, filmfelvételeket, sajtótükröt foglal magában, vagyis minden olyan dokumentumot, ami az iskolát érinti. Ez a gyűjtemény ma is napról napra gazdagabb lesz.

A másik jelentős gyűjtemény Dr. Fabulya László, iskolánk első igazgatójának adománya, amely olyan dokumentumokból áll, mint a Nyugat folyóirat két eredeti példánya, Ady Endre és József Attila egy-egy verseskötetének első kiadása, de tartalmazza az első két év igazgatói feljegyzéseit is, ami szintén kuriózum.

A harmadik pedig egy 400 darabból álló videofilm-gyűjtemény – a kötelező irodalom filmfeldolgozásától kezdve a természet- és történelmi filmeken keresztül az operáig –, melyet Dr. Palkonyay Gábor főorvos úr ajándékozott az iskolának.

A könyvtári állomány számítógépes feldolgozása 2003-ban indult a Szirén 21 integrált könyvtári rendszer alkalmazásával, majd 2004-ben újra kezdtük a Szirén 9 felhasználásával. A régi állomány feldolgozása egyben részleges ellenőrzést is jelent, minden könyvet kézbe veszek, lepecsételek, visszaellenőrzök az egyedi leltárkönyvben, és úgy írom be a gépbe. Sajnos még nem értem a végére ennek a munkának, így nemcsak a számítógépes, hanem a cédulakatalógus használata is napi gyakorlat.

Másik hiányosságunk, hogy az egyfelhasználós Szirén programos számítógépen kívül csak egyetlen gép van még a könyvtárban, a mindenkori kisegítő munkaeszköze, így az nem biztosított, hogy az olvasók önállóan használhassák a számítógépes katalógust, vagy akár „szörfözhessenek” a világhálón. Bízom benne, hogy egy pályázat segítségével előbb-utóbb megoldódik ez a problémánk is. Igyekszem a pályázati lehetőségeket kihasználni a könyvtár állományának gyarapítására. Volt már sikeres pályázatunk az otp Fáy András Alapítványnál, a Tinta Kiadónál, sőt a Szirén programot is pályázati támogatás felhasználásával vezettük be.


A kis sziget

Az egész napos nyitva tartás hozza magával, hogy igen nagy forgalmat bonyolítunk le nap mint nap. A statisztika vezetése eleinte nagy kihívást jelentett, amíg össze nem állítottam egy havi statisztikai adatlapot napokra lebontva, amelyet szinte csak strigulázni kell, és minden fontos adatot tartalmaz. Naprakész, és havonta összesítem.

A forgalomba persze az is beleszámít, hogy van diák, aki csak azért szalad be a könyvtárba, hogy beszámoljon róla, hogyan sikerült a dolgozata, vagy mert a Shakespeare másképp című kiselőadásáért ötöst kapott, vagy csak azért, hogy „Marika néni, tessék szorítani, mert fizikából dolgozatot írunk!” Van, aki csak segítséget kér a továbbtanulási jelentkezési lap kitöltéséhez, vagy a pontszámítás rejtelmeit szeretné velem pontosítani. Úgy gondolom, mindig kell arra időt szakítani, hogy meghallgassuk a másik embert, legyen az diák vagy kolléga.

Feltételezem, a többi iskolában is a könyvtár egy kis sziget, ahol meg lehet pihenni, fel lehet töltődni tudással és energiával. Egy-két jó szó, a türelem, a mosoly csodákra képes. Van egy kislány, aki minden reggel bejön, hogy szép napot kívánjon, és délután úgy távozik az iskolából, hogy elköszön.

A tanév a könyvtár számára már augusztusban elkezdődik. A tankönyvárusítás nem az én feladatom, nekem csak annyi a dolgom, hogy a tartós tankönyveket állományba vegyem, és az ingyen tankönyveket – azt is, amit az év végén az érettségiző diákok visszahoztak – rendelkezésre bocsássam. Nagyon jó a kapcsolatunk a tankönyves kolléganővel. A tankönyvrendelés idején közösen összesítjük, hogy milyen és hány darab könyvre számíthatunk a kimenő osztályoktól, melyik kollégának milyen könyvre nem lesz már szüksége, illetve kell-e valamelyik tankönyvből tanári példányt rendelni. Így tudunk egy keveset spórolni, és ezáltal valamivel jobb a helyzet a könyvek tárolása terén is.

Mióta egyre nagyobb a pénzügyi megszorítás az oktatás terén is, nagyon kevés a lehetőség a könyvtári állomány vásárlás útján történő bővítésére. Arra azért nagyon ügyelünk, hogy az érettségihez szükséges irodalmat mindenkor beszerezzük, ezzel is segítve a felkészülést tanár és diák számára egyaránt. Az elmúlt évben azért sikerült vennünk néhány mai magyar szépirodalmi művet is.

 

Kapcsolódás az iskolai tevékenységhez

Hagyomány iskolánkban, hogy a tanévkezdés előtt néhány nappal a kezdő évfolyamosok egy-két napot együtt töltenek a gólyatáborban, ilyenkor nemcsak egymást, a tanárokat, az iskolát, hanem a könyvtárat és vezetőjét is megismerik.

Szeptemberben minden újonnan érkezett osztály számára legalább két alkalommal tartok könyvtárismereti órát. Ezek az órák nemcsak arra valók, hogy a diákok megismerjék a könyvtári rendet, hogy megtanulják a katalógust használni, hanem arra is, hogy kedvet kapjanak a könyvtár gyakori látogatásához, az olvasóterem használatához, esetleg a könyvtári szakkör munkájához. A tanév során többször is találkozunk még tervezetten magyar és számítástechnika óra keretében. Az informatika tantárgy könyvtári vonatkozású óráit a szaktanárral egyeztetve tartom meg, az érettségire való felkészítés – különös tekintettel az emelt szinten érettségizőkre – közös feladat. Magyarórán tervezetten a kézikönyvekkel ismerkedünk, megtanuljuk a lexikonok és enciklopédiák használatát, megismerjük az egynyelvű szótárakat, belekóstolunk az önálló szellemi tevékenység egy-egy munkafázisába.

A tanév során többször előfordul, hogy helyettesíteni kell egy-egy kollégát, ilyenkor az éppen aktuális tananyag könyvtári feldolgozását szorgalmazom. Ezekre az órákra nekem ugyanúgy készülnöm kell, mint más szaktanárnak. Csoportokban foglalkoztatom az osztályt, irányított kérdéseket teszek fel, amelyekre önállóan találják meg a választ. Szívesen tartok ilyen könyvtári órákat, a diákok is élvezik az önálló kutatómunkát. Ha nincs idő felkészülni, akkor pedig szövegértési feladatok megoldása következik – nem lehet eleget gyakorolni. Előfordul, hogy a pedagógus kérésére filmet nézünk, de azt is csak úgy, hogy a filmvetítés előtt megkapják a szempontokat, ami alapján fel kell dolgozniuk a látottakat.

A kollégák is szívesen veszik igénybe a könyvtár által kínált lehetőségeket. Sokszor kérnek az órára szemléltetésként szakkönyvet, folyóiratot, filmet, vagy csak egyszerűen a könyvtárban szeretnék megtartani az órát, hogy önállóan használhassák a könyvtár állományát.

Az idegen nyelvek, elsősorban az angol nyelv oktatása – a magas óraszám miatt – nagy kihívást jelent iskolának és pedagógusnak egyaránt. Ezt a munkát próbáljuk könnyíteni azzal, hogy a könyvtár a csoportlétszámnak megfelelő példányszámú nyelvtani gyakorlókönyveket biztosít az órákra.

 

Munkamegosztás

A magyar munkaközösség – melynek tagja vagyok – még az év elején felosztja a tennivalókat. A megemlékezések, ünnepségek mellett két kiemelkedő iskolai rendezvény megszervezése és lebonyolítása vár ránk minden évben: a Jelvényavató- és a Ballagási ünnepség, melyekre a hagyománynak megfelelően műsort állítunk össze. Ezt a feladatot párban látjuk el, ötletekkel támogatva egymást. Az év során sokasodnak a versenyek: szépkiejtési, szavaló, helyesírási, és a tantárgyi országos középiskolai és tanulmányi versenyek. A könyvtár feladata, hogy segítse a felkészülést. Amennyiben dokumentumállományunk hiányosnak bizonyul, könyvtárközi kölcsönzéssel oldjuk meg a pótlást. Nagyon jó a kapcsolatunk a városban működő valamennyi közművelődési és iskolai könyvtárral is, ha mód van rá, helyben oldjuk meg a problémát.

Benedek Elek születésnapján rádiós műsor keretében 2006 óta minden évben megünnepeljük a Népmese napját. Egyik évben mesét írtak a 7–8. évfolyam diákjai. Az első három legjobb mesét amellett, hogy díjaztuk, az iskola közösségével is megismertettük. Volt, amikor arról írtak fogalmazást a diákok, hogy mit is jelent számukra a mese. Máskor minden kisdiák elmondhatta a kedvenc meséjét. Sok próza-, illetve versmondó tehetséget ismerhettünk meg a nap során. Terveink szerint a 2011/2012-es tanévben a magyar szakos kollégákkal egyeztetve amellett, hogy a magyarórák a mesékről szólnak majd, mesemondó versennyel fogunk ünnepelni.

Októberben az Iskolai Könyvtárak Világnapján – idő hiányában nem tudunk egész hónapot szentelni neki – a rádiós megemlékezés mellett totó kitöltésére is buzdítjuk a diákokat. Igyekszünk olyan kérdéseket összeállítani, amelyekről már hallottak könyvtárhasználati órákon, és elméletileg tudják is a helyes válaszokat. Bár úgy tűnik nehéz eldönteni, a borítón fül- vagy netalán lábszöveg olvasható-e, hogy mi a különbség a szakjel és a raktári jel között és még sorolhatnám tovább. A szemfülesebb tanulók igénybe veszik a könyvtár adta lehetőségeket a totó kitöltéséhez, és ezzel már el is értük a célunkat. A helyes megfejtők eddig még minden évben könyvjutalmat kaptak, és azt a sikerélményt, hogy ráleltek a megfelelő kézikönyvre, amiben megtalálták a helyes válaszokat.

A könyvtári szakkör évről évre 8-10 fővel működik, kizárólag érdeklődő diákokról van szó, akik – ha tehetik – minden szünetben, lyukas órán és sokszor délután is a könyvtárban töltik idejüket. Segítenek társaiknak a tájékozódásban, a kutatómunkában, a kölcsönzésben. Büszkék a tudásukra.


Versenysikerek

Az elmúlt tanévben 3-3 fő próbálta ki magát és tudását a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny I. és II. kategóriájában. A 2008/2009-es tanév során jutott be először tanítványom az országos szóbeli döntőbe a legjobb nyolc közé. A következő tanévben ugyanaz a diák ugyancsak ott volt a legjobbak között. A 2010/2011-es tanévben pedig egy nyolcadik osztályos kislánynak sikerült bizonyítania. Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen diákokkal dolgozhatok együtt. És nagyon jó érzés, hogy sikereinket az iskolában ugyanúgy értékelik, mint a szaktantárgyi versenyek eredményeit.

Az előző évek sikerein felbuzdulva minden évben kedvet éreznek a versenyhez a gyerekek. A versenyfelkészítés időpontját soha nem tudjuk úgy összeegyeztetni, hogy mindenkinek jó legyen, ezért heti 2-3 alkalommal is összejövünk. Mivel szükségesnek tartom, hogy a gyakorlat mellett elmélettel is foglalkozzunk, nem mindig érek el osztatlan sikert náluk. Azért minden alkalommal elhangzik részemről a „keresd a katalógusban, emeld le a polcról és ajánld a társaidnak” jelszó.

A felkészülés során nagyon sok feladatlapot oldunk meg. Régieket is, és a kiírásnak megfelelő témában általam összeállított újakat is. A versenyzők is megkapják minden évben feladatként, hogy állítsanak össze témához kapcsolódó 8-10 kérdésből álló feladatsort a megoldókulcssal és a forrás megjelölésével együtt. Ilyenkor mindig rádöbbenek a nagy igazságra, hogy nem is olyan egyszerű kérdezni.

Van olyan nap, amikor semmit sem haladunk, mert valamelyik gyermeknek rossz napja van, ami a többiekre is átragad. Ilyenkor beszélgetünk, oldjuk a feszültséget. Vagy az ellenkezője, amikor csak egymásra néznek, és könnyezve nevetnek. Semmi nem kötelező. Majd a következő alkalommal bepótoljuk. Vannak tiltott szavaink, kifejezéseink, amelyekért 10 forintos büntetés jár, csak azért, hogy leszokjanak róla. Ilyenek például: az „izé”, a „tök jó”, vagy feladatmegoldás közben a „nem tudom”, vagy az „ehhez én buta vagyok”. Egy dobozban gyűjtjük a pénzt, amit aztán a tanév végén fagyira költünk el közösen. A diákok között az egészséges versenyszellem mellett baráti viszony alakul ki. Beszámolnak mindenről, ami velük történik. Megosztják örömüket, bánatukat. Amilyen jó érzés, hogy a bizalmukba fogadnak, annyira nehéz az elválás az érettségi után.

Iskolánk évkönyve, amely az előző tanév eseményeit dokumentálja, minden évben névadónk, Bolyai János születésének évfordulóján, december 15-én jelenik meg. Cikkek és fotók a programokról, a tanulmányi és sportversenyekről, a vetélkedőkről, az utazásokról, beszámoló a kiemelt iskolai feladatok végrehajtásáról, tájékoztató a kompetenciamérés eredményéről, interjúk a kitüntetettjeinkkel, versenyeredményeink, érettségi és felvételi eredményeink. Sorra születnek az írások a kollégák és a diákok tollából, a könyvtáros feladata „csupán” az évkönyv szerkesztése.

Iskolánk a 2011/2012-es tanévben ünnepli fennállásának  45. évfordulóját, ezért az ünnepi tanévnyitó mellett erre az alkalomra iskolatörténeti kiállítást is összeállítottunk, mely az intézmény életével kapcsolatos fotók, meghívók és évkönyvek felhasználásával híven tükrözi az elmúlt 45 év történéseit.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: