Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Dömsödy Andrea: Tájékoztató a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 26. évéről

Nyomtatási nézet

A könyvtárhasználati műveltség egyetlen országos tehetséggondozó versenye a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny. A 2018/2019-es tanévben tizenharmadszor szervezte ezt a több mint 25 éves múltra visszatekintő tanulmányi versenyt az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM). A verseny három szakaszban (iskolai, országos írásbeli és szóbeli döntő) zajlott, melyek változatos feladatai biztosítják a tehetséggondozást a 7–10. évfolyamos tanulók számára.

A verseny általános célja mindkét korcsoportban a széleskörű, komplex kompetenciafejlesztés és a tehetséggondozás, melyet tantárgyközi módon valósítunk meg. A tanulók információs műveltségének és azon belül is könyvtárhasználati eszköztudásuk, szövegértésük, logikus gondolkodásuk és kreativitásuk fejlesztése, a könyvtár szeretetének megerősítése a cél. Ezeken keresztül pedig az önálló tanulásra és a továbbtanulásra történő felkészítést támogatjuk.

1. A verseny szervezése, lebonyolítása

A versenyszervezést ebben a tanévben hat főből álló versenybizottság koordinálta, melynek tagjai voltak: az országos versenyt szervező intézmény képviselői: Tolnai József versenyszervező, Dömsödy Andrea szakmai felelős és a pályázati úton kiválasztott feladatkészítők: Cserlakiné Hagymássy Krisztina, Hegyi Imréné, Németh Szilvia, Pásztorné Csörgei Andrea könyvtárostanárok. A versenybizottság a folyamatos kollaboratív online munka mellett többször ülésezett is a versenyévadban, a kollégák részt vettek a feladatok javításában, a döntőben pedig zsűritagként szerepeltek.

1.1. Az iskolai forduló

A versenyszabályzat szerint ennek a fordulónak a megtervezése és megszervezése az iskola könyvtárostanárának és az iskolavezetésnek a feladata. Ez nemcsak hagyományos versenyfeladattal történhet, hanem a felkészítés folyamatában történő kiválasztással is. A kiválasztás módszeréről és folyamatáról a nevezéssel együtt idén is beszámolót kellett küldeni egy adatlapon a versenyszervezőnek.

Az országos verseny bizottsága – ebben a tanévben már második alkalommal - opcionálisan használható feladatlap közzétételével segítette a könyvtárostanárok munkáját ebben a fordulóban. Ennek a döntésnek fontos előzménye, hogy 2016 őszén a verseny szervezésével kapcsolatos OPKM kérdőív tartalmazott kérdéseket a verseny iskolai fordulójával kapcsolatban is. Többek között arról, hogy a versenyszervező adjon-e ki központi feladatlapot az iskolai fordulóra. 93 kolléga osztotta meg véleményét e tárgyban. 83%-uk gondolta úgy, hogy az iskolai fordulóban is szükség van központi feladatlapra, de csak 34% mondta, hogy ennek kötelezőnek kellene lennie. Az igénylők többsége (48%) inkább a választhatóságra szavazott, mert ez segítség, főleg a versenyben új kolléga vagy diák számára. Támogató érvként jelent meg, hogy így betekintés lenne az azévi feladattípusokba, témákba, ami ugyan nem „garancia", de nyilvánvalóan létező igény és esély. A kötelezőséget igénylők az egységességgel, az azonos mércével érveltek. Továbbá azzal, hogy más tanulmányi versenyeken is ez a szokás. A központi feladatlapot nem igénylők azzal indokoltak, hogy egy könyvtárostanár képes arra, hogy a korábbi évek feladatlapjai alapján kreatív feladatokat maga állítson össze.

A fenti véleményeket figyelembe véve a versenybizottság úgy döntött, hogy a 2017/2018-as versenyévadban közzétesz iskolai fordulóra ajánlott feladatlapot, de annak alkalmazása nem lesz kötelező. Erre a feladatlapra egy írásbeli visszajelzés is érkezett,[1] mely megerősítette a szervezőket abban, hogy ilyen feladatlapra a szemléletformálás miatt is szükség van.

Az iskolai forduló központi feladatlapjának elkészítését viszont az is motiválta, hogy ez a forduló más jellegű tudás fejlesztésére és mérésére is alkalmat ad, mint a másik kettő, hiszen itt az általában nem túl nagy létszám miatt lehet számítógépet használni, illetve, hogy a pontozásnak és a rendelkezésre álló időnek nem kell merevnek lennie, így a diák megismerésének és az alternatív megoldásoknak nagyobb terep juthat. Mindezeket figyelembe véve kiemelt cél volt a hagyományostól eltérő feladatok közreadása, a más szemléletű feladatok kihívása, a könyvtárostanár kollégák elgondolkodtatása a sikeres felkészítés módjain, a tanítás céljain.

A kiadott központi feladatlapok tehát nem voltak kötelezőek, így a könyvtárostanárt is döntési helyzet elé állították: nem használja, csak a felkészítésben használja, bizonyos részeit használja, átalakítva használja, egy az egyben használja. Emellett még azt is eldönthette, hogy amennyiben használta, az eredményeket csak visszajelzésként vagy a továbbjutás szűrőjeként veszi figyelembe. Ezekről a lehetőségekről, javaslatokról a kollégák a verseny honlapján részletes tájékoztatást kaptak.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az iskolai forduló a kiválasztás mellett újabb funkciókkal bővült: könyvtárostanárok szemléletformálása, a versenybizottság gondolkodásmódjának megismerése, a könyvtárhasználati tehetséggondozás komplexebbé tétele.

1.2. Az országos írásbeli forduló

A verseny hagyományosan támaszkodik a megyei pedagógiai intézetek utódaira az Oktatási Hivatal (OH) részeként működő Pedagógiai Oktatási Központokra (POK). Őket a nyomtatott feladatlapok postázásával és részletes instrukciókkal segítettük. Feladatuk volt: a helyi népszerűsítő tevékenység (jellemzően iskolai hírleveleken keresztül), az országos írásbeli forduló helyszínének és egy nem könyvtáros versenyfelügyelő biztosítása, a feladatlapok fogadása postán, a titkosság biztosítása, visszapostázás, a verseny napján a helyszíni regisztráció, jegyzőkönyv felvétele, esetleg helyszíni szakmai program. Több helyen emellett a tanév végén a megyei/budapesti helyezetteket akár egy ünnepség alkalmával kiemelték, esetleg díjazták is. Az OH 2019. júniusi tájékoztatása szerint ez volt az utolsó ilyen tanév, szeptembertől más szervezeti keretek között kell megoldani a versenyszervezést (nemcsak a mi versenyünknek, hanem minden Nemzeti Tehetség Program által meghívásos pályázat révén anyagilag is támogatott nagy hagyományú tanulmányi versenynek).

A Bod versenyen a 2012/13. tanév óta nincs megyei forduló, csak megyei helyszíneken megszervezett országos írásbeli forduló, vagyis eggyel kevesebb megmérettetésen vesznek részt a diákok. A különbség az, hogy így a döntőbe már egy központi feladatlap sikeres megírása után kerülhetnek a diákok. Ezen a szinten ebben az évben Tolna megye kivételével mindenhol megrendezésre került a verseny. Mivel az összevont budapesti és Pest megyei jelentkezők nagy létszámban voltak, négy helyszínen kellett bonyolítaniuk a versenyt, így összesen 21 könyvtári helyszínen oldották meg a feladatokat a nevező diákok.

A megyei szervezők által választott helyszínek közül 10 iskolai könyvtár, 9 közkönyvtár és két szakkönyvtár vett részt a lebonyolításban. Az ő munkájukat az országos verseny szervezője a feladatlapok mellékletéül szolgáló könyvek 1-1 példányával tudta megköszönni.

A feladatlapokat egy időpontban bonthatták fel, és kezdhették el a megoldást minden írásbeli helyszínen. A diákok nevük helyett csak a helyszíni regisztrációkor kapott kódszámot írhatják a feladatlapra, melyet a versenybizottságból is csak az ezért felelős egyetlen személy ismer. A versenyszabályzat ezen része biztosítja az anonimitást.

A kitöltött feladatlapokat a megyei versenyszervezőknek vissza kell postázniuk az OPKM-be, ahol az összes megérkezte után a versenybizottság, és további felkért könyvtárosok párban a megoldókulcs alapján – feladatonként – javítják. Ezután kerülnek véglegesítésre és közzétételre a megoldókulcsok. Ezek a 2016/2017-es tanév óta két változatban is nyilvánosságra kerülnek. Egy könnyebben használható, a megoldásokat és főbb értékelési szempontokat a versenyzői feladatlapba szerkesztett, „beírós" változatban és egy itemekre bontott, teljes részletességű, minden alternatív megoldást és értékelési szempontot tartalmazó részletes/teljes változatban.

Ezeken túl a verseny honlapján nyilvánosan hozzáférhetők 2015/2016-tól a versenyzők feladatonkénti részeredményei, 2016/2017-től pedig az itemenkénti eredménytáblázataik is. Ennek segítségével a felkészítő könyvtárostanárok és a diákok is pontos képet kaphatnak saját teljesítményükről.

1.3. A döntő

Az országos szóbeli döntő helyszínére ebben a tanévben is írtunk ki pályázatot, de jelentkező hiányában felkérésre a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium könyvtára és könyvtárostanára, Pataki Marianna vállalta a feladatot. A döntőt rendező könyvtár állományának rendezettnek, katalógusban teljesen feltártnak kell lennie, rendelkeznie kell minden tudományterületen többféle kézikönyvvel és interneteléréssel ahhoz, hogy a diákok könyvtárhasználati tudása mérhető legyen. Ennek a Károlyi iskolai könyvtára az előzetes megtekintés és a döntő gyakorlata alapján is megfelelt, így az eredményhirdetés alkalmából megérdemelten kaphatta meg az iskola az erről szóló emléktáblát.

1.4. Feladatlapok, feladatok

A feladatlapokat a hagyománynak megfelelően a felkért gyakorló könyvtárostanárok korcsoportonként, pármunkában készítették el. A megbeszélések és a próbakitöltések alapján készültek el a nyomdakész változatok és a megoldókulcsok.

A feladatok ebben a tanévben a kritikus gondolkodás jegyében az előzetes meghirdetésnek megfelelően a Hatalom és demokrácia témakörön belül mozgatták meg a versenyzők könyvtárhasználati tudását. Ez most sem azt jelentette, hogy ezekről a témákról kellett a tanulóknak minél többet tudni, hanem ezek szolgáltak témául a könyv- és könyvtárhasználati tudásuk megmutatásához. Céljainknak megfelelően a feladatok komplexen, tantárgyközi módon közelítettek a témához. Érintett tudományterületek ebben az évben: történelem, jog, könyvtártudomány, informatika, irodalom, földrajz, biológia.

1.4.1. Az iskolai forduló feladatai

Az iskolai forduló feladatai engedik meg a legtöbb kreativitást és alternatív megoldást. A feladatlapok nem egyszerűen csak azt várták, hogy a versenyzők válaszoljanak a témában feltett négy kérdésre, bár a feladatlap részeként természetesen ezt is meg kellett tenniük. Előtte viszont részfeladatok segítették őket a tudatos munkában, és közben mérték könyvtárhasználati tudásukat.

A 7–8. évfolyamosok iskolai fordulóra ajánlott feladatlapjának központi témája a gyermekek jogai voltak. Ezen belül is kifejezetten az ENSZ gyermekjogi egyezményre és a tanuláshoz való jogra fókuszált. Ezen keresztül arra irányítottuk a figyelmet, hogy egy demokráciában a hatalom jogokat biztosít, többek között a gyerekeknek is, és ezek közül egy különösen fontos jog, az iskolába járás lehetősége. A gyermekjog témakör pedig szorosan kapcsolódik a házirendhez is, ami a mindennapi életüket is meghatározza.

A feladatok során össze kellett hasonlítani két témába vágó kézikönyvet és két könyvtári katalógust könyvtárhasználati és a megadott kérdések szempontjából, melyeket folyamatosan indokolni is kellett. Majd az interneten végrehajtott keresést is jellemezni kellett. A három különböző típusú forrásban való keresés után magát a három keresést kellett összehasonlítani és értékelni. Az egyes részfeladatok során pedig természetesen a forrásokra pontosan kellett hivatkozni.

A 9–10. évfolyamos diákok feladatlapjának központi témája szintén a gyermekjog volt, de a gyermekmunka szemszögéből, mely néhány – a XIX. századból származó, sokkoló – képi és szöveges információval kezdődött, de a feladatlap vége a téma mai vonatkozására is kitért. Ez a korosztály a feladathoz segítségül kapott egy ajánló bibliográfiát, melynek tételeit kellett felkutatni az iskolai könyvtárban és azon kívül. Az ő feladatmegoldásukat a keresési folyamat tudatos terveztetése segítette, melyre a végén reflektálniuk is kellett az eredményesség fényében. A megválaszolandó kérdésekhez pedig részkérdéseket kaptak, melyek kitértek a megadott kép és szöveg viszonyára is.

A feladatlapoknak többféle céljuk volt:

a tudatos munka segítése, megerősítése (a feladatlap megadta a szükséges tevékenységeket),

a könyvtárhasználati tudás fontosságának megmutatása, tudatosítása (a négy részfeladat sikeres megoldása után könnyebb volt a témában feltett kérdésekre válaszolni),

a kritikai gondolkodás fejlesztése (az információkat és forrásaikat folyamatosan össze kellett hasonlítani),

a döntőre való felkészítés (a folyamat nagyon hasonlatos a döntőben elvégzendő projektfeladatra, annak egy didaktikusabb változata).

A feladatok megoldását és értékelését is részben könnyítette, bár többeknek feltehetően nehezítette, hogy több alternatív megoldás is lehetséges volt. Ez is az életszerűséget hivatott szolgálni.

1.4.2. Az országos írásbeli forduló feladatai

Az írásbeli feladatlapok olyan információ- és összefüggéskereső, értelmező feladatokat tartalmaztak, melyeket a versenyzőknek könyvtári környezetben, a könyvtár eszközeivel (de számítógép segítsége nélkül) kellett 90 perc alatt megoldani. Mint láthatjuk, itt kötött az idő. Emellett fontos, hogy a különböző helyszíneken dolgozó diákok összehasonlíthatóak legyenek a diákok ismerete nélkül is. A nagyobb létszámú versenyzőnek helyet biztosító könyvtárak miatt a számítógép-használat nem lehetséges ebben a fordulóban. A mérés szabályainak is meg kell felelni, így például kerülni kell az egymásra épülő feladatokat. Ez utóbbi két ok adja az iskolai fordulótól való legnagyobb eltérést. Itt nem jöhetnek szóba annyira életszerű feladatok és az információkeresés teljes folyamatát egyben mérő feladatok sem. Szükségszerűen több kisebb, önállóan is működő részre kell osztani a feladatlapot.

A munkát a könyvtárostanári tapasztalatok mellett segítették a próbakitöltést (bemérést) végző nem iskolai könyvtárban dolgozó könyvtárosok és a korosztálynak megfelelő, a versenyben nem induló önként vállalkozó diákok.

Mindkét korcsoport feladatlapjának, tematikájának alapjául a Móra Könyvkiadó felajánlásának, támogatásának köszönhetően egy-egy konkrét regény szolgált, mely egyben minden résztvevő diák ajándéka is volt. A 7–8. évfolyamosokét Majoros Nóra Pityke és prém című elvarázsoló és mélyen elgondolkodtató regénye adta, mely erősen boncolgatja a társadalmi berendezkedés kérdéseit diákok és felnőttek számára egyaránt élvezhető módon. A 9–10. évfolyamos versenyzők Kertész Erzsébet Harriet regénye című adatokban gazdag életrajzi, történelmi regényén keresztül kaphattak részletes betekintést az amerikai rabszolga-felszabadítási mozgalomba Harriet Beecher-Stowe életén és gondolatain keresztül.

Bár egymásra épülő feladatokat nem alkalmazunk ebben a fordulóban, a feladatok szituáció köré fűzése már sokéves hagyomány a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyen. Ennek célja, hogy életszerűbbé és érdekesebbé tegyük a feladatmegoldást. Második éve pedig, mióta a melléklet könyvajándék, cél az adott mű iránt is felkelteni az érdeklődést. A 7–8. évfolyamon a szituáció egy társadalmi témákat boncolgató olvasókör online olvasásnépszerűsítő tevékenységben való részvétel volt, melynek során előkerült az internetbiztonság, a mérgező növények, a történelmi fogalmak értelmezése, a gondolatok etikus értelmezése és idézése és az ajánló bibliográfia is. A 9–10. évfolyamosok korcsoportjában pedig egy Hatalom és demokrácia című kiadványhoz kellett a Harriett regényéből érdekességeket gyűjteni, melynek során sokféle adatbázis találati halmazából kellett tájékozódni a két írónőről és magáról a nagy port kavaró Tamás bátya kunyhójáról. Információkra volt szükség a polgárháborúról, jeles kortárs személyiségekről, a hatalom szimbólumairól, a női választójoggal kapcsolatban pedig a szakszerű és etikus forráshasználatra is oda kellett figyelni.

1. ábra: Az országos írásbeli feladatlap itemeinek tudásterületenkénti jellemzése[2]

Tananyagegység

7–8. évf.

9–10. évf.

Itemek száma

Átlagos eredmény

Nehézségi rangsor

Itemek száma

Átlagos eredmény

Nehézségi rangsor

Könyvtárak

1 db

40%

3.

2 db

23%

1.

Források,
dokumentumtípusok

8 db

52%

5.

19 db

37%

4.

Keresés

2 db

49%

4.

21 db

30%

3.

Forráskiválasztás

20 db

36%

1.

29 db

42%

5.

Információhasználat

27 db

68%

6.

16 db

45%

6.

Forrás­felhasználás,
hivatkozás

65 db

36%

1.

34 db

27%

2.

 

 

Mindkét feladatlapon a könyvtárhasználati tudásterületek mindegyike szerepelt, még ha eltérő mértékben is. Ezek aránya és a tanulói átlagos teljesítmény látható az 1. ábra táblázatában. A két korcsoport feladatai egymással minimálisan hasonlíthatók össze. Mégis érdemes az alábbi táblázatot nem abszolút értékben, hanem rangsorában áttekinteni. (1. = legnehezebb)

Mindkét korcsoportban a legtöbb sikert a hagyományos „keresd ki" típusú feladatok adták. Az eredmények alapján a diákok az információkeresés és a szövegértés területén a legfelkészültebbek. Ez a könyvtárhasználat minimális szintje. Megtalálni egy megfelelő forrást és abból kigyűjteni a szükséges információt. Az eredmények részletes elemzése külön publikációban olvasható.[3]

1.4.3. A döntő feladatai

A szóbeli döntő során a versenyzőknek hosszú évek óta egy komplex információs problémát kell projektszerűen megoldaniuk a tervezéstől a kivitelezésig, majd munkájuk folyamatát és eredményét szóban bemutatniuk. Ebben a tanévben 70 perc (+ a szóbeli beszámolóra 5 perc), a könyvtár forrásai (nyomtatott és elektronikus) és mindenféle eszközei (különféle papírok, olló, ragasztó, pendrive, nyomtató stb.) álltak rendelkezésükre. Ez a feladattípus nagyon gyakorlatias. A könyvtárhasználati alapok mellett nagyfokú kreativitást, problémaérzékenységet kíván. A döntő nemcsak a feladat összetettségében, a megvalósítás önállóságában különbözik a többi fordulótól, hanem értékelési módszereiben is. A kapható pontszámok három csoportra oszthatók: a felkészülési szakaszban végzett tevékenységre, az elkészült munkára, valamint a szóbeli védésre kapott pontokra. Vagyis a tudás mérése nemcsak a végeredményre koncentrál, mint az írásbelin, hanem a tanulók teljes tevékenységére kiterjed. A zsűri a folyamatos követés segítségével teljesebb képet kap a tanuló információs műveltségéről.

A döntő feladatainak kidolgozását és a megvalósítását is a Móra Könyvkiadó támogatta azzal, hogy minden tanuló számára mellékletként és egyben ajándékként biztosított egy-egy kiadványt.

A 7–8. évfolyamos 12 diák számára a Magyar mesék lázadó lányoknak, 25 nő története című 2018-as könyvüket adták. Ebből választott ki a versenybizottság olyan nőket, akik a demokráciáért és/vagy a fennálló hatalom ellen tettek. Az ő életútjuk elemeit, a róluk szóló forrásokat kellett fogalmi térkép formájában bemutatni, a hatalomhoz és a demokráciához kapcsolni.

A 9–10. évfolyamosoknak Caroline Solé Szavazz rám! című felkavaró regényének ötlete alapján kellett maslow-i mintára elkészíteniük a demokratikus szükségletek piramisát, és az egyik szükséglethez kötődően megalkotniuk egy szöveget és képet is tartalmazó posztot. A poszt célja az volt, hogy bizonyítsa az adott szükséglet fontosságát. A feladatot az tette még komplexebbé, hogy ezt nem általában, hanem egy előre megadott történelmi személy életéhez kapcsolódóan kellett összeállítani.

Mint látható, a feladatok nagyon összetettek, a rendelkezésre álló idő pedig ahhoz képest kevés. Ebben az esetben már különösen fontos a magabiztos könyvtárhasználati tudás, mely egy addig ismeretlen könyvtárban is működőképes. Emellett viszont elengedhetetlen a gyors döntés minden helyzetben, amiből pedig sok van, mert a feladat ugyan pontosan körülhatárolt, de azon belül a versenyzőknek kell választaniuk (pl.: megjelenítési formát, életeseményt, résztémát, forrást).

A döntő egyik sajátossága, hogy nem tökéletesen elkészített munkával is lehet jó helyezést elérni, akár nyerni is. Szakszerűen kell bánni a könyvtár forrásaival és eszközeivel, a szóbeli védésen pedig meggyőzően kell tudni magyarázni a munka céljait, megoldásmódjait és az el nem végzett, de tervezett munkát. A zsűri leginkább azt szeretné látni, hogy érti-e a versenyző a forrás-és könyvtárhasználat lényegét, stratégiáit.

1.5. Támogatók, partnerek

A verseny lebonyolítására 1 400.000.- Ft központi pénzforrást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Tehetség Programon keresztül nyertünk el. Az összegből tudtuk finanszírozni a feladatlap-készítők (versenybizottság) munkáját, a feladatlapok sokszorosítását, postázását, irodai eszközöket, a döntőn a szállást, étkezést, a jutalmazás jelentős részét, valamint minden versenyző számára egy-egy pendrive-ot, a helyszínt adó könyvtárnak egy emléktáblát. A versenyhelyszíneket, a felügyelő tanárokat, a feladatlapok javítását, a könyvajándékokat, a könyvjutalmakat, a döntő kulturális programjait az OPKM, az önkéntesek és más támogatónk segítségével tudtuk megoldani. Támogatóink, partnereink voltak:

Móra Könyvkiadó

Az országos írásbeli és a döntő könyvajándéka minden diáknak.

Szirén Integrált Könyvtári Rendszer

A döntő helyszínét biztosító iskolai könyvtár integrált rendszerének biztosítása.

OH Pedagógiai Oktatási Központok

A verseny meghirdetése a nevelési-oktatási intézményekben, nevezések adminisztrációja, országos írásbeli szervezése és lebonyolítása.

21 könyvtár

A fordulók könyvtári helyszínének biztosítása.

Majoros Nóra író

Író-olvasó találkozó a döntőn résztvevőknek.

OPKM múzeuma

Múzeumpedagógiai foglalkozások, kiállítás a döntőn résztvevőknek.

OFI, Pongrác Kiadó, Lucidus Kiadó

Könyvjutalmak a döntőn résztvevőknek.

 

2. Résztvevők és eredmények

2.1. A részvétel számokban

A 2018/2019-es tanévben 122 iskola nevezett diákot a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyre. Az iskolai fordulóról készült beszámolók adatai alapján a két kategóriában az iskolai felkészítésben/fordulókon kb. 800 tanuló vett részt.

A nevezők száma a tavalyi tanévhez képest visszaesett 61 fővel, vagyis 255 diák jelentkezett az országos írásbeli fordulóra. Közülük 153-an 7–8. évfolyamosok, és 102-en 9–10. évfolyamos oktatásban vesznek részt. A megyei bontásból (2. ábra) látható, hogy Budapest mellett a legtöbb aktív iskola Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Vas megyében van. Tolna megyében nincs a versenyre nevező könyvtárostanár és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak egy volt ebben a tanévben.

A részvételi arányok változása viszont megyénként eltérő. A visszaesések okát többek között a megszűnő iskolai könyvtáros állásokban, a kollégák más feladatokkal való leterhelésében, a diákok terheltségében és a szaktanácsadás nem országos lefedettségében látjuk. Emellett érkezett már olyan visszajelzés is, hogy a versenyfeladatokat nehéznek tartják. Továbbá feltételezhetően a diákok könyvtárképe is befolyásolhatja a verseny iránti érdeklődésüket. A jövőben a részvételi arányt szeretnénk fokozottabban növelni, a toborzó munkát segíteni. Ezt is szolgálja a diákoknak a részvételért járó könyvajándék is, melyet már 2. évben tudtunk biztosítani.

2. ábra: A nevezők száma (megyei bontás)

2.2. Eredmények

A verseny két korcsoportjának végeredménye a 3. ábrán a mennyiségi és minőségi mutatók összesített megyei rangsorának első öt helyezettje a 4. ábrán látható. A megyei rangsort három mennyiségi és egy minőségi mutató rangsorai alapján számítottuk ki.

3. ábra: A 2018/2019-es versenyévad végeredménye

 

Rangs.

A tanuló neve

Iskolája

Könyvtárostanár

7–8. évf.

1.

Fodor Virág

Veszprémi Rózsa Úti Általános Iskola

Wágnerné Horváth Emőke

2.

Ari Roland

Szegedi Arany János Általános Iskola

Savanya Ildikó

3.

Horváth Panna

Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

Jákliné Tilhof Ágnes

9–10. évf.

1.

Kecskés Bence

Debreceni Ady Endre Gimnázium

Peternainé Juhász Zsuzsa

2.

Karacs Janka

Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium

Fenyvesi Judit

3.

Lippai Kata Luca

Sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium

Barabás Irén

 

4. ábra: A megyék rangsora a könyvtárhasználati tehetséggondozásban a 2018/2019-es tanévben (mennyiség/rangpont)

 

rangsor

megye

7–8. évf. diák

9–10. évf. diák

iskola

döntőbe jutott diák

1.

Budapest

41/1

11/2

24/1

4/2

2.

Hajdú-Bihar

16/3

6/8,5

12/2

5/1

3.

Vas

6/7,5

10/3

8/4

2/5,5

4.

Heves

6/7,5

13/1

6/8,5

2/5,5

5.

Bács-Kiskun

17/2

2/16

10/3

1/9,5

 

3. A verseny tapasztalatai

3.1. Visszajelzések

A tehetséggondozás során elengedhetetlenek a visszajelzések. Mint már említettük, a 2015/2016-os tanév óta a felkészítő könyvtárostanárok és a diákok nemcsak az összpontszámukat és a rangsorszámukat ismerhetik meg, hanem az egyes feladatokra, itemekre kapott pontszámukat is. A döntőről a felkészítő kollégák ugyanezt megkapják diákjaikról. Ezek a névre szóló tájékoztató és köszönő levelek viszont már nemcsak az egyes értékelési szempontok mentén szerzett pontszámokat, hanem azok szöveges értékelését is tartalmazzák.

A versenyen részt vevőktől ebben a tanévben nem kértük visszajelző kérdőív kitöltését.

3.2. Nyilvánosság

Az országos szaksajtó és online könyvtárszakmai fórumokon sikerült megjelennünk az országos döntő után. Honlapunkon pedig a fentieken túl megtekinthető egy bővebb, adatokban, fényképekben gazdag beszámoló, a feladatlapok és az eredmények is: www.opkm.hu

A verseny feladatbankjában mind az írásbeli, mind a szóbeli feladatlapok az előző éviekhez hasonlóan elérhetőek, melyek segítik a felkészítő tanárokat abban, hogy napi könyvtárostanári munkájukban és a versenyfelkészítés során is ebben a szemléleti keretben végezhessék munkájukat.

[1] Dömsödy Andrea: A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny céljairól az iskolai forduló kapcsán. In: Bogyó Katalin, Cs. (szerk.): Könyvtárostanár. Budapest, KTE, 2019.01.15. URL: https://konyvtarostanar.wordpress.com/2019/01/15/nyilt-level-a-bod-peter-orszagos-konyvtarhasznalati-verseny-celjairol-az-iskolai-fordulo-kapcsan/ Utolsó letöltés: 2019.07.22.

[2] Az egyes itemek tananyagegységekhez rendelése a teljes, itemenkénti megoldókulcsban látható.

[3] Dömsödy Andrea (összeáll.): A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny országos írásbeli fordulóján elért eredmények elemzése. 2018/2019. In: Bogyó Katalin, Cs. (szerk.): Könyvtárostanár. Budapest, KTE, 2019.05.23. URL: https://konyvtarostanar.wordpress.com/2019/05/23/a-bod-peter-orszagos-konyvtarhasznalati-verseny-orszagos-irasbeli-fordulojan-elert-eredmenyek-elemzese-2018-2019/ Utolsó letöltés: 2019.07.22.

Multimédia tartalom:

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: