|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az Országos Széchényi Könyvtárban éppen most folyó stratégiai tervezési munkák nemcsak elősegítik, hanem egyenesen szükségessé is teszik, hogy a nemzeti könyvtár szerepét közép- és hosszú távon újragondoljuk: a könyvtár hivatását csak az újszerű, innovatív módszerek alkalmazásával képes betölteni.
A nemzeti könyvtár szerepének meghatározása a 21. században
A nemzeti könyvtárak különleges helyet foglalnak el országaik könyvtári rendszerében. Minden könyvtártípusban (pl. közkönyvtárak, szakkönyvtárak) találunk közös jellegzetességeket, de a nemzeti könyvtárak országonként egyedien csak rájuk jellemző feladatokkal rendelkeznek. Ez többek között megnyilvánul a patriotika-irodalom teljességre törekvő gyűjtésében, de bizonyos központi jellegű tevékenységek és szolgáltatások meglétében is: ilyen például a nemzeti bibliográfia szerkesztésének kötelezettsége. Nem véletlen, hogy – jóllehet az egyes intézmények világ- és európai szinten is jelentősen különbözhetnek egymástól – a nemzeti könyvtárak erős nemzetközi és európai szervezetekkel rendelkeznek, és csak összefogásukkal valósulhatnak meg az európai kulturális örökség megőrzése szempontjából oly nagy jelentőségű programok, mint a nemzeti könyvtárak katalógusaiban közös kereshetőséget biztosító The European Library (TEL) projekt, valamint az erre épülő közös digitális könyvtár, a European Digital Library (EDL).
A nemzeti könyvtárak azonban abban nagyon is hasonlítanak más könyvtártípusokhoz, hogy alkalmazkodniuk kell a gyökeresen megváltozott felhasználói szokásokhoz. A könyvtárakra az internet használatának elterjedésével új feladatok várnak, egyre inkább létszükségletté válik a nyitás a használók felé. A katalógushasználat aránya világszerte drámai módon visszaesett az internetes keresőmotorokkal szemben, az elektronikus tartalmak tömegesen keletkeznek a könyvtárak „falain” kívül, megőrzésük nem biztosított. Egyre nagyobb a jelentősége a távoli felhasználásnak, amely magával vonja a gyűjtemények digitalizálásának felgyorsulását. Éles versenyhelyzet alakul ki az üzleti tartalomszolgáltatókkal, de az anyagaikat ingyenesen a világhálóra tevő tartalom-előállítókkal is a felhasználók „megfogásában”. Ilyen körülmények között a nemzeti könyvtár stratégiáját új alapokra kell helyezni: alapja a felhasználók minél szélesebb körű bevonása a könyvtár használatába a nyilvánosság szintjének növelésével, valamint korszerű, innovatív szolgáltatások kialakításával és fejlesztésével. Az OSZK-nak ebben a kontextusban kell végiggondolnia jövőjét.
A nemzeti gyűjtemény építése
A nemzeti gyűjtemény építésének feladata továbbra is tevékenységünk alapja marad. Ez azonban még a hagyományos papíralapú dokumentumok esetében sem működik újragondolás és változtatás nélkül. Magyarország Európai Unióhoz csatlakozása felvetette a hungarikum-fogalom újraértelmezésének szükségességét. A magyar az Unió teljes jogú nyelve lett, tehát valamennyi hivatalos dokumentum magyarul is megjelenik. Felmerül a kérdés, hogy a nemzeti könyvtár feladata-e mindezen dokumentumok begyűjtése. Az elektronikus dokumentumok esetében a nemzeti gyűjtemény fogalmának további átgondolása vált szükségessé, hiszen az interneten megjelenő egyre nagyobb számú dokumentum közül nagyon sok a nemzeti kultúra – talán csak elektronikus formában létező – szerves részét képezi. Az OSZK által gyűjtendő dokumentumok körének meghatározása a közelmúltban elkészült, a következő periódus feladata a gyűjtemény rendszeres gyarapítása. A hungarikum-fogalom jelenleg alkalmazott meghatározása az elektronikus dokumentumok esetében sem használható, hiszen pl. a területi hungarikum megfoghatósága eleve kérdéses a virtuális világban, ahol a domének külföldi bejegyzése napi gyakorlattá vált.
A hozzáférhetőség biztosítása
A katalógus-információk ma már nem elégségesek: a használók szövegeket, képeket, zenét és filmet keresnek az interneten; nem elégszenek meg a médiumokról szóló információkkal, magát a médiumot akarják. Ezért a tervszerű digitalizálás és az elektronikus dokumentumok kezelésének megoldása az OSZK jövőjének egyik legfontosabb záloga. Ha a nemzeti könyvtár a jövőben csupán hagyományos funkcióit tartaná meg, lassan könyvmúzeummá válna, használói köre a tudományos búvárkodókra szorítkozna, társadalmi szerepe csökkenne és csupán a tudomány hagyományos hordozón megjelent forrásanyagainak tárolójaként élne tovább. Ha azonban felveszi a kesztyűt, az elektronikus dokumentumok begyűjtésével, feldolgozásával, valamint állománya digitalizálásával és szolgáltatásával új típusú központi szerephez is juthat. Különösen nagy felelősséggel jár az innovatív szolgáltatások fejlesztése, hiszen a felhasználók ezeken keresztül jutnak el az alapot képező, különböző formátumokban létező állományhoz. A kötelespéldány rendelkezések kiterjesztése az online elektronikus dokumentumokra, az önkéntes beszolgáltatási rendszer alapjainak lerakása, a tárolókapacitás biztosítása és a szolgáltatások rendszerének kidolgozása elengedhetetlenül szükséges az új szerepkör betöltéséhez.
Hagyományos tevékenységek
A modern szerepek mellett nem szabad elhanyagolnunk könyvtárunk hagyományos tevékenységeit sem, hiszen ezen a területen is adósságaink vannak. Néhány éven belül teljessé kívánjuk tenni a nemzeti bibliográfia elektronikusan elérhető folyamait. Feladatunk a bibliográfiai rekordok digitalizálása mellett a közös keresőfelületen elérhető elektronikus nemzeti bibliográfia létrehozása, amely az első nyomtatott könyv megjelenésétől (1473) napjainkig a lehető legteljesebb mértékben regisztrálja a Magyarország mindenkori területén megjelent dokumentumtermést. A keresőfelületet informatívan, mindenki számára érthető egyszerű rendszerben tervezzük meg.
Együttműködés a hazai és nemzetközi könyvtári közösséggel
Nemzetközi kapcsolataink erőteljes kiterjesztése mellett az elkövetkező időszakban különös figyelmet szeretnénk szentelni a hazai könyvtári rendszerrel való kapcsolatfejlesztésre is. A gyakorlat bebizonyította, hogy a legtöbb központi feladat csak összefogással oldható meg hatékonyan. A MOKKA fejlesztése valamennyi hazai könyvtár közös érdeke, mint ahogy az országos humántudományi cikkadatbázis, a HUMANUS építése is. Szintén konzorciális formában működik az országos online tájékoztató rendszer, a Libinfo. Arra törekszünk, hogy a hazai könyvtári rendszerrel, valamint a határon túl működő magyar könyvtárakkal élő, egymást kiegészítő tevékenységekre épülő szoros együttműködést alakítsunk ki. Ebben döntő szerepe van a Könyvtári Intézetnek.
Innovatív szolgáltatások az Országos Széchényi Könyvtárban
A Wikipédia az innováció fogalmát a következőképpen határozza meg: „Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely a későbbiekben megvalósítja az ötletet.”1 Nehéz lenne tehát a hagyományos könyvtári munkafolyamatokat és szolgáltatásokat (pl. a kölcsönzést) innovatívnak nevezni, hiszen hiányzik mögülük az ötlet és az újszerűség is. Amennyiben azonban a közönséghez kapcsolódás módját változtatjuk meg annak érdekében, hogy minél többen használják könyvtárunk szolgáltatásait, máris innovatív megoldásokat alkalmazunk. Természetesen az új, nagyobb érdeklődésre számot tartó szolgáltatások elindítása is ebbe a kategóriába tartozik.
A nemzeti könyvtár szolgáltatásai alapvetően mindenki számára hozzáférhetőek, ezért a célközönség meghatározásakor a legfontosabb kategória egyben a legszélesebb is: az innovatív szolgáltatásoknak a felhasználók lehető legszélesebb rétegét kell vonzani és kiszolgálni. Van azonban ezen belül is két kiemelt célcsoport, amely a könyvtárhasználati statisztikákban is meghatározó szerepet játszik: a formális és informális oktatásban részt vevők köre (beleértve az élethosszig tartó tanulást is), valamint a nemzeti könyvtár állományából és szerepköréből adódóan a kutatók. Egy más szempontú kategorizálás szerint szintén kiemelten kezelendő a könyvtárosok szakmai köre, akikkel a nemzeti könyvtárnak központi szolgáltatásai, országos feladatai, illetve a Könyvtári Intézet ismert feladatköre miatt kell foglalkoznia. Az OSZK a kiemelt célcsoportokat elsősorban elektronikus szolgáltatásai révén tudja szolgálni. Újszerű és vonzó elektronikus szolgáltatásokat kell tehát teremtenünk minden használó, ezen belül az oktatási céllal hozzánk fordulók és a kutatók, valamint a könyvtári szakma számára. A következőkben néhány ilyen típusú szolgáltatást ismertetek.
Innovatív szolgáltatás a széles felhasználói körnek – a HUMANUS2
Az országos cikkadatbázis megvalósítása a magyar könyvtárügy több évtizedes adóssága. Az Időszaki Kiadványok Repertóriumának 2002-es leállítása után több évre volt szükség, hogy a szolgáltatás új formában, új szervezettel: egyszóval új koncepcióval 2008 elején elindulhasson. Az elképzelés lényege, hogy az országos szolgáltatás ténylegesen az országban különböző intézményekben elszórtan létező humántudományi cikk-adatbázisokra épülve közös érdekektől vezérelve szülessen újjá, kiszűrve a felesleges párhuzamosságokat és megteremtve a közös katalogizálás lehetőségét, mégpedig nem csak intézmények, hanem egyének számára is. Az ötlet kreatív, a megvalósítás folyamatban van, tehát ez esetben valóban innovatív fejlesztésről beszélhetünk.
“Az OSZK olyan új adatbázist fejlesztett ki, amely
megvalósítja a könyvtárakban több helyütt, különböző gépi rendszerekben és adatbázisokban folyó cikkfeldolgozás egységesítését,
webes felületeken, könnyen elérhető és használható,
alkalmas közös katalogizálásra
nem igényel nagyobb hardver- és szoftverfejlesztést a feldolgozást végző műhelyekben
más területen már bizonyított5, rugalmas szoftverre épül.” – írja Rácz Ágnes a Könyvtári Figyelőben megjelent tanulmányában.3
A HUMANUS használója már a fejlesztés jelenlegi fázisában is húszféle szempont szerint közelítve indíthatja el a keresést, egyszerre négy keresőelem megadásával (szerző, cím, folyóirat és tudományterület). A szaktudományi bibliográfiai adatbázis hátterében működik az OSZK tezaurusz, illetve a Könyvtári és tájékoztatási tézaurusz, tehát tartalmi keresésre is lehetőség van.
Az adatbázis építését az OSZK csak más könyvtárakkal együttműködve tudja elképzelni. Ezért konzorciumi szerződések megkötését kezdeményezte az adatbázis feltöltésére, amelyek részletes végigtárgyalása az intézményekkel egyenként, a helyi specialitások figyelembe vételével napjainkban történik. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a kezdetektől partnereink között szerepel, adatbázisaink közös keresőfelület alá szervezése folyamatban van. A hazai intézmények mellett kapcsolatot keresünk a határokon kívül működő magyar könyvtárakkal és dokumentációs központokkal is, hiszen – bár a cikk-adatbázist nem tekintjük a nemzeti bibliográfia részének – a magyar nyelvű cikkek, tanulmányok közös adatbázisban (vagy keresőfelületen) kereshetővé tétele eddig soha nem elért mértékű áttekintést eredményezhet a cikkek és tanulmányok szintjén a hungarika-szakirodalom területén.
A megkeresett könyvtárak és dokumentációs központok együttműködése reményeink szerint a partnerek hajlandóságától és kapacitásától függően elvben többé-kevésbé lefedi a humántudományi területeket. Nincs azonban olyan könyvtáros, aki ne találkozott volna olyan kutatóval, aki adatbázisainkat végigböngészve csalódásának adott hangot egy-egy publikációjának hiánya miatt. Nekik készült a HUMANUS honlapján a “kutatói tételbejelentés” menüpont, ahol a hiányolt publikációkat egyenként, minimális adatok feltüntetésével beírhatják az adatbázisba, vagy a szerkesztőségnek elküldött publikációs listákon teljessé tehetik személyi bibliográfiáikat, de egyéb, a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat is rögzíthetnek.
Innovatív fejlesztések az oktatás szolgálatában
Könyvtárunk oktatást támogató tevékenységei országos és intézményi szinten különíthetők el. Az országos szerep a közgyűjteményi és ezen belül a könyvtári digitális tartalmak oktatási célú hasznosításának előkészítése és megtervezése terén jelent feladatot. Ugyanakkor intézményi szinten is törekszünk arra, hogy minél színesebb, az oktatás különböző területein hasznosítható szolgáltatásokat indítsunk el. Erre számos, már ma is működő példával rendelkezünk, de a trendek ismeretében biztosak lehetünk abban, hogy egyre nagyobb teret kapnak szolgáltatásainkban az oktatással és képzéssel kapcsolatos témák.
Országos programok
Országos szerepünk a közgyűjtemények oktatási célú összehangolt tartalomszolgáltatásának előkészítését célozza, végrehajtására a TÁMOP keretei között kerülhet sor. A program végső célja tananyagok, tematikus weboldalak létrehozása az oktatás különböző szintjei számára. Ezek forrásai a közgyűjteményekben található dokumentumok, múzeumi tárgyak digitális másolatai, amelyeket elektronikus formában egységes keresőfelületen célszerű az oktatás számára elérhetővé tenni. Törekedni kell arra, hogy értékes tartalomszolgáltatások jöjjenek létre, melyek egységes elvek alapján épülnek és akár átívelhetnek több gyűjteményen is. A cél elérésének leghatékonyabb módszere az összefogásban és a koordinációban rejlik. A központi koordináció gondoskodik a válogatás egyeztetett szempontjainak meghatározásáról, valamint a munkák összehangolásáról. A koordináció a nemzeti könyvtár feladata.
A pontos tervezéshez látnunk kell, hogy milyen digitális dokumentumokat készítettek, illetve gyűjtöttek össze a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak. Az országos koordináció hiánya miatt eddig még nem jött létre olyan átfogó adatbázis, amelyből egy ponton lekérdezhető lenne mindaz a digitális tartalom, amely a közgyűjteményekben található. Az Országos Digitalizálási Kataszter létrehozása ezt a hiányt kívánja pótolni.
Az elektronikus tananyagok készítéséhez sok forrásdokumentumra van szükség. Az előkészítés során összeállítunk egy szempontlistát, ami prioritásokat jelöl ki a gyűjteményeknek a digitalizálandó művek kiválasztásához. A legfontosabb szempontot az oktatás igényei adják, de az egyes gyűjtemények vezetőinek figyelembe kell venni a könyvtárhasználók igényeit és a gyakran keresett dokumentumok állományvédelmi szempontjait is. A prioritások alapos átgondolásával több évre kijelölhető a digitalizálási tevékenység iránya és jól tervezhetővé válik a források elosztása.
Az előkészítő projekt során felmérjük a jelentősebb közgyűjteményekben őrzött digitális vagyont, majd az összegyűjtött információkat adatbázisból visszakereshetővé tesszük.
Az oktatási tartalmak összehangolt létrehozását és közzétételét előkészítő program technológiai ajánlásokat is ad a résztvevő intézmények számára. A technológiai útmutató kijelöli az alkalmazandó technológiák körét dokumentumtípusonként, módszertani ajánlást ad a tevékenység alapos tervezéséhez, a folyamatok irányításához, kijelöli, hogy mely szabványoknak kell a “kész terméknek” megfelelnie, és milyen körülmények között valósítható meg a szolgáltatás.
Az egységes elvek mentén folyó munka egyik alapfeltétele a szabványok alkalmazása. Szakértői bizottságot hozunk létre, amely a nemzetközi és a hazai gyakorlat figyelembe vételével meghatározza a digitalizálás és a metaadatok készítése során alkalmazandó szabványokat. Az ajánlásban természetesen figyelembe kell venni a szakterületek eltérő sajátosságait. (Más adatokat kell tárolni egy könyvtári egységről, mint egy múzeumi tárgyról, másként kell kezelni egy szkennelhető könyvet, mint egy 3D-ben megjelenítendő múzeumi tárgyat vagy egy pecsétes középkori oklevelet.) A szolgáltatás terén is figyelni kell a szabványos megoldásokra, különösen az elektronikus oktatási anyagok esetében, ahol fontos a többcélú felhasználhatóság, a jó minőség, és a különböző távoktatási alkalmazások átjárhatósága.
Az előkészítő projekt során különös figyelmet fordítunk a szolgáltatások nyilvánossági fokát eleve meghatározó jogi környezet vizsgálatára.
Oktatást segítő intézményi szintű szolgáltatások
Az Országos Széchényi Könyvtár számos szolgáltatást hozott létre, amelyek közvetlenül vagy közvetetten szolgálják az oktatást. E helyütt még felsorolás szintű áttekintésükre sincs mód, ezért csak néhány érdekesebb példa rövid ismertetésére szorítkozom, olvasóim a megadott hivatkozások alapján részletesebben is megismerkedhetnek a szolgáltatásokkal.
Első kiválasztott példám a Typographia honlap.4 A honlap létrehozói a tudományos kutatóhelyként is működő Országos Széchényi Könyvtárban folyó könyvtörténeti kutatások legfrissebb eredményeiről kívánják tájékoztatni a széles közönséget, az oktatást és a kutatókat. A Typographia honlap két részből áll: egy nyomda-adatbázisból, valamint a magyar nyomdászat történetének első száz évét színes formában bemutató tematikus válogatásból. A Kárpát-medence egészét magában foglaló nyomda-adatbázis, a Clavis Typographorum Regionis Carpathicae az 1473-1948 közötti időszakban rögzíti a nyomdák adatait (ez mintegy 525 nyomdahely több, mint 5500 nyomdáját jelenti). Az adatbázisban regisztrált nyomdák adataira épül a Kézisajtó kora című tematikus honlap, amelyen a magyar nyomdászattörténet első száz éve tekinthető át szöveges formában, képekkel gazdagon illusztrálva. A nyomdák történetéhez és tevékenységük rövid ismertetéséhez kapcsolódnak az adott tipográfia fölszerelését: díszeket, iniciálésorozatokat, nyomdai cifrákat és a legjellegzetesebb betűtípusokat szemléltető illusztrációk. A honlapon szerepel a legfrissebb szakirodalom is. Az OSZK ezen szolgáltatására azért hívom fel a figyelmet, mert megfigyelhető benne a következetes és tudatosan vállalt kettősség: a tudományos igényű tartalom népszerű formában való közzétételének igénye. A kutatók naprakész és pontos információt nyerhetnek az egyes nyomdák adatairól, ugyanakkor az oktatási céllal, vagy személyes érdeklődésből kereső felhasználók átfogó képet kapnak a korszakról és a könyvtárunkban őrzött régi és ritka nyomtatványok részletei is megjelennek a tematikus honlapon.
Hasonló szemléletet tükröz a Nyugat folyóirat indulásának 100 éves évfordulójára készült honlap is.5 A szolgáltatás alapja a NYUGAT-tal kapcsolatos, a világhálón megtalálható minőségi digitalizált tartalom: szövegek, képek és hanganyagok. A források ismeretében alakult ki a honlap szerkezete, amely a mintegy hatvan alkotó életrajzát és digitális formában meglévő műveit, a róluk szóló képeket (galéria) és a hanganyagok tematikus egységeit foglalja magában, valamint áttekintést ad a folyóiratról szóló szakirodalomról is. Az OSZK Kézirattárából válogatva archív fényképek, első kiadások és kéziratokat digitális másolatai kerültek a honlapra, köztük sok olyan dokumentum, amelyet most láthat először a nagyközönség. Különösen érdekesek a Babits-hagyatékban lévő üvegnegatívok digitális változatai. A Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével további képekkel gazdagodott a szolgáltatás. A honlap tartalma folyamatosan frissül a 2008-as Nyugat-emlékév aktuális eseményeinek regisztrálásával. A 2007. év végén megtartott honlap-bemutató csak egy rendezvénye volt annak a komplex eseménysorozatnak, amely elindította az emlékévet. Ekkor került sor az OSZK szervezésében az országos középiskolai Nyugat-szavalóverseny döntőjére is, amelyben mintegy 1400 középiskola diákjai vettek részt; ugyanekkor egy tematikus kiállítás és koncert egészítette ki a rendezvénysorozatot, ahol a nyugatos írók megzenésített versei hangzottak el. A szavalóverseny döntőseinek produkciói videó-felvételeken nézhetők és hallgathatók a honlapon. Ezt a szolgáltatást azért tartom kiemelendőnek, mert az oktatást nem csak a tartalmak igényes közreadásával szolgálja, hanem a diákok és tanárok bevonásával országos mozgalommal is társult.
A cikk terjedelmi korlátai miatt csak megemlíteni tudom a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központtól az OSZK szolgáltatásai közé került Jeles napok című, a hazai ünnepekkel foglalkozó tematikus honlapot, amely kifejezetten oktatási céllal készült multimédiás segédanyag.6 Ugyancsak figyelmet érdemel a 2008 októberében bemutatott új szolgáltatásunk: a Mesék Mátyás királyról című honlap, amely a szöveges-, hangzó- és képi anyagok igényes összeállítása mellett országos mesemondóversennyel társult.7
Az OSZK szolgáltatásainak harmadik célcsoportjaként a könyvtáros szakmát jelöltem meg. A könyvtárosok számára készült szolgáltatások valóban innovatív módon, gyorsan, pontosan és sokrétűen jelennek meg a Könyvtári Intézet honlapján, ismertetésük azonban nem ezen cikk feladata.
Összegzés
Az Országos Széchényi Könyvtár – mint minden könyvtár – jövőjének záloga a minél erőteljesebb nyitás a felhasználók lehető legszélesebb rétegei felé. Ezt a nemzeti könyvtár hagyományos és újszerű feladatainak ötvözésével érheti el. Szolgáltatásaiban a tudományos igényű minőségi fejlesztések mellett figyelmet kell fordítania a mindenki számára érthető, népszerű tartalomszolgáltatások létrehozására. Különös figyelmet kell fordítania az oktatást támogató szolgáltatások fejlesztésére. Állományának digitalizálása és tematikus szolgáltatásokba szervezése, valamint az országosan összehangolt közgyűjteményi tartalom-szolgáltatás koordinálása csak innovatív módszerekkel érhető el.
Jegyzetek
1. |
|
http://hu.wikipedia.org/wiki |
2. |
|
http://www.oszk.hu/humanus |
3. |
|
A tervezett programról angol nyelven készült összefoglaló: Bánkeszi Katalin – Dippold Péter: National strategies for digitization of libraries, museums and archives in Hungary. Paper for the Colloquium of Library Information Employees of the V4+ Countries, 6-8 July, Brno – http://colloquium.mzk.cz/programme.php |
4. |
|
http://typographia.oszk.hu/index.htm |
5. |
|
http://nyugat.oszk.hu/index.htm |
6. |
|
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/nyito |
7. |
|
http://matyasmesek.oszk.hu/main.html |
Hozzászólások: