Olvasás Portál

lovári  |  english

Könyv és Nevelés

Borítókép megjelenítése

Jáki László: Életem alakulása és az OPKM

Nyomtatási nézet

Humán érdeklődésem ellenére a háború utáni légkörben a negyedik gimnázium után szüleim „gyakorlati” pályára irányítottak. Így kerültem a Bárczy-féle iskolaépítési program (1909–1914) keretében épült gyönyörű szép Vas utcai felső kereskedelmi iskolába. Itt hamarosan felfedeztem a tetőtérben a Fővárosi Kereskedelmi Szakkönyvtárat. A főleg polgári beállítottságú kereskedelmi és társadalomtudományi könyvek iránti érdeklődés ekkor már (1948-at írtunk) minimálisra csökkent. A tágas, szép de szinte teljesen olvasó nélküli üres könyvtárban viszont egy kedves könyvtáros hölgy1 örömmel fogadott. Szinte egyetlen olvasójának megengedte, hogy az emeletnyi magas polcokon, szekrényekben önállóan keresgessek. Osztálytársaim elismeréssel nyugtázták a hónom alatt cipelt vastag könyveket, és így lett ragadványnevem az „OLVASÓ Jáki”. E ragadványnév feltételezhetően hozzájárult, hogy rendszeresen kölcsönözzek újabb és újabb könyveket.

 

Egy alkalommal az amerikai gazdaságot az 1930-as évek elején meghatározó New Deal programmal2 foglalkozó könyvet találtam, amit fel tudtam használni egy dolgozat írásánál. Óriási sikerem volt. Munkámat több osztályban is felolvasták, és valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a matematika és fizika tanáraim elnézőbben „értékeljék” gyenge teljesítményemet.

 

Az életemet alapvetően befolyásoló könyvtár viszont a filiáléja volt a Fővárosi Pedagógiai Könyvtárnak. Így olvasójegyem ide is érvényes volt. Itt gazdag társadalomtudományi, pszichológiai anyagból válogathattam. Ez a tény meghatározta érdeklődésem alakulását és továbbtanulásom irányát. Az ott dolgozó könyvtáros kollegák kedvesen fogadták az érdeklődő diákot, s még azt is elnézték, ha polgári, „burzsoá” szerzőket olvastam. Ekkor ez már szigorúan tiltva volt. A könyvtár, az ott dolgozó kollegák – nevükre sajnos már nem emlékszem3 – kedvessége nyilvánvalóan befolyásolta a könyvtár, az olvasás iránti érdeklődésemet, majd továbbtanulásom irányát.

 

Mindez úgy függ össze az OPK múltjával, hogy a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár gazdag anyaga alapját képezte az 1958-ban megalakult Országos Pedagógiai Könyvtárnak. Amikor mint kutató 1959-ben az OPK-ban megjelentem, a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár katalógusai számomra már ismert segédeszközök voltak.

 

A könyvtárhoz – mellyel az évek során szoros kapcsolatba kerültem – számos élményem fűződik. Ezekből csak egyet említek, mely jellemző a korszakra. 1959-től a Minisztérium épületében működő Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgoztam, s szinte naponta lejártam az akkor alakult Országos Pedagógiai Könyvtárba. Részben olvasóként, részben „munkatársaként”, mert akkor gyűjtöttem az anyagot a Keleti–Baranyai folyóirat-bibliográfia4 folytatásához. A bibliográfiát másodállásban készítettem, s munkakönyvem bejegyzése szerint már 1961-ben az OPK heti 12 órás részmunkaidős dolgozója voltam5. A munkát Zibolen Endre6 irányította, akit 1956-os „vétkei” miatt a könyvtárba száműzték. Én rendszeresen leugrottam Bandi Bácsihoz tanácsért, instrukcióért. Sokszor együtt indultunk haza, beszélgetve pedagógiai irodalomról, könyvekről, a neveléstudományról. Gyakori szakmai beszélgetéseinket mai napig sem felejtem el. Jellemző a korra, hogy figyelmeztetett, hogy nem tesz jót a jövőmnek, ha sokat látnak bennünket együtt. Ennek ellenére baráti-szakmai kapcsolatunk tovább tartott. Kezdeményezője volt a Magyar Pedagógiai Irodalom. Önálló művek. 1920–1944. (Bp. 1970) című bibliográfiának. Nyilván a könyvtárban kialakult munkakapcsolat is hozzájárult, hogy rehabilitálása után, amikor kinevezték a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont igazgatójának, helyettesének választott. A KÖNYVTÁR tehát ismét meghatározta életem alakulását.

Jegyzetek

 

1.

 

Későbbi kutatómunkám során véletlenül akadtam nevére. A hölgy neve: Swalm Amade.

2.

 

A New Deal („új irányvonal”) Roosevelt elnök által meghirdetett gazdaságpolitika, mely nagyban hozzájárult az 1920-as évek végén kitört gazdasági világválság letöréséhez.

3.

 

A könyvtárban dolgozók közül sajnos csak Ujczné Orbán Magda és Kokovai Lajos nevére emlékezem.

4.

 

Keleti–Barnyai szerzőpáros kezdetektől 1936-ig dolgozta fel a pedagógiai folyóiratok bibliográfiáját. Én ennek a munkának folytatására vállalkoztam. A bibliográfia 1962-ben jelent meg Magyar nevelésügyi folyóiratirodalom címen.

5.

 

A részmunkaidőben végzett bibliográfia két éven keresztül készült. A munka pontos címe: Magyar Pedagógiai Irodalom. 1920–1944. Önálló művek. Bp. 1970. 352 p.

6.

 

Zibolen Endre a hazai neveléstudomány kimagasló képviselője. 1956 szeptemberében a neveléstudomány helyzetével foglalkozó konferencián ő vállalta a tudományág 1945 utáni történetének kritikai elemzését. E tevékenységét a forradalom leverése után nehezményezték, pontosabban „büntették”, s a Pedagógiai Tudományos Intézet igazgatóhelyettesi állásából az OPK-ba helyezték.

Értékelés

Még nem érkezett értékelés

Szólj hozzá:

Kérem, jelentkezzen be!

Hozzászólások: